Folyóirat menedzsment

A folyóiratot a főszerkesztő vezeti, aki felügyeli a szakértői bírálati folyamatot, stratégiai és kommunikációs terveket készít, és képviseli a folyóiratot a tudományos közösségben.

A főszerkesztő munkáját a szerkesztőkből álló szerkesztőbizottság tagjai támogatják, akik a következő irányítási tevékenységekben vesznek részt:

• stratégiai tervezés és fejlesztés,
• irányelvek kidolgozása,
• a szakértői bírálati folyamat irányítása,
• szerkesztői döntéshozatal,
• kapcsolatépítő és támogató tevékenységek,
• etikai felügyelet,
• a folyóirat irányítási gyakorlatok folyamatos fejlesztése.

A szakterületi szerkesztők évente 5-15 kéziratot kezelnek, és nem végeznek bírálatokat a folyóirat számára.

A főszerkesztő munkáját a tudományos tanácsadótestület is támogatja. A tudományos tanácsadótestület tagjait arra kérik fel, hogy az alábbi tevékenységekben tanácsot adjanak a folyóiratnak:

• vízió és misszió,
• kapcsolatépítő és támogató tevékenységek,
• a folyóirat irányítási gyakorlatainak folyamatos fejlesztése.

A tudományos tanácsadótestület tagjai szerkesztőként nem vesznek részt a szakértői bírálati folyamatban, azonban évente 1-3 kézirat bírálójaként közreműködnek. A testület tagjai háromévente megújítják a kötelezettségvállalásukat, és időközben jogukban áll visszalépni a vállalt szerepkörüktől.

A szerkesztőbizottság és a tudományos tanácsadótestület tagjainak részletes és frissített listája itt található.

A szakterületi szerkesztők kötelezettségei

Szerkesztőink és munkatársaink keményen dolgoznak azért, hogy az általunk közzétett tartalmak etikailag kifogástalanok legyenek. E célunk elérése érdekében szorosan követjük a COPE (Committee on Publication Ethics) weboldalán található irányelvekben és folyamatábrákban foglalt tanácsokat.

Fair play és szerkesztői függetlenség

A szerkesztők a benyújtott kéziratokat kizárólag tudományos értékük (fontosság, eredetiség, a tanulmány érvényessége, érthetőség) és a folyóirat tárgyköréhez való kapcsolódásuk alapján értékelik, tekintet nélkül a szerzők hovatartozására, nemére, szexuális irányultságára, etnikai származására, állampolgárságára, vallási meggyőződésére, politikai nézetére vagy szervezeti hovatartozására. A szerkesztési és publikálási döntéseket nem a kormányok vagy más, a folyóiraton kívüli szervek politikája határozza meg. A főszerkesztő teljes hatáskörrel rendelkezik a folyóirat teljes szerkesztői tartalma és a tartalom közzétételének időzítése felett.

Titoktartás

A szerkesztők és a szerkesztőségi munkatársak semmilyen információt nem adnak ki másnak a benyújtott kéziratokkal kapcsolatban, kizárólag az elsődleges szerzőnek, a bírálóknak, a potenciális bírálóknak, a szerkesztőségi tanácsadóknak és adott esetben a kiadónak.

Közzététel

A szerkesztők és a szerkesztőbizottság tagjai a benyújtott kéziratban közölt, nem publikált információkat nem használják fel saját kutatási céljaikra a szerző(k) írásbeli hozzájárulása nélkül. A szerkesztők által a kézirat feldolgozása során szerzett információkat vagy ötleteket bizalmasan kezelik, és nem használják fel személyes célokra.

 

A bírálók kötelezettségei

Gyorsaság

Azon felkért bírálónak, aki úgy érzi, hogy nem alkalmas a kéziratban közölt kutatás bírálatára, vagy tudja, hogy a gyors bírálat elvégzését nem tudja megvalósítani, azonnal értesítenie kell a szerkesztőket, és vissza kell utasítania a bírálati felkérést, hogy a szerkesztők más bírálókkal felvehessék időben a kapcsolatot.

Titoktartás

A bírálatra beérkezett kéziratok bizalmas dokumentumok, melyeket eszerint kell kezelni mindenkinek. Nem mutathatók meg másoknak, és nem beszélhetők meg másokkal, kivéve, ha a főszerkesztő erre külön engedélyt ad (aki csak kivételes, nagyon indokolt esetben teszi ezt meg). Mindez azokra a felkért bírálókra is vonatkozik, akik elutasítják a bírálati felkérést.

A benyújtott kéziratban közölt, nem publikált információkat a szerzők írásbeli hozzájárulása nélkül a bíráló nem használhatja fel saját kutatási céljaira. A szakértői értékelés során szerzett információkat vagy ötleteket bizalmasan kell kezelni, és a bíráló azokat nem használhatja fel személyes céljaira. Mindez azokra a felkért bírálókra is vonatkozik, akik elutasítják a bírálati felkérést.

A mesterséges intelligencia vagy mesterséges intelligenciával támogatott eszközök használata

A kéziratok tartalmazhatnak olyan érzékeny, bizalmas vagy védett információkat, amelyeket nem szabad megosztani a bírálati folyamaton kívül. Ezért kérjük a bírálókat, hogy ne töltsék fel a kéziratokat (generatív) MI-eszközökbe vagy más mesterséges intelligenciával támogatott eszközökbe.

Objektivitási normák

A bírálatokat objektív alapon kell végezni, és az észrevételeket egyértelműen, a megfelelően alátámasztó érvekkel együtt kell megfogalmazni, hogy a szerzők felhasználhassák azokat a kézirat javítására későbbiekben. Erre tekintettel kérjük a bírálókat, hogy kerüljék a személyes (szubjektív vonatkozású) kritikák megfogalmazását.

A források feltüntetése

A felkért bírálóknak azonosítaniuk kell azokat a téma szempontjából releváns, már publikált munkákat, amelyeket a szerző(k) nem idéz(tek) a kéziratban. Minden állításhoz, amely olyan megfigyelés, levezetés vagy érv, amelyről korábbi publikációkban már beszámoltak, csatolni kell a vonatkozó hivatkozás(oka)t. Amennyiben a bírálónak tudomása van bármely más (publikált vagy nem publikált) cikk és a vizsgált kézirat közötti lényeges hasonlóságról vagy átfedésről, arról haladéktalanul értesítenie kell a szerkesztőket.

Nyilvánosságra hozatal és összeférhetetlenség

Minden olyan felkért bírálónak, akinek a kézirathoz és az abban leírt munkához kapcsolódó szerzőkkel, vállalatokkal vagy intézményekkel bármi jellegű összeférhetetlensége van (mint versenyszerű, szoros együttműködési vagy egyéb szoros kapcsolatból eredő), haladéktalanul értesítenie kell a szerkesztőket az összeférhetetlenségről, hogy visszavonhassák a bírálati felkérést, és más bírálókkal fel tudják venni a kapcsolatot.