Rangsoroljunk vagy nem?

A körforgásos gazdaság mérési lehetőségei és azok összehasonlítása az EU-tagországokban

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.09.05

Kulcsszavak:

körforgásos gazdaság, Európai Unió, kompozit indikátor, fenntarthatóság

Absztrakt

A körforgásos gazdaság a lineárissal ellentétben, a gazdaságot egy fenntartható gazdasági rendszernek tekinti. Ebben a rendszerben a gazdasági növekedés elválik az erőforrások felhasználásától azáltal, hogy csökken a természeti erőforrások használata és azok visszaforgatásra kerülnek. Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja az Európai Unió által gyűjtött, 28 tagállamra vonatkozó körforgásos gazdaságra jellemző indikátorokat abból a célból, hogy tagállami szintű kompozit indikátorok kerülhessenek megalkotásra. A kutatási cél megvalósítása szekunder adatok segítségével az Eurostat különböző, a körforgásos gazdaság valamely részterületéhez kapcsolódó adatbázisán alapul. A tanulmány kutatási eredménye rávilágított arra, hogy habár a körforgásos gazdasággal kapcsolatban létre lehet hozni egy, minden részterületet mérő, kompozit mutatószámot és ezáltal megalkotható, létrehozható egy rangsor, amely mérhetővé teszi az EU-s tagállamok teljesítményét. A tagállamok kompozit eredményei rávilágítottak arra a tényre, hogy a rangsorok élén Németország, az Egyesült Királyság és Hollandia helyezkednek el, míg Magyarország a középmezőnyben, a 19. helyen található, azonban még az indikátor segítségével sem könnyű mérni az EU-s tagállamok teljesítményét, rangsorát.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Szerző életrajzok

Dorottya Edina Kozma, Pannon Egyetem

Tudományos segédmunkatárs

Katalin Molnárné Barna, Pannon Egyetem

Egyetemi docens

Tamás Molnár, Pannon Egyetem

Egyetemi tanár

Hivatkozások

Adviushchenko, A., & Zając, P. (2019). Circular Economy Indicators as a Supporting Tool for European Regional Development Policies. Sustainability, 11(11), 1-22. https://doi.org/10.3390/su11113025

Ait-Kadi, M. (2016). Water for Development and Development for Water: Realizing the Sustainable Development Goals (SDGs) Vision. Aquatic Procedia, 6, 106-110. https://doi.org/10.1016/j.aqpro.2016.06.013

Amanatidis, G. (2019). Erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság [online]. https://www.europarl.europa.eu/ftu/pdf/hu/FTU_2.5.6.pdf

Ardente, F., & Mathieux, F. (2014). Identification and assessment of product’s measure to improve resource efficiency: the case study of an Energy using Product. Journal of Cleaner Production, 83, 125-141. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2014.07.058

Bahn-Walkowiak, B., & Steger, S. (2015). Resource targets in Europe and worldwide: an overview. Resources, 4(3), 597-620. https://doi.org/10.3390/resources4030597

Berg, A., Antikainen, R., Hartikainen, E., Kauppi, S., Kautto, P., Lazarevic, D., Piesik, S., & Saikku, L. (2018). Circular Economy for Sustainable Development. Reports of the Finnish Environment Institute, 26, 1-24. https://helda.helsinki.fi/bitstream/handle/10138/251516/SYKEre_26_2018.pdf

BMU (2012). German Resource Efficiency Programme (ProgRess). Programme for the Sustainable Use and Conservation of Natural Resources. Berlin: Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und Nukleare Sicherheit. https://www.bmub.bund.de/fileadmin/Daten_BMU/Pools/Broschueren/german_ resource_efficiency_programme_ii_bf.pdf

British Standards Institution (2017). SDS/1/10/0 BS 8001 Framework for Implementing the Principles of the Circular Economy in Organizations [online]. https://www.bsigroup.com/en-GB/standards/benefits-of-usingstandards/becoming-more-sustainable-withstandards/Circular-Economy/

Cîrstea, S. D., Moldovan-Teselios, C., Cîrstea, A., Turcu, A. C., & Pompei Darab, C. (2018). Evaluating Renewable Energy Sustainability by Composite Index. Sustainability, 10(3), 1-21. https://doi.org/10.3390/su10030811

Clube, R. K. M., & Tennant, M. (2020). The Circular Economy and human needs satisfaction: Promising the radical, delivering the familiar. Ecological Economics, 177, 1-12. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2020.106772

Corona, B., Shen, L., Reike, D., Carreón, J. R., & Worrel, E. (2019). Towards sustainable development through the circular economy – A review and critical assessment on current circularity metrics. Resources, Conservation & Recycling, 151, 1-15. https://doi.org/10.1016/j.resconrec.2019.104498

Costa, I., Massard, G., & Agarwal, A. (2010). Waste management policies for industrial symbiosis development: case studies in European Countries. Journal of Cleaner Production, 18, 815-822. https://doi.org/10.1016/j.rser.2019.05.001

Elia, V., Gnoni, M. G., & Tornese, F. (2017). Measuring circular economy strategies through index methods: A critical analysis. Journal of Cleaner Production, 142, 2741-2751. http://dx.doi.org/10.1016/j.jclepro.2016.10.196

EMF. (2019). Circular Economy: School of Thought [online]. https://www.ellenmacarthurfoundation.org/circular-economy/concept/schools-of-thought

Európai Bizottság. (2020). A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv. https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/9903b325-6388-11ea-b735-01aa75ed71a1/language-hu/format-PDF

European Commission. (2015). Closing the Loop – an EU Action Plan for the Circular Economy. Communication COM (2015) 614/2. Brussels: European Commission. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52015DC0614

European Commission (2017). The EU Environmental Implementation Review Country Report – Germany (SWD (2017) 44 final). Brussels: European Commission.

European Commission (2019). Report From the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions on the Implementation of the Circular Economy Action Plan. Brussels: European Commission.

Figge, F., Young, W., & Barkemeyer, R. (2014). Sufficiency or efficiency to achieve lower consumption and emissions? The role of rebound effect. Journal of Cleaner Production, 69, 216-224. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2014.01.031

Fogarassy, Cs., & Horváth, B. (2018). A körkörös gazdaság értelmezése. Lépések a fenntarthatóság felé, 23(2), 4-5.

Garcia-Bernabeu, A., Hilario-Caballero, A., Pla-Santamaria, D., & Salas-Molina, F. (2020). A Process Oriented MCDM Approach to Construct a Circular Economy Composite Index. Sustainability, 12(2), 1-14. https://doi.org/10.3390/su12020618

García-Barragán, J. F., Eyckmans, J., & Rousseau, S. (2019). Defining and Measuring the Circular Economy: A Mathematical Approach. Ecological Economics, 157, 369-372. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2018.12.003

Geissdoerfer, M., Savaget, P., Bocken, N., & Hultink, E. J. (2017). The circular economy – a new sustainability paradigm. Journal of Cleaner Production, 143, 757-768. https://doi.org/10.1016/j. jclepro.2016.12.048

Ghisellini, P., Cialani, C., & Ulgiati, S. (2016). A review on circular economy: the expected transition to a balanced interplay of environmental and economic systems. Journal of Cleaner Production, 114, 11-32. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2015.09.007

Giannakitsidou, O., Giannikos, I., & Chondrou, A. (2020). Ranking European countries on the basis of their environmental and circular economy performance: A DEA application in MSW. Waste Management, 109, 1-11. https://doi.org/10.1016/j.wasman.2020.04.055

Giurco, D., Littleboy, A., Boyle, T., Fyfe, J., & White, S. (2014). Circular economy: questions for responsible minerals, additive manufacturing and recycling of metals. Resources, 3, 432-453. https://doi.org/10.3390/resources3020432

Haas, W., Krausmann, F., Wiedenhofer, D., & Heinz, M. (2015). How circular is the global economy?: An Assessment of Material Flows, Waste Production, and Recycling in the European Union and the World in 2005. Journal of Industrial Ecology, 19(5), 765-777. https://doi.org/10.1111/jiec.12244

Halstenberg, F. A., Lindow, K., & Stark, R. (2017). Utilization of product lifecycle data from PLM systems in platforms for industrial symbiosis. Procedia Manufacturing, 8, 369-376. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.05.044

HM Government (2018). Our Waste, Our Resources: A Strategy for England. London: DEFRA.

Horváth, B. (2019). Körforgásos gazdasági modellek és hatékonyságuk mérése (Doktori disszertáció). Szent István Egyetem, Gödöllő. https://szie.hu/sites/default/files/horvath_balint_ertekezes.pdf

Hudrliková, L. (2013). Composite indicators as a useful tool for international comparison: The Europe 2020 Example. Prague Economic Papers, 4, 459-473. https://doi.org/10.18267/j.pep.462

Janik, A., & Ryszko, A. (2019). Circular economy in companies: an analysis of selected indicators from a managerial perspective. Mape, 2(1) 523-535. https://doi.org/10.2478/mape-2019-0053

Kirchherr, J., Reike, D., & Hekkert, M. (2017). Conceptualizing the circular economy: an analysis of 114 definitions. Resources, Conservation & Recycling, 127, 221-232. https://doi.org/10.1016/j.resconrec.2017.09.005

Korhonen, J., Honkasalo, A., & Seppälä, J. (2018). Circular Economy: the concept and its limitations. Ecological Economics, 143, 37-46. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2017.06.041

Kristensen, H. S., & Mosgaard, M. A. (2020). A review of micro level indicators for a circular economy – moving away from the three dimensions of sustainability? Journal of Cleaner Production, 243, 1-20. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.118531

Lemke, C., & Bastini, K. (2020). Embracing multiple perspectives of sustainable development in a composite measure: The Multilevel Sustainable Development Index. Journal of Cleaner Production, 246, 1-18. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.118884

Li, T., Zhang, H-C., & Liu, Z-C. (2012). A PCA-based method for construction of composite sustainability indicators. The International Journal of Life Cycle Assessment, 17(5), 593-603. https://doi.org/10.1007/s11367-012-0394-y

Lieder, M., & Rashid, A., (2016). Towards circular economy implementation: a comprehensive review in context of manufacturing industry. Journal of Cleaner Production, 115, 36-51. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2015.12.042

Linder, M., Sarasini, S. & van Loon, P. (2017). A metric for quantifying product-level circularity. Journal of Industrial Ecology, 21, 545-558. https://doi.org/10.1111/jiec.12552

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (2019). Körforgásban az üzlet. Jelentés a körforgásos gazdaság magyarországi helyzetéről. Budapest: Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért. https://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2020/01/KorforgasosGazdasagPlatform_2019_HUN_final_final.pdf

Marino, A., & Pariso, P. (2020). Comparing European countries’ performances in the transition towards the Circular Economy. Science of the Total Environment, 729, 1-12. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.138142

Mathews, J. A., & Tan, H. (2016). Circular economy: lessons from China. Nature, 531, 440-442. https://doi.org/10.1038/531440a

Mayer, A., Haas, W., Wiedenhofer, D., Krausmann, F., Nuss, P., & Blengini, G. A. (2018). Measuring Progress towards a Circular Economy: A Monitoring Framework for Economy-wide Material Loop Closing in the EU28. Journal of Industrial Ecology, 23(1), 62-76. https://doi.org/10.1111/jiec.12809

Merli, R., Preziosi, M., & Acampora, A. (2018). How do scholars approach the circular economy? A systematic literature review. Journal of Cleaner Production, 178, 703-722. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.12.112

Molnár, T. (2018). Társadalmi, gazdasági struktúrák regionális jellemzői: Társadalmi, gazdasági struktúrák regionális jellemzői a Nyugat-Dunántúlon. Chisinau: OmniScriptum Scriptum – GlobeEdit.

Momete, D. C. (2020). A unified framework for assessing the readiness of European Union economies to migrate to a circular modelling. Science of the Total Environment, 718, 1-9. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.137375

Morseletto, P. (2020). Targets for a circular economy. Resources, Conservation & Recycling, 153, 1-12. https://doi.org/10.1016/j.resconrec.2019.104553

Nardo, M., Saisana, M., Saltelli, A., & Tarantola, S. (2005). Tools for Composite Indicators Building. Ispra: Institute for the Protection and Security of the Citizen Econometrics and Statistical Support to Antifraud Unit.

Nemes, Zs. (2018). Körkörös gazdasági modell, ipari parkok és ipari ökoszisztémák: Székesfehérvár esettanulmánya. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4104/1/Korkoros_EFOP_NZs.pdf

Ngan, S. L., How, B. S., Teng, S. Y., Promentilla, M. A. B., Yatim, P., Choy Er, A., & Lam, H. L. (2019). Priorization of sustainability indicators for promoting the circular economy: The case of developing countries. Renewable and Sustainable Energy Reviews, 111, 314-331. https://doi.org/10.1016/j.rser.2019.05.001

Niskanen, J., Anshelm, J., & McLaren, D. (2020). Local conflicts and national consensus: The strange case of circular economy in Sweden. Journal of Cleaner Production, 261, 1-9. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2020.121117

Parchomenko, A., Nelen, D., Gillabel, J., & Rechberger, H. (2019). Measuring the circular economy – A Multiple Correspondence Analysis of 63 metrics. Journal of Cleaner Production, 210, 200-216. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2018.10.357

Pearce, D. W., & Turner, R. K. (1990). Economics of Natural Resources and the Environment. Baltimore, MD: John Hopkins University Press.

Pla-Julián, I., & Guevara, S. (2019). Is circular economy the key to transitioning towards sustainable development? Challenges from the perspective of care ethics. Futures, 105, 67-77. https://doi.org/10.1016/j.futures.2018.09.001

Pollesch, N., & Dale, V. H. (2015). Applications of aggregation theory to sustainability assessment. Ecological Economics, 114, 117-127. http://dx.doi.org/10.1016/j.ecolecon.2015.03.011

Pomázi, I., & Szabó, E. (2018). A körforgásos gazdaságra való áttérés folyamatának egyes jellemzői a visegrádi országokban. Külügyi Szemle, 17(4), 80-102. https://kki.hu/wp-content/uploads/2019/07/5-Pom%C3%A1zi-Szab%C3%B3.pdf

Pomázi, I., & Szabó, E. (2019). A körforgásos gazdaság az Európai Unióban, Franciaországban és Németországban. Magyar Tudomány, 180(8), 1199-1212. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.8.10

Potting, J., Hekkert, M., Worrell, E. & Hanemaaijer, A. (2017). Circular Economy: Measuring Innovation in the Product Chain – Policy Report. Hague: PBL Netherlands Environment Assessment Agency. http:// www.pbl.nl/sites/default/files/cms/publicaties/pbl-2016-circular-economy-measuring-innovation-in-product-chains-2544.pdf

Régiók Európai Bizottsága (2019). Kék gazdaság az európai régiókban: a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés kapuja. Brüsszel: Régiók Európai Bizottsága. https://cor.europa.eu/hu/news/Pages/blue-economy-in-european-regions-a-gateway-to-sustainable-growth-and-jobs.aspx

Rincón-Moreno, J., Ormazabál, M., Álvarez, M. J., & Jaca, C. (2021). Advancing circular economy performance indicators and their application in Spanish companies. Journal of Cleaner Production, 279, 1-10. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2020.123605

Robaina, M., Murillo, K., Rocha, E., & Villar, J. (2020). Circular economy in plastic waste – Efficiency analysis of European countries. Science of the Total Environment, 730, 1-12. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.139038

Saidani, M., Yannou, B., Leroy, Y., Cluzel, F., & Kendall, A. (2019). A taxonomy of circular economy indicators. Journal of Cleaner Production, 207, 542-559. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2018.10.014

Salvati, L., & Carlucci, M. (2014). A composite index of sustainable development at the local scale: Italy as a case study. Ecological Indicators, 43, 162-171. http://dx.doi.org/10.1016/j.ecolind.2014.02.021

Santeramo, F. G. (2016). Methodological challenges in building composite indexes: Linking theory to practice. Pennsylvania: IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-5225-0714-7.ch006

Sauvé, S., Bernard, S., & Sloan, P. (2016). Environmental sciences, sustainable development and circular economy: Alternative concepts for trans-disciplinary research. Environmental Development, 17, 48-56. http://dx.doi.org/10.1016/j.envdev.2015.09.002

Schroeder, P., Anggraeni, K., & Weber, U. (2019). The relevance of circular economy practices to the sustainable development goals. Journal of Industrial Ecology, 23(1), 435-438. https://doi.org/10.1111/jiec.12732

Singh, R. K., Murty, H. R., & Dikshit, A. K. (2007). Development of composite sustainability performance index for steel industry. Ecological Indicators, 7(3), 565-588. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2006.06.004

Škinjarić, T. (2020). Empirical assessment of the circular economy of selected European Countries. Journal of Cleaner Production, 255, 1-17. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2020.120246

Smol, M., Kulczycka, J., & Avdiushchenko, A. (2017). Circulary economy indicators in relation to eco-innovation in European Regions. Clean Technologies and Environmental Policy, 19, 669-678. https://doi.org/10.1007/s10098-016-1323-8

Stahel, W. R. (2016). Circular Economy. Nature, 531, 435-438. https://www.nature.com/articles/531435a

Su, B., Heshmati, A., Geng, Y., & Yu, X. (2013). A review of the circular economy in China: Moving from rhetoric to implementation. Journal of Cleaner Production, 42, 215-227. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2012.11.020

Szabó, A. (2019). Körforgásos gazdaság. In Infokörkép (pp. 36-37). Budapest: Országgyűlés Hivatala. https://www.parlament.hu/documents/10181/1828247/Infokorkep_Fenntarthato_fejlodes_mezogazdasag.pdf/968bce46-84fe-4ba0-f93a-79225064c7de

Szennay, Á., & Szigeti, C. (2019). A fenntartható fejlődési célok és a GRI szerinti jelentéstétel kapcsolatának elemzése. Vezetéstudomány, 50(4), 33-43. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.04.04

The Ellen MacArthur Foundation. (2013). Towards the Circular Economy: Economic and Business Rationale for Accelerated Transition. Cowes: The Ellen MacArthur Foundation.

Tseng, M.-L., Chiu, A. S. F., Liu, G., & Jantaralolica, T. (2020). Circular economy enables sustainable consumption and production in multi-level supply chain system. Resources, Conservation & Recycling, 154, 1-2. https://doi.org/10.1016/j.resconrec.2019.104601

Tóthné Szita, K., S. Gubik, A., & Bartha, Z. (2017). A körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségek a KKV-k számára. In Györkő, D., Kleschné Csapi, V., & Bedő, Zs. (Eds.), ICUBERD Book of Papers (pp. 560-572). Pécs: University of Pécs.

UK Government (2011). Enabling the Transition to a Green Economy: Government and Business Working Together [online]. https://sustainabledevelopment.un.org/index.php?page=view&type=400&nr=187&menu=1515

Valkó, G., Kovács, I., & Farkasné Fekete, M. (2018). A fenntartható mezőgazdaság kompozit indikátorai. Statisztikai Szemle, 96(8-9), 862-891.

Vanhamäki, S., Virtanen, M., Luste, S., & Manskinen, K. (2020). Transition towards a circular economy at a regional level: A case study on closing biological loops. Resources, Conservation & Recycling, 156, 1-11. https://doi.org/10.1016/j.resconrec.2020.104716

Wang, P., Kara, S., & Hauschild, M. Z. (2018). Role of manufacturing towards achieving circular economy: the steel case. CIRP Annals, 67(1), 21-24. https://doi.org/10.1016/j.cirp.2018.04.049

Washington, H. (2015). Demystifying Sustainability: Towards Real Solutions. London: Routledge.

Weng, Z., & Meng, X. (2014). Quantitative assessment of industrial symbiosis for the promotion of circular economy: a case study of the printed circuit boardsindustry in China’s Suzhou New District. Journal of Cleaner Production, 90, 211-219. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2014.03.041

Winans, K., Kendall, A., & Deng, H. (2017). The history and current applications of the circular economy concept. Renewable and Sustainable Energy Reviews, 68(1), 825-833. https://doi.org/10.1016/j.rser.2016.09.123

Zhu, D. J., & Qiu, S. F. (2007). Analytical tool for urban circular economy planning and its preliminary application: a case of Shanghai. City Planning Review, 31(3), 64-69.

Zhou, P., Ang, B. W., & Poh, K. L. (2007). A mathematical programming approach to constructing composite indicators. Ecological Economics, 62, 291-297. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2006.12.020

Downloads

Megjelent

2021-09-13

Hogyan kell idézni

Kozma, D. E., Molnárné Barna, K., & Molnár, T. (2021). Rangsoroljunk vagy nem? A körforgásos gazdaság mérési lehetőségei és azok összehasonlítása az EU-tagországokban. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 52(8-9), 63–77. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.09.05

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei