Sportfunkciókkal kapcsolatos preferenciák a magyar atlétikában

Authors

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.08-09.10

Keywords:

athletics, stakeholder management, sport functions, preferences

Abstract

Sport has undergone major changes in recent decades. It is a significant challenge for Hungarian professional sports to be successful from both a professional and economic point of view, which is also influenced by the preferences of those involved. Based on a stakeholder approach, the study analyses the stakeholder relationships involved in athletics, which is treated as a major sport. The study examines the preferential differences of the internal stakeholder groups of Hungarian professional athletics clubs through different sporting functions. The qualitative phase of the research explored the stakeholder structure of athletics in the form of mini-focus group interviews (H1) and facilitated the discovery of attitudes and possible preferences. The second phase of the research was based on a large sample survey involving the identified stakeholder groups. Factor analysis was used to verify the sports functions comprising the sport (H2) and their different levels of appearance in the stakeholder groups (H3).

Downloads

Download data is not yet available.

Author Biography

Dávid Máté Hargitai , University of Pannonia

Associate Professor

References

András, K. (2003a). Üzleti elemek a sportban, a labdarúgás példáján (PhD-értekezés). BKÁE, Budapest. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/150/1/andras_krisztina.pdf%20

András, K. (2003b). A sport és az üzlet kapcsolata – elméleti alapok. BKÁE 34. sz. műhelytanulmány. Budapest: BKÁE. http://edok.lib.uni-corvinus.hu/61/1/Andr%C3%A1s34.pdf

András, K. (2004). A hivatásos labdarúgás piacai. Vezetéstudomány, 35(ksz), 40-57. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4521/1/VT_2004KSZp40.pdf

András, K., Havran, Zs., & Jandó, Z. (2012). Üzleti globalizáció és a hivatásos sport: sportvállalatok nemzetközi szerepvállalása. Műhelytanulmány (working paper). Vállalatgazdaságtan Intézet, Budapest. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/783/1/TM14_Andras_Havran_Jando.pdf

András, K. & Kozma, M. (2014). Hazánk versenyképessége a (hivatásos) sportban–gazdasági feltételek. In V. Báthory–Brassai nemzetközi tudományos multidiszciplináris konferencia, „Kárpátmedencei versenyképesség” konferenciakötet 1 (pp. 5-14) Bu dapest: Óbudai Egyetem. http://www.bbk.alfanet.eu/userspace/5bbk2014_minden/5BBK2014__Kiadvany_1-2_kotet.pdf

András, K. (2015). A hivatásos sport gazdaságtani alapjai. In. Ács, P. (Eds.), Sport és gazdaság (pp. 434-481). Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs. https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/SportEsGazdasag.pdf

András, K., Havran, Z., Kajos, A., Kozma, M., Máté, T., & Szabó, Á. (2019). A sportgazdaságtani kutatások nemzetközi és hazai fejlődése. Vezetéstudomány, 50(12), 136-148. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.12.12

Ács, P. (2007). A magyar sport területi versenyképességének helyzetfeltáró empirikus vizsgálata (PhD-értekezés). PTE, Pécs. https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/14814

Ács, P., Betlehem, J., Oláh, A., Bergier, J., Melczer, C., Prémusz, V., & Makai, A. (2020). Measurement of public health benefits of physical activity: Validity and reliability study of the International Physical Activity Questionnaire in Hungary. BMC Public Health, 20(1), 1-10. https://doi.org/10.1186/s12889-020-08508-9

Béres, S., Seres, J., & Szalay, G. (2015). Atlétika. Eger: Eszterházy Károly Főiskola Sporttudományi Intézet. Boda, Zs. & Radácsi, L. (1997). Vállalati etika. Budapest: BKE Vezetőképző Intézet.

Braun, R. (2015). Vállalati társadalmi felelősségvállalás. A vállalatok politikája. Budapest: Akadémiai Kiadó. Breitbarth, T. & Harris, P. (2008). The role of corporate social responsibility in the football business: Towards the development of a conceptual model. European Sport Management Quarterly, 8(2), 179-206. https://doi.org/10.1080/16184740802024484

Bukta, Z., & Gősi, Z. (2019). A kiemelt sportágfejlesztési program első éveinek hatása a hazai sportágak fejlődésére. TAYLOR, 11(3), 15-24. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/taylor/article/view/21994.

Chikán, A. (2020). Vállalatgazdaságtan. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Clarkson, M. (1995). A Stakeholder Framework for Analyzing and Evaluating Corporate Social Performance. The Academy of Management Review, 20(1), 92–117. https://doi.org/10.2307/258888

Clarkson, M., Starik, M., Cochran, P., & Jones, T. M. (1994). The Toronto conference: Reflections on stakeholder theory. Business and Society, 33(1), 82-131. https://doi.org/10.1177/000765039403300105

Covell, D. (2005). Attachment, Allegiance and a Convergent Application of Stakeholder Theory: Assessing the Impact of Winning on Athletic Donations in the Ivy League. Sport Marketing Quarterly, 14(3), 168- 176. https://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?-doi=10.1.1.392.3564&rep=rep1&type=pdf

Donaldson, T., & Preston, L. E. (1995). The stakeholder theory of the corporation: Concepts, evidence, and implications. Academy of management Review, 20(1), 65-91. https://doi.org/10.2307/258887

Dunham, L., Freeman, R. & Liedtka, J. (2006). Enhancing Stakeholder Practice: A Particularized Exploration of Community. Business Ethics Quarterly, 16(1), 23-42. https://doi.org/10.5840/beq20061611

Európai Bizottság (2007). Fehér könyv a sportról. Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, Luxemburg. http://publications.europa.eu/resource/cellar/617a9664-3878-43e5-abbed69c03e63501.0014.02/DOC_1

Firek, W., Płoszaj, K., & Czechowski, M. (2020). Pedagogical Function of Referees in Youth Sport: Assessment of the Quality of Referee-Player Interactions in Youth Soccer. International Journal of Environmental Research and Public Health, 17(3), 905. https://doi.org/10.3390/ijerph17030905

Freeman, R. E., & Reed, D. L. (1983). Stockholders and stakeholders: A new perspective on corporate governance. California Management Review, 25(3), 88-106. https://doi.org/10.2307/41165018

Freeman, R. E. (1984). Strategic management: A stakeholder approach. Boston: Pitman Publishing. https://doi.org/10.1017/CBO9781139192675

Friedman, M. T., Parent, M. M., & Mason, D. S. (2004). Building a framework for issues management in sport through stakeholder theory. European Sport Management Quarterly, 4(3), 170-190. https://doi.org/10.1080/16184740408737475

Geulen, D. (1989). Sozialisation, Begriff und Problem. In Dieter, L. (Eds.), Pädagogische Grundbegriffe (pp. 1409-1416). Hamburg: Rowohlt.

Goodpaster, K. E. (1991). Business Ethics and Stakeholder Analysis. Business Ethics Quarterly, 1(1). 53-73. https://doi.org/10.2307/3857592

Griszbacher, N., Varga, Á., & Kemény, I. (2022). Sport, megaesemények, önkéntesek és az egyedi élmény faktor: Az önkéntesek szerepe az arénaélmény létrehozásában a megasportesemények során. Vezetéstudomány, 53(1), 15-28. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.01.02

Grönroos, C. (2011). A service perspective on business relationships: The value creation, interaction and marketing interface. Industrial Marketing Management, 40(2), 240-247. https://doi.org/10.1016/j.indmarman.2010.06.036

Gyömörei, T. (2012). Magyarországi „sportvárosok” sportfinanszírozási rendszereinek összehasonlító elemzése. E-CONOM, 1(1), 12-23. https://doi.org/10.17836/ec.2012.1.012

Heffernan, J. & O’Brien, D. (2010). Stakeholder influence strategies in bidding for a professional sport franchise license, Sport Management Review, 13(3), 255-268. https://doi.org/10.2766/483047

Jaeger, J. (2021). Football fans and stakeholder theory – A qualitative approach to classifying fans in Germany. Sport, Business and Management, 11(5), 598-619. https://doi.org/10.1108/SBM-11-2020-0127

Kalinowski, P., Kluj, O., Jerszyński, D. (2020). A prominent footballer as a role model for young athletes. Quality in Sport, 4(6) 30-37. http://doi.org/10.12775/QS.2020.024

Kasović, M., Škrinjarić B., & Štefan L. (2020). Macro and meso indicators of success pertaining to European countries in elite triathlon. International Scientific Journal of Kinesiology, 13(2) 49-56. https://www.researchgate.net/publication/350663323_Macro_and_meso_indicators_of_success_pertaining_to_European_countries_in_elite_triathlon

Key, S. (1999). Toward a New Theory of the Firm: A Critique of Stakeholder „Theory”. Management Decision, 37(4), 317–328. https://doi.org/10.1108/00251749910269366

Kovács, Á. (2021). Élsportolók és a média munkatársainak kapcsolata a XXI. század elején Magyarországon (PhD-értekezés). Testnevelési Egyetem, Budapest. http://real-phd.mtak.hu/1068/1/kovacsagnes. d.pdf

Liska, F., Kovács, I., & Veres, Z. (2021). Sportaktivitás és étrend-kiegészítők fogyasztásának összefüggései. Táplálkozásmarketing, 8(2), 35-48. https://doi.org/10.20494/T/M/8/2/3

Mainardes, E. W., Alves, H., & Raposo, M. (2011). Stakeholder theory: issues to resolve. Management Decision, 49(2), 226-252. https://doi.org/10.1108/00251741111109133

Miragaia, D. A. M., Ferreira, J., & Carreira, A. (2014). Do stakeholders matter in strategic decision making of a sports organization? Revista de Administração de Empresas, 54, 647-658. https://doi.org/10.1590/S0034-759020140605

Mitchell, R. K., Agle, B. R., & Wood, D. J. (1997). Toward a theory of stakeholder identification and salience: Defining the principle of who and what really counts. Academy of Management Review, 22(4), 853- 886. https://doi.org/10.2307/259247

Nádori, L., & Bátonyi, V. (2003). Európai Unió és a sport: Uniós csatlakozás a sportban. Budapest–Pécs: Dialóg Campus Kiadó.

Pitts, B. G. & Stotlar, D. K. (2013). Fundamentals of sport marketing. Morgantown, WV: Fitness Information Tech.

Révész, L., Müller A., Herpainé L. J., Boda, E., & Bíró, M. (2015). A rekreáció elmélete és módszertana 1.: A rekreáció kialakulása, története, a rekreáció felosztása. Eger: EKF Líceum Kiadó. https://oszkdk.oszk.hu/storage/00/02/77/25/dd/1/rekreacio-tortenet-2_56e82d8d89c68.pdf

Saáry, S. (2016). A stakeholder kapcsolatok jellemzőinek vizsgálata kis-és középvállalati környezetben. In Vállalkozásfejlesztés a XXI. században VI. (pp. 283-296). Budapest: Óbudai Egyetem. http://kgk.uni-obuda.hu/sites/default/files/21_Saary-Reka.pdf

Sterbenz, T. & Géczi, G. (2016). Sportmenedzsment. Budapest: Testnevelési Egyetem.

Szabados, G. (2003). Labdarúgóklubok stratégiái. Vezetéstudomány, 34(9), 32-43. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4667/1/VT_2003n9p32.pdf

Szabó, Á. (2012). A magyar szabadidősport működésének vizsgálata. Piacok, értékteremtés, feladatok a szabadidősportban (PhD-értékezés). BCE, Budapest. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/662/1/Szabo_Agnes_dhu.pdf

Szathmári, A. (2021). ’I wouldn’t do anything differently... Although I won’t let my child go in that direction’: Successful Hungarian Olympians’ understandings and experiences at the close of elite sport careers. Vezetéstudomány, 52(5), 68-78. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.05.06

TNS Opinion & Social (2017). Special Eurobarometer 472 „Sport and Physical Activity”. Luxembourg: European Commission. https://doi.org/10.2766/483047

Zdroik, J. (2016). Stakeholder Management in High School Athletics: An Individual-Level Analysis (PhD dissertation). University of Michigan, Ann Arbor, MI. https://deepblue.lib.umich.edu/bitstream/handle/2027.42/133383/jzdroik_1.pdf?sequence=1

Downloads

Published

2022-09-13

How to Cite

Hargitai , D. M. (2022). Sportfunkciókkal kapcsolatos preferenciák a magyar atlétikában. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 53(8-9), 130–145. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.08-09.10

Issue

Section

Articles