A tények nem makacs dolgok
Politikai marketing és választói heurisztikák
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.06.02Kulcsszavak:
politikai marketing, választói heurisztikák, választói magatartás, netnográfia, diskurzuselemzésAbsztrakt
A COVID-19 következtében a kormány által kihirdetett gazdasági válságkezelő program a legfontosabb témának tekinthető a politikai napirenden 2020-ban, amely a 2022-es országgyűlési választás kiemelt témája lehet. A Gazdaságvédelmi akcióterv mint politikai termék választói megítélését diskurzuselemzés segítségével, netnográfiai módszerrel vizsgálták a szerzők. Közpolitikai diskurzuselemzésre építve a politikai vezetés marketing-szemléletmódú vizsgálatára és választói heurisztikák azonosítására fókuszáltak. Az empirikus kutatás során 1861 különböző személytől származó 3300 hozzászólás segítségével elemezték a választók információfeldolgozási folyamatát és céljuk volt az ítéletalkotás során fellépő kognitív torzítások, heurisztikák azonosítása. Az eredmények a politikai nyelv konzekvens használatára irányítják a figyelmet és két főbb következtetésre épülnek. Az első a heurisztikák ítéletek megerősítésében betöltött szerepét, a második a folyamatos nyelvi keretezés révén kialakuló választói tanulás fontosságát hangsúlyozzák, ami segíthet a politikai diskurzus uralásában. A tanulmányban öt heurisztikát azonosítottak és egy visszatérő kognitív reakciót, a „politikai mantrákat”. A heurisztikák ismerete segíthet a politikusoknak a szavazóbázis lojalitásának erősítésében és a döntések elfogadtatásában.
Letöltések
Hivatkozások
Bae, J., & Koo, D.-M. (2018). Lemons problem in collaborative consumption platforms: Different decision heuristics chosen by consumers with different cognitive styles. Internet Research, 28(3), 746-766. https://doi.org/10.1108/intr-08-2017-0332
Bakonyi E. (2011). Bízni vagy nem bízni? – A demokratikus intézmények iránti bizalom a rendszerváltás után Kelet- és Közép-Európában – és ezen belül Magyarországon (Doktori disszertáció). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem. http://phd.lib.uni-corvinus. hu/619/1/Bakonyi_Eszter.pdf
Benaquisto, L. (2008). Codes and Coding. In Given, L. M. (Eds.), The Sage Encyclopedia of Qualitative Research Methods, vol. 1-2. Los Angeles: SAGE. https://dx.doi.org/10.4135/9781412963909.n48
Békés M. (2020). Kulturális hadviselés – A kulturális hatalom elmélete és gyakorlata. Budapest: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány.
Boda Zs. (2013). Legitimitás, bizalom, együttműködés – Kollektív cselekvés a politikában. Budapest: Argumentum Kiadó.
Bretter Z. (2014). „Őrült beszéd: de van benne rendszer” – Töredékes elemzések és megértő kritikák. Hozzászólás Szabó Márton Közpolitikai diskurzuselemzés című tanulmányához. Politikatudományi Szemle, 23(1), 131–145. http://www.poltudszemle.hu/ szamok/2014_1szam/bretter.pdf
Carver, T. (2004). Diskurzuselemzés és a „nyelvi fordulat”. Politikatudományi Szemle, 13(4) 143–148. http://real.mtak.hu/112522/1/2004_4_carver.pdf
Cook, K., E. (2008). Discourse analysis. In Given, L. M. (Eds.), The Sage Encyclopedia of Qualitative Research Methods, vol. 1-2. Los Angeles: SAGE. https://dx.doi.org/10.4135/9781412963909.n48
Csontos L. (1997). A politika tanulmányozása és a közgazdaságtan. Közgazdasági Szemle, 46(7), 557-668. http://epa.oszk.hu/00000/00017/00029/pdf/csontos2.pdf
Csordás T., & Markos-Kujbus É. (2018). Netnográfia – a pozitív és negatív online szájreklám tartalmi tulajdonságai. Replika, (1-2), 185–198. https://doi.org/10.32564/106-107.11
Csordás T., & Nyirő N. (2012). Az információterjedés szerepe az innováció-elfogadásban. Az okostelefonok és az on-line kollektív intelligencia. Vezetéstudomány, 43(1) 64-73. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.01.06
Davidson, P. W. (1983). The Third-Person Effect in Communication. The Public Opinion Quarterly, 47(1), 1-15. https://doi.org/10.1086/268763
Downs, A. (1957). An economic theory of political action in a democracy. Journal of Political Economy, 65(2), 135-150. https://doi.org/10.1086/257897
Dörnyei K., & Mitev A. (2010). Netnográfia avagy on-line karosszék-etnográfia a marketingkutatásban. Vezetéstudomány, 41(4), 55-68. https://doi.org/10.14267/veztud.2010.04.06
Esse B. (2012). Elmés döntések – Heurisztikus folyamatok a beszállítóválasztási döntésekben (Doktori disszertáció). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem. https://doi.org/10.14267/phd.2013026
Evans, J. St. B. T. & Curtis-Holmes, J. (2005). Rapid responding increases belief bias: Evidence for the dual-process theory of reasoning. Thinking & Reasoning, 11(4), 382–389. https://doi.org/10.1080/13546780542000005
Festinger, L. (2000). A kognitív disszonancia elmélete. Budapest: Osiris Kiadó.
Fiorina, M. P. (1981). Economic Retrospective Voting in American National Elections: A Micro-Analysis. American Journal of Political Science, 22(2), 426-443. https://doi.org/10.2307/2149903
Foucault, M. (2002/1969). Archaeology of Knowledge. London and New York: Routledge.
Fukuyama, F. (2007). Bizalom – A társadalmi erények és a jólét megteremtése. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Gajduschek Gy. (2013). „Diskurzus” vagy „süket duma”? – Gondolatok, megjegyzések Szabó Márton: Közpolitikai diskurzuselemzés című dolgozatához. Politikatudományi Szemle, 22(1), 117–127. http://real.mtak.hu/111156/1/gajduschek.pdf
Gálik M. (2018). A média átalakulása – A tömegmédiától a digitális hálózati médiáig. Vezetéstudomány, 49(12), 58-66. https://doi.org/10.14267/VEZ TUD.2018.12.07
Géring Zs. (2017). Kevert szövegelemzési módszertan alkalmazása gazdasági és társadalmi jelenségek vizsgálatához – Online CSR-kommunikáció vizsgálata tartalomelemzéssel és diskurzuselemzéssel. Vezetéstudomány, 48(4), 55 – 66. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.04.08
Gigerenzer, G. (2004). Fast and frugal heuristics: the tools of bounded rationality. In D. Koehler & N. Harvey (Eds.), Blackwell handbook of judgment and decision making (pp. 62–88). Oxford, UK: Blackwell.
Golovics J. (2015). Korlátozott racionalitás és altruizmus: behaviorizmus a közgazdaság-tudományban. Hitelintézeti Szemle, 14(2), 158–172. https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/6-golovics.pdf
Győrffy D. (2012). Intézményi bizalom és a döntések időhorizontja. Közgazdasági Szemle, 59(4), 412– 425. http://epa.oszk.hu/00000/00017/00195/pdf/EPA00017_Kozgazdasagi_szemle_2012_04_02%20 Gyorffy.pdf
Harkányi Á. (2018). A stratégiai szavazás arcai. Politikatudományi Szemle, 27(1), 115-140. http://www.poltudszemle.hu/szamok/2018_1szam/harkanyi.pdf
Hámori B. (1998). Érzelemgazdaságtan – A közgazdasági elemzés kiterjesztése. Budapest: Kossuth Kiadó.
Hámori B. (2003). Kísérletek és kilátások. Daniel Kahneman. Közgazdasági Szemle, 50(9) 779–799. http://epa.niif.hu/00000/00017/00096/pdf/3hamori.pdf
Heidi, J. (2008). Conent analysis. In Given, L. M. (Eds.), The Sage Encyclopedia of Qualitative Research Methods, vol. 1-2. Los Angeles: SAGE. https://dx.doi.org/10.4135/9781412963909.n48
Horváth D. & Mitev A. (2015). Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó.
Iyengar, S., & Ottati, V. (1994). A politikai pszichológia kognitív nézőpontból. In Hunyady Gy. (szerk.), Történeti és politikai pszichológia (pp. 326-349). Budapest: Osiris. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_torteneti_es_ politikai_pszichologia/ch03s08.html
Iyengar S. (1996). Framing Responsibility for Political Issues. The Annals of the American Academy of Political and Social Science. The Media and Politics, 546, 59-70. https://doi.org/10.1177/0002716296546001006
Johnson, D. B. (1999). Közösségi döntések elmélete – Bevezetés az új politikai gazdaságtanba. Budapest: Osiris Kiadó.
Kahneman, D. (2013). Gyors és lassú gondolkodás. Budapest: HVG Kiadó Zrt.
Kiss B. (1994). Michel Foucault hatalomfelfogásáról. Politikatudományi Szemle, 3(1) 43 – 68.
Kiss B. (2019). A szavakon túl. Budapest: L’Harmattan Kiadó.
Knobloch-Westerwick, S., Mothes, C., & Polavin, N. (2017). Confirmation Bias, Ingroup Bias, and Negativity Bias in Selective Exposure to Political Information. Communication Research, 47(1) 104-124. https://doi.org/10.1177/0093650217719596
Kozinets, R. V. (2006). Netnography 2.0. In Belk, R. W. (2006). Handbook of Qualitative Research Methods in Marketing (pp. 129-142). Cheltenham: Edward Elgar Publishing, 129–142.
Körösényi A. (2019). Manipuláció és demokrácia. Budapest: Gondolat Kiadó.
Krekó P. (2018). Tömegparanoia – Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája. Budapest: Athenaeum Kiadó.
Lazarsfeld, P. (1944). A közvélemény és a klaszszikus hagyomány. In Angelusz R., Tardos R., & Terestyéni T. (szerk.), Média, nyilvánosság, közvélemény (pp. 148-163). Budapest: Gondolat Kiadó. https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12876/04_Media-nyilvanossag-kozvelemeny.pdf
Lakoff, G. (2008). Ne gondolj az elefántra! Budapest: Napvilág Kiadó.
Lau, R. R. & Redlawsk, D. P. (2001). Advantages and Disadvantages of Cognitive Heuristics in Political Decision Making. American Journal of Political Science, 45(4), 951-971. https://doi.org/10.2307/2669334
Letenyei L., Hoffer Á., & Horzsa G. (2017). Értelmezési problémák egy mai magyar politikai kérdőívezés kapcsán, rugalmas kérdőívvel – Apolitikus módszertani írás. Vezetéstudomány, 48(12), 3–13. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.12.01
Letenyei L. & Nagy G. D. (2007). Rugalmas kérdőív – A standard kérdőív kritikái és javaslat a kérdőíves adatgyűjtés terepközeli alkalmazására. Szociológiai Szemle, 17(1-2), 29-46. https://szociologia.hu/dynamic/070102letenyei.pdf
Luhmann, N. (2008/1995). A tömegmédia valósága. Budapest: Gondolat Kiadó.
Marcus, G. E. (1984). The Structure of Emotional Response: 1984 Presidential Candidates. The American Political Science Review, 82(3), 737-761. https://doi.org/10.2307/1962488
Markó R. (2002). www.politikaimarketing.net. Vezetéstudomány, 33(2), 47–52. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4716/1/VT_2002n2p47.pdf
Maticsek F., Neulinger Á., & Gáti M. (2019). Trollok jelentősége az online közösségek életében. Jelkép, 40(1), 34 – 52. https://doi.org/10.20520/jel-kep.2019.1.35
Mattes, K., Spezio M., Kim, H., Todorov, A., Adolphs, R., & Alvarez M. R. (2010). Predicting Election Outcomes from Positive and Negative Trait Assessments of Candidate Images. Political Psychology, 31(1), 41–58. https://doi.org/10.1111/j.1467-9221.2009.00745.x
McCombs, M. & Shaw, D. (1972). A tömegmédia témakijelölő funkciója. In Angelusz R., Tardos R., Terestyéni T. (szerk.), Média, nyilvánosság, közvélemény (pp. 86-94). Budapest: Gondolat Kiadó. https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12876/02_Media-nyilvanossag-kozvelemeny.pdf?sequence=2&isAllowed=y
Mill, J., S. (2020/1859). A szabadságról. Budapest: Helikon Kiadó.
Mitev A. & Dörnyei K. (2015). Netnográfia. In Horváth D. & Mitev A. (szerk.), Alternatív kutatási kézikönyv (pp. 157-185). Budapest: Alinea Kiadó.
Neulinger Á. (2016). Több-módszertanú és vegyesmódszertanú kutatások – Korreferátum Simon Judit „Kutatás-módszertani trendek a marketingben” című tanulmányához. Vezetéstudomány, 47(Különszám), 63–66. https://doi.org/10.14267/veztud.2016.04.11
Noelle-Neumann, E. (1980). A hallgatásspirál elmélete. In Angelusz R., Tardos R., Terestyéni T. (Szerk.), Média, nyilvánosság, közvélemény (pp. 174-198). Budapest: Gondolat Kiadó. https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12876/04_Media-nyilvanossag-kozvelemeny.pdf
Osman, P. (1999). A kockázati törvényről – Eredmények, tennivalók. Vezetéstudomány, 30(2) 44–51. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/5076/1/VT_1999n2p44. pdf
Pál G. (2013). A közpolitikai diskurzuselemzés perspektívái – Hozzászólás egy vitához. Politikatudományi Szemle, 22(2), 117–129. http://www.poltudszemle.hu/szamok/2013_2szam/pal.pdf
Riker, W. H. (1995). A racionális döntések elméletének politikai pszichológiája. In Hunyady Gy. (szerk.), Történeti és politikai pszichológia (pp. 639-657), Budapest: Osiris. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_torteneti_es_ politikai_pszichologia/ch04s06.html
Ross, L. & Ward, A. (1996). Naive Realism: Implications for Social Conflict and Misunderstanding. In Brown, T., Reed, E. S., & Turiel, E. (Eds.), Values and Knowledge (pp.103-135). New York: Psychology Press.
Rudas T. (2006). Közvélemény-kutatás – Értelmezés és kritika. Budapest: Corvina Kiadó.
Sas G. (2016). Politikai kommunikáció és közösség. Politikatudományi Szemle, 25(1) 29–47. http://www.poltudszemle.hu/szamok/2016_1szam/szabo.pdf
Schumpeter, J. (1942). Capitalism, Socialism and Democracy. London: Urwin.
Sears, D. O. (1993). Szimbolikus politika. Társadalom-lélektani elmélet. In Hunyady Gy. (Szerk.), Történeti és politikai pszichológia (pp. 608-638). Budapest: Osiris. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_torteneti_es_ politikai_pszichologia/ch04s05.html
Simon, H. A. (1982). Az ésszerűség szerepe az emberi életben. Budapest: Gondolat Kiadói Kör Kft.
Simon J. (2016). Kutatás-módszertani trendek a marketingben. Vezetéstudomány, 47(Különszám), 54– 62. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2352/1/VT2016n4p54.pdf
Szabó A. (2015). A választók. In Körösényi A. (Szerk.), A magyar politikai rendszer – negyedszázad után (pp. 279-308). Budapest: Osiris. https://mek.oszk.hu/16000/16042/16042.pdf
Szabó K. (2004). Az ezerarcú bizalom: a bizalom formáinak fejezetei. Szociológiai Szemle, 13(3), 128 – 144. https://szociologia.hu/dynamic/0403szabo.pdf
Szabó M. (2012). Közpolitikai diskurzuselemzés. Politikatudományi Szemle, 21(3), 7–31. http://www.poltudszemle.hu/szamok/2014_2szam/szabo.pdf
Szabó M. (2016). Diszkurzív politikatudomány – Bevezetés a politika interpretatív szemléletébe és kutatásába. Budapest: Osiris Kiadó.
Szántó Z. (2009). Kontraszelekció és erkölcsi kockázat a politikában. Vázlat az információs aszimmetria közgazdaságtani fogalmainak politikatudományi alkalmazhatóságáról. Közgazdasági Szemle, 56(6) 563–571. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/405/1/Kszemle_CIKK_1104.pdf
Torfing, J. (2004). Diskurzuselemzés és a Laclau– Mouffe-féle posztstrukturalizmus. Politikatudományi Szemle, 13(4), 149–153. http://real.mtak.hu/112580/1/2004_4_torfing.pdf
Török G. (2005). A politikai napirend. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Tversky, A. & Kahneman, D. (1973). Availability: A Heuristic for Judging Frequency and Probability. Cognitive Psychology, 5(2), 207-232. http://doi.org/10.1016/0010-0285(73)90033-9
Virág A. (2014). Diskurzuselemzés a politika- és vezetéstudományban. Vezetéstudomány, 45(3), 30–38. http://doi.org/10.14267/veztud.2014.03.03
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
