A munkahelyi mozgásprogramok szervezeti és egyéni oldala

Előnyök, értékteremtő tényezők, motivációk

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.04.05

Kulcsszavak:

munkahelyi mozgásprogram, értékteremtő tényezők, motiváció

Absztrakt

A fizikai aktivitás előnyei mind egyéni, mind társadalmi szinten jól ismertek és széles körben kutatottak. Kevesebb kutatás foglalkozik azonban a vállalati szinttel, különösen arra vonatkozóan, hogy a szervezetek hogyan tudják a leghatékonyabban ösztönözni alkalmazottaikat a fizikai aktivitásra és a munkahelyi mozgásprogramokban való részvételre. Jelen cikk a magyarországi mozgásprogramok előnyeit interjúkra épülő kvalitatív (n=13), míg a munkahelyi sportolással kapcsolatos előnyöket, motivációkat kérdőíves kvantitatív kutatással (n=728) mutatja be, utóbbit az önmeghatározás elméletének felhasználásával. A kutatás eredményei nyomán megállapítható, hogy míg a mozgásprogramok elindításának fő vezetői motivációi az elkötelezettség növelése, a fluktuáció és a hiányzások csökkentése voltak, addig a munkavállalókat leginkább az introjektált és az identifikált szabályozók motiválják, vagyis a munkahelyi sport nem teljesen belső indíttatású, és lazán kapcsolódik a vezetői célokhoz. A motivációval kapcsolatos további kutatások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a vállalatok segítséget kapjanak abban, hogyan kommunikálhatják, népszerűsíthetik a leghatékonyabban a munkahelyi mozgásprogramjaikat a munkavállalóik számára.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Szerző életrajzok

Ágnes Szabó, Budapesti Corvinus Egyetem

egyetemi adjunktus

Attila Kajos, Budapesti Corvinus Egyetem

egyetemi adjunktus

Hivatkozások

Abdin, S., Welch, R., Byron-Daniel, J., & Meyrick, J. (2018). The effectiveness of physical activity interventions in improving well-being across officebased workplace settings: a systematic review. Public Health, 160, 70-76. https://doi.org/10.1016/j.puhe.2018.03.029

Abraham, C., & Graham-Rowe, E. (2009). Are worksite interventions effective in increasing physical activity? A systematic review and meta-analysis. Health Psychology Review, 3(1), 108-144. https://doi.org/10.1080/17437190903151096

Aidoo, H., Essuman, A., Aidoo, P., Yawson, A.O., & Yawson, A.E. (2015). Health of the corporate worker: health risk assessment among staff of a corporate organization in Ghana. Journal of Occupational Medicine and Toxicology, 10(30). https://doi.org/10.1186/s12995-015-0072-7

Aldana, S.G. (2020). 7 reasons workplace health promotion programs work. https://www.wellsteps.com/blog/2019/01/04/workplace-health-promotionprograms/

Atlantis, E., Chow, C.M., Kirby, A., & Singh, M.F. (2004). An effective exercise-based intervention for improving mental health and quality of life measures: a randomized controlled trial. Preventive Medicine, 39(2), 424–434 https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2004.02.007

Brinkley, A., Mcdermott, H., Munir, F. (2016). What benefits does team sport hold for the workplace? A systematic review. Journal of Sports Sciences, 35(2), 1-13. https://doi.org/10.1080/02640414.2016.1158852

Brinkley, A., Mcdermott, H., Grenfell-Essam, R., & Munir, F. (2017). It’s time to start changing the game: a 12-week workplace team sport intervention study. Sports Medicine, 3(30). https://doi.org/10.1186/s40798-017-0099-7

Bull, F.C., Armstrong, T.P., Dixon, T., Ham, S., Neiman, A., & Pratt, M. (2004). Physical inactivity. In Ezzati, M., Lopez, A.D., Rodgers, A., & Murray, C.J.L. (Eds.), Comparative quantification of health risks global and regional burden of disease attributable to selected major risk factors (pp 729-881). Geneva: World Health Organization. https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/42792/9241580348_eng_Volume1.pdf

Byrne, B. M. (2001). Structural equation modeling with Amos: Basic concepts, applications and programming. London, Lawrence Erlbaum Associates.

Carr, L., Leonhard, C., Tucker, S., Fethke, N., Benzo, R., & Gerr, F. (2016). Total worker health intervention increases activity of sedentary workers. American Journal of Preventive Medicine, 50(1), 9-17. https://doi.org/10.1016/j.amepre.2015.06.022

Clancy, R., B., Herring, M.P., & Campbell, M.J. (2017). Motivation measures in sport: a critical review and bibliometric analysis. Frontiers in Psychology, 8, 348. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2017.00348

Conn, V. S., Hafdahl, A. R., Cooper, P. S., Brown, L. M., & Lusk, S. L. (2009). Meta-analysis of workplace physical activity interventions. American Journal of Preventive Medicine, 37(4), 330–339. https://doi.org/10.1016/j.amepre.2009.06.008

Davey, J., Fitzpatrick, M., Garland, R., & Kilgour, M. (2009). Adult participation motives: Empirical evidence from a workplace exercise programme. European Sport Management Quarterly, 9(2), 141-162. https://doi.org/10.1080/16184740802571427

Deci, E.L., & Ryan, R.M. (2000a). Self-determination theory and facilitation of intrinsic motivation, social development and well-being. American Psychologist, 55(1), 68-78. https://doi.org/10.1037/0003-066X.55.1.68

Edmunds, S., Hurst, L., Harvey, K. (2013). Physical activity barriers in the workplace: An exploration of factors contributing to non-participation in a UK workplace physical activity intervention. International Journal of Workplace Health Management, 6(3), 227-240. https://doi.org/10.1108/IJWHM-11-2010-0040

Eurobarometer. (2018). Sport and physical activity. https://ec.europa.eu/sport/news/2018/new-eurobarometersport-andphysicalactivity_en

Eurobarometer. (2022). Sport and physical activity. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_5573

Farkas, F., Jarjabka, Á., Lóránd, B., & Bálint, B. (2013). Munkahelyi motivációk Magyarországon 2013-ban. Vezetéstudomány, 44(10), 12-23. https://10.14267/VEZTUD.2013.10.02

Fortier, M.S., Duda, J.L., Guerin, E., & Teixeira, P. (2012). Promoting physical activity: development and testing of self-determination theory-based interventions. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 9, 20. https://doi.org/10.1186/1479-5868-9-20

Friedman, R. (2014). Regular exercise is part of your job. Harvard Business Review, 10, 587-594. https://hbr.org/2014/10/regular-exercise-is-part-of-your-job /

Gelencsér, M., Szigeti, O., & Szabó-Szentgróti, G. (2020). A feldolgozóipari munkavállalók munkaerőmegtartása. Vezetéstudomány, 51(9), 67-79. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.09.06

Gerhart, B., & Fang, M. (2015). Pay, intrinsic motivation, extrinsic motivation, performance, and creativity in the workplace: revisiting long-held beliefs. Annual Review of Organizational Psychology and Organizational Behavior, 2(1), 489–521. https://10.1146/annurev-orgpsych-032414-111418

Goetzel, R.Z., Roemer, E.C., Liss-Levinson, R.C., & Samoly, D.K. (2008). Workplace health promotion: policy recommendations that encourage employers to support health improvement programs for their workers. http://prevent.org/data/files/initiatives/workplacehealtpromotionpolicyrecommendations.pdf

Grima, S., Grima, A., Thalassinos, E., Seychell, S., & Spiter, J.V. (2017). Theoretical models for sport participation: literature review. International Journal of Economics and Business Administration, 5(3), 94- 116. https://doi.org/10.35808/ijeba/138

Hartfiel, N., Burton, C., Rycroft-Malone, J., Clarke, G., Havenhand, J., Khalsa, S.B., & Edwards, R.T. (2012). Yoga for reducing perceived stress and back pain at work. Occupational Medicine, 62(8), 606–612. https://doi.org/10.1093/occmed/kqs168

Hu, L. T., & Bentler, P. M. (1999). Cut off criteria for fit indexes in covariance structure analysis: Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling: a Multidisciplinary Journal, 6(1), 1-55. https://doi.org/10.1080/10705519909540118

Huang, H., & Humphreys, B.R. (2012). Sports participation and happiness: Evidence from US micro data. Journal of Economic Psychology, 33(4), 776–793. https://doi.org/10.1016/j.joep.2012.02.007

Humphreys, B.R., McLeod, L., & Ruseski, J.E. (2014). Physical activity and health outcomes: evidence from Canada. Health Economics, 23(1), 33–54. https://doi.org/10.1002/hec.2900

Hunter, R., Brennan, S., Tang, J., Smith, O., Murray, J., Tully, M., Patterson, C., Longo, A., Hutchinson, G., Prior, L., French, D., Adams, J., McIntosh, E., & Kee, F. (2016). Effectiveness and cost-effectiveness of a physical activity loyalty scheme for behaviour change maintenance: A cluster randomised controlled trial. BMC International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 15, 127. https://doi.org/10.1186/s12966-018-0758-1

Joubert, Y. T. (2014a). Sports contribution to open communication in a workplace: a qualitative study. Journal of Psychology in Africa, 24(2), 203-206. https://10.1080/14330237.2014.903072

Joubert, Y. T., & De Beer, H. (2010). Experiences of employees who participate in organisational team sport activities. Journal of Emerging Trends in Economics and Management Sciences, 1(1), 51-59. https://10.10520/EJC133801

Kinnafick, F.E. (2013). Social contextual and environmental determinants of physical activity adoption, adherence and well-being (Doctoral dissertation). University of Birmingham School of Sport and Exercise Sciences, Birmingham. https://etheses.bham.ac.uk/id/eprint/4430/

Koppány, K., Kovács, N., Szakály, Zs., Kovácsné Tóth, Á., & Konczos, Cs. (2020a). Egy vállalati egészségprogram hatása a dolgozók sportaktivitására és szubjektív életminőségére. In Gyömörei, T. (szerk.), Egészség Sport GAZDASÁG III. (pp. 30-51). Győr: Széchenyi Egyetem. https://www.researchgate.net/profile/Tuende-Mate/publication/342979049_Gyori_sportrendezvenyek_es_az_egeszseg_-_sport_kapcsolata/links/5f10411b299bf1e548ba48f2/Gyorisportrendezvenyek-es-az-egeszseg-sport-kapcsolata.pdf

Koppány, K., Kovács, N., Szakály, Zs., Kovácsné Tóth, Á., & Konczos, Cs. (2020b). Objective and subjective work performance: analysis of production, fitness, absenteeism and presenteeism data in the corporate research module of the SREKK project. In Gyömörei, T. (szerk.). Egészség Sport GAZDASÁG III (pp. 52-70). Győr, Széchenyi Egyetem. https://www.researchgate.net/profile/Tuende-Mate/publication/342979049_Gyori_sportrendezvenyek_es_az_egeszseg_-_sport_kapcsolata/links/5f10411b299bf1e548ba48f2/Gyorisportrendezvenyek-es-az-egeszseg-sport-kapcsolata.pdf

Kovács, N., Szakály, Zs., Koppány, K., Gyömörei, T., Kovácsné, T.Á., Páthy, Á., Berkes, J., Faragó B., Vörös, T., & Konczos, Cs. (2020). Kísérlet az egészségi állapot mérésére egy iparvállalatnál In Gyömörei, T. (szerk.), Egészség Sport GAZDASÁG III (pp. 72-82). Győr, Széchenyi Egyetem. https://www.researchgate.net/profile/Tuende-Mate/publication/342979049_Gyori_sportrendezvenyek_es_az_egeszseg_-_sport_kapcsolata/links/5f10411b299bf1e548ba48f2/Gyorisportrendezvenyek-es-az-egeszseg-sport-kapcsolata.pdf

Krekel, C., Ward, G., & De Neve, J. (2019). Employee wellbeing, productivity and firm performance. Saïd Business School WP 2019-04. https://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3356581

Kvale, S. (1996). Interviews: An Introduction to Qualitative Research Interviewing. Thousand Oaks, CA: Sage Publications.

Lee, H.-W., & Rhee, D.-Y. (2021). Exploring the factors of employee subjective well-being in the midst of health threat: an evidence from the U.S. Federal Government during the COVID-19. Sustainability, 14(1), 408. https://doi.org/10.3390/su14010408

Legfittebb Munkahely Program (2018). www.legfittebbmunkahely.hu

Lier, L.M., Breuer, C.Dallmeyer, S. (2019). Organizationallevel determinants of participation in workplace health promotion programs: a cross-company study. BMC Public Health, 19, 268. https://doi.org/10.1186/s12889-019-6578-7

Marsh, H. W. & Hocevar, D. (1985). Application of confirmatory factor analysis to the study of selfconcept: First-and higher order factor models and their invariance across groups. Psychological Bulletin, 97(3), 562-582. https://psycnet.apa.org/doi/10.1037/0033-2909.97.3.562

Mason, L. (2017). Workplace Challenge: boosting physical activity at work. https://www.personneltoday.com/hr/workplace-challenge-boosting-physical-activity-atwork/

Mastura, J., Fauzee, O., Bahaman, A.S., & Somchit, M.N. (2012). Effect of low-impact aerobic dance exercise on psychological health (stress) among sedentary women in Malaysia. Biology of Sport, 29(1), 63-69. https://doi.org/10.5604/20831862.984944

Neulinger Á. (2007). Társas környezet és sportfogyasztás: A folyamatos megerősítést igénylő tanult fogyasztás (Doktori értekezés). Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/264/1/neulinger_agnes.pdf

Ng, J. Y. Y., Ntoumanis, N., Thogersen-Ntoumani, C., Deci, E. L., Ryan, R. M., Duda, J. L., & Williams, G. C. (2012). Self-determination theory applied to health contexts: a meta-analysis. Perspectives on Psychological Science, 7(4), 325–340 https://doi.org/10.1177/1745691612447309

Norris,R., Carroll, D., & Cochrane,R. (1990). The effects of aerobic and anaerobic training on fitness, blood pressure, and psychological stress and well-being. Journal of Psychosomatic Research, 34(4), 4367-375. https://doi.org/10.1016/0022-3999(90)90060-H

Paic, R., Kajos,A., Meszler,B., & Prisztóka, Gy. (2018). A magyar nyelvű sportmotivációs skála (H-SMS) validációja és eredményei. Magyar Pszichológiai Szemle, 73(2). 159-182. https://doi.org/10.1556/0016.2018.002

Park, J. H., Moon, J. H., Kim, H. J., Kong, M. H., & Oh, Y. H. (2020). Sedentary lifestyle: overview of updated evidence of potential health risks. Korean Journal of Family Medicine, 41(6), 365–373. https://doi.org/10.4082/kjfm.20.0165

Páthy, Á., Kovács, N., Szakály, Zs., Koppány, K., Gyömörei, T., Kovácsné Tóth, Á., Berkes, J., Faragó, B., Vörös, T., & Konczos, Cs (2020). Kísérlet az egészségi állapotmérésére egy iparvállalatnál. A lelkes résztvevők I. In Gyömörei, T. (szerk.), Egészség Sport GAZDASÁG III (pp. 94-109). Győr: Széchenyi Egyetem. https://www.researchgate.net/profile/Tuende-Mate/publication/342979049_Gyori_sportrendezvenyek_es_az_egeszseg_-_sport_kapcsolata/links/5f10411b299bf1e548ba48f2/Gyori-sportrendezvenyek-es-az-egeszseg-sport-kapcsolata.pdf

Pedersen, C., Halvari, H., & Olafsen, A. H. (2019). Worksite physical activity intervention and somatic symptoms burden: The role of coworker support for basic psychological needs and autonomous motivation. Journal of Occupational Health Psychology, 24(1), 55–65. https://doi.org/10.1037/ocp0000131

Pelletier, G. L., Rocchi M. A., Vallerand R. J., Deci E. L.,Ryan M. R. (2013). Validation of the revised sport motivation scale (SMS-II). Psychology of Sport and Excercise, 14(3), 329–341. https://doi.org/10.1016/j.psychsport.2012.12.002

Péter, E., Keller, K., & Tóth-Kaszás, N. (2013). Népszerű kafetériaelem az egészség? – egy munkáltatói megközelítés. In Ferencz, Á (szerk.), Környezettudatos gazdálkodás és menedzsment. Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia. I-II kötet (pp. 418-422). Kecskemét, Magyarország: Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar.

Pichot, L., Pierre, J., & Burlot, F. (2009). Management practices in companies through sport. Management Decision, 47(1), 137–150. https://doi.org/10.1108/00251740910929759

Rongen, A, Robroek, S.J.W., van Lenthe, F.J., & Burdorf, A. (2013). Workplace health promotion: A metaanalysis of effectiveness. American Journal of Preventive Medicine, 44(4), 406-415. https://doi.org/10.1016/j.amepre.2012.12.007

Ryan, R. M., & Deci, E. L. (2000). Self-Determination Theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. American Psychologist, 55(1), 68–78. https://psycnet.apa.org/doi/10.1037/0003-066X.55.1.68

Ryan, R.M., & Deci, E.L. (2002). Overview of selfdetermination theory: An organismic dialectical perspective. In Deci, E.L., & Ryan, R.M. (Eds.), Handbook of Self-Determination Research (pp. 3-33). Rochester, NY: Rochester University Press.

Ryan, R.M., Frederick, C.M., Lepes, D., Rubio, N., & Sheldon, K.M. (1997). Intrinsic motivation and exercise adherence. International Journal of Sport Psychology, 28, 335-354. https://selfdeterminationtheory.org/SDT/documents/1997_RyanFrederickLepesRubioSheldon.pdf

Sakuma, Y., S asaki-Otomaru, A ., I shida, S ., Kanoya, Y., Arakawa, C., Mochizuki, Y., Seiishi, Y., & Sato, C. (2012). Effect of a home-based simple yoga program in child-care workers: a randomized controlled trial. The Journal of Alternative and Complementary Medicine, 18(8), 769- https://doi.org/10.1089/acm.2011.0080

Sjøgaard, G., Justesen, J. B., Murray, M., Dalager, T., & Søgaard, K. (2014). A conceptual model for worksite intelligent physical exercise training - IPET - intervention for decreasing life style health risk indicators among employees: a randomized controlled trial. BMC Public Health, 14(652), 1-12. https://doi.org/10.1186/1471-2458-14-652

Sportgazdaságtani Kutatóközpont. (2020). „Sport – Érték” kutatás 2020. Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtani Intézet, Budapest.

Szabó, Á. (2018). Eredményjelzés a munkahelyi sportról, a „Legfittebb Munkahely Felmérés” első éveinek tapasztalatai. Magyar Sporttudományi Szemle, 19(73), 25-32. https://mstt.hu/wp-content/uploads/2018/06/MSTT-Szemle-2018-01honlapra.pdf

Szabó, Á., & Juhász P. (2019). A munkahelyi egészségprogramok értékteremtésének mérési lehetőségei. Vezetéstudomány, 50(2), 59-71. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.02.05

Tasmania. (2012). Your simple guide to workplace health and wellbeing. http://worksafe.tas.gov.au/__data/assets/pdf_file/0003/252390/Your_Simple_Guide_to_Workplace_Health_and_Wellbeing.pdf

TeamRH. (2020). Sport in the workplace: Why look after yourself in 2020. https://www.teamrh.com/en/sport-inthe-workplace-why-look-after-yourself-in-2020/

Teixeira, P.J., Carraça, E.V., Markland, D., Silva, M.N., & Ryan, R.M. (2012). Exercise, physical activity, and self-determination theory: A systematic review. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 9, 78. https://doi.org/10.1186/1479-5868-9-78

Xerox. (2016). Working Well: A global survey of workforce wellbeing strategies 2016 – survey report. http://www.globalhealthyworkplace.org/casestudies/2016_Global_Wellbeing_Survey_Executive-Summary.pdf

Virgin Pulse. (2017). Clocking in and checking out. https://connect.virginpulse.com/files/presentee-ism-in-theworkplace.pdf

Walker, T.J., Tullar, J.M., Diamond, P.M., Kohl, H.W., & Amick, B.C. (2017). The longitudinal relation between self-reported physical activity and presenteeism. Preventive Medici, 102, 120-126. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2017.07.003

Wellable. (2021). 2021 Employee Wellness Industry Trends Report. https://www.wellable.co/blog/2021-employeewellness-industry-trends-report/

Willis Towers Watson. (2016). Employee Health and Business Success. https://www.willistowerswatson.com/en/insights/2016/03/stayingatwork-reportemployee-health-and-business-success

Wolever, R.Q., Bobinet, K.J., McCabe, K., Mackenzie, E., Fekete, E., Kusnick, C., & Baime, M. (2012). Effective and viable mind-body stress reduction in the workplace: a randomized controlled trial. Journal of Occupational Health Psychology, 17(2), 246-258. http://dx.doi.org/10.1037/a0027278

Downloads

Megjelent

2023-04-14

Hogyan kell idézni

Szabó, Ágnes, & Kajos, A. (2023). A munkahelyi mozgásprogramok szervezeti és egyéni oldala: Előnyök, értékteremtő tényezők, motivációk. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 54(4), 54–68. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.04.05

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei