A menedzsment szerepe az innovatív vállalatok sikerében
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.10.01Kulcsszavak:
vezetés, vezetői attitűd, innováció, globális értékláncAbsztrakt
Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi vállalatok innovációs teljesítménye gyenge. Bár a szerzők magyarországi feldolgozóipari vállalatok körében végzett kérdőíves felmérésének eredménye alapján kimutatható az ellátási láncban elfoglalt pozíció innovációs teljesítményre gyakorolt hatása, az innovációhoz való viszonyulást nem elsősorban ez határozza meg. Az ellátási lánc alján is találtak olyan vállalatokat, melyek az innovációt a vállalat sikerének tekintették, csak alacsonyabb arányban, mint a többi vállalat. A vállalatvezetők innovációra való nyitottsága és a sikeres vállalati innováció között szignifikáns kapcsolatot tártak fel. A vezető attitűdje meghatározó az olyan stratégiai kérdésekkel kapcsolatban, mint az innováció. Ha a vezető számára az innováció nem releváns, nem értékes, nem fogja támogatni azokat a kezdeményezéseket, amelyek innovációt eredményeznének. Ezzel magyarázható, hogy ahol a vezető innovációs attitűdje alacsony, azok a vállalatok kevés innovációs eredményt tudtak felmutatni. A vezetők innovációra való nyitottsága egyrészt függ a személyiségjellemzőktől, másrészt fejleszthető tudatosan és célirányosan. A fejlesztésben fontos szerepet tölthetnek be a vezetőképzések, vezetői coachingfolyamatok.
Letöltések
Hivatkozások
Ambos, B., Brandl, K., Perri, A., Scalera, V. G., & Assche, A. V. (2021). The nature of innovation in global value chains. Journal of World Business, 56(4), 1-9. https://doi.org/10.1016/j.jwb.2021.101221
Anderson, T. D. (1992). Az átalakító vezetés. Budapest: Helfen Kiadó.
Avolio, B.J., Bass, B.M., & Jung, D.I. (1999). Re-examining the components of transformational and transactional leadership using the Multifactor Leadership Questionnaire. Journal of Occupational and Organisational Psychology, 72(4), 441-462. https://doi.org/10.1348/096317999166789
Avolio, B., & Gibbons, S. T. (1989). Developing transformational leaders: A life span approach. In Conger, J., & Kanungo, R. (Eds.), Charismatic Leadership: The Elusive Factor in Organizational Effectiveness (pp. 276-308). San Francisco: Jossey-Bass.
Babbie, E. (2003). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó.
Bandiera, O., Hansen, S., Prat, A., & Sadun, R. (2017). CEO behavior and firm performance [ Working P aper 23248]. National Bureau of Economic Research, Cambridge. https://www.nber.org/system/files/working_papers/w23248/w23248.pdf
Bass, B. M. (1985). Leadership and performance beyond expectation. New York: Free Press.
Bryman, A. (1992). Charisma and leadership in organizations. London: Sage Publication.
Buckley, P. J. (2009). The impact of the global factory on economic development. Journal of World Business, 44(2), 131-143. https://doi.org/10.1016/j.jwb.2008.05.003
Buckley, P. J., Strange, R., Timmer M.P., & Vries G. J. (2020). Catching-up in the global factory: Analysis and policy implications. Journal of International Business Policy, 3, 79-106. https://doi.org/10.1057/s42214-020-00047-9
CIS (2018). Community Innovation Survey: Database – Science, technology and innovation – Eurostat (europa. eu). Eurostat, Luxembourg. https://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/inn_cis11_esms.htm
Csath, M. (2018). Tudás- és innovációalapú versenyképesség. Pénzügyi Szemle, 63(1), 65-79.
Csath, M. (2021a). A termelékenység növekedéséhez több innováció kell. Világgazdaság, (2021. 08. 23). Retrieved from https://www.vg.hu/velemeny/2021/08/a-termelekenyseg-novekedesehez-tobb-innovacio-kell-1
Csath, M. (2021b). Innováció, intellektuális tőke, versenyképesség: elméleti megfontolások. In Csath, M. (Eds.), Versenyképességi mozaik (pp. 206-227). Budapest: Akadémiai Kiadó. https://mersz.hu/hivatkozas/m924vm_86/#m924vm_86
Day, D. (2004). Leadership development. In Goethals, G., Sorenson, G., & Burns, J. (Eds.), The Encyclopedia of Leadership. Volume 2. (pp. 840-844). Thousand Oaks, CA: Sage. https://books.google.hu/books?hl=hu&lr=&id=v3uiCQAAQBAJ&oi=fnd&pg=PP1&dq=%22Leadership+development%22+The+Encyclopedia+of+Leadership&ots=RcqhSq8Lao&sig=uvORaj6zTtw7ZtQ8zg-TY5Eh5Jw&redir_es-c=y#v=onepage&q=%22Leadership%20development%22%20The%20Encyclopedia%20of%20Leadership&f=false
Day, D., & Halpin, S. (2001). Leadership development: A review of industry best practices. (Technical Report No. 1111). Alexandria, VA: U.S. Army Research Institute for the Behavioral and Social Sciences. https://apps.dtic.mil/sti/pdfs/ADA391440.pdf
Dossani, R., & Kenney, M. (2007). The Next Wave of Globalization: Relocating Service Provision to India. World Development, 35(5), 772-791. https://doi.org/10.1016/j.worlddev.2006.09.014
European Commission (2020). European Innovation Scoreboard 2020. European Commission, Luxembourg. https://ec.europa.eu/docsroom/documents/42981
Grint, K. (2011). A History of Leadership. In Bryman, A., Collinson, D., Grint K., Uhl-Bien, M., & Jackson, B. (Eds.), The SAGE Handbook of Leadership (pp. 3-14). London: Sage Publication.
Hámori B., & Szabó K. (2012). Innovációs verseny: Esélyek és korlátok. Budapest: Aula Kiadó.
Halpern L., & Muraközy B. (2010). Innováció és vállalati teljesítmény Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 57(4), 293-317. https://efolyoirat.oszk.hu/00000/00017/00169/pdf/01halpern-murakozy.pdf
Hámori B. & Szabó K. (2010). A gyenge hazai innovációs teljesítmény intézményi magyarázatához. Közgazdasági Szemle, 57(10), 876-897. https://core.ac.uk/download/pdf/12355015.pdf
Harzer, C., & Bezuglova, N. (2019). Character strengths in personnel selection: Can they be used as predictors of job performance? In M. Brohm- Badry, C. Peiffer, J. M. Greve, & B. Berend (Eds.), Zusammen waschen. Förderung der positive- psychologischen Entwicklung von Individuum, Organisation und Gesellschaft (pp. 111-122). Lengerich, Germany: Pabst.
Hofmeister-Tóth, Á., Kopfer-Rácz, K., & Zoltayné Paprika, Z. (2016). A magyar vállalkozók személyiségjegyei és azok kapcsolata a vezetői stílussal és a piacorientációval. Vezetéstudomány, 47(7), 41-53. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.07.04
Hortoványi, L. (2011). A kutatási és fejlesztési tevékenység lehetőségei és korlátai a kkv szektorban. A vezető szerepe az innovációban és az innováció értelmezése a KKV szektorban (2. sz. műhelytanulmány). Budapest: BCE. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/655/1/Hortovanyi_Lilla_2011a.pdf
Jacobs, T. O. (2002). Strategic Leadership: The Competitive Edge. Washington, DC: Industrial College of the Armed Forces.
Joiner, W., & Josephs, S. (2007). Leadership agility: Five levels of mastery for anticipating and initiating change. San Francisco, CA: Jossey-Bass.
Juhász, P., Reszegi, L. & Hajdú, M. (2020). Drivers of Productivity Differences in the Hungarian Manufacturing Sector 2014-2017. In Udvari B. (Eds.), Proceedings of the European Union’s Contention in the Reshaping Global Economy ( pp. 136-156). Szeged: Szegedi Tudományegyetem. https://doi.org/10.14232/eucrge.2020.proc
Kazainé Ónodi, A. (2021). Hungarian firms’ innovation performance in international comparison (179. sz. Műhelytanulmány). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/6622/
Kegan, R. (1980). Making meaning: The constructive-developmental approach to persons and practice. The Personnel and Guidance Journal, 58(5), 373-380. https://doi.org/10.1002/j.2164-4918.1980.tb00416.x
Kegan, R. (1994). In Over Our Heads: The Mental Demands of Modern Life. Cambridge, MA: Harvard University Press.
Kegan, R., & Lahey, L. (2009). Immunity to change: How to overcome it and unlock the potential in yourself and your organization. Boston, MA: Harvard Business School Press.
Kiss J. (2021). Milyen tényezők akadályozzák Magyarországon a közép- és nagyvállalati innovációt? Vezetéstudomány, 52(11), 2-12. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.11.01
Kouzes, J. M., & Posner, B. Z. (1993). Leadership Practices Inventory. A Self-assessment and Analysis. San Francisco, CA: Jossey-Bass.
KPMG (2017). Disrupt and growth: 2017 Global CEO outlook. Zürich: K PMG I nternational. h ttps://assets.kpmg/content/dam/kpmg/no/pdf/2017/06/ceo-outlook-2017-nordics.pdf
KSH (2019). 9.1.1.24. A külföldi irányítású, nem pénzügyi leányvállalatok termelési értékének nagysága és aránya nemzetgazdasági ág és a végső tulajdonos székhelye szerint. Budapest: KSH. https://www.ksh.hu/stadat_files/gsz/hu/gsz0021.html
Luthans, F., & Avolio, B. J. (2003). Authentic leadership: A positive developmental approach. In Cameron, K. S., Dutton, J. E., & Quinn, R. E. (Eds.), Positive organizational scholarship (pp. 241-261). San Francisco, CA: Barrett-Koehler.
Magyarország Kormánya (2022). Magyarország 2022. évi nemzeti reform programja. Budapest: Magyarország Kormánya. https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/nrp_2022_hu_.pdf
OECD (2021). Exports by Business size. Paris: OECD. https://doi.org/10.1787/54d56e8b-en
OECD/Eurostat (2018). Oslo Manual 2018: Guidelines for Collecting, Reporting and Using Data on Innovation (4th Edition). Paris: OECD Publishing; Luxembourg: Eurostat. https://www.oecd.org/science/oslo-manual-2018-9789264304604-en.htm
Petrie, N. (2011). Future Trends in Leadership Development. Greensboro, NC: Center for Creative Leadership. http://www.ccl.org/leadership/pdf/research/futureTrends.pdf
Pfeffer, J. (1981). Management as symbolic action: the creation and maintenance of organizational paradigms. Research in Organizational Behaviour, 3, 1-52.
Reszegi, L., & Juhász, P. (2014). A vállalati teljesítmény nyomában. Budapest: Alinea Kiadó.
Répáczki, R. (2014). A szakmai és a vezetői identitás alakulása fiatal felnőttkorban. A vezetői identitás alakulása a mentális komplexitás és a személyiség tükrében fiatal felnőtteknél (Doktori értekezés). Budapest: ELTE PPK. https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/39682
Répáczki, R., & Juhász, M. (2015). A vezetői szerep újraértelmezése a mentális komplexitás és a személyiségjellemzők tükrében. Alkalmazott Pszichológia, 15(3), 79-108. http://ap.elte.hu/wp-content/uploads/2015/11/AP_2015_3_Repaczki_Juhasz.pdf
Samad, S. (2012). The Influence of Innovation and Transformational Leadership on Organizational Performance. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 57(October), 486-493. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2012.09.1215
Smiricich, L., & Morgan, G. (1982). Leadership: The management of meaning. The Journal of Applied Behavioral Science, 18(3), 257-273. https://doi.org/10.1177/002188638201800303
Sharma, S. & Tarp, F. (2018). Does managerial personality matter? Evidence from firms in Vietnam. Journal of Economic Behavior & Organization, 150(June), 432-445. https://doi.org/10.1016/j.jebo.2018.02.003
Szalavetz, A. (2012). A „feljebb lépési” teljesítmény mérése a globális értékláncokon belül. Külgazdaság, 56(március-április), 66-86. https://epa.oszk.hu/04200/04259/00102/pdf/EPA04259_kulgazgasag_2012_03-04_066-086.pdf
Szalavetz, A. (2013). Feljebb lépés a multinacionális vállalatok globális értékláncain belül – a hazai leányvállalatok tapasztalatai. Külgazdaság, 57(január–február), 66-91. https://epa.oszk.hu/04200/04259/00107/pdf/EPA04259_kulgazdasag_2013_01-02_066-091.pdf
Szanyi-Gyenes, X., & Almási, A. (2021). A vezető szerepe a kis- és közepes vállalkozások sikerességében. Vezetéstudomány, 52(3), 40–52. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.03.04
Szabó, É. (2012). Sikerfelfogás és sikerideológia a társadalmi kontraszelekció élményébe ágyazva. In Szabó, É. & Fülöp, M (Eds.), A pszichológia, mint társadalomtudomány (pp. 153-172). Budapest: ELTE Kiadó.
Szerb L. (2010). Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index ( Doktori é rtekezés). P écs: P TE. http://real-d.mtak.hu/378/
Szunyogh Zs. (2010). Az innováció mérésének módszertani kérdései. Statisztikai Szemle, 88(5), 493- 507. https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2010/2010_05/2010_05_492.pdf
Torbert, B. (2004). Action inquiry: The secret of timely and transforming leadership. San Francisco: Berrett- Kohler.
Vakhal, P. (2020). Magyar kis- és középvállalkozások a globális értékláncokban. Külgazdaság, 64(5-6), 30 – 59. https://doi.org/10.47630/KULG.2020.64.5-6.30 Vakhal Péter
Weick, K. E. (1995). Sensemaking in Organizations. London: Sage Publication.
World Bank (2021a). Exports of goods and services (% of GDP). https://data.worldbank.org/indicator/NE.EXP.GNFS.ZS?locations=HU
World Bank (2021b). Imports of goods and services (% of GDP). https://data.worldbank.org/indicator/NE.IMP.GNFS.ZS?locations=HU
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
