Adatvédelem a foglalkoztatásban

Mit mutat az esetjog?

Szerzők

  • Zsófia Ásványi Pécsi Tudományegyetem
    Hungary

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.12.02

Kulcsszavak:

adatvédelem, munkaviszony, HRM, toborzás és kiválasztás, munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos ellenőrzése

Absztrakt

A digitalizáció és a globalizáció összefonódása következtében soha nem látott mértékben került összeütközésbe egymással a munkáltató információhoz való joga és a munkavállaló magánélethez fűződő joga. Ezzel egyidőben olyan mennyiségű és jelentőségű új jogforrás, állásfoglalás és hatósági határozat született Európában és Magyarországon, amelyeket érdemes alaposabban górcső alá venni. A tanulmány fő célja megvizsgálni az Európai Unió Bírósága, az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint a magyar Kúria és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság foglalkoztatást érintő esetjogát a szervezetek toborzás- és kiválasztási gyakorlata, valamint a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos ellenőrzése kapcsán. A tanulmány a dokumentumelemzés módszerével döntéseket elemez azért, hogy segítse az iránymutatást az állásra jelentkezők, illetve a munkavállalók magánszférájához fűződő joga és a munkáltató információhoz való joga között húzódó határvonal pontosabb megismeréséhez.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Zsófia Ásványi, Pécsi Tudományegyetem

Egyetemi adjunktus

Hivatkozások

Adatvédelmi munkacsoport (2014). 06/2014. számú vélemény az adatkezelő 95/46/EK irányelv 7. cikke szerinti jogszerű érdekeinek fogalmáról. WP 217, Brüsszel.

Adatvédelmi munkacsoport (2017). 2/2017. sz. vélemény a munkahelyi adatkezelésről, WP 249, Brüsszel.

Állam- és Jogtudomány Különszám (2017). Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 25 éve Magyarországon. Állam- és Jogtudomány, 58(4).

Balogh Zs. Gy. (1998). Jogi informatika. Budapest – Pécs: Dialog Campus.

Balogh Zs. Gy (2011). Közterületi térfigyelés és adatvédelem. Vezetéstudomány, 42(5), 26-35.

Bankó, Z. (2015). A munkáltatói hatalom korlátai a munkaviszony megszüntetése során – a felmondási tilalmak és korlátozások a magyar munkajogban. JURA, 21(2), 5-10.

Bankó Z. & Szőke G. (2016). Issues of the Digital Workplace: Situation in Hungary. Budapest: JurInfo Kiadó.

Barakonyi, E. (2013). Az életkor szerepe a munkajogi szabályozásban. HR és Munkajog, 3, 47-52.

Bennett, C. J. & Grant, R. (1998). Visions of Privacy: Policy Choices for the Digital Age (Studies in Comparative Political Economy and Public Policy). Toronto: University of Toronto Press.

Robinson, N., Graux, H., Botterman, M., & Valeri, L. (2009). Review of the European Data Protection Directive. Santa Monica, CA: RAND Corporation. Európai Bizottság (2012). Sajtóközlemény. IP/12/46. Brüsszel.

Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács (2019). Európai adatvédelmi jogi kézikönyv 2018. évi kiadás. Luxemburg: Az Európai Unió Kiadóhivatala.

Európa Tanács 108. számú Egyezménye (1989). Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során és a CETS 223-as számú jegyzőkönyv által módosított Korszerűsített 108. Egyezmény (2015). Brüsszel.

Európa Tanács (2015). Recommendation CM/Rec(2015)5 of the Committee of Ministers to member States on the processing of personal data in the context of employment. Retrieved from https://search.coe.int/cm/Pages/result_details.aspx?ObjectID=09000016805c3f7a

Farkas, F., Jarjabka Á., Lóránd, B., & Bálint, B. (2013). Munkahelyi motivációk Magyarországon 2013-ban. Vezetéstudomány. 44(10), 12-23.

Hrportal.hu (2017). Ítélet született a munkahelyi levelezésről. Retrieved from https://www.hrportal.hu/hr/itelet-szuletett-amunkahelyi-levelezesrol-20170905.html

Hegedűs B. (2013). Az adatvédelmi jog általános tanai. In Tóth András (ed.) (2013), Infokommunikációs jog II. (pp. 137-145). Budapest: Patrocínium.

Hegyeshalmi R. (2017). A munkáltató csak akkor figyelheti meg a levelezést, ha az alkalmazottak tudnak róla. Retrieved from https://index.hu/tech/2017/09/05/a_munkaltato_csak_akkor_figyelheti_meg_a_levelezest_ha_az_alkalmazottak_tudnak_rola/

Jarjabka, Á. & Lóránd, B. (2010). Az innováció alapjai és megjelenési területei. Pécs: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.

Jay, R. & Hamilton, A. (1999). Data Protection. Law and Practice. London: Sweet & Maxwell.

Jóri A. (2005). Adatvédelmi kézikönyv. Budapest: Osiris Kiadó.

Jóri A. (2009). Az adatvédelmi jog generációi és egy második generációs szabályozás részletes elemzése. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola.

Kállai P. (2017). Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog Bărbulescu Románia elleni ügye. Fundamentum, 2017(3-4), 99-114. Retrieved from http://epa.oszk.hu/02300/02334/00073/pdf/EPA02334_fundamentum_2017_03-04_099-114.pdf

Karoliny M-né, Ásványi Zs., & Bálint B. (2017). Erőforrás-biztosítási rendszerek: toborzás, kiválasztás, beillesztés és leépítés. In Karoliny M-né, & Poór J. (eds.), Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv –Rendszerek és alkalmazások (pp. 165-202. Budapest: Wolters Kluwer.

Kiss Gy (2001). Az Európai Unió munkajoga. Budapest: Osiris Kiadó.

Kiss, Gy (2020). Munkajog (kézirat). Budapest: Dialóg Campus Kiadó.

Korff, D. (2002). EC study on implementation of data protection directive comparative summary of national laws. Colchester, UK: Human Rights Centre University of Essex.

Majtényi, L. (2003). Az információs jogok. In Halmai, G. & Tóth G. A. (eds.), Emberi jogok (pp. 580-636). Budapest: Osiris Kiadó.

Majtényi L. (2006). Az információs szabadságok. Budapest: Complex Kiadó.

Majtényi L. (2010). Információs és médiajog I. Budapest: Bíbor Kiadó.

Mayer-Schönberger, V. (1997). Generational Development of Data Protecton in Europe. Technology and Privacy: the new landscape, 1997(1), 219-241. Retrieved from https://dl.acm.org/doi/10.5555/275283.275292

Mészáros, J (2017). Adatvédelem a XXI. században és az internet világában (PhD-értekezés). Szeged: Szegedi Tudaományegyetem. Retrieved from http://doktori.bibl.u-szeged.hu/3998/1/Meszaros_Janos_ertekezes.pdf

NAIH Tájékoztató (2016). A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója a munkahelyi adatkezelések alapvető követelményeiről. Retrieved from https://www.naih.hu/files/2016_11_15_Tajekoztato_munkahelyi_adatkezelesek.pdf

Nepszava.hu (2017). Tudta? - A munkahelyi levelezését nem „kukkolhatja” a főnök. Retrieved from https://nepszava.hu/1139620_tudta-a-munkahelyilevelezeset-nem-kukkolhatja-a-fonok

OECD Iránymutatás (2013). Az adatvédelemre és az országhatárokat átlépő személyesadat-áramlásra vonatkozó iránymutatások. Párizs: OECD.

Poór J., Balogh G., Bálint B., Dobay P., & Kollár Cs. (2017). Integrált és integráló EEM-rendszerek és eszközök. In Karoliny M-né, & Poór J. (eds.), Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv - Rendszerek és alkalmazások (pp. 359-392). Budapest: Akadémiai Kiadó (Wolters Kluwer).

Rózsavölgyi B. (2018). Mikor lehet jogszerű a munkáltató ellenőrzése? – az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarája Bărbulescu kontra Románia ügyben hozott ítéletének iránymutatásai. Munkajog, 2(1), 43- 48.

Sipka P. & Zaccaria M. L. (2018). A munkáltató ellenőrzési joga a munkavállaló munkahelyi számítógépén tárolt magánadatai fölött. Munkajog, 2(2), 45-49. Retrieved from http://real.mtak.hu/100072/1/Munkajog%2020182.pdf

Sólyom L. (1983). A személyiségi jogok elmélete. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Szőke G. L. (2013). Az adatvédelem szabályozásának történeti áttekintése. In Infokommunikációs és Jog, 10(3), 107-112. Retrieved from https://infojog.hu/szoke-gergely-laszlo-az-onszabalyozas-audit-estanusitas-lehetosegei-es-korlatai-az-adatvedelemteruleten-20141-57-14-20-o/

Szőke G. L. (2014). Adatvédelem és önszabályozás. Adatvédelmi irányítási rendszer az adatkezelőnél (Doktori értekezés). Pécs: PTE ÁJK.

Warren, S. D. & Brandeis, L. D (1890). The Right to Privacy. Harvard Law Review, 4(5), 193-220. Retrieved from http://links.jstor.org/sici?sici=0017-811X%2818901215%294%3A5%3C193%3ATRTP%3E2.0.CO%3B2-C

##submission.downloads##

Megjelent

2020-12-10

Hogyan kell idézni

Ásványi, Z. (2020). Adatvédelem a foglalkoztatásban: Mit mutat az esetjog?. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 51(12), 17–30. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.12.02

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok