Nők a startup-vállalkozások világában Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.10.05Kulcsszavak:
női szerepek, magyar startupok, startup-ökoszisztéma, női stratup-vállalkozók, gátló tényezőkAbsztrakt
A női vállalkozók száma az elmúlt három évtizedben a legtöbb országban jelentősen megnőtt, ezáltal élénkebb gazdaságokat indukálva. Számos tanulmány vizsgálja külön a női vállalkozókat és külön a startupokat, de a női startupok témája kevésbé kutatott terület. Jelen kutatás a női startupperekre fókuszál: egyrészt a nők szerepének a feltárásával a startupok világában, másrészt a mai magyar startup-ökoszisztémán belül átfogó képet adva a női vállalkozók helyzetéről, működésüket befolyásoló tényezőkről. A tanulmányban kevert módszertant alkalmaztak a szerzők: online kérdőív startup témájú országos zárt közösségimédia-csoportokban (n=113) és mélyinterjúk a magyar startup-ökoszisztéma nyugat-dunántúli régióban tevékenykedő szakértői és tagjai körében (n=7). A kutatás eredményeképpen megállapítható a tőkehiány: a vizsgált hazai startupok többnyire saját tőkét használnak fel vállalkozásuk indításánál, a kockázatitőke-befektetés nem jellemző. Feltárják továbbá a startup vállalkozások korlátozó tényezőit, kiemelten a női startuppereket gátló komplex tényezőket, amelyek jellemzően családi és társadalmi okokra vezethetők vissza.
Letöltések
Hivatkozások
Babbie, E. (2003). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Magyarország: Balassi Kiadó.
Beauchamp, M., & Skala, A. (2017). Visegrad Startup Report 2016/2017. Retrieved from https://s3.eucentral-1.amazonaws.com/uploads.mangoweb.org/shared-prod/aspeninstitutece.org/uploads/2017/06/Visegrad-Startup-Report-5.pdf
Bird, B., & Brus, C. G. (2002). A Gendered Perspective on Organizational Creation. Entrepreneurship Theory and Practice, 26(3), 41–65. https://doi.org/10.1177/104225870202600303
Blank, S. (2010). What’s A Startup? First Principles. Retrieved from http://steveblank.com/2010/01/25/whats-a-startup-first-principles/
Bosma, N., & Kelley, D. (2019). Global Enterpreneurship Monitor 2018/2019 Global Report. Retrieved from https://www.gemconsortium.org/report/gem-2018-2019-global-report
Cabinet Office of the Prime Minister (2016). Digital Startup Strategy of Hungary. Retrieved from http://www.kormany.hu/download/2/4b/21000/The%20Digital%20Startup%20Strategy%20of%20Hungary.pdf
Csákné Filep, J., Radácsi, L., & Szennay, Á. (2019). A magyar startup-vállalkozások nyomában. Budapest: BGE Budapest LAB Working Paper Series 2-2019.Retrieved from https://budapestlab.hu/wp-content/uploads/2019/03/WP_2_2019_zart.pdf
Csákné Filep, J., Radácsi, L., & Timár, G. (2020). A magyar startup-vállalkozások túlélését és növekedését befolyásoló tényezők – szakértői interjúk tapasztalatai Vezetéstudomány, 51(1). 16-31. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.01.02
Elam, A. B., Brush, C. G., Greene, P. G., Baumer, B., Dean, M., Heavlow, R., Babson College, Smith College, & The Global Entrepreneurship Research Association (GERA) (2019). Global Enterpreneurship Monitor 2018/2019 Women’s Enterpreneurship Monitor. London: Global Entrepreneurship Research Association, London Business School.
Európai Bizottság (2008). N 355/2008. sz. állami támogatás – Magyarország, Magyar JEREMIE kockázatitőkeintézkedés. B(2008) 8350, Brüsszel.
Fábri, A., & Várkonyi G. (szerk.) (2007). A nők világa. Művelődés- és társadalomtörténeti tanulmányok. Budapest: Argumentum Kiadó.
Feng, J., & Jaravel, X. (2019). Innovating for People Like Me: Evidence from Female-Founded Consumer Packaged Goods Startups. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3383703.
Gatewood, E., Brush, C. G., Carter, N. M., Greene, P. G., & Hart, M. M. (2009). Diana: A symbol of women entrepreneurs’ Hunt for Knowledge, Money, and the Rewards of Entrepreneurship. Small Business Economics, 32(2), 129–144. https://doi.org/10.1007/s11187-008-9152-8.
GEM 2012 Women’s Report (2012). Global Entrepreneurship Research Association. Wellesley, MA: Babson Center for Women’s Leadership.
Géring, Zs. (2016). Hiányzó egyensúly a vállalati felelősségvállalás kommunikációjában. A munka és magánélet egyensúlyának meg (nem) jelenése a vállalati honlapokon. Vezetéstudomány, 47(1). 2-17.
Ghauri, P. & Gronhaug, K. (2011). Research Methods in Business Studies. Harlow: Pearson.
Gódány, Zs. (2018). Női vállalkozók – kutatási területek, elméleti áttekintés. Vezetéstudomány, 49(4), 58-67. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.04.06
Gottschalk, S. & Niefert, M. (2011). Gender Differences in Business Success of German Start-up Firms. ZEW – Centre for European Economic Research Discussion Paper No. 11-019. SSRN: https://ssrn.com/abstract=1795228, http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1795228
Graham, P. (2012). Startup=Growth. Retrieved from http://paltelfoundation.ps/uploads/No._16_-_Startup=Growth.pdf
Gregor, A., & Kováts, E. (2018). Nőügyek 2018. Budapest: Friedrich Ebert Stiftung. Retrieved from http://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/14461.pdf
Gubik, A. S., & Farkas, Sz. (2019). Entrepreneurship intentions and activities of students in Hungary. Global University Entrepreneurial Spirit Student’s Survey 2018. National Report. https:/doi.org/10.15678/EBER.2016.040408.
Gyáni, G., & Nagy, B. (2006). Nők a modernizálódó magyar társadalomban. Debrecen: Csokonai Kiadó.
Holmár, K., & Kővágó, Gy. (2016). Startup vállalkozások a pénzügy világában. In Fata, I. & Kissné Budai, R. (szerk.), Határtalan értékek a valós és virtuális világban – A Zrínyi-hagyaték (pp. 74-86). Budapest, Magyarország: Tomori Pál Főiskola.
Jáki, E., Molnár, E. M., & Kádár, B. (2019). Characteristics and challenges of the Hungarian startup ecosystem. Vezetéstudomány, 50(5) 2-12. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.05.01
Kállay, L., Vecsenyi, J., Freész, G., Vas, Gy., & Katona, B. (2016). European Startup Monitor – Country Report Hungary. Retrieved from https://europeanstartupmonitor.com/fileadmin/esm_2016/country_reports/Hungary_CountryReport.pdf
Kariv, D. (2013). Female Entrepreneurship and the New Venture Creation. An International Overview. New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203140987
Kézai, P. (2019). Nők a startup vállalkozások világában. In Jakopánecz Eszter (szerk.), XXXIV. Országos Tudomány Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció Absztraktkötet (p.484). Pécs, Magyarország: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar.
Kollmann, T., Stöckmann, C., Hensellek, S., & Kensbock, J. (2016). European Startup Monitor 2016. Essen, Germany: German Startups Association. Retrieved from https://europeanstartupmonitor.com/fileadmin/esm_2016/report/ESM_2016.pdf
Kollmann, T., Stöckmann, C., Hensellek, S., & Kensbock, J. (2017). Deutscher Startup Monitor 2017. Retrieved from https://deutscherstartupmonitor.de/fileadmin/dsm/dsm-17/daten/dsm_2017.pdf
Kollmann, T., Stöckmann, C., Linstaedt, J., & Kensbock, J. (2015). European Startup Monitor. Retrieved from https://europeanstartupmonitor.com/fileadmin/presse/download/esm_2015.pdf
Koltai, J., & Szalka, É. (2013). A vállalkozói hajlandóság vizsgálata a női hallgatók körében Magyarországon. Vezetéstudomány, 44(7-8), 71-97.
Konczosné Szombathelyi M. (2020). Nők a világ tetején. Csúcsvezetői sikerek elemzése a Global 500 alapján. LÉPÉSEK a fenntarthatóság felé, 25(1), 10-11.
Konczosné Szombathelyi, M. (2009). Kulturális dimenziók és női vezetők. In Barát, E. & Sándor, K. (szerk.), A nő és női(es)ség sztereotípiái (pp. 217-225). Szeged: SZTE Könyvtártudományi Tanszék.
Konczosné Szombathelyi, M. (2014). A kultúrakutatások gender vonatkozásai. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris E-folyóirat, 4(1), 97-117. Retrieved from http://tntefjournal.hu/vol4/iss1/konczosne.pdf
Konczosné Szombathelyi, M., & Keller, V. (2011a). Siker és nőiség kapcsolata a menedzsmentben. A „Vizsgálat női menedzserek innovációt generáló tevékenységéről” kutatás bevezetője. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris E-folyóirat, 1(1), 196-212. Retrieved from http://www.arts.u-szeged.hu/ieas/gender/tntef.html
Konczosné Szombathelyi, M., & Keller, V. (2011b). Vizsgálat női menedzserek innovációt generáló tevékenységéről. Marketing & Menedzsment, 2011(4), 4-14.
Konczosné Szombathelyi, M., & Mészáros, A. (2015). Nőket a műszaki képzésbe! Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris E-folyóirat, 5(1), 19- 37. Retrieved from http://tntefjournal.hu/vol5/iss1/konczosne-szombathelyi_meszaros.pdf
Kuschel K., Labra, J.P., & Díaz, G. (2018). Women-Led Startups and Their Contribution to Job Creation. In Presse A., & Terzidis O. (eds.), Technology Entrepreneurship. FGF Studies in Small Business and Entrepreneurship (pp. 139-156). Cham: Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-73509-2_7.
Kvale, S. (2007). Doing interviews. Thousand Oaks, CA: Sage. https://dx.doi.org/10.4135/9781849208963
Lakner, Z. (2006). A családpolitika rendszere. Esély: társadalom- és szociálpolitikai folyóirat, 17(3), 85- 109. Retrieved from https://btk.ppke.hu/uploads/articles/288256/file/d1b.pdf
Lipták, K., & Matiscsákné Lizák, M. (2018). A kisgyermekes nők foglalkoztatási helyzete és lehetőségeik. Vezetéstudomány, 49(3), 41-51. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.03.05
Lovas, A., & Rába, V. (2013). Jeremie program, mint a magyar startup ökoszisztéma életre hívója. In A Tavaszi Szél 2013 című Nemzetközi Konferencia kiadvány (pp. 536-549). Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége. Retrieved from http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1362/7/Raba_Lovas_Tavaszi-Szel_2013.pdf
Manolova, T. S., Carter, N. M., Manev, I. M. & Gyoshev, B. S. (2007). The differential effect of men and women entrepreneurs’ human capital and networking on growth expectancies in Bulgaria. Entrepreneurship Theory and Practice, 31 (3), 407-426.
Mauer, R., & Steigertahl, L. (2018). EU Startup Monitor – European Startup Ecosystem Country Overviews: Hungary. Retrieved from http://www.startupmonitor.eu/EUSM_Country-overviews.pdf
Miskolczy, Cs. (2012). Kutatás a hazai startupokról. Retrieved from http://insiderblog.hu/hazaipalya/2012/08/14/startup-kutatas_1resz/
Morelix, A., Reedy, E. J., & Russell, J. (2016). The Kauffmann index Growth Enterprenuership, National Trends.
Nagy, B. (2009). Nők és férfiak a vezetésben. In Nagy I. & Pongrácz T. (Eds.), Szerepváltozások: Jelentés a nők és férfiak helyzetéről (pp. 52-64). Budapest: TÁRKI – Szociális és Munkaügyi Minisztérium.
Pisoni, A., & Bielli, S. (2015). The role of women in the Creation of Innovative Tech Start-ups. In Syna, H. D.&
Costea, C. E. (2015). Women’s Voice in Management. Identifying Innovative and Responsible Solutions (pp. 177-196). London: Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/9781137432155
Pleck, J. H. (1977). The Work-Family Role System. Social Problems, 24(4), 417–427. https://doi.org/10.2307/800135
Pongrácz, T., & S. Molnár E. (2011). Nemi szerepek és a közvélemény változásának kölcsönhatása (kutatás). In Nagy I., & Pongrácz T. (Eds.), Szerepváltozások 2011 (pp. 192-206). Budapest: Tárki. Retrieved from http://demografia.hu/hu/letoltes/kiadvanyok/Szerepvaltozasok/192-206Pongracz.pdf
Publicus Intézet (2020). Retrieved from https://unicef.hu/igy-segitunk/hireink/kettos-elvaras-varjaa-kisgyermekes-anyakat-a-munka-vilagaban/?fbclid=IwAR2ZoN-W2QsfAE8R0AJK_lErpXuNlOTYCFe6nLdqHPvIKqmItCq4VNROJco)
Rácz, A. (2012). EU-s források a vállalkozások tőkeellátottságának javítására – A JEREMIE kockázati tőkeprogram. Vezetéstudomány, 43(2), 43-54.
Ries, E. (2013). Lean Startup. Hogyan tegyük ötleteinket sikeressé és fenntarthatóvá? Budapest: HVG Könyvek.
Rövid, I. (2018). Pillanatfelvétel a szinglikről – A szinglik általános és területi jellemzői a népszámlálási adatok alapján. Területi Statisztika, 58(3), 302–318. https://doi.org/10.15196/TS580304
Schuller, G. (2007). Az úttörők, magyar nőtörténetei arcképcsarnok. Rubicon, 18(8), 68-69.
Shane, S., & Venkataraman, S. (2000). The promise of entrepreneurship as a field of research. Academy of Management Review, 25(1), 217–226. https://doi.org/10.5465/amr.2000.2791611
Tripathi, N., Seppanen, P., Boominathan, G., Oivo, M., & Liukkunen, K. (2019). Insights into startup ecosystem through exploration of multi-vocal literature. Information and Software Technology, (105), 56-77. https://doi.org/10.1016/j.infsof.2018.08.005
Turcsán, T. P. (2019). Az elveszett recept. Budapest: Startup book me.
Utzeri, M. (2019). The dark side of gender equality schemes in management – a deep drive into a german auto manufaturer. Vezetéstudomány, 50(5), 38-47. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.05.04.
Valuch, T. (2009). Család, háztartás, a női tevékenységszerkezet és a szerepfelfogás változásai 1945 után. Rubicon, 19(4). Retrieved from http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/csalad_haztartas_a_noi_tevekenysegszerkezet_es_a_szerepfelfogas_valtozasai_1945_utan/
Verheul, I., Uhlaner, L., & Thurik, R. (2005). Business accomplishments, gender, & entrepreneurial selfimage. Journal of Business Venturing, 20(4), 483–528. https://doi.org/10.1016/j.jbusvent.2004.03.002
World Economic Forum (2020). Global Gender Gap Report 2020. Retrieved from http://reports.weforum.org/global-gender-gap-report-2020/
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
