Világok harca
Fókuszcsoportos kutatás az előválasztáson részt vevő miniszterelnök-jelöltek imázsáról a fiatalok körében
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.06.03Keywords:
political marketing, political product, Hungarian young voters, discourse analysis, collage technique, natural mappingAbstract
According to this interpretation, political marketing is a philosophy of political leadership, and its key expression is the political product. The author creates a theoretical model about the structure of the political product and base this empirical research on it. He carries out six focus group interviews to understand the political preferences of Hungarian young adults. He focuses on images of the candidates of the Hungarian opposition primary in 2021. This method is mixed, combining discourse analysis with natural mapping and the collage technique. The theoretical model helps to identify the linkage between political proposal, politician, and agenda setting. The primary empirical results show that the first Hungarian opposition primary caused a generational experience. This political competition was about the character of the candidates and the positioning focus on personal branding. In addition, he emphasizes the role of political language.
Downloads
References
Bajomi-Lázár P. (2017). Manipulál-e a média? Médiakutató, 18(4), 61-79.
Bajomi-Lázár P. (2020). A patrónusi-kliensi médiarendszer – Magyarország 2010-2018, Budapest: Napvilág Kiadó.
Békés M. (2020). Kulturális hadviselés – A kulturális hatalom elmélete és gyakorlata. Budapest: Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány.
Bognár A. (2014). A családi szocializációs tényezők hatása a politikai aktivitásra (PhD-disszertáció). Pécs: PTE BTK.
Bretter Z. (2014). „Őrült beszéd: de van benne rendszer” – Töredékes elemzések és megértő kritikák. Hozzászólás Szabó Márton Közpolitikai diskurzuselemzés című tanulmányához. Politikatudományi Szemle, 23(1), 131 – 145. http://real.mtak.hu/135432/1/bret- ter.pdf
Butler, P. & Harris, P. (2012). Considerations on the evolution of political marketing theory. Journal of Political Marketing, 9(2), 149 – 164. https://doi.org/10.1177/1470593109103022
Carver, T. (2004). Diskurzuselemzés és a „nyelvi fordulat”. Politikatudományi Szemle, 13(4) 143 – 148.
Cook, K., E. (2008). Discourse analysis. In Given, L. M. (Eds.), The Sage Encyclopedia of Qualitative Research Methods, vol. 1-2. Los Angeles: SAGE.
Downs, A. (1957). An economic theory of political action in a democracy. Journal of Political Economy, 65(2), 135-150. https://doi.org/10.1086/257897
Gajduschek Gy. (2013). „Diskurzus” vagy „süket duma”? – Gondolatok, megjegyzések Szabó Márton: Közpolitikai diskurzuselemzés című dolgozatához. Politikatudományi Szemle, 22(1), 117 – 127.
Gálik M. (2018). A média átalakulása – A tömegmédiától a digitális hálózati médiáig. Vezetéstudomány, 49(12) 58-66. https://doi.org/10.14267/VEZ TUD.2018.12.07
Géring Zs. (2017). Kevert szövegelemzési módszertan alkalmazása gazdasági és társadalmi jelenségek vizsgálatához – Online CSR-kommunikáció vizsgálata tartalomelemzéssel és diskurzuselemzéssel. Vezetéstudomány, 48(4), 55-66. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.04.08
G. Fodor G. (2021). Az Orbán-szabály. Budapest: Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány.
Henneberg, S. C. & O’Shaughnessy, N. (2007). Theory and concept developement in Political Marketing: Issues and an Agenda. Journal of Political Marketing, 6(2/3), 5-32. https://doi.org/10.1300/j199v06n02_02
Honti T. (2021). A tények nem makacs dolgok: Politikai marketing és választói heurisztikák. Vezetéstudomány, 52(6), 18-31. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.06.02
Horváth D. & Mitev A. (2015). Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó.
Hetesi E. & Veres Z. (2013). Nonbusiness marketing, Budapest: Akadémiai Kiadó.
Karácsony A. (2019). Döntés és hagyomány, Budapest: Századvég Kiadó.
Kiss B. (2020). A szavakon túl. Budapest: L’Harmattan Kiadó.
Kiss B. & Szabó G. (2015). Politikai kommunikáció. In Körösényi A. (Eds.), A magyar politikai rendszer negyedszázad után (pp. 333-354). Budapest: Osiris Kiadó.
Kotler, P. & Levy, S. J. (1969). Broadening the concept of marketing, Journal of Marketing, 33(1), 10-5. https://doi.org/10.2307/1248740
Körösényi A. (2019). Manipuláció és demokrácia. Budapest: Gondolat Kiadó.
Körösényi A. (2020). Az Orbán-rezsim. Budapest: Gondolat Kiadó.
Johnson, D. B. (1999). Közösségi döntések elmélete – Bevezetés az új politikai gazdaságtanba. Budapest: Osiris Kiadó.
Józsa L. (2004). Marketing a politikában. In Dinya L., Farkas F. & Hetesi E. (Eds.), Nonbusiness marketing és menedzsment (pp. 109-115). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Lakoff, G. (2008): Ne gondolj az elefántra! Budapest: Napvilág Kiadó.
McCombs, M. & Shaw, D. (1972). A tömegmédia témakijelölő funkciója. In Angelusz R., Tardos R., & Terestyéni T. (2007). Média, nyilvánosság, közvélemény (pp. 252-260). Budapest: Gondolat Kiadó.
Mazzoleni, G. (2002). Politikai kommunikáció. Budapest: Osiris Kiadó.
Merkovity N. (2008). Politikai kommunikáció és politikai marketing. Politikatudományi Szemle, 17(4), 77-102.
Müller, J. W. (2018). Mi a populizmus? Budapest: Libri Könyvkiadó.
Newman, B. I. (2000b). Politikai marketing, mint kampánystratégia. Budapest: Bagolyvár Könyvkiadó.
Noelle-Neumann, E. (1980). A hallgatásspirál elmélete. In Angelusz R., Tardos R., Terestyéni T. (2007). Média, nyilvánosság, közvélemény (pp. 174-198). Budapest: Gondolat Kiadó.
Saad, G. (2022): A parazita elme – Hogyan pusztítják a fertőző eszmék a józan észt? Budapest: MCC Press. Scammel, M. (2015). Politics and Image: the conceptual value of branding. Journal of Political Marketing, 14(1-2), 2-19. https://doi.org/10.1080/15377857.2014.990829
Szabó A. & Oross D. (2012). A demokratikus részvétel tendenciái a magyar egyetemisták és főiskolások körében. In Szabó A. (Eds.), Racionálisan lázadó hallgatók. Apátia – Radikalizmus – Posztmaterializmus a magyar egyetemisták és főiskolások körében I (pp. 65- 111). Szeged, Belvedere Meridionale.
Szabó A. (2015). Az egyetemisták és főiskolások Magyarországon, 2015, Szeged: Belvedere Meridionale.
Szabó M. (2016). Diszkurzív politikatudomány – Bevezetés a politika interpretatív szemléletébe és kutatásába. Budapest: Osiris Kiadó.
Orosdy B. (2007). A politikai marketing rendszere. Marketing & Menedzsment, 41(4-5), 15-23.
Orbán B. (2020). A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye. Budapest: MCC Press.
O’Shaughnessy, N. (2001). The Marketing of Political Marketing. European Journal of Marketing, 35(9/10), 1047-1057. https://doi.org/10.1108/03090560110401956
Pál G. (2013). A közpolitikai diskurzuselemzés perspektívái – Hozzászólás egy vitához. Politikatudományi Szemle, 22(2), 117–132.
Savigny, H. (2004). Political marketing: A rational choice. Journal of Political Marketing, 3(1), 21-35. https://doi.org/10.1300/J199v03n01_02
Schumpeter, J. (1942). Capitalism, Socialism and Democracy. London: Urwin.
Szabó M. (2016): Diszkurzív politikatudomány – Bevezetés a politika interpretatív szemléletébe és kutatásába. Budapest: Osiris Kiadó.
Simons, G.(2020). Policy and Political Marketing: Promoting Conflict as Policy. Journal of Political Marketing, 0, 1-19. https://doi.org/10.1080/15377857.2020.1724426
Torfing, J. (2004). Diskurzuselemzés és a Laclau–Mouffe-féle posztstrukturalizmus. Politikatudományi Szemle, 13(4), 149-153. http://real.mtak.hu/112580/1/2004_4_torfing.pdf
Török G. (2005). A politikai napirend. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Török G. (2002). A média és a politikai napirend. Marketing & Menedzsment, 36(1), 12–16.
Vicsek L. (2006): Fókuszcsoport. Budapest: Osiris Kiadó. Virág A. (2014). Diskurzuselemzés a politika- és vezetéstudományban. Vezetéstudomány, 45(3), 30-38. https://doi.org/10.14267/veztud.2014.03.03
Wring, D. (1997). Reconciling marketing with political science: theories of political marketing, Journal of Marketing Management, 13(7), 651-663. https://doi.org/10.1080/0267257x.1997.9964502
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
