Publikációs etika

A Vezetéstudomány / Budapest Management Review szerkesztőbizottsága, intézményi partnerei és kiadója a következő publikációs etikai és működési szabályok szerint járnak el, összhangban a Committee on Publication Ethics (COPE) irányelveivel.

A benyújtott kéziratoknak a következő feltételeknek kell megfelelniük:

• A kézirat eredeti kutatási eredményekről számol be.
• A kéziratot máshova még nem nyújtották be, és nem áll más kiadványnál elbírálás alatt.
• A munka nem tartalmaz becsületsértő, rágalmazó vagy jogellenes kijelentéseket.
• A harmadik féltől származó anyagok engedélyezése megtörtént.
• A kéziratban megnevezett személyek és/vagy szervezetek beleegyezése igazolható.
• A szerzőségről a szerzők a benyújtás előtt megállapodtak, és senkit sem „ajándékoztak meg” szerzőséggel (gifted authorship), vagy tagadták meg tőle a szerzői elismerést (ghost authorship).

Amennyiben a kézirat nem felel meg e feltételek bármelyikének, az a kézirat elutasítását eredményezi. Amennyiben a kézirat megjelenése után fény derül rá, hogy e feltételek bármelyike nem teljesül, a COPE-irányelveknek megfelelően járunk el, ami korrekciós értesítések közzétételét eredményezheti, vagy visszavonhatjuk a cikket, és eltávolíthatjuk adatbázisunkból. Jogi okokból, vagy ha egy cikk bizonyítékot képez egy független meghallgatáson, előfordulhat, hogy addig nem tudunk cselekedni, amíg ezek a jogi ügyek nem rendeződnek.

A szerkesztőbizottság elkötelezett az etikai kérdések figyelemmel kísérése és az etikai irányelvek folyamatos fejlesztése mellett. A szerkesztőség tagjai ismerik és követik a COPE irányelveit, és elkötelezettek amellett, hogy évente legalább három COPE e-learning videofelvételt megnézzenek. A szerkesztőbizottság rendszeresen felülvizsgálja a COPE elvek alkalmazását a legújabb szerkesztői döntésekben, és foglalkozik a felmerülő kihívásokkal.

Rágalmazás

A szerzőknek a munkájuk benyújtása előtt be kell szerezniük az írásbeli hozzájárulást a kéziratukban megnevezett szervezetektől vagy személyektől. Ha a beadott tanulmányban pontatlan, megalapozatlan vagy érzelmeket kiváltó állítások szerepelnek szervezetekkel vagy személyekkel kapcsolatban, akkor a hozzájárulás írásos igazolását kérjük,  a szerzőket felkérhetjük a szöveg módosítására, vagy a publikálás előtt elutasíthatjuk a munkát. A termékekről és szolgáltatásokról szóló kritikák és vélemények elfogadhatóak, de a megjegyzéseknek konstruktívnak kell lenniük, kerülve a rosszindulatú megállíptásokat. Ha a Vezetéstudomány /Budapest Management Review által közzétett munkákban tett állítások rágalmazónak bizonyulnak, visszavonási közleményt teszünk közzé. Amennyiben a jogilag erre kötelezik a folyóiratot, illetve a szerkesztőbizottság által meghatározott egyéb esetekben a kéziratot visszavonjuk a folyóirat online változatából.

Plágium, redundáns és átfedő publikációk

Plágiumnak vagy plagizálásnak nevezik azt a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrás- vagy szerzőmegjelölés nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti. A folyóirat a Turnitin szolgáltatás segítségével szúrópróbaszerűen vagy gyanú esetén a beérkezett cikkeket plágiumvizsgálatnak veti alá. (Lásd bővebben: https://www.turnitin.com/.) Ez, valamint hozzáértő lektoraink és szerkesztőink hozzáértése hozzájárul ahhoz, hogy felfedjük a plágium eseteit. A plágiumnak különböző formái lehetnek:

• Szó szerinti másolás: Egy másik személy művének másolása, vagy egy jelentős szövegrészlet átvétele más személy művéből, elismerés, hivatkozás vagy idézőjelek használata nélkül.
• Parafrázis: Egy bekezdésen vagy szövegrészleten belül egynél több mondat megváltoztatása, vagy mondatok átrendezése megfelelő hivatkozás nélkül. A jelentős mértékű, megfelelő hivatkozás nélküli, helytelen parafrázist szó szerinti másolásként kezelendő.
• Egy munka részeinek felhasználása hivatkozás nélkül: például egy ábra, táblázat vagy bekezdés felhasználása elismerés, hivatkozás vagy idézőjelek nélkül. A szerzők felelőssége, hogy a szerzői jogok tulajdonosától beszerezzék a szükséges engedélyeket.
• Önplagizálás vagy szöveg-újrahasznosítás: A szerzőktől eredeti tartalom benyújtását várjuk a Vezetéstudomány folyóirathoz. Egy már publikált kutatásra csak akkor épülhet újabb cikk, ha az más vagy új következtetésekhez vezet, vagy új adatokkal kívánja összehasonlítani. Ha a legutóbbi beadványának bármely eleme korábban már megjelent, akkor gondoskodni kell arról, hogy az eredeti munkára teljes mértékben hivatkozzon az új kézirat, és ezt a beadáskor világossá kell tennie a szerkesztőség számára.

Ha plágiumot észlelünk, a kéziratot a szerkesztőség elutasítja.

Redundáns publikáció

A folyóirathoz benyújtott munkáknak eredetieknek és korábban még nem publikáltaknak kell lenniük. Elfogadhatatlan tudományos gyakorlat, ha a szerzők egyidejűleg több folyóirathoz is benyújtják a kéziratot, és ez a kézirat elutasításához vezethet. A szerzőknek meg kell várniuk, amíg az egyik folyóirattól megkapják a döntést, mielőtt a következő folyóirathoz benyújtanák a kéziratot. A szerzők a kézirat benyújtásakor nyilatkoznak arról, hogy munkájukat máshova nem nyújtották be, és azok nem tárgyai bírálati folyamatnak más kiadványoknál.

Ugyanazon adatbázison alapuló publikációk

Nagy adatgyűjtések esetében néha már a kezdetektől fogva tervezik a kutatók, hogy számos különálló publikációt készítenek különböző kutatási kérdésekre fókuszálva, de ugyanazt az eredeti adatbázist/mintát felhasználva. Ha a publikációk jelentősen eltérő kutatási kérdéseket/hipotéziseket tartalmaznak, és ezért különböző eredményeket is tárgyalnak, valamint, ha a szöveges átfedésük kevesebb mint 10%, akkor azok - szerkesztői mérlegelés alapján – elindíthatók a bírálati folyamaton.

Idézetmanipuláció és adathamisítás

Idézetmanipuláció

Az idézések és hivatkozások kapcsán a kutatóknak különösen figyelniük kell a következő magatartásformákra:

• Önidézés: A szerzőknek nem szabad túlzottan idézni saját, korábban publikált munkáikat. A bevont idézeteknek relevánsnak kell lenniük, és hozzáadott értéket kell képviselniük a friss tanulmány kapcsán, nem szabad csupán csak azért bevonni őket, hogy növeljék a szerző idézettségi pontszámát. A szerzőknek minimálisra kell csökkenteniük az önidézéseket a módszertani vagy irodalmi áttekintő fejezetekben.
• Kényszeres idézés: A szakértői bírálati folyamat során előfordulhat, hogy a bíráló úgy véli, hogy a szerző megközelítését továbbfejlesztheti, javíthatja. Bár más publikációkra való hivatkozásnak lehetnek jogos okai, a „kényszerített idézés” (ez az, amikor a hivatkozást az elfogadás feltételeként vagy tudományos indoklás nélkül veszik fel) etikátlan. A szerzői szabadság és a szerkesztői függetlenség hívei vagyunk. Ha a szerző úgy érzi, hogy nyomást gyakoroltak rá egy bizonyos hivatkozás beillesztése érdekében, vagy ha egy szerkesztő nem igazodik az etikai jógyakorlatokhoz etéren, kérjük, forduljon főszerkesztőnkhöz.
• Szintén nem etikus, amikor egy szerző kéziratában felesleges vagy irreleváns hivatkozásokat szerepeltet azzal a szándékkal, hogy egy másik személy idézettségi statisztikáit növelje. Ez gyakran előfordul olyan csoportok között, amelyek célja egymás idézettségi pontszámának növelése. Ez a fajta magatartás nem kívánatos a Vezetéstudomány / Budapest Management Review-ban.

Amikor csak lehetséges, a szerzőket arra biztatjuk, hogy lehetőség szerint az elsődleges szakirodalmat idézzék, ezzel is elismerve azon csoport(ok) munkáját, amely(ek) először számolt(ak) be egy eredményről.

Adathamisítás

Az adatok hamisítása vagy manipulálása alapvetően helytelen és sérti a kutatás integritását. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy adatokat felülvizsgálja, vagy kérhesse az eredeti adatfájlokat. Ha okunk van feltételezni, hogy az adatok nem hitelesek, fenntartjuk a jogot, hogy elutasítsuk az adott kéziratot, és adott esetben értesítsük a szerzők intézményét.

Ábra és kép manipuláció

A képmanipuláció két kategóriába sorolható:

1. Nem helyénvaló manipuláció: egy kép vagy ábra olyan kiigazítása, amely sérti a bevett kutatási irányelveket, de nem befolyásolja a bemutatott adatok értelmezését.
2. Csalárd manipuláció: egy kép vagy ábra szándékos kiigazítása vagy manipulálása, amely befolyásolja az adatok értelmezését.

A manipuláció magában foglalhatja elemek hozzáadását vagy eltávolítását egy ábrából, vagy a kép formázásának módosítását, amelynek célja egy adott eredmény elfedése vagy kiemelése.

Etikai felügyelet

Az emberi résztvevőkkel és adatokkal foglalkozó empirikus kutatási cikkek szerzőinek, amelyek olyan tanulmányokra terjednek ki, amelyek személyes adatok elsődleges megszerzésével járnak, nyilatkozniuk kell arról, hogy a résztvevők adtak-e tájékozott beleegyezést, és meg kell határozniuk annak formáját (írásbeli vagy szóbeli). A résztvevők beleegyezéséről szóló nyilatkozatot az adatokkal és/vagy módszerekkel kapcsolatos részben vagy külön nyilatkozatban lehet leírni. A szerzőknek szükség esetén anonimizálniuk kell az adatokat a résztvevők magánéletének védelme és a vonatkozó adatvédelmi előírások betartása érdekében. A szerzőknek szigorú adatvédelmi protokollokat kell betartaniuk, biztosítva, hogy minden bizalmas információt biztonságosan tároljanak, és azokhoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá.

Az emberi résztvevőkkel - beleértve a veszélyeztetett csoportokat is - és adatokkal végzett tanulmányokról beszámoló kéziratok esetében, amelyek személyes adatok elsődleges megszerzésével járnak, a szerzőknek nyilatkozniuk kell, hogy a kutatás etikai kérdéseivel foglalkozó illetékes, intézményükben felhatalmazott testület (a továbbiakban: intézményi etikai bizottság) jóváhagyását megkapták-e (vagy azalól felmentést kaptak-e). Azon szerzők, akiknek cikkére a kutatásetikai jóváhagyás nem vonatkozik, erről szintén a kézirat benyújtásakor nyilatkoznak („Ez a tanulmány nem igényelt kutatási etikai jóváhagyást”).

Amennyiben a kézirat tartalmazza valakinek az arcképét vagy bármely más olyan képet és/vagy információt, amely azonosíthatja őt, akkor a tájékoztatáson alapuló beleegyezést egy kitöltött, a közzétételhez való hozzájárulási űrlapon keresztül kell igazolnia.

Ezen túlmenően az emberi résztvevőkkel vagy adatokkal végzett orvosi kutatások eredményeit bemutató kéziratoknak meg kell felelniük a Helsinki Nyilatkozatnak (WMA Declaration Of Helsinki – Ethical Principles For Medical Research Involving Human Subjects). A veszélyeztetett csoportokat (többek között, de nem kizárólagosan a gyermekeket, időseket, gazdaságilag hátrányos helyzetű csoportokat, menekülteket, fogyatékkal élőket és kisebbségeket) érintő publikációknak meg kell felelniük a nemzetközileg elismert etikai normáknak, mint például a Helsinki Nyilatkozatnak vagy a Belmont-jelentésnek, különös tekintettel a kizsákmányolás tilalmára, a kockázatértékelésre és a titoktartásra.

Az állatokkal végzett vizsgálatokról beszámoló kéziratoknak meg kell felelniük a nemzetközi etikai irányelveknek, például az Institutional Animal Care and Use Committee (IACUC) által előírtaknak. A kutatóknak biztosítaniuk kell, hogy az állatkísérletek indokoltak, humánusak, és a lehető legkisebbre csökkentik a stresszt és a szenvedést, a megfelelőséget pedig alapos felülvizsgálati eljárás biztosítja.

A folyóirat nem alkalmaz félrevezető vagy megtévesztő reklámozási gyakorlatot, biztosítva, hogy a folyóirat hatásával, hatókörével és tartalmával kapcsolatos minden állítás pontos és ellenőrizhető legyen.