Kulturális sokk és pozitív szájreklám

A felsőoktatásban tanuló külföldi hallgatók körében

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.02.02

Kulcsszavak:

külföldi hallgatók, kulturális sokk, akkulturációs stratégia, szájreklám a felsőoktatásban

Absztrakt

A kutatás célja a külföldi hallgatók által választott akkulturációs stratégia feltérképezése, illetve annak elemzése, hogy az akkulturációs folyamat sikere mennyiben határozza meg a fogadó intézményhez kapcsolódó szájreklám erősségét és irányát. A szerzők húsz külföldi hallgatóval készítettek mélyinterjút, amelynek leiratát tartalomelemzéssel vizsgálták. Az elemzés alapján az európai és az Európán kívüli hallgatók hasonló mértékű kulturális sokk élményt éltek át, amelynek fő oka a mentális felkészületlenség. A külföldi hallgatók nagyobb része a saját kultúrájából hozott eszköztárral igyekezett megoldani a kulturális nehézségeket és alacsony szintű hajlandóságot mutatott a szociokulturális alkalmazkodásra. Ennek megfelelően az integráció sikertelen volt, a pozitív szájreklám elmaradt. A legnagyobb mértékű pozitív szájreklám azoknál a külföldi hallgatóknál volt megfigyelhető, akik nyitottak voltak a kulturális tanulásra és a külföldi tanulmányi program végére a személyiségük pozitív irányba fejlődött. Ezek a hallgatók a társas interakciók minden formáját kihasználták: a helyi és külföldi hallgatókkal is barátkoztak, továbbá kiváló kapcsolatot építettek ki a helyi professzorokkal és egyetemi koordinátorokkal is.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Szerző életrajzok

Attila Mucsi, Budapesti Corvinus Egyetem

PhD-hallgató

Erzsébet Malota, Budapesti Corvinus Egyetem

Egyetemi docens

Anna Török, Budapesti Corvinus Egyetem

PhD-hallgató

Hivatkozások

Berács, J., Derényi, A., Kádár-Csoboth, P., Kováts, G., Polónyi, I., & Temesi, J. (2017). Magyar Felsőoktatás 2016. Stratégiai helyzetértékelés. Projektjelentés.Budapest: FKK.

Berg, B.L. (2001). Qualitative research methods for the social scienc es. Boston: Allyn & Bacon.

Berry, J.W. (1994). Acculturation and psychological adaptation. In A.-M. Bouvy, F.J.R. van de Vijver, P. Boski, & P. Schmitz (eds.), Journeys into cross-cultural psychology (pp.129-141). Lisse: Swets and Zeitlinger.

Berry, J.W. (1997). Immigration, acculturation and adaptation. Applied Psychology: An International Review, 46, 5–34. https://doi.org/10.1111/j.1464-0597.1997.tb01087.x

Bochner, S. (1982). The social psychology of cross-cultural relations. In Bochner, S. (ed.), Cultures in contact: Studies in cross-cultural interaction (pp. 5–44). Oxford: Pergamon.

Bochner S. (1986). Coping with unfamiliar cultures: Adjustment or culture learning? Australian Journal of Psychology, 38., 347–358. https://doi.org/10.1080/00049538608259021

Bochner, S., McLeod, B., & Lin, A. (1977). Friendship patterns of overseas students: A functional model. International Journal of Psychology, 12., 277–297. https://doi.org/10.1080/00207597708247396

Bowlby, J. (1969). Attachment and loss. London: Hogarth Press.

Brown, G.W., Bhrolchain, M.N., & Harris, T. (1975). Social class and psychiatric disturbance among women in an urban population. Sociology, 9., 225–254. https://doi.org/10.1177/003803857500900203

Chaney, L.H. & Martin, J.S. (2011). Intercultural Business Communication (5th ed.). New Jersey: Pearson Prentice Hall.

Gáti, M. & Malota, E. (2017). The relationship between international students' satisfaction with general and educational facilities and their repeated choice concerning the higher educational destination. In L. Gómez Chova, A. López Martínez, & I. Candel Torres (eds.), EDULEARN17 Proceedings: 9th International Conference on Education and New Learning Technologies (pp. 3 753-3763). Barcelona, Spain, International Academy of Technology, Education and Development (IATED).

Hofstede G. & Hofstede J.G. (2008). Kultúrák és szervezetek: Az elme szoftvere (átd. és bőv. 2. kiad). Pécs: VHE.

Gyulavári, T. (2013). A kultúra és a személyiség kapcsolata. In Malota E. & Mitev A. (szerk.), Kultúrák találkozása (pp. 139-157). Budapest: Alinea Kiadó.

Hetesi, E. & Kéri, A. (2019). Miért jönnek Magyarországra és mit várnak tőlünk a külföldi hallgatók? Magyarországon tanuló külföldi hallgatók motivációi és elvárásai. Marketing és Menedzsment, 52(1), 47-65.

Hetesi, E. & Kürtösi, Zs. (2008). Ki ítéli meg a felsőoktatási szolgáltatások teljesítményét és hogyan? A hallgatói elégedettség mérési modelljei, empirikus kutatási eredmények az aktív és a végzett hallgatók körében. Vezetéstudomány, 39(6), 2–17.

Hidasi, J. (2004). Interkulturális kommunikáció. Budapest: Scolar.

Holmes, T.H. & Rahe, R.H. (1967). The social readjustment rating scale. Journal of Psychosomatic Research, 11, 213–218. https://doi.org/10.1016/0022-3999(67)90010-4

Horváth, D. & Mitev, A. (2015). Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó.

Hughes, H. (1988). Education as an export industry. In Hogbin, G.R. (Ed.), Withering Heights: The State of Higher Education in Australia (pp. 217-255). Sydney: Allen & Unwin.

Kaszás, N., Péter, E., Keller, K., & Kovács, T. (2016). Boundless Opportunities with Definite Limitations. DETUROPE: Central European Journal of Tourism and Regional Development, 8(1), 5-20.

Kaszás, N., Péter, E., & Németh, K. (2015). A tudásátadás különböző formáinak megjelenése a határon átnyúló pályázati projektek esetében. In Ferencz, Árpád (szerk.), II. Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia: "A vidék él és élni akar" (pp. 135-140). Kecskemét, Magyarország: Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar.

Kelemen, Z. (2019). Interkulturális kihívások globális vállalatirányítási rendszerek bevezetése során. In Veres, Zoltán, Sasné, Grósz Annamária, & Liska, Fanny (szerk.), Ismerjük a vevőt? : A vásárlás pszichológiája: Az Egyesület a Marketingoktatásért és Kutatásért XXV. Országos Konferenciájának előadásai (pp. 14-23). Veszprém, Magyarország: Pannon Egyetem.

Keller, K. (2017). A turizmusmarketing környezete. In Lőrincz, K. & Sulyok, J. (ed.): Turizmusmarketing (pp. 39-61). Budapest: Akadémiai Kiadó.

Klineberg, O. (1982). Contact between ethnic groups: A historical perspective of some aspects of theory and research. In Bochner, S. (ed.), Cultures in contact: Studies in cross-cultural interaction (pp. 45-55). Oxford: Pergamon.

Kovács, L. (2017). Márka és márkanév. Budapest: Tinta.

Kováts, G. & Temesi, J. (eds.) (2018). A magyar felsőoktatás egy évtizede 2008 – 2017. NFKK Kötetek, 2. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja.

Lehota, J. (2001). Marketingkutatás az agrárgazdaságban. Budapest: Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.

Leutwyler, B. & Meierhans, C. (2013). Exchange students in teacher education: Empirical evidence on characteristics and motive. Educational Research, 4(1), 1–11.

Lustig, M.W. & Koester, J. (2010). Intercultural competence. Boston, MA: Pearson/Allyn and Bacon.

McMahon, M. (1992). Higher education in a world market: A historical look at the global context of international study. Higher Education, 24(4), 465–482.

Malota, E. (2013). Kulturális sokk és adaptáció. In Malota, E. & Mitev, A. (eds.), Kultúrák találkozása. Budapest: Alinea Kiadó.

Malota, E. (2016). Hallgatói véleményfelmérés 2016: Magyarország és a magyar felsőoktatás a külföldi hallgatók szerint. Budapest: Tempus Közalapítvány.

Malota, E. & Gáti, M. (2017). Educational tourism: The relationship between culture personality and the perception of the country as an ideal study destination. In L. Gómez Chova, A. López Martínez, & I. Candel Torres (eds.), EDULEARN17 Proceedings: 9th International Conference on Education and New Learning Technologies (pp. 3707-3714). Barcelona, Spain, International Academy of Technology, Education and Development (IATED).

Markos-Kujbus, É. (2017). Az online szájreklám (e-WOM), mint marketingkommunikációs eszköz: Az online fogyasztói vélemények információs szerepe a TripAdvisor példáján keresztül (Doktori értekezés). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdaságtudományi Kar. https://doi.org/10.14267/phd.2017033

Markos-Kujbus, É. & Gáti, M. (2012). Social media's new role in marketing communication and its opportunities in online strategy building. ECREA 2012 – 4th European Communication Conference. 24-27 October, 2012., Istanbul, Turkey.

Martin, N.J. & Nakayama, T.K. (2004). Intercultural communication in context (3rd ed.). New York: McGraw-Hill.

Mayring, P. (2000). Qualitative content analysis. Forum: Qualitative Social Research, 1(2).

Mazzarol, T. & Soutar, N. G. (2001). The global market for higher education: Sustainable competitive strategies for the new millennium. Cheltenham: Edward Elgar.

Mazzarol, T. & Soutar, N. G. (2012). Revisiting the global market for higher education. Asia Pacific Journal of Marketing and Logistics, 24(5), 717-737.

Moldovan, S., Goldenberg, J., & Chattopadhyay, A. (2011). The different roles of product originality and usefulness in generating word-of-mouth. International Journal of Research in Marketing, 28(2), 109-119. https://doi.org/10.1016/j.ijresmar.2010.11.003

Oberg, K. (1960). Culture shock, Adjustments to new cultural environments. Practical Anthropology, 7, 16. https://doi.org/10.1177/009182966000700405

OECD (2017). Nemzetközi diákok száma. Retrieved from http://monitor.icef.com/2017/09/oecd-charts-slowing-internationalmobility-growth/

Patton, M.Q. (2002). Qualitative research and evaluation methods. Thousand Oaks, CA: Sage.

Pimpa, N. (2008). Marketing international higher education: A case of Thai students in Australia. International Journal of Management in Education, 2(2), 154-171. DOI: http://dx.doi.org/10.1504/IJMIE.2008.018390

Rotter, J. B. (1966). Generalized expectancies for internal versus external control of reinforcement. Psychological Monographs, 80(609) (whole issue). https://doi.org/10.1037/h0092976

Samovar, L.A., Porter, R.E., & McDaniel, E.R. (2010). Communication between cultures (7th ed.). Belmont, CA: Wadsworth Cengage Learning.

Simay, A. & Gáti M. (2017). A fogyasztói jelenlét és a nyilvánosság iránti attitűdök vizsgálata a mobil és közösségi médiában. Vezetéstudomány, 48(1), 61-69. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.01.06

Ward, C. & Kennedy, A. (1994). Acculturation strategies, psychological adjustment and sociocultural competence during cross-cultural transitions. International Journal of Intercultural Relations, 18, 329-343. https://doi.org/10.1016/0147-1767(94)90036-1

Ward, C., Bochner, S., & Furnham, A. (2001). The psychology of culture shock (2nd ed.). Hove: Routledge.

Zhou, Y., Jindal, D., Keith, T.S., & Todman, J. (2008). Theoretical models of culture shock and adaptation in international students in higher education. Studies in Higher Education, 33(1), 63-75. https://doi.org/10.1080/03075070701794833

Downloads

Megjelent

2020-02-06

Hogyan kell idézni

Mucsi, A., Malota, E., & Török, A. (2020). Kulturális sokk és pozitív szájreklám: A felsőoktatásban tanuló külföldi hallgatók körében. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 51(2), 23–31. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.02.02

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok