Államszámvitel a helyi vezetés szolgálatában
A számvitel hozzájárulása az önkormányzati gazdálkodáshoz
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.KSZ.06Kulcsszavak:
eredményszemlélet, kvalitatív kutatás, államháztartás, számvitel, közpénzügyi döntéshozatal, önkormányzati alrendszerAbsztrakt
A hazai államháztartási számvitelben 2014-ben nyert teret az eredményszemléletű megközelítés. Az elmúlt évtized megfelelő időtávot jelent a rendszer működésének és közpénzügyi gazdálkodáshoz való hozzájárulásának tesztelésére. A témához kapcsolódó releváns szakirodalmak azzal érvelnek az eredményszemléletű adatok mellett, hogy ezzel javul a gazdálkodó szervezet transzparenciája, pontosabb és felelősségteljesebb lesz a gazdálkodás, a finanszírozás és a költségek nyilvántartása. Az eddigi kutatások jellemzően főként az eredményszemléletű számvitel bevezetésének körülményeit és várható potenciális hasznait vizsgálták, de nem tértek ki arra, hogy hogyan képes hozzájárulni az eredményszeméletű számvitel az önkormányzatok gazdálkodásához, mennyire tudja támogatni a helyi szintű vezetést döntéseik meghozatalában. A szerzők kutatási kérdésüket strukturált interjúk módszerével, kvalitatív kutatási módszertannal kívánták megválaszolni. Összesen hat, a témában járatos, magasan kvalifikált szakember véleményére alapozva megállapították, hogy az államháztartási számvitel jól működik, de jobbára csak a pénzforgalmi szemléletű költségvetési számvitelt alkalmazzák, míg az eredményszemléletű – annak ellenére, hogy a működés szempontjából nagyon hasznos – nem megfelelő kihasználtsággal működik a gazdálkodás funkcionális területein.
Letöltések
Hivatkozások
Arnaboldi, M., & Lapsley, I. (2009). On the Implementation of Accrual Accounting: A Study of Conflict and Ambiguity. European Accounting Review, 18(4), 809–836. https://doi.org/10.1080/09638180903136225
Babbie, E. (2001). A társadalomtudományi kutatás módszertana. Balassi Kiadó.
Barton, A. (2009). The Use and Abuse of Accountin in the Public Sector Financial Management Reform Program in Australia. Abacus, 45(2), 221–248. https://doi.org/10.1111/j.1467-6281.2009.00283.x
Bathó, F. (2012). Melyik úton, merre tovább? Az eredményszemléletű számvitelre történő áttérés elvi programja. Pénzügyi Szemle, 57(4), 426-443.
Benedek, M., Szenténé Tubak, K., & Béres D. (2014). Belső kontrollok a települési önkormányzatoknál. Pénzügyi Szemle, 59(3), 316-329.
Borbély, T., Szikszainé Király, M., & Kakas, S. (2021). Eredményszemléletű számvitel – egy kihasználatlan lehetőség a költségvetési szervek teljesítményének mérésére. Pénzügyi Szemle, 66(2. különszám), 51–72. https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_k_2_3
Bordás, P. (2017). Feladatfinanszírozás-e a feladatfinanszírozás? A magyar önkormányzatok támogatási rendszerének értékelése. Közjogi Szemle, 10(2), 56–64. https://real.mtak.hu/74496/
Brorström, B. (1998). Accrual Accounting, Politics and Politicians. Financial Accountability & Management, 14(4), 319–333. https://doi.org/10.1111/1468-0408.00068
Carlin, T.M. (2005). Debating the Impact of Accrual Accounting and Reporting in the Public Sector. Financial Accountability and Management, 21, 309–336. https://doi.org/10.1111/j.0267-4424.2005.00223.x
Christaens, J., & Rommel, J. (2008). Accrual Accounting Reforms: Only for Businesslike (Parts of) Governments. Financial Accountability and Management, 24(1), 59–75. https://doi.org/10.1111/j.1468-0408.2008.00443.x
Európai Bizottság. (2013). Report from the Commission to the Council and the European Parliament. Towards Implementing Harmonised Public Sector Accounting standards in Member States. The Suitability of IPSAS for Member States. http://www.epsas.eu/en/documents/1_EN_ACT_part1_v5.pdf
Guthrie, J. (1998). Application of Accrual Accounting un the Australian public Sector – Rhetoric or Reality? Financial Accountability & Management, 14(1), 1–19. https://doi.org/10.1111/1468-0408.00047
Győrffi, D., Hegedűs, M., Lukács, J., & Printz, J.K. (2020). Az államháztartás könyvvizsgálatának negyedszázada. Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat, 62(7-8) 56-58. https://szak-ma.hu/konyvvizsgalat/az-allamhaztartas-konyvvizsgalatanak-negyedszazada-102528
Hegedűs, Sz., & Novoszáth, P. (2018). Az önkormányzati rendszer átalakításának okai és az adósságkonszolidáció. Területi Statisztika, 58(6), 595-609. https://doi.org/10.15196/ts580603
Jorge, S., Jesus, M.A.J.d., & Nogueira, S.P. (2019). The use of budgetary and financial information by politicians in parliament: a case study”. Journal of Public Budgeting, Accounting & Financial Management, 31, 539-557. https://doi.org/10.1108/JPBAFM-11-2018-0135
Kallio, H., Pietila, A., Johnson, M., & Kangasniemi, M. (2016). Systematic methodological review: developing a framework for a qualitative semi-structured interview guide. Journal of Advanced Nursing, 72(12), 2954-2965. https://doi.org/10.1111/jan.13031
Kéri, A. (2019). Nemzetközi hallgatói motivációk, elvárások, elégedettség és lojalitás – kvalitatív longitudinális kutatás a Szegedi Tudományegyetemen mesterképzést végzett hallgatók körében. Vezetéstudomány, 50(1), 41-54 https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.01.04
Kovács, Á. (2014). Vázlatos betekintés a közpénzügyi döntéshozatalba. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Kovács, Zs.I., & Lippai-Makra, E. (2023). Intellectual capital disclosure and non-financial reporting – current issues related to policymaking. Prosperitas, 10(3), 4. https://doi.org/10.31570/prosp_2022_0048
Kozma, M. (2016). A Public-Private Partnership Magyarországon – Miért nem működik, és hogyan működhetne? Vezetéstudomány, 47(2), 19-32. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.02.03
Kvale, S., & Brinkmann, S. (2009). Interviews: Learning the craft of qualitative research interviewing. Sage.
Lakatos, L.P. (2013). A számviteli érdekhordozói elméletek evolúciója és a szabályozás – klasszikus tézisek és új irányok a pénzügyi beszámolásban. Vezetéstudomány, 44(5), 47-59. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2013.05.05
Lapsley, I., Mussari, R., & Paulsson, G. (2009). On the Adoption of Accrual Accounting in the Public Sector: A Self-Evident and Problematic Reform. European Accounting Review, 18(4), 719–723. https://doi.org/10.1080/09638180903334960
Lentner, Cs. (2014). A vállalkozás folyatása számviteli alapelvének értékelése profi- és közjószág-előállító gazdálkodónál – II. rész. SZAKma – Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat, 56(3), 130–132.
Lentner, Cs. (2019). Önkormányzati pénz- és vagyongazdálkodás. Dialóg Campus.
Lentner, C. & Hegedus, Sz. (2019). Local self-governments in Hungary: Recent changes through Central European lenses. Central European Public Administration Review, 17(2), 51-72. https://doi.org/10.17573/cepar.2019.2.03
Lentner, Cs., Molnár, P., & Nagy, V. (2021). Accrual accounting and public finance reforms in Hungary. Economic Annals-XXI / Ekonomìčnij Časopis-XXI, 183(5/6), 89-105.
Lippai-Makra, E., & Kovács, Zs.I. (2023). Motivációk a nem pénzügyi információk közzététele mögött – interjús kutatás a közérdeklődésre számot tartó szervezetek kommunikációjáról. Marketing és Menedzsment, 55(1), 55-65. https://doi.org/10.15170/MM.2021.55.01.05
Lukács, J., Tóth, M., & Zéman, Z. (2012). A számviteli politika döntéstámogatásának modellezése ágazati mátrix fejlesztéssel. Gazdaság és Társadalom. 4(3-4), 106-117. http://dx.doi.org/10.21637/GT.2012.3-4.07
Molnár, P., & Hegedűs, Sz. (2017). Az államháztartási számvitel változásának hatásai a munkafolyamatokra és szervezési kérdésekre költségvetési szervek példáján keresztül. Controller Info, 5(3), 37–41. https://doi.org/10.24387/CI.2017.3.7
Neulinger, Á. (2016). Több-módszertanú és vegyes módszertanú kutatások. Vezetéstudomány, 47(4), 63-66. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.04.11
Ouda, H.G.A. (2003). Accrual Accounting in the Government Sector. Public Fund Digest, 3(2), 52–73. https://www.researchgate.net/publication/303400168_Accrual_Accounting_in_the_Government_Sector_Background_Concepts_Benefits_and_Costs
Ouda, H.A.G. & Klischewski, R. (2019). Accounting and politicians: a theory of accounting information usefulness. Journal of Public Budgeting, Accounting & Financial Management. 31, 496-517. https://doi.org/10.1108/JPBAFM-10-2018-0113
Pályi, Á.K. (2015). A Számvevőszék hozzájárulása a jó kormányzáshoz és a számvitel megújulásához. Pénzügyi Szemle, 60(4), 536–556.
Pelyhe, V., & Primecz, H. (2022). Nemi szerepek a munkaerőpiacon és a szervezetekben a transznemű emberek szemszögéből: Egy interjús kvalitatív kutatás. Vezetéstudomány, 53(8-9), 176–187. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.08-09.13
Robinson, M. (1998). Accrual Accounting and the Efficiency of the Core Public Sector. Financial Accountability & Management, 14(1), 21–37. https://doi.org/10.1111/1468-0408.00048
Simon, J. (2011). A központi és a helyi kormányzat információs rendszerének kérdései [Doktori értekezés]. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar – Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola. https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/1482/simon-jozsef-tezis-hun-2011.pdf?sequence=2&isAllowed=y
Simon, J., Fejszák, T., Schatz, B., Donchev, T., & Ivanov, M. (2018). Az eredményszemléletű számvitelre áttérés tapasztalatai számvevőszéki aspektusból. Pénzügyi Szemle, 63(4), 145–160.
Sinervo, L.M., & Haapala, P. (2019). Presence of financial information in local politicians’ speech. Journal of Public Budgeting, Accounting & Financial Management, 31, 558-577. https://doi.org/10.1108/JPBAFM-11-2018-0133
Sisa, K. (2021). Az önkormányzatoknál zajló tervezés módszertani megújításának lehetőségei és korlátai. In Kovács R. (Eds.), Az önkormányzatok helyi közszolgáltatásokon túli közösségi funkciói – elmélet és példák (pp. 153-174). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Sisa, K.A., & Veress, A. (2014). A pénzügyi számvitelben rejlő lehetőségek az önkormányzati szektorban. SZAKma – Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat, 56(3), 125–127.
Tickell, G. (2010). Cash to Accrual Accounting: One Nation’s Dilemma. International Business & Economics Research Journal, 9(11), 71–78. https://doi.org/10.19030/iber.v9i11.32
Tóth, B. (2020). A 2014-es államszámviteli reform az önkormányzati tapasztalatok tükrében. Pénzügyi Szemle, 65(2), 244-260. https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_2_6
Tóth, B. (2021). How Can Accrual Accounting Be Suitable for the Public Sector? The Possible Determinants of the Successful Reforms. In Procházka, D. (Eds.), Digitalization in Finance and Accounting (pp. 243-253). Springer International Publishing.
Tóth, B., Jakab, Á., & Rácz, T. (2022). Eredményszemlélet vagy pénzforgalmi szemlélet? Az államháztartási számvitel alkalmazásának t apasztalatai a h azai ö nkormányzati rendszerben. Új Magyar Közigazgatás, 15(2), 33–46.
Tóth, B., Rácz, T.A., & Lippai-Makra, E. (2021). Belső kontroll és pénzügyi kockázatok vizsgálata a helyi önkormányzatoknál. Új Magyar Közigazgatás, 14(4), 45-55.
Turner, D.W. (2010). Qualitative Interview Design: A Practical Guide for Novice Investigators. The Qualitative Report, 15(3), 754-760. https://doi.org/10.46743/2160-3715/2010.1178
van Helden, J., & Reichard, C. (2019). Making sense of the users of public sector accounting information and their needs, Journal of Public Budgeting, Accounting & Financial Management, 31, 478-495. https://doi.org/10.1108/JPBAFM-10-2018-0124
Vértesy, L. (2020). The Conformity of the Hungarian Public Sector Accounting Regulation with the EPSAS Conceptual Framework. Jogelméleti Szemle, 20(2), 55–73. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3649915
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Corvinus University of Budapest, publisher of Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
