Adatvédelem a foglalkoztatásban
Mit mutat az esetjog?
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.12.02Keywords:
data protection, employment relationship, HRM, recruitment & selection, controlling employeesAbstract
The interlocking of digitalisation and globalization has led to an unprecedented conflict between the employer’s right to information and the employee’s right to privacy. Also, recent years have created a great number of significant new sources of legislation, case law decisions and official decisions both in Europe and in Hungary that deserve closer examination. The main aim of the study is to examine the employment case law of the Court of Justice of the European Union and the European Court of Human Rights, as well as the Hungarian Curia and the National Data Protection and Freedom of Information Authority, related to the recruitment and selection practices of organizations and the control of employees. The study is using the document analysis method to provide guidance regarding the demarcation line between jobseekers’ and employees’ right to privacy and the employers’ right to information.
Downloads
References
Adatvédelmi munkacsoport (2014). 06/2014. számú vélemény az adatkezelő 95/46/EK irányelv 7. cikke szerinti jogszerű érdekeinek fogalmáról. WP 217, Brüsszel.
Adatvédelmi munkacsoport (2017). 2/2017. sz. vélemény a munkahelyi adatkezelésről, WP 249, Brüsszel.
Állam- és Jogtudomány Különszám (2017). Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 25 éve Magyarországon. Állam- és Jogtudomány, 58(4).
Balogh Zs. Gy. (1998). Jogi informatika. Budapest – Pécs: Dialog Campus.
Balogh Zs. Gy (2011). Közterületi térfigyelés és adatvédelem. Vezetéstudomány, 42(5), 26-35.
Bankó, Z. (2015). A munkáltatói hatalom korlátai a munkaviszony megszüntetése során – a felmondási tilalmak és korlátozások a magyar munkajogban. JURA, 21(2), 5-10.
Bankó Z. & Szőke G. (2016). Issues of the Digital Workplace: Situation in Hungary. Budapest: JurInfo Kiadó.
Barakonyi, E. (2013). Az életkor szerepe a munkajogi szabályozásban. HR és Munkajog, 3, 47-52.
Bennett, C. J. & Grant, R. (1998). Visions of Privacy: Policy Choices for the Digital Age (Studies in Comparative Political Economy and Public Policy). Toronto: University of Toronto Press.
Robinson, N., Graux, H., Botterman, M., & Valeri, L. (2009). Review of the European Data Protection Directive. Santa Monica, CA: RAND Corporation. Európai Bizottság (2012). Sajtóközlemény. IP/12/46. Brüsszel.
Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács (2019). Európai adatvédelmi jogi kézikönyv 2018. évi kiadás. Luxemburg: Az Európai Unió Kiadóhivatala.
Európa Tanács 108. számú Egyezménye (1989). Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során és a CETS 223-as számú jegyzőkönyv által módosított Korszerűsített 108. Egyezmény (2015). Brüsszel.
Európa Tanács (2015). Recommendation CM/Rec(2015)5 of the Committee of Ministers to member States on the processing of personal data in the context of employment. Retrieved from https://search.coe.int/cm/Pages/result_details.aspx?ObjectID=09000016805c3f7a
Farkas, F., Jarjabka Á., Lóránd, B., & Bálint, B. (2013). Munkahelyi motivációk Magyarországon 2013-ban. Vezetéstudomány. 44(10), 12-23.
Hrportal.hu (2017). Ítélet született a munkahelyi levelezésről. Retrieved from https://www.hrportal.hu/hr/itelet-szuletett-amunkahelyi-levelezesrol-20170905.html
Hegedűs B. (2013). Az adatvédelmi jog általános tanai. In Tóth András (ed.) (2013), Infokommunikációs jog II. (pp. 137-145). Budapest: Patrocínium.
Hegyeshalmi R. (2017). A munkáltató csak akkor figyelheti meg a levelezést, ha az alkalmazottak tudnak róla. Retrieved from https://index.hu/tech/2017/09/05/a_munkaltato_csak_akkor_figyelheti_meg_a_levelezest_ha_az_alkalmazottak_tudnak_rola/
Jarjabka, Á. & Lóránd, B. (2010). Az innováció alapjai és megjelenési területei. Pécs: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.
Jay, R. & Hamilton, A. (1999). Data Protection. Law and Practice. London: Sweet & Maxwell.
Jóri A. (2005). Adatvédelmi kézikönyv. Budapest: Osiris Kiadó.
Jóri A. (2009). Az adatvédelmi jog generációi és egy második generációs szabályozás részletes elemzése. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola.
Kállai P. (2017). Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog Bărbulescu Románia elleni ügye. Fundamentum, 2017(3-4), 99-114. Retrieved from http://epa.oszk.hu/02300/02334/00073/pdf/EPA02334_fundamentum_2017_03-04_099-114.pdf
Karoliny M-né, Ásványi Zs., & Bálint B. (2017). Erőforrás-biztosítási rendszerek: toborzás, kiválasztás, beillesztés és leépítés. In Karoliny M-né, & Poór J. (eds.), Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv –Rendszerek és alkalmazások (pp. 165-202. Budapest: Wolters Kluwer.
Kiss Gy (2001). Az Európai Unió munkajoga. Budapest: Osiris Kiadó.
Kiss, Gy (2020). Munkajog (kézirat). Budapest: Dialóg Campus Kiadó.
Korff, D. (2002). EC study on implementation of data protection directive comparative summary of national laws. Colchester, UK: Human Rights Centre University of Essex.
Majtényi, L. (2003). Az információs jogok. In Halmai, G. & Tóth G. A. (eds.), Emberi jogok (pp. 580-636). Budapest: Osiris Kiadó.
Majtényi L. (2006). Az információs szabadságok. Budapest: Complex Kiadó.
Majtényi L. (2010). Információs és médiajog I. Budapest: Bíbor Kiadó.
Mayer-Schönberger, V. (1997). Generational Development of Data Protecton in Europe. Technology and Privacy: the new landscape, 1997(1), 219-241. Retrieved from https://dl.acm.org/doi/10.5555/275283.275292
Mészáros, J (2017). Adatvédelem a XXI. században és az internet világában (PhD-értekezés). Szeged: Szegedi Tudaományegyetem. Retrieved from http://doktori.bibl.u-szeged.hu/3998/1/Meszaros_Janos_ertekezes.pdf
NAIH Tájékoztató (2016). A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója a munkahelyi adatkezelések alapvető követelményeiről. Retrieved from https://www.naih.hu/files/2016_11_15_Tajekoztato_munkahelyi_adatkezelesek.pdf
Nepszava.hu (2017). Tudta? - A munkahelyi levelezését nem „kukkolhatja” a főnök. Retrieved from https://nepszava.hu/1139620_tudta-a-munkahelyilevelezeset-nem-kukkolhatja-a-fonok
OECD Iránymutatás (2013). Az adatvédelemre és az országhatárokat átlépő személyesadat-áramlásra vonatkozó iránymutatások. Párizs: OECD.
Poór J., Balogh G., Bálint B., Dobay P., & Kollár Cs. (2017). Integrált és integráló EEM-rendszerek és eszközök. In Karoliny M-né, & Poór J. (eds.), Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv - Rendszerek és alkalmazások (pp. 359-392). Budapest: Akadémiai Kiadó (Wolters Kluwer).
Rózsavölgyi B. (2018). Mikor lehet jogszerű a munkáltató ellenőrzése? – az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarája Bărbulescu kontra Románia ügyben hozott ítéletének iránymutatásai. Munkajog, 2(1), 43- 48.
Sipka P. & Zaccaria M. L. (2018). A munkáltató ellenőrzési joga a munkavállaló munkahelyi számítógépén tárolt magánadatai fölött. Munkajog, 2(2), 45-49. Retrieved from http://real.mtak.hu/100072/1/Munkajog%2020182.pdf
Sólyom L. (1983). A személyiségi jogok elmélete. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Szőke G. L. (2013). Az adatvédelem szabályozásának történeti áttekintése. In Infokommunikációs és Jog, 10(3), 107-112. Retrieved from https://infojog.hu/szoke-gergely-laszlo-az-onszabalyozas-audit-estanusitas-lehetosegei-es-korlatai-az-adatvedelemteruleten-20141-57-14-20-o/
Szőke G. L. (2014). Adatvédelem és önszabályozás. Adatvédelmi irányítási rendszer az adatkezelőnél (Doktori értekezés). Pécs: PTE ÁJK.
Warren, S. D. & Brandeis, L. D (1890). The Right to Privacy. Harvard Law Review, 4(5), 193-220. Retrieved from http://links.jstor.org/sici?sici=0017-811X%2818901215%294%3A5%3C193%3ATRTP%3E2.0.CO%3B2-C
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
