Integrating human capital into corporate strategic performance management
Practical challenges and implications from the leader’s perspective
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.05.05Kulcsszavak:
nem tárgyiasult erőforrások, humán tőke, stratégiai teljesítménymenedzsment-rendszerek, vezetési stílusAbsztrakt
Az intellektuális tőke – valamint az annak kulcselemét jelentő humán tőke – a vállalati értékteremtésben betöltött megnövekedett szerepének kérdése az elmúlt 30 év teljesítménymenedzsment-szakirodalmának egyik leggyakrabban tárgyalt témaköre. Számos kutató és gyakorlati szakember egyetért abban, hogy ezeknek a kulcsfontosságú nem tárgyiasult stratégiai erőforrásoknak a mérése és hatékony menedzsmentje kulcsfontosságú mind a vállalati teljesítménycélok elérése, mind pedig a stratégia sikeres megvalósítása szempontjából. A humán tőke stratégiai teljesítménymenedzsment-rendszerbe való beépítése azonban korántsem egyszerű feladat, hiszen számos szervezeti kihívással kell számolni a megvalósítás során. Ennek a 10 éves longitudinális esettanulmány-kutatásnak a fő fókusza annak vizsgálata, hogy miképpen hat a felső vezető vezetési stílusa a fenti kérdésre egy hazai piacvezető pénzügyi szolgáltató esetében. A kutatási időszak során a felső vezetők cserélődtek a vizsgált szervezetben, ami szignifikánsan befolyásolta mind a humán tőke észlelt fontosságát, valamint annak megjelenését a stratégiai teljesítménymenedzsment-rendszerben is.
Letöltések
Hivatkozások
Alsharari, N. M., Dixon, R. & Youssef, M. A. (2015).Management accounting change: critical review and a new contextual framework. Journal of Accounting and Organizational Change, 11(4), 476-502. https://doi.org/10.1108/JAOC-05-2014-0030
Anthony, R. N. & Govindarajan, V. (2009). Menedzsmentkontroll-rendszerek. Budapest: Panem.
Arbeitskreis IWR (2001). Kategorisierung und Bilanzielle Erfassung immaterielle Werte. Arbeitskreis „Immaterielle Werte im Rechnungswesen” der Schmalenbach-Gesellschaft für Betriebswirtschaft e. V., Der Bertieb, Heft 19, 11 Mai, 989-995.
Austin, R. & Larkey, P. (2007). Measuring knowledge work. In Neely, A. (ed.), Business Performance Measurement. Unifying theories and integrating practice (pp. 279-303). Cambridge UK: Cambridge University Press.
Becker, B. E., Huselid, M. A., & Ullrich, D. (2001). The HR Scorecard: Linking People, Strategy, and Performance. Cambridge, Mass.: Harvard Business Review Press.
Beer, M., Spector, B., Lawrence, P. R., Mills, D. Q. & Walton, R. E. (1985). Managing Human Assets. New York, NY: The Free Press.
Boda, Gy. (2008). A tudástőke kialakulása és hatása a vállalati menedzsmentre. Budapest: Infota.
Bodnár, V., Harangozó, T., Szűcs, N., & Dankó, D. (2009). Performance management in a knowledge-intensive organization. The role of 'soft' factors in 'hard' measurement. 5th Conference on Performance Measurement and Management Control, EIASM, 23- 25. September, Nice, France.
Bodnár, V., Harangozó, T. & Szűcs, N. (2010). Performance management in a knowledge-based SME in crisis. Balanced Scorecard as a potential frame of intellectual capital management. 6th Interdisciplinary Workshop on Intangibles, Intellectual Capital and Extra-Financial Information, EIASM, 30. Sep. – 1. Oct., Catania, Italy.
Bőgel, Gy. (2006). Tudásmenedzsment: régi dolgok új köntösben. In Noszkay, E. (ed.), Megragadni a megfoghatatlant – Tudásmenedzsment elméleti és módszertani megközelítésben (pp. 50-59). Budapest: N & B Kiadó.
Bontis, N. (2001). Assessing knowledge assets: a review of the models used to measure intellectual capital. International Journal of Management Reviews, 3(1), 41-60. https://doi.org/10.1111/1468-2370.00053
Brennan, N. & Connell, B. (2000). Intellectual Capital: current issues and policy implications. Journal of Intellectual Capital, 1(3), 206-240. https://doi.org/10.1108/14691930010350792
Burns, J. & Scapens, R. W. (2000). Conceptualizing management accounting change: an institutional framework. Management Accounting Research, 11(1), 3-25.
Crook, T., Todd, S. Y., Combs, J. G., Woehr, D. J. & Ketchen Jr., D. J. (2011). Does human capital matter? A meta-analysis of the relationship between human capital and firm performance. Journal of Applied Psychology, 96(3), 443-456. https://doi.org/10.1037/a0022147
Dalkir, K. (2011). Knowledge management in therory and practice. Cambridge, Mass.: MIT Press.
Davenport, T. H. & Prusak, L. (2001). Tudásmenedzsment. Budapest: Kossuth Kiadó.
De Beer, M. & Barnes, N. (2003). The Assessment of Intellectual Capital (IC) in the South African Context – A Qualitative Approach. SA Journal of Human Resource Management, 1(1), 17-24. https://hdl.handle.net/10520/EJC95739
De Waal, A. (2004). Stimulating performance-driven behavior to obtain better results. International Journal of Productivity and Performance Management, 53(4), 301-316. https://doi.org/10.1108/17410400410533890
De Waal, A. (2013). Strategic Performance Management. A Managerial and Behavioral Approach. New York, NY: Palgrave Macmillan.
Dumay, J. C. (2009). Intellectual capital measurement: a critical approach. Journal of Intellectual Capital, 10(2), 190-210. https://doi.org/10.1108/14691930910952614
Dumay, J. C. & Garanina, T. (2013). Intellectual capital research: a critical examination of the third stage. Journal of Intellectual Capital, 14(1), 10-25. https://doi.org/10.1108/14691931311288995
Goleman, D. (2000). Leadership That Gets Results. Harvard Business Review, 79(3), 2-17.
Franco-Santos, M., Lucianetti, L. & Bourne, M. (2012). Contemporary performance measurement systems: A review of their consequences and a framework for research. Management Accounting Research, 23(2), 79-119. https://doi.org/10.1016/j.mar.2012.04.001
Gabris, G. T. (1986). Recognizing Management Technique Dysfunctions: How Management Tools Often Create More Problems than They Solve. Public Productivity Review, 10(2), 3-19. https://doi.org/10.2307/3380448, https://www.jstor.org/ stable/3380448
Gartner (2016). Hype Cycle Special Report for 2016. Retrieved from http://www.gartner.com/newsroom/id/3412017
Ginzberg, M. J. (1980). An Organizational Contingencies View of Accounting and Information System Implementation. Accounting, Organizations and Society, 5(4), 369-382. https://doi.org/10.1016/0361-3682(80)90036-7
Grimaldi, M. & Rogo, F. (2013). A theoretical framework for assessing managing and indexing the intellectual capital. Journal of Intellectual Capital, 14 (4), 501-521. https://doi.org/10.1108/JIC-03-2013-0032
Gu, F. & Lev, B. (2001). Intangible assets – measurement, drivers, usefulness. Boston: Boston University and New York University. Retrieved from http://pages. stern.nyu.edu/~blev/intangibleassets.doc
Gudas, S. (2012). Knowledge-Based Enterprise Framework: A Management Control View, New Research on Knowledge Management Models and Methods. In Huei, T. H. (Ed.), New research on knowledge management models and methods (pp. 179- 218). Rijeka: Intech.
Guthrie, J. & Dumay, J. (2019). Intellectual Capital Accounting Research Analysed Over the Past Two Decades. In European Conference on Intangibles and Intellectual Capital (pp. 389-392). Kidmore End (May 2019).
Guthrie, J., Ricceri, F. & Dumay, J. (2012). Reflections and projections: A decade of Intellectual Capital Accounting Research. The British Accounting Review, 44(2), 68-82. https://doi.org/10.1016/j.bar.2012.03.004
Harangozó, T. (2007). Az intellektuális tőke mérése és ennek lehetséges magatartási vonatkozásai. Vezetéstudomány, 38(12), 18-34.
Harangozó, T., Bodnár, V., Szűcs N. & Dankó, D. (2010). Intellectual Capital Management in Crisis – The Case of a Hungarian knowledge-intensive SME. In Proceedings of the 2nd European Conference on Intellectual Capital (pp. 289-300). Lisbon, Portugal.
Hislop, D. (2009). Knowledge Management in Organizations. A Critical Introduction. Oxford, UK: Oxford University Press.
Horváth, P. & Möller, K. (Eds.) (2004). Intangibles in der Unternehmenssteuerung. München, Germany: Verlag Franz Vahlen.
Islam, M. & Kellermans, F. W. (2006). Firm and Individual- Level Determinants of Balanced Scorecard Usage. Canadian Accounting Perspectives, 5(2), 181-207. https://doi.org/10.1506/74LJ-CMWM-FUAD-NMUT
Ittner, C., Larcker, D. F. & Meyer, M. W. (2003). Subjectivity and the Weighting of Performance Measures: Evidence from a Balanced Scorecard. The Accounting Review, 78(3), 725-758. https://doi.org/10.2308/accr.2003.78.3.725
Juhász, P. (2004). Az üzleti és könyv szerinti érték eltérésének magyarázata – Vállalatok mérlegen kívüli tételeinek értékelési problémái (PhD-dolgozat). Corvinus University of Budapest, Budapest.
Juhász, P. (2016). Management under limited information: The measurement of off-balance sheet assets at Hungarian firms. Central European Business Review, 5(4), 23-33.
Kaplan, R. S. & Norton, D. P. (2005). Stratégiai térképek. Hogyan alakulnak át az immateriális javak pénzügyi eredménnyé. Budapest: Panem.
Kasurinen, T. (2002). Exploring management accounting change: the case of balanced scorecard implementation. Management Accounting Research, 13(3), 323-343. https://doi.org/10.1006/mare.2002.0191
Kaufmann, L. & Schneider, Y. (2004). Intangibles – A synthesis of current research. Journal of Intellectual Capital, 5(3), 52-63. https://doi.org/10.1108/14691930410550354
Kennerley, M. & Neely, A. (2002). A framework of the factors affecting the evolution of performance measurement systems. International Journal of Operations and Production Management, 22(11), 1222-1245. https://doi.org/10.1108/01443570210450293
KPMG BME Academy & Pannon University (2006). Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006. Budapest: KBA Oktatási Kft.
Kremer, K. (2018). HR analytics and its moderating factors. Vezetéstudomány, 49(11). 62-68. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.11.07
Leitner, K. H. (2011). The effect of intellectual capital on product innovativeness in SMEs. International Journal of Technology Management, 3(1), 1-18.
Lev, B. & Zambon, S. (2003). Intangibles and intellectual capital: an introduction to a special issue. European Accounting Review, 12(4), 597-603. https://doi.org/10.1080/0963818032000162849
Lev, B. (2004). Az immateriális javakban lévő versenyelőny fokozása. Manager Magazin, (Dec), 39-44.
Mahn, K. (2015). The Stock Market Is Fairly Valued. Forbes Magazine. Retrieved from http://www.forbes.com/sites/advisor/2015/08/31/the-stock-market-is-fairly-valued/2/#4c7a51b86f3b
Martin, K. (2013). A vállalatok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti eltérést befolyásoló tényezők vizsgálata Magyarországon (A study of factors influencing the deviation between companies’ market value and book value in Hungary) (PhD. dissertation). Corvinus University of Budapest, Budapest.
Mehlarian, G., Nazari, J. A. & Ghasemzadeh, P. (2018). The effect of knowledge creation process on organizational performance using the BSC approach: the mediating role of intellectual capital. Journal of Knowledge Management, 22(4), 802-823. https://doi.org/10.1108/JKM-10-2016-0457
Németh, K. & Dőry, T. (2019). Inf luencing factors of innovation performance in family firms – Based on an empirical research. Vezetéstudomány, 50(5). 58-71. https://doi.org/10.14267/VEZ-TUD.2019.05.06
Ocean Tomo LLC (2015). Annual Study of Intangible Asset Market Value. Retrieved from http://www.oceantomo.com/2015/03/04/2015-intangible-asset-market-value study/
Önhon, Ö. (2019). The relationship between organizational climate for innovation and employees’ innovative work behavior: ICT sector in Turkey. Vezetéstudomány, 50(11), 53-64. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.11.04
Pandey, I. M. (2005). Balanced Scorecard: Myth or Reality. Vikalpa, 30(1), 51-66. https://doi.org/10.1177/0256090920050105
Pfeil, O. P. (2004). Earnings from Intellectual Capital as a Driver of Shareholder Value. Bern: Haupt Verlag AG.
RICARDIS (2006). Reporting Intellectual Capital to Augment Research Development and Innovation in SMEs. Final report. European Commission. Retrieved from http://ec.europa.eu/invest-in-research/pdf/ download_en/2006-2977_web1.pdf
Roos, G., Pike, S. & Fenrstrom, L. (2005). Managing Intellectual Capital in Practice. New York, NY: Butterworth – Heinemann.
Sánchez, P., Castrillo, R. & Elena, S. (2006). The Intellectual Capital Report for Universities. Prime – OEU Guide – The ICU Report. Autonomous University of Madrid, Published in the Published at the Conference of European Ministers Responsible for Higher Education in Bergen, Norway. http://www.prime-noe.org/
Serenko, A. & Bontis, N. (2013). Investigating the current state and impact of the intellectual capital academic discipline. Journal of Intellectual Capital, 14(4), 476-500. https://doi.org/10.1108/JIC-11-2012-0099
Simons, R. (2002). Performance Measurement and Control systems for Implementing Strategy. New York, NY: Prentice Hall.
Statista (2017). Statista – The portal for statistics. Immediate access to over one million statistics and facts. Retrieved from https://www.statista.com
Stewart, T. A. (1991). Brainpower: How Intellectual Capital is Becoming America’s Most Valuable Asset. Fortune Magazine, June 3, 44-60.
Stewart, T. A. (1997). Intellectual Capital: The New Wealth of Organizations. New York, NY: Doubleday.
Stocker, M. Gy. (2012). Value creation in Knowledge Intensive Companies (PhD. thesis), Corvinus University of Budapest.
Szabó, Zs. R. (2005). Tanulás és stratégiaalkotás kis- és középvállalatokban (Learning and strategy development in small and medium sized enterprises). Research Report, Corvinus University of Budapest, Institute of Management, Budapest.
Sveiby, K. E. (2001a). A knowledge-based theory of the firm to guide in strategy formulation. Journal of Intellectual Capital, 2(4), 344-358. https://doi.org/10.1108/14691930110409651
Sveiby, K. E. (2001b). Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás. Budapest: KJK-Kerszöv.
Sveiby, K. E. (2010). Methods for Measuring Intangible Assets. Retrieved from http://www.sveiby.com / articles/IntangibleMethods.htm
Tari, E. (2019). Last 25 years of the strategic management’s international evolution – Theoretical tendencies and science perspectives. Vezetéstudomány, 50(12), 74-89. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.12.07
Teece, D. J. (2000). Managing Intellectual Capital. Organizational, Strategic and Policy Dimensions. Oxford, UK: Oxford University Press.
Tirnitz, T. (2015). Értékorientált kiegészítő beszámolás a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok körében (PhD. dissertation). Corvinus University of Budapest, Budapest.
Tóth, Zs. E. (2008). Az intellektuális tőke mérési lehetőségeinek vizsgálata önértékelési modellek alapján (PhD-dolgozat). Budapest University of Technology and Economics, Budapest.
Vajda, É. (2019). Perceived justice as a crucial factor of performance management systems. Vezetéstudomány, 50(5), 25-37. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.05.03
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
