A vállalati kommunikációmenedzsment kutatása – nemzetközi és hazai perspektívából

Szerzők

  • Márta Konczosné Szombathelyi Széchenyi István University
  • Borgulya Ágnes University of Pécs

Kulcsszavak:

corporates, communication management, theories, trends

Absztrakt

Absztrakt

Jelen tanulmány témája a vállalati kommunikációmenedzsment, mint diszciplína kialakulása, elméletei, globális és lokális jellegzetességei, szerepe és trendjei a kutatások tükrében.

A vállalati kommunikációmenedzsment önálló tudományterületként megjelenését tudományos nézetek ütközése övezte. A vállalatvezetésben ugyan teljesen nyilvánvaló volt, hogy e menedzsment-tevékenység kiemelten fontos a vállalatok eredményességében, azonban a vállalati PR, a vállalati kapcsolatok és a kommunikációmenedzsment egymáshoz való viszonyában értelmezési eltérések alakultak ki. Ennek következtében (is) különböző fókuszok rajzolódtak ki a kutatásokban. A vállalati kommunikáció menedzsmentje mára a menedzsment tudományok egyik legdinamikusabban fejlődő területévé vált.

A tanulmány készítésének módszere a nemzetközi és hazai szakirodalom rendező és értelmező áttekintése. Bemutatjuk a kommunikációmenedzsment fogalom megjelenését, értelmezését és a diszciplína kialakulását. Ezt követően ismertetjük az eltérő kutatási súlypontokat az angol nyelvterületeken, egyes európai országok kutatásaiban és a hazai megközelítésekben. Kiemeljük a vállalati kommunikációmenedzsmentnek a vállalati értékteremtésben betöltött szerepét, a mérhetőséget, az infokommunikációs technológia hatását és egyes specifikus feladatokat, valamint a vállalati kommunikációmenedzsment gyakorlati jelentőségét. A trendeket vizsgálva felrajzoljuk a jövő várható útjait.

Kulcsszavak: vállalat, kommunikációmenedzsment, elméletek, trendek

 

Corporate communication management as a research field – from local and global perspectives

Abstract

The topic of this review is the emergence of corporate communication management as a discipline, its theories, global and local characteristics, and its roles and trends in the light of research articles.

The first decades of the discipline of corporate communication management were characterised by coexisting conflicting scientific theories: for the corporate management it was beyond doubt that corporate communication was elemental in the performance of the enterprises, however corporate PR, corporate relations and communication management had contradicting interpretations. These contributed to the appearance of distinct foci of international research. Today corporate communication management has become one of the most dynamically evolving fields of management.

Our review summarises international and Hungarian concepts. We demonstrate the emergence of the term of communication management, its interpretations and the development of the discipline. Next we present various foci of research in the UK and USA, in certain European countries and Hungary: the role of corporate communication management in value creation, its measurement, effects of info communication technology on it and some special areas.

We overview the analyses of the trends and the projections for the near future: internationalisation, the effects of globalisation, mass media, digital media, social media; and the expected new challenges in corporate communication management.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Szerző életrajzok

Márta Konczosné Szombathelyi, Széchenyi István University

associate professor

Borgulya Ágnes, University of Pécs

egyetemi magántanár / honorary professor
Pécsi Tudományegyetem/ University of Pecs
Közgazdaságtudományi Kar / Faculty of Business and Economics

Hivatkozások

Ablonczyné Mihályka L. & Tompos A. (2011). Az OPTICOM projekt kutatási tevékenységeinek bemutatása. In Borgulya Á. & Deák Cs. (szerk.) Vállalati kommunikáció a 21. század elején (pp. 287 – 294.). Miskolc, Z-Press.

Andersson, R. (2019). Employee Communication Responsibility: Its Antecedents and Implications for Strategic Communication Management. International Journal of Communication Management, 13(1), 60 – 75.

https://doi.org/10.1080/1553118X.2018.1547731

Andres, S. (2004). Internationale Unternehmenskommunikation im Globalisierungsprozess. Wiesbaden.

Argenti, P. A. (2003). Corporate communication. New York, McGraw-Hill.

Bajzát T. (2011). Az interkulturális kompetencia elméletének és fejlesztésének legújabb eredményei, az idegennyelv-tudás és az interkulturális kompetencia vállalati elvárásai. In Borgulya Á. & Deák Cs. (szerk.): Vállalati kommunikáció a 21. század elején (pp. 295 – 304.). Miskolc, Z-Press.

Bartsch, E. (Hrsg.) (1994). Sprechen, Führen, Kooperieren in Betrieb und Verwaltung. Kommunikation in Unternehmen. München, Basel, Reinhardt Verlag.

Beckett, R. C., Hyland, P. (2009): Effective communication in innovation processes. CINet, 96 – 106.

https://www.researchgate.net/publication/27483707_Effective_communication_in_innovation_processes, Letöltés: 2019. március 20.

Bentele, G. (1996). Public Relation. Bonn, ZV Zeitungs-verlag Service.

Bentele, G., & Will, M. (2006). Kommunikationsmanagement aus Sicht der Unternehmensführung. In Schmidt B. F. & Lyczek B. (Eds.), Unternehmenskommunikation (pp. 149-181). Wiesbaden, Gabler.

Bentele, G. & Nothhaft, H. (2010). Strategic Communication and the Public Sphere from an European Perspective. International Journal of Communication Management, 4(2), 93 – 116. https://doi.org/10.1080/15531181003701954

Berger, R., Gärtner, H-D., & Mathes, R. (1989). Unternehmenskommunikation. Grundlagen, Strategien, Instrumente. Wiesbaden/Frankfurter Allgemeine. Frankfurt am Main, Gabler.

Bhirud, S., Rodrigues, L., & Desai, P. (2006). Knowledge Sharing Practices in KM: A Case Study In Indian Software Subsidiary. Journal of Knowledge Management Practice, Retrieved January 06, 2006: http://www.tlainc.com/articl103.htm.

Biesiadecka, G. M. (2009). Krisenpräventives Kommunikationsmanagement am Flughafen. Wiesbaden, VS Verlag für Sozialwissenschaften.

Birker, K. (1998). Betriebliche Kommunikation. Wiesbaden, Gabler Vlg.

Borgulya Iné (2008). Értékorientált kommunikációmenedzsment és kommunikáció-kontrolling. Vezetéstudomány, 30(11), 11 – 23.

Borgulya Iné Vető Á.Á. (2010). Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Borgulya Á., & Deák Cs. (szerk.) (2011). Vállalati kommunikáció a 21. század elején. Miskolc, Z-Press.

Borgulya Á. (2011). A vállalatok nemzetközi kommunikációja. In Borgulya Á. & Deák Cs. (szerk.): Vállalati kommunikáció a 21. század elején (pp. 171 – 188.). Miskolc, Z-Press.

Borgulya Iné Vető Á. (2014). Kulturális távolságok – vállalatokon belüli és országok közötti interakciókban. Budapest, Typotex.

Borgulya, Á., Konczosné Szombathelyi, M., & Szondi, Gy. (2015). Nemzetközi vállalatok országhatáron átívelő belső kommunikációjának menedzsmentje. Vezetéstudomány. 46(9-10). 12-24.

Borgulya Iné Vető Á., Konczosné Szombathelyi M., & Fodor-Borsos E. (2016). Kommunikációmenedzsment-tanácsadás. In Poór J. (szerk.) Menedzsment-tanácsadási kézikönyv. (24. fejezet, pp. 621-646.). Budapest, Akadémiai Kiadó Zrt.

Borgulya Iné & Konczosné Szombathelyi M. (szerk.) (2017). Vállalati kommunikációmenedzsment. Budapest, L‘Harmattan Kiadó.

Borgulya Á., & Kovács É. (2018). A klaszterkommunikáció és határterületei kutatásának kurrens témái: felvetések és bepillantás a szakirodalomba. Tér – Gazdaság – Ember. 2018. 2. szám, 67 – 87.

Borgulya Á. & Balogh G. (2019). Ipari klaszterek kommunikációja. Vezetéstudomány. 2019. 1. szám. 29 – 42.

Bruhn, M. (1993). Effizientes Kommunikationsmanagement – Wandel und Perspektiven im Management der Marketing-Kommunikation. Webeforschung und Praxis, Heft 3. pp. 75 – 86.

Bruhn, M. (2003). Integrierte Unternehmens- und Marketingkommunikation. Stuttgart, Schäffer und Poeschl Verlag.

Bungarten, T. (Hrsg.) (1994a). Unternehmenskommunikation. Linguistische Analysen und Beschreibungen (= Beiträge zur Wirtschaftskommunikation, 4). Tostedt: Attikon.

Bungarten, T. (1994b). Die Sprache in der Unternehmenskommunikation. In Bungarten, T. (Hrsg.). Unternehmenskommunikation. Linguistische Analysen und Beschreibungen (= BWK, 4). (pp. 29-42.) Tostedt: Attikon.

Christensen, L. T. (1994a). Markedskommunikation som organiseringsmåde. En kulturteoretisk analyse. København: Akademisk Forlag

Christensen, L. T. (1994b). Talking to Ourselves: Management through Auto-Communication. In MTC Kontakten, Jubilæumstidsskrift, (pp. 32-37.) Stockholm, Marknadstekniskt Centrum.

Christensen, L. T., Morsing, M., & Cheney, G. (2008). Corporate communications: Conventions, complexity, and critique. London: Sage Publications.

Clampitt, P.G. (2001). Communicating for Managerial Effectiveness. Sage, Thousand Oaks

Cornelissen, J-P., & Lock, A. R. (2001). The appeal of integration: managing communications in modern organizations, Marketing Intelligence & Planning, 19(6), 425-431. https://doi.org/10.1108/EUM0000000006110

Cornelissen, J. P., & Wim, J-L. E. (2003). Managing corporate identity: an integrative framework of dimensions and determinants. Corporate Communications: An International Journal, 8(2), 114-120. https://doi.org/10.1108/1356328031047553

Cornelissen, J. (2008). Corporate communication. A guide to theory and practice. London, Sage.

Cornelissen, J. (2011). Corporate Communication: A Guide to Theory and Practice. (3rd edition), SAGE

Crawford, Ch. B., & Stronthkirch C. S., (2006). The Critical Role Communication in Knowledge Organizations: Communication apprehension as a predictor of Knowledge Management. Journal of Knowledge Management Practice. 7(4)

Cronquist, B., Johansson, L-O., & Kjellin, H. (2006). Communication Enabling the Implementation of Innovation.

http://www.diva-portal.org/smash/get/diva2:239524/FULLTEXT01.pdf, letöltés: 2019. 01.21.

Culbertson, H. M., & Chen, N. (1996). International public relations: A comparative analysis. London: Mahwah, N.J., Lawrence Erlbaum Associates.

Derieth, A. (1995). Unternehmenskommunikation. Eine theoretische und empirische Analyse zur Kommunikationsqualität von Wirtschaftsorganisationen. Wiesbaden, Westdeutscher Verlag.

Dobos Cs. (szerk.) (2012). A vállalati kommunikáció interkulturális és nyelvészeti aspektusai. Miskolc, Miskolci Egyetem.

Drucker, P. F. (1969). The Age of Discontinuity. 1st edition. Guidelines to Our Changing Society. Butterworth-Heinemann.

Eppler, M. J., (2007). Knowledge Communication Problems between Experts and Decision Makers: an Overview and Classification, The Electronic Journal of Knowledge Management. 5(3), 291-300.

Esch, F. R., Langer, T., & Bruhn, M. (Hrsg) (2016). Handbuch Controlling der Kommunikation. Grundlagen – Innovative Ansätze – Praktische Umsetzungen. Springer Gabler.

Falkné Bánó K. (2011): Virtuális osztálytermi tréning (VCT) a jövő interkulturális tréningformája. In Borgulya Á. & Deák Cs. (szerk.): Vállalati kommunikáció a 21. század elején (pp. 305 – 314.), Miskolc, Z-Press.

Feely, A., & Harzing, A. W. (2003). Language Management in Multinational Companies. Cross Cultural Management: An International Journal, 10(2). 37 – 52. https://doi.org/10.1108/13527600310797586

Gelbmann, U., & Vorbach, S. (2007). Das Innovationssystem. In Strebel, H., & Gelbmann, U. (Hg.), Innovations- und Technologiemanagement (pp. 97–155.), Wien: WUV.

Grunig, J. E. (1992). Exellence in Public Relation Relations and Communication Management. Erlbaum, Hillsdale.

Grunig, J. E., & Hunt, T. (1984). Managing Public Relations. New York, Holt, Rinehart and Winston.

Gümüs, M. (2007). The Effect of Communication on Knowledge Sharing in Organizations, Journal of Knowledge Management Practice, 8(2)

http://www.tlainc.com/articl133.htm Letöltés. 2019. április 13.

Hallahan, K., Holtzhausen, D., van Ruler, B., Verčič, D., & Sriramesh, K. (2007). Defining Strategic Communication. International Journal of Strategic Communication 1(1). 3-35. http://dx.doi.org/10.1080/15531180701285244

Harlow, R.F. (1976). Bilding a Public Relations Definition. Public Relations Review. Vol. 2(4). 34 – 42. https://doi.org/10.1016/S0363-8111(76)80022-7

Harzing, A.W., & Feely, A. J. (2008). The language barrier and its implications for HQ-subsidiary relationships. Cross Cultural Management: An International Journal, 15(1), 49–61. DOI: 10.1108/13527600810848827

Harzing, A. W., Koster, K., & Magner, U. (2011). Babel in business: The language barrier and its solutions in the HQ-subsidiary relationship. Journal of World Business, 46(3), 279–287. https://doi.org/10.1016/j.jwb.2010.07.005

Hering, R., Schuppener, B., & Sommerhalder, M. (2004). Die Communications Scorecard. Bern, Stuttgart, Wien, Haupt Verlag.

Hidasi J. (2011). A globalizáció és a nemzetköziesedés vetületei. In Borgulya Á. &Deák Cs. (szerk.), Vállalati kommunikáció a 21. század elején (pp. 189-200), Miskolc, Z-Press.

Hildebrandt, H. W., & Liu, J. (1991). Communication through foreign languages: An economic force in Chinese enterprises. Journal of Asian Pacific Communication, 2(1), 45–67.

Hoffmann, K. (2001). Das Intranet. Ein Medium der Mitarbeiterkommunikation. Konstanz: UVK.

Huck, S. (2005a). Internationale Unternehmenskommunikation, Stuttgart. URL. http://opus.uni-hohenheim.de/volltexte/2005/102/

Huck, S. (2005b). Internationale Unternehmenskommunikation: Ergebnisse einer qualitativen Befragung von Kommunikationsverantwortlichen in 20 multinationalen Großunternehmen. URN: urn: nbn:de:bsz:100-opus-1027

URL: http://opus.uni-hohenheim.de/volltexte/2005/102/

Huck, S. (2006). Internationale Unternehmenskommunikation. In Mast, C. (Hrsg.): Unternehmenskommunikation. Ein Leitfaden. Zweite bearbeitete und erweiterte Auflage (pp. 369 – 387.), Stuttgart, Lucius und Lucius Verlag.

Huck, S. (2007). Internationale Unternehmenskommunikation. In Piwinger, M., & Zerfass, A. (Hrsg.), Handbuch Unternehmenskommunikation (pp. 891-904.), Wiesbaden, Verlag Gabler | GWV Fachverlage GmbH.

Huck, S. (Hrsg) (2007). Innovationskommunikation: Innovationen verständlich vermitteln: Strategien und Instrumente der InnovationskommunikationReihe: Kommunikation & Analysen Band 3, Stuttgart, Universität Hohenheim.

Huck-Sandhu, S., & Hassenstein, K. (Hrsg.) (2013). Innovation ‒ Kommunikation – Management (Reihe Kommunikationsmanagement, Band 01), Hochschule Pforzheim.

Hübner, H. (2007). The Communicating Company: Towards an alternative theory, Physica Verlag.

Johanssen, K. P. (2001). Lokal oder global – ist das die Frage? In Johanssen, K. P., & Steger, U. (Hrsg.), Lokal oder Global? Strategien und Konzepte von Kommunikations-Profis für internationale Märkte (pp. 42–75.), Frankfurt a. M., S.

Kirchner, K. (2001). Integrierte Unternehmenskommunikation. Theoretische und empirische Bestandsaufnahme und eine Analyse amerikanischer Großunternehmen. Wiesbaden: Westdeutscher Verlag.

Klewes, J. (Hrsg.) (2005). Unternehmenkommunikation auf dem Prüfstand. Wiesbaden, Deutscher Universitätsverlag.

Klare, J. (2010). Kommunikationsmanagement deutscher Unternehmen in China. Wiesbaden, VS Verlag für Sozialwissenschaften. GWV Fachverlage.

Konczosné Szombathelyi, M (2008). Kommunikáló kultúrák. A tőketelepítés nyelvi és kulturális infrastruktúrája, avagy a kultúraközi kommunikáció néhány aspektusa. Budapest, L’Harmattan Kiadó.

Konczosné Szombathelyi, M. (2013). Modern elméletek és globális trendek a kommunikációmenedzsmentben. Tér-Gazdaság-Ember, 1(4), 9-26.

http://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/folyoirat/TGE_I_evf_04.pdf

Konczosné Szombathelyi M.; Waldbuesser, P. & Tench, R. (2015). Digital age: Information and communication technologies, tools and trends for communication management. In Baranyi P. (ed.), 6th IEEE Conference on Cognitive Infocommunications CogInfoCom 2015 Proceedings (pp. 229-234.), Győr, Széchenyi István Egyetem

Konczosné Szombathelyi M. (2016). Generációk és infokommunikációs technológiák használata az európai kommunikációs szakemberek körében. In: Lőrincz I. (szerk.) XIX. Apáczai-napok Nemzetközi Tudományos Konferencia, Gondolkodási struktúrák és kreativitás, Tanulmánykötet, Győr, 81-89.

http://publicatio.nyme.hu/1358/1/Forintositasi_technikak_Apaczai_napok_u.pdf

Konczosné Szombathelyi, M., Borgulya Iné, & Szondi Gy. (2016). Managing Cross-border Intern Corporate Communication of International Companies. Organizaciju Vadyba, Systeminiani Tyrimai. Management of Organizations: Systematic Research, 75, 71-82.

http://dx.doi.org/10.7220/MOSR.2335.8750.2016.75

Könighofer, D. (2013). Innovationskommunikation. http://othes.univie.ac.at/3010

Lautenbach, Ch., & Sass, J. (2005). Internationale Perspektiven des Kommunikations-Controllings. In Pfannenberg, J., & Zerfass, A. (Hrsg), Wertschöpfung durch Kommunikation (pp. 36 – 45.), Frankfurt am Main, Frankfurter Allgemeine Buch.

Lesko, Ch.J., & Hollingsworth, Y. A. (2011). A New Approach to Communications Management Planning Through 3D Web and Semantic Web Technologies. Journal of Management and Strategy, 2(3), September 2011, www.sciedu.ca/jms

Liebl, Ch. (2003). Kommunikations-Controlling: Ein Beitrag zur Steuerung der Marketing-Kommunikation am Beispiel der Marke Mercedes-Benz (Wirtschaftswissenschaften). Wiesbaden, Deutsche Universitäts-Verlag.

Luo, Y. (2007). From foreign investors to strategic insiders: Shifting parameters, prescriptions and paradigms for MNCs in China. Journal of World Business, 42(1), 14–34. DOI: 10.1016/j.jwb.2006.08.009 ·

Maas, W., & Stahl, F. (2008): Contentmanagement als Teil des Kommunikationsmanagement. In Meckel, M., & Schmid, B.F. (Hrsg.): Kommunikationsmanagement im Wandel: Beiträge aus 10 Jahren (pp. 151 – 163.), Wiesbaden, Gabler Vlg.

Magnuczné Godó Á. (2016). Belső vállalati kommunikáció, gyakorlat, hatékonyság, problémák és megoldások. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, 11(1), 72–82.

Mast, C. (2002). Unternehmenskommunikation. Stuttgart, Lucius at Lucius Verlag.

Mast, C. (2005a). Werte schaffen durch Kommunikation: Was von Kommunikationsmanagern erwartet wird? In Pfannenberg, J.& Zerfass, A., Wertschöpfung durch Kommunikation (pp. 27 – 35.), Frankfurt am Main: Frankfurter Allgemenine Buch.

Mast, C. (2005b). Unternehmenskommunikation in der Wertschöpfungskette ‒ Aktuelle Herausforderungen aus der Sicht der DAX-Unternehmen. In Klewes, J. (Ed.), Unternehmenskommunikation auf dem Prüfstand (pp. 1-18.), Wiesbaden, Deutscher Universitäts-Verlag/GWV Fachverlage GmbH.

Mast, C. (2009). Mitarbeiterkommunikation, Change und Innovationskultur. Balance von Informationen und Innovationen. In Zerfass, A., & Möslein, K. (Hrsg.), Kommunikation als Erfolgsfaktor im Innovationsmanagement. Strategien im Zeitalter der Open Innovation. (pp. 271–288.), Wiesbaden, Gabler.

Mast, C., & Fiedler, K. (2004). Mitarbeiterzeitschriften im Zeitalter des Intranet. Ergebnisse einer Umfrage bei Banken und Versicherungen. Kommunikation & Management. Band 5. Stuttgart: Universität Hohenheim.

Mast, C., Huck, S. & Zerfass, A. (2005). Innovation Communication. Outline of the Concept and Empirical Findings from Germany. Innovation Journalism. 2(7) May 13, www.innovationjournalism.org

Meckel, M., & Schmid, B.F.(Hrsg.) (2008). Kommunikationsmanagement im Wandel: Beiträge aus 10 Jahren (pp. 340 – 367.), Wiesbaden, Gabler Vlg.

Mintzberg, H. (1973). The Nature of Managerial Work. New York, Harper & Row.

Moreno, A., Verhoeven, P., Tench, R., & Zerfass, A. (2010). European Communication Monitor 2009. An institutionalized view of how public relations and communication management professionals face the economic and media crises in Europe. Public Relations Review, Vol. 36, 97-104. DOI:10.1016/j.pubrev.2010.02.004

Muhr, R. (1988): Kommunikationsprobleme in komplexen Industriebetrieben. In von Bungarten, T. (Hrsg.), Sprache und Information in Wirtschaft und Gesellschaft (pp. 308-332.), Hamburg, Tostedt, Attikon.

Nelke, A. (2016). Kommunikation und Nachhaltigkeit im Innovationsmanagement von Unternehmen. Springer-Verlag.

Oelert, J. (2003). Internes Kommunikationsmanagement: Rahmenfaktore, Gestaltungsansätze und Aufgabenfelder. Wiesbaden, Deutscher Universitätsverlag.

O’Gorman, S., & Pirner, P. (2005). Messen und monitoren von Stakeholder-Beziehungen: Der TRIM-Index. In Pfannenberg, J., & Zerfass, A. (Hrsg), Wertschöpfung durch Kommunikation (pp. 48 – 59.), Frankfurt am Main, Frankfurter Allgemeine Buch.

Park, S. H., & Vanhonacker, W. R. (2007). The challenge for multinational corporations in China: Think local, act global. MIT Sloan Management Review, 48(4), 7–15. https://www.researchgate.net/profile/Seung_Park8/publication/271199219_The_Challenge_for_Multinational_Corporations_in_China_Think_Global_Act_Local/links/5590b81108ae1e1f9bae2875.pdf

Pfannenberg, J. (2005). Kommunikations-Controlling im Value Based Management: Die monetäre Wertschöpfung von Kommunikation. In Pfannenberg, J., & Zerfass, A. (Hrsg). Wertschöpfung durch Kommunikation (pp. 132 – 141.), Frankfurt am Main, Frankfurter Allgemeine Buch.

Pfeffermann, N., & Hülsmann, M. (2011). Communication of Innovation: Marketing, Diffusion, and Frameworks. In Hülsmann, M., & Pfeffermann, N. (Hrsg.), Strategies and Communications for Innovations: An Integrative Management View for Companies and Networks (pp. 97–104.), Berlin, Heidelberg: Springer.

Piwinger, M., & Zerfass, A. (Hrsg.), (2007). Handbuch Unternehmenskommunikation. Wiesbaden, Gabler

Porák, V., Fieseler, Ch., & Hoffmann, Ch. (2007). Metoden der Erfolgsmessung von Kommunikation. In Piwinger, M., & Zerfass, A. (Hrsg.), Handbuch Unternehmenskommunikation (pp. 535 – 556.), Wiesbaden, Gabler Verlag.

Primecz, H., Romani, L., & Sackmann, S. (2011). Cross-Cultural Management in Practice: Culture and Negotiated Meanings, Edward Elgar Publ.

Rolke, L. (2005). Kennnziffernsystem für die wertorientierte Unternehmenskommunikation: CommunicationControlCockpit (CCC). In Pfannenberg, J., & Zerfass, A. (Hrsg), Wertschöpfung durch Kommunikation (pp. 123 – 131.), Frankfurt am Main, Frankfurter Allgemeine Buch.

Rolke, L. (2007). Kennzahlen für die Unternehmenskommunikation. In Piwinger, M., & Zerfass, A. (Hrsg.), Handbuch Unternehmenskommunikation (pp. 575 –586.), Wiesbaden, Gabler Verlag.

Röhrig, S. (2005). Wertschöpfung durch Kommunikation im Bereich DaimlerChrysler Classic. In Pfannenberg, J. & Zerfass, A., Wertschöpfung durch Kommunikation (pp. 142 – 154.), Frankfurt am Main: Frankfurter Allgemeine Buch.

Röttger, U., Zerfass, A., Kiesenbauer, J., & Stahk, J. (2013). Führung in Kommunikationsmanagement – Herausförderung im internationalen Vergleich. Forschungsberichte zur Unternehmenskommunikation. Nr. 1. Leipzig, Akademische Gesellschaft für Unternehmensführung und Kommunikation.

Salis, S., Williams, & A. M. (2008). Knowledge Sharing Through Face-To-Face Communication and Labour Productivity: Evidence from British Workplaces

https://pdfs.semanticscholar.org/4e2f/1ccc779052a4668cd10c5596509b1ef95f9f.pdf

Schmid, B.F, & Lyczek, B. (2006). Die Rolle der Kommunikation in der Wertschöpfung der Unternehmung. In Schmid, B. F. & Lyczek, B. (Hrsg), Unternehmneskommunikation (pp. 3-146), Wiesbaden, Gabler/GWV Fachverlage.

Schmid, B.F., & Lyczek, B. (Hrsg) (2006). Unternehmenskommunikation. Kommunikationsmanagement aus Sicht der Unternehmensführung. Wiesbaden, Gabler/GWV Fachverlage.

Schmid B.F., & Meckel M. (2008). Kommunikationsmanagement in der Symbolgesellschaft. In: Meckel M., & Schmid B.F. (Eds.), Kommunikationsmanagement im Wandel. Wiesbaden, Gabler.

Schuppener, B. (2005). Erfolgreiche Steuerung und Bewertung von Kommunikation: Die Communication Scorecard. In Pfannenberg, J., & Zerfass, A. (Hrsg), Wertschöpfung durch Kommunikation (pp. 113 – 121.), Frankfurt am Main, Frankfurter Allgemeine Buch.

Siano A., Vollero A., Confetto M.G., & Siglioccolo M. (2013). Corporate communication management: A framework based on decision making with reference to communication resources, Journal of Marketing Communications, 19(3), 151-167. DOI: 10.1080/13527266.2011.581301

Sriramesh, K., & Verčič, D. (Eds.) (2003). The Global PR Handbook. Theory, Research and Practice. London, Mahwah, NJ: Laurence Erlbaum Associates.

Sriramesh, K., & Verčič, D. (Eds.) (2009). The Global Public Relations Handbook: Theory, Research and Practice. New York, Routledge.

Steyn, B. (2003). From strategy to corporate communication strategy: a conceptualisation. Journal of Communication Management, 8(2), 168 -183. DOI: 10.1108/13632540410807637

Szabó, L. V. (2014). The Future of Communication: From New Media to Postmedia Procedia. Social and Behavioral Sciences, 163, 36 – 43. DOI: 10.1016/j.sbspro.2014.12.283

Szőrös K. (2008). Stratégiai mutatószámrendszerek a vállalati kommunikációban. In Radványi T. (szerk.), Üzlet és Tudomány: Dolgozatok a Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar tudományos műhelyéből (pp. 97-104.), BGF Magyar Tudomány Napja, Budapest, 2008.11.06-2008.11.07.

Szőrös K. (2010a). A szervezeti kommunikáció controlling szempontú megközelítései. In Papp-Váry Á., & Csépe A. (szerk.), Új marketing világrend MOK 2010 (pp. 503-517.), Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Klubja 16. országos konferenciája. Budapest: Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola.

Szőrös K. (2010b). A controlling koncepció megjelenése a szervezeti kommunikáció menedzselésében. In Bencsik A. (szerk.), Tanulás, tudás, gazdasági sikerek (pp. 141-147.), Győr, Széchenyi István Egyetem

Talke, K. (2005). Einführung von Innovationen. Wiesbaden, Dt. Universitaetsverleg.

Tench, R. & Yeomans, L. (2017): Exploring Public Relations. 4th eds. Harlow, Pearson.

Ybema, B. (2009). Cultivating Cultural Differences in Asymmetric Power Relations. International Journal of Cross Cultural Management. 9(3), 339–358. https://doi.org/10.1177/1470595809346600

Vaara, E., Tienari, J., Piekkari, R., & Säntti, R. (2005). Language and the circuits of power in a merging multinational corporation. Journal of Management Studies, 42(3), 2362–2380. http://www.blackwell-synergy.com/doi/abs/10.1111/j.1467-6486.2005.00510.x

Van Riel, C. B. (1992). Principles of Corporate Communication. Prentice-Hall.

Van Riel, C. B. (1995). Principles of corporate communication. Hemel Hempstead, Prentice- Hall.

Van Riel, C. B., & Fombrun, C. J. (2007). Essentials of corporate communication: Implementing practices for effective reputation management. Routledge.

Van Ruler, B, & Verčič, D. (2005). Reflective communication management. Future ways for public relations research”, In International Communication Association (Ed.) Communication Yearbook 29, (pp. 239-73.), New Brunswick, NJ: Translation Books.

Varey, R.J. (1998). Locating marketing within the corporate communication managing system. Journal of Marketing Communications, 4(2), 177 -190. https://doi.org/10.1080/135272698345834

Varey, R.J., & White, J. (2000). The Corporate Communication System of Managing. Corporate Communications: An International Journal, 5(1), 5-11. https://doi.org/10.1108/13563280010317523

Verčič, D., Jugo, D., & Ciboci, L. (Eds.) (2015). Reconciling the Traditional and Contemporary: The New Integrated Communication. Zagreb, Edward Bernays College of Communication Management.

White, J. & Dozier, D.M. (1992). Public relations and management decision-making. In Grunig, J. E. (Ed.), Excellence in public relations and communications management. Hillsdale. New Jersey: Lawrence Erlbaum Associates.

Wiedman, K. P., Fombrun, Ch. J., & Riel, C.B.M. (2005). Reputation messen und vergleichen. Der Reputation Quotient. In Pfannenberg, J., & Zerfass, A. (Hrsg): Wertschöpfung durch Kommunikation (pp. 48 – 59.), Frankfurt am Main, Frankfurter Allgemeine Buch.

Witt, F. J (1993). Managerkommunikation. Stuttgart, Schäffer-Poeschel Verlag.

Zerfass, A. (1996). Unternehmensführung und Öffentlichkeitsarbeit. Grundlegung einer Theorie der Unternehmenskommunikation und Public Relations. Opladen, Westdeutscher Verlag

Zerfass, A. (2005). Integration von Unternehmenszeielen und Kommunikation: Die Corporate Communications Scorecard. In Pfannenberg, J., & Zerfass, A. (Hrsg), Wertschöpfung durch Kommunikation (pp. 102 – 113.), Frankfurt am Main, Frankfurter Allgemeine Buch.

Zerfass, A. (2009). Kommunikation als konstitutives Element im Innovationsmanagement. Soziologische und kommunikationswissenschaftliche Grundlagen der Open Innovation. In Zerfass, A., & Möslein, K. (Hg.), Kommunikation als Erfolgsfaktor im Innovationsmanagement. Strategien im Zeitalter der Open Innovation (pp. 23 –49.), Wiesbaden: Gabler.

Zerfass, A., & Pfannenberg, J. (2005). Kommunikations-Controlling: Neue Herausforderungen für das Management. In Pfannenberg, J. & Zerfass, A., Wertschöpfung durch Kommunikation (pp. 14 – 26., pp. 27 – 35), Frankfurt am Main: Frankfurter Allgemenine Buch.

Zerfass, A. & Huck, S. (2007). Innovation, Communication and Leadership. New Developments in Strategic Communication. International Journal of Strategic Communication 1(2), 107–122. DOI: 10.1080/15531180701298908

Zerfass, A., & Nadin, E. (2008). Kommunikation als Erfolgsfaktor im Innovationsmanagement. Ergebnisse einer Studie in deutschen Zukunftstechnologie -Branchen. Leipzig: Universität Leipzig.

Zerfass, A., & Möslein, K. (2009). Kommunikation im Innovationsprozess. Thesen füreine effektive Zusammenarbeit. In Zerfaß, A., & /Möslein, K. (Hg.), Kommunikation als Erfolgsfaktor im Innovationsmanagement. Strategien im Zeitalter der Open Innovation. , (pp. 417 – 422.), Wiesbaden: Gabler.

Zefass, A., Tench, R., Verhoeven, P., Verčič, D. & Moreno, A. (2018). European Communication Monitor 2018. Strategic communication and the challanges of fake news. trust, leadership, work stress and job satisfaction. Results of a survey in 48 countries. Brussels. EACD EUPRERA. Quadriga Media Berlin

Zhang L.E., Harzing A. W., & Fan S.X. (2018). Host Country Language: Why It Matters, and Why Expatriates Need to Learn It. In Managing Expatriates in China. Palgrave Studies in Chinese Management (pp. 55 – 89.), London, Palgrave Macmillan.

Megjelent

2019-12-09

Hogyan kell idézni

Konczosné Szombathelyi, M., & Ágnes, B. (2019). A vállalati kommunikációmenedzsment kutatása – nemzetközi és hazai perspektívából. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 50(12). Elérés forrás https://journals.lib.uni-corvinus.hu/index.php/vezetestudomany/article/view/411

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei