Projektek programszintű kockázatmenedzsmentje
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.02.04Kulcsszavak:
programszintű kockázatmenedzsment, hatékony kockázatkezelés, döntéshozók munkájának támogatásaAbsztrakt
Az ISO 31000: 2018 szabvány szerint a kockázatmenedzsment elsődleges célja a döntéshozók munkájának támogatása. A kockázatmenedzsment tevékenység tehát akkor lehet hatékony, ha mind a rövid távú, mind a hosszú távú stratégiai döntéseket képes támogatni. Ez különösen igaz a projektekre, amelyek teljes életciklusa során meghozandó döntések sokszor komoly kockázatokat hordoznak magukban. Ezért a projekt teljes életciklusa alatt lehetőség szerint több alkalommal foglalkozni kell a projektcélok teljesülését befolyásoló kockázatok feltárásával, értékelésével és ennek eredménye alapján a kockázatok kezelésével. Ez különösen igaz akkor, ha olyan projektek megvalósítására kerül sor, amelyek egy időben valósulnak meg és valamilyen eredmény- és/vagy erőforráskapocs köti őket össze egymással. Jelen cikk a szerzők által kidolgozott módszer alkalmazásával gyakorlati példán szemléltetve több lehetséges megközelítést mutat be a programszintű kockázatmenedzsment-tevékenység elvégzésére.
Letöltések
Hivatkozások
Aranyossy, M., Blaskovics, B. & Horváth, Á. A. (2015). Információtechnológiai projektek sikere és kudarca. Nemzetközi tapasztalatok és hazai kutatási eredmények. Vezetéstudomány, 46(5), 66-78.
AS/NZS 4360:2004, Risk Management 82004 by Standards Australia and Standards New Zeeland, subsequently replaced by AS/NZS ISO 31000, 2009
Bélyácz, I. (2011). Kockázat, bizonytalanság, valószínűség. Hitelintézeti Szemle, 10(4), pp. 289–313.
Berény, L. (2017). A minőségirányítás fejlődése és jövőbeli lehetőségei. Vezetéstudomány, 48(1), 48-60. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.01.05
Blaskovics, B. (2015). A projektvezető vezetési stílusának hatása a projektsikerre – egy hazai vállalat példája alapján. Vezetéstudomány, 46(8), 48-60.
Blaskovics, B. (2016). Differences between managing projects in an SME and in a large company. 4th International Conference on Management and Organization Brdo, 2016. június 10. In Sitar, A.S. et al. (eds.), Corporate Governace Challenges and Development (pp. 159-176). Ljubljana, Slovenia: Slovenian Academy of Management.
Chapman, C. & Ward, S. (2003). Project risk management: Processes, techniques, and insights. Estados Unidos: Wiley.
Deutsch N., Hoffer I., Berényi L., & Nagy Borsi V. (2019). A technológia szerepének stratégiai felértékelődése (pp. 16-19). Budapest, Magyarország: Budapesti Corvinus Egyetem.
Fekete, I. (2000). A kockázatelemzés szerepe a beruházások pénzáramlásának meghatározásában (PhD-értekezés). Budapest, Magyarország: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Retrieved from https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/638/
Fekete, I. (2015). Integrált kockázatmenedzsment a gyakorlatban. Vezetéstudomány, 46(1), 33-46. Retrieved from https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1856/
Görög, M. (2013). Projektvezetés a szervezetekben. Budapest, Magyarország: Panem Kiadó.
Herz, D. B. (1964). Risk Analysis in Capital Investment. Harward Business Review, 42(January–February), 95–106.
ISO 31000:2018 Risk Management – Principles and Guidelines by the International Organization for Standardization
Jáki E. (2017). Üzleti terv és a pénzügyi terv kapcsolata. In Jáki Erika (ed.), Üzleti terv pénzügyi vonatkozásai (pp. 6-12). Budapest: Befektetések és Vállalati Pénzügyi Tanszék Alapítványa.
Jorion, P. (1997) Value at Risk: The New Brenchmark for Controlling Derivatives Risk. New York, NY: McGraw-Hill Companies Inc.
Knight, F. H. (1921). Risk, Uncertainty and Profit. Boston MA.: Houghton Mifflin Co.
Kosztyán Zs. T., Fejes J. & Kiss J. (2008). Sztochasztikus hálóstruktúrák kezelése projektütemezési feladatokban. Szigma, 39(1-2), 85-103.
Kosztyán, Zs. T. (2015): Költség- és időcsökkentési eljárások alkalmazása a projekttervezésben és a nyomon követésben. Vezetéstudomány, 46(6), 45-57.
Loosemore, M., Raftery, J., & Reilly, C. (2006). Risk Management in Projects (pp. 43–65). London: Taylor & Francis.
Lorenzi, P., Sims, H. P., & Slocum, J. W. (1981). Perceived Environmental Uncertainty: An Individual or Environmental Attribute? Journal of Management, 7(2), 27–41. https://doi.org/10.1177/014920638100700202
Ohtaka, H. & Fukazawa, Y. (2010). Managing Risk Symptom: A Method to Identify Major Risks of Serious Problem Projects in SI Environment Using Cyclic Causal Model. Project Management Journal, 41(1), 51–60. https://doi.org/10.1002/pmj.20144
Olsson, R. (2007). In search of opportunity management: Is the risk management process enough? International Journal of Project Management, 25(8), 745–752. https://doi.org/10.1016/j.ijproman.2007.03.005
Pender, S. (2001). Managing incomplete knowledge: Why risk management is not sufficient. International Journal of Project Management, 19(2), 79–87. https://doi.org/10.1016/s0263-7863(99)00052-6
PMBOK (2018). A Guide to the Project Management Body of Knowledge (6th edition). Newtown Square, Pennsylvania: Project Management Institute.
Tatai T. & Pataki L. (2008). Kockázatelemzés, kockázatmérséklés cselekvési tervek (pp. 28-32). Budapest, Magyarország: Raabe Kiadó.
Szabó L. (2012) Projektmenedzsment (pp. 25-29). Budapest, Magyarország: Pearson Education.
Vasvári, T. (2015). Kockázat, kockázatészlelés, kockázatkezelés – szakirodalmi áttekintés. Pénzügyi Szemle, 60(1), 29-48.
Watchorn, E. (2007). Applying a Structured Approach to Operational Risk Scenario Analysis in Australia (Working paper). Australian Prudential Regulation Authority (APRA).
Downloads
Additional Files
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
