A tudománymetriai mutatók közötti összefüggések vizsgálata a hazai gazdaságtudományi képzések oktatói körében

Authors

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.12.05

Keywords:

A and B category journal publication, Hirsch index, publication performance, higher education, Q1 and Q2 category journal articles

Abstract

The present study, which was based on data from the Hungarian Scientific Bibliography, was aimed at exploring the correlations between indicators that measure the publication and citation performance of associate professors of Hungarian higher educational economics programmes. The authors based their research on scientific metric data relating to 681 associate professors of 17 Hungarian higher education institutions. The results confirm a significant difference between institutions at the level of publication performance. A positive correlation was found between publication performance measured by the number of high-ranking articles and the value of the Hirsch Index. The findings show that the associate professors of higher education institutions publishing in journals recognised as category A or B by the Ninth Department of the Hungarian Academy of Sciences had a better scientific publication performance compared with associate professors of institutions who did not have articles in high-ranking domestic journals.

Downloads

Download data is not yet available.

Author Biographies

Nikolett Mihály, Eötvös Loránd University

Associate Professor

Szergej Vinogradov, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences

Associate Professor

Csilla Judit Suhajda, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences

Senior Assistant Lecturer

References

Batista, P. D., Campiteli, M. G., Kinouchi, O., & Martin- ez, A. S. (2006). Is it Possible to Compare Researchers with Different Scientific Interests? Scientometrics, 68(1), 179– 189. https://doi.org/10.1007/s11192-006-0090-4

Bonitz, M., Bruckner, E., & Scharnhorst, A. (1997). Characteristics and impact of the Matthew effect for countries. Scientometrics, 40(3), 407-422. https://doi.org/10.1007/BF02459289

Bradford, S. C. (1934). Sources of information on specific subjects. Engineering, 137(3550), 85-86. https://doi.org/10.1177/016555158501000407

Braun, T., Glänzel, W., & Schubert, A. (2006). A Hirsch-Type Index for Journals, Scientometrics, 69(1), 169-173. https://doi.org/10.1007/s11192-006-0147-4

Csajbók, E., Bhidi, A., Vasas, L. & Schubert, A. (2007). Hirsch-index for Countries Based on Essential Science Indicators Data. Scientometrics, 73(1), 91-117. https://doi.org/10.1007/s11192-007-1859-9

Csóka, I., Neszveda G. & Sebestyén G. (2019). Tudományos teljesítmény mérése a magyar felsőoktatás gazdasági képzéseiben. Közgazdasági Szemle, 66(7-8), 751-770. https://doi.org/10.18414/ksz.2019.7-8.751

Csomós, Gy. (2017). A nemzetközi egyetemi rangsorok és a magyar egyetemek publikációs teljesítményének összefüggései: kritikus tényezők és lehetséges megoldásuk. Társadalomkutatás, 32(4), 355-372. https://doi.org/10.1556/tarskut.32.2014.4.5

Dobos I., Sasvári P. & Urbanovics A. (2021). A QS-rangsor előrejelezhetősége a Scopus és a Scival adatai alapján a hazai intézmények tükrében. Magyar Tudomány, 182(9), 1243-1252. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.9.9

Egghe, L. (2006). Theory and Practice of the G-Index. Scientometrics, 69(1), 131–152. https://doi.org/10.1007/s11192-006-0144-7

Ferretti, F., Pereira, Â. G., Vértesy, D., & Hardeman, S. (2018). Research excellence indicators: time to reimagine the “making of”? Science and Public Policy, 5(45), 731-741. https://doi.org/10.1093/scipol/scy007

Fábri Gy. (2016). Az egyetem értéke: Felsőoktatási rangsorok és az egyetemi teljesítmény. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Garfield E. (1971). The Mystery of the Transposed Journal Lists – Wherein Bradford’s Law of Scattering is Generalized According to Garfield’s Law of Concentration. Current Content, 7(5), 222-223. http://www.garfield.library.upenn.edu/essays/V1p222y1962-73.pdf

Glänzel, W. (2006). On the Opportunites and Limitations of The H-Index. Science Focus, 1(1), 10-11. https://doi.org/10.1007/s11192-006-0102-4

Harzing, A.-W. (2008). Reflections on the h-index. Third version. Toronto: University of Toronto Press. http://www.harzing.com/publications/white-papers/reflections-on-the-h-index

Hirsch, J. E. (2005). An Index to Quantify an Individual’s Scientific Research Output. PNAS, 102(46), 16569- 16572. https://doi.org/10.1073/pnas.0507655102

Honváriné, K. V. (2017). A tudományos teljesítmény mérése Hirsch-indexszel. Statisztikai Szemle, 95(2), 189-206. https://doi.org/10.20311/stat2017.02.hu0189

Hrubos I (2017). A felsőoktatás nemzetközi környezete. Educatio, 26(4), 591-602. https://doi.org/10.1556/2063.26.2017.4.7

Johnes, J. (2018). University Rankings: What Do They Really Show? Scientometrics, 115(1), 585-606. https://doi.org/10.1007/s11192-018-2666-1

Kamrás K., Makra B. G. & Soós S. (2021). A „Tudomanymetria.com” módszerének alkalmazhatósága pályázatok értékelésére. Magyar Tudomány, 182(4), 437-448. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.4.1

Király G. (2019). A vállalkozó egyetem fogalmi tere. Elméleti keretek és gyakorlati kérdések. Közgazdasági Szemle, 66(11), 1187-1209. https://doi.org/10.18414/ksz.2019.11.1187

Kis L.L. & Török L. (2021). Gondolatok az egyetemi életpályáról, előmenetelről és minősítésről. Magyar Tudomány, 182(11), 1438-1445. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.11.4

Kosztyán Zs. T., Banász Zs., Csányi V. V. & Telcs A. (2019). Felsőoktatási ligák, parciális rangsorok képzése biklaszterezési eljárásokkal. Közgazdasági Szemle, 66(9), 905-931. http://real.mtak.hu/98601/1/01Kosztyan.pdf

Kovács, K. (2015). A hivatkozás teljesítményértékelést befolyásoló implicit tényezőiről. Magyar Tudomány, 176(8), 964–973. http://www.matud.iif.hu/2015/08/07.htm

KSH (2019). http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp?wcf339a38a0=x

Lengyel, I. (2019). A gazdaságtudományi felsőoktatás átrendeződése az elmúlt évtizedben: „fortélyos félelem igazgat”? Műhelytanulmányok. MT-KGI – 2019/1. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. https://eco.u-szeged.hu/download.php?docID=94656

Marginson, S. (2014). University Rankings and Social Science. European Journal of Education, 49(1), 45-59. https://doi.org/10.1111/ejed.12061

Moed, H.F. (2017). A Critical Comparative Analysis of Five World University Rankings. Scientometrics, 110(2), 967-990. https://doi.org/10.1007/s11192-016-2212-y

Patkós A. (2021). Az akadémiai kiválóság igazi letéteményesei. Magyar Tudomány, 182(11), 1432-1437. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.11.3

Pléh Cs. (2015). A tudománypolitika és a menedzserek. Századvég, 20(77), 61-76. http://plehcsaba.eu/index. php/cikkek/kognitiv-tudomany/117-a-tudomanypolitika-es-a-menedzserek.html

Pollitt, C. (1990). Measuring University Performance: Never Mind the Quality, Never Mind the Width? Higher Education Quarterly, 44(1), 60-81. https://doi.org/10.1111/j.1468-2273.1990.tb01525.x

Polónyi I. & Kozma T. (2020). A magyar felsőoktatás fejlődése a rendszerváltás után. Magyar Tudomány, 181(4), 502-512. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.4.8

Safón, V. (2013). What do global university rankings really measure? The search for the X factor and the X entity. Scientometrics, 97(2), 223-244. https://doi.org/10.1007/s11192-013-0986-8

Sasvári P. & Urbanovics A. (2019). Az MTA IX. osztály hazai listás folyóiratai a nemzetközi folyóirat-minősítési követelmények tükrében. Pénzügyi Szemle, 64(3), 371-394. https://doi.org/10.35551/PSZ_2019_3_4

Sasvári P. & Urbanovics A. (2020). Mérlegen az MTA IX. osztály hazai listás folyóiratai – hazai és nemzetközi hivatkozások összevetése. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 67(7-8), 411-448. https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/12675

Sasvári P., Bakacsi Gy. & Urbanovics A. (2021). Az egyetemi előmenetel és a publikációs teljesítmény kapcsolata. Magyar Tudomány, 182(6), 806-822. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.6.8

Sidiropoulos, A., Katsaros, D. & Manolopoulos, Y. (2007). Generalized Hirsch H-Index for Disclosing Latent Facts in Citation Networks. Scientometrics, 72(2), 253–280. https://doi.org/10.1007/s11192-007-1722-z

Telcs A., Csányi V. V., Kosztyán Zs. T. & Banász, Zs. (2020). Hazai egyetemek a nemzetközi rangsorokban. Magyar Tudomány, 181(10), 1332–1344. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.10.6

Török Á. (2008). A mezőny és tükörképei – Megjegyzések a magyar felsőoktatási rangsorok hasznáról és korlátairól. Közgazdasági Szemle, 55(10), 874-890. http://www.kszemle.hu/tartalom/letoltes.php?id=1049

tudomanymetria.com (2020). https://tudomanymetria.com/

Van Raan, A. F. J. (2006). Comparison of the Hirsch-Index with Standard Bibliometric Indicators and With Peer Judgment for 147 Chemistry Research Groups. Scientometrics, 67(3), 491-502. https://doi.org/10.1556/Scient.67.2006.3.10

Zhang, C. – T. (2009). The E-Index, Complementing the H-Index for Excess Citations. PLoS ONE, 4(5), 5429. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0005429

Downloads

Published

2021-12-15

How to Cite

Mihály, N., Vinogradov, S., & Suhajda, C. J. (2021). A tudománymetriai mutatók közötti összefüggések vizsgálata a hazai gazdaságtudományi képzések oktatói körében. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 52(12), 40–50. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.12.05

Issue

Section

Articles