Bírálati folyamat

A folyóirat bírálati folyamatának általános jellemzői

A személyazonosság láthatósága: A kéziratok kettős vakbírálati folyamaton mennek keresztül. A bíráló személye nem válik láthatóvá a szerző számára, továbbá a szerző személye sem válik láthatóvá a bíráló számára, azonban a bíráló és a szerző személye látható a (döntéshozó) szerkesztő számára.
A bírálók kapcsolatban állnak a szerkesztőkkel.
A bírálati információk nem kerülnek közzétételre.

A bírálati eljárás

1. Szerzői kézirat benyújtása: A szerző(k) a kéziratot minden azonosító adat nélkül nyújtják be a folyóirathoz. A szerzőknek el kell távolítaniuk a szerzők nevének és szervezeti affiliációjának megjelölését a szövegből és a fájl metaadataiból, valamint az összes köszönetnyilvánításból. (A szerzők nevei, affiliációi és a köszönetnyilvánítások a kézirat elfogadását követően visszakerülnek a nyomtatott cikkbe). Kérjük szerzőinket, hogy a benyújtott kéziratból ne derüljön ki a szerző(k) személyazonossága. (Anonimizálási útmutató: kérjük a szerzőket a kézirat metaadatok törlésére a dokumentum tulajdonságaiból, továbbá a szerzői adatok törlését a megjegyzésekből és a változáskövetésből.) Kérjük a szerzőket, hogy ne hivatkozzanak korábbi munkájukra oly módon, hogy a bírálók számára azonosíthatóak legyenek: Ha önidézésre van szükség, azt harmadik személyben kell megtenni, vagy bizonyos esetekben a szerzők úgy hivatkozhatnak saját munkájukra, hogy a nevüket „Szerző” szóval helyettesítik az idézetben (a személyazonosságukat csak a bírálat utáni fázisban fedik fel a cikkben).
2. Első szűrés: A folyóirat főszerkesztője és/vagy egy szakterületi szerkesztő elvégzi az első felülvizsgálatot, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a kézirat megfelel a folyóirat tárgykörének, valamint az alapvető minőségi előírásoknak és formai követelményeknek (a szerzői útmutatóban foglaltak szerint). Az első szűrésen átesett kéziratokat ezután a cikk tárgyköre alapján szakterületi szerkesztő(k)höz rendelik.
3. Külső bírálat: minden kéziratot legalább két független bíráló értékel, akik az adott téma szakértői. A bírálók kiválasztása és felkérése a felelős szakterületi szerkesztő feladata. Az értékelés a bíráló és a cikk szerzőjének kettős anonimitásának elve szerint történik, a szerzőknek nem kell ajánlaniuk bírálókat. A bírálatok és a bírálók személyenem kerülnek közzétételre a cikkekkel együtt.
   A szerkesztők arra kérik a bírálókat, hogy az értékelés elkészítése előtt olvassák el a bírálóknak szóló útmutatót.
   Az egyes bírálati fordulók átlagosan 4-6 hetet vesznek igénybe.
   A szerkesztő döntése alapján kiegészítő anyagokat a bírálókkal a bírálati folyamat során is meg lehet osztani.
   A bírálók részletes szabadszöveges bírálatot adnak a szerző(k)nek; további megjegyzéseket adhatnak a szerkesztőknek (nem kötelező); valamint egy négyfokozatú skálán az alábbi jellemzők alapján adnak értékelést a cikkről:

• • Téma eredetisége
  • A szakirodalmi áttekintés minősége
  • Módszertan
  • A cikk relevanciája és eredményei
  • Pontos fogalmazás, áttekinthetőség, struktúra

4. Szerkesztői döntés: A bírálatok alapján a szakterületi szerkesztő dönt a kéziratról, mely lehet kisebb- vagy nagyobb átdolgozás kérése; egy átdolgozott kézirat ismételt benyújtása a lapnál vagy más folyóiratnál; vagy elutasítás. Mindemellett a szakterületi szerkesztő bevonhatja a főszerkesztőt a döntéshozatalba, vagy ha a döntési pont alaposabb megfontolást kíván, akkor kikérheti a szerkesztőbizottság véleményét is.
   A szakterületi szerkesztő közli a döntést a szerző(k)kel, melyhez megküldi a vakbírálók megjegyzéseit is, ezzel segítve a szerző(k) megértését a szerkesztői döntésről és a kézirat szükséges változtatásairól.
5. Felülvizsgálat: Amennyiben a szerkesztő felülvizsgálatot kér, úgy a szerző(k) átdolgozza(ák) a kéziratot, és újra benyújtja(ák) azt. A felülvizsgált kéziratot a szakterületi szerkesztő döntésétől függően visszaküldhetik az eredeti bírálóknak egy második bírálati körre vagy új bírálóknak is kiküldheti azt. A bírálói visszajelzések alapján a szerzőktől több fordulóban is kérhető a cikk átdolgozása.
6. Végleges döntés: A bírálati és felülvizsgálati folyamatot követően a felelős szakterületi szerkesztő meghozza a végső döntést a kéziratról (a 4. lépésben foglaltak szerint). Elfogadása esetén a kézirat tovább halad a publikálási folyamatba. A végső döntésről a szakterületi szerkesztő írásban értesíti a szerző(ke)t.

A különszámok cikkeire ugyanaz a szakértői bírálati eljárás vonatkozik (az 1-6. lépésben foglaltak szerint), amelyet egy kijelölt szakterületi szerkesztő vagy vendégszerkesztő felügyel (aki a tématerület elismert szakértője).

Az összeférhetetlenség, a fellebbezések és a szakértői értékelés során felmerülő viták kezelésére vonatkozó eljárásokról ide kattintva bővebben tájékozódhat.

A különszámok rövid szerkesztői előszava és a tudományos közlemények nem esnek át kettős vakbírálaton, azok a szerkesztőség értékelése alapján kerülnek elfogadásra.

Szerkesztői statisztikák:

2023-as évi teljes átlag:

• az első szerkesztői döntésig eltelt napok száma: 5 nap
• az elfogadásig eltelt napok száma: 174 nap
• az elutasításig eltelt napok száma: 92 nap

2024. január - június közötti időszak átlaga:

• az első szerkesztői döntésig eltelt napok száma: 5 nap
• az elfogadásig eltelt napok száma: 150 nap
• az elutasításig eltelt napok száma: 55 nap

A döntésről való jelentős késedelem esetén tájékoztatjuk a szerzőket annak okáról, és lehetőséget biztosítunk számukra, hogy a kéziratukat visszavonják (amennyiben szeretnék).