Mi a MOOC jövője a magyar felsőoktatásban?
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.06.02Kulcsszavak:
MOOC, online oktatás, digitális oktatás, felsőoktatásAbsztrakt
A MOOC-ok (Massive Open Online Course) nemzetközileg egyre elterjedtebbek, és a magyarországi felsőoktatási trendekhez is illeszkednek. Az eddigi hazai kezdeményezések azonban nem értek el jelentős eredményt. A szerző kutatása során ennek a kihasználatlan potenciálnak az okát szeretné feltárni. Kutatási kérdése, hogy mi a MOOC-ok jövője a magyar felsőoktatásban. Feltételezése, hogy a MOOC-oknak vannak olyan felhasználási lehetőségei, amelyek Magyarországon is értékesek, ugyanakkor vannak még kihívások és fejlesztendő területek a magyar gyakorlatban. A válasz keresésére kvalitatív kutatást használ, a nemzetközi és magyar szakirodalom elemzése, illetve a hazai MOOC-kezdeményezések áttekintése után szakértői mélyinterjúkat készített. Az eredmények alapján összefoglalja a MOOC-ok hazai felhasználási területeit, illetve az elterjedésüket akadályozó kihívásokat, a fejlesztendő területeket. Végül javaslatokat tesz arra, hogy a hazai ágazati irányításnak és az egyetemeknek milyen stratégiát érdemes követniük a MOOC-okkal kapcsolatban. Úgy találta, hogy alapvetően lehet potenciálja a MOOC-nak a magyar felsőoktatásban, ugyanakkor vannak kihívások, amelyeket le kell küzdeni ehhez.
Letöltések
Hivatkozások
AlQaidoom, H., & Shah, A. (2020). The Role of MOOC in Higher Education during Coronavirus Pandemic: A Systematic Review. International Journal of English and Education, 9(4), 141-151.
Bacsich, P. (2016). Business Models for Opening up Education: Sustainability of MOOCs, OER and related online education approaches in higher education in Europe. https://doi.org/10.13140/RG.2.1.4125.7369
Baturay, M. H. (2015). An overview of the world of MOOCs. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 174, 427– 433. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2015.01.685
Belleflamme, P., & Jacqmin, J. (2016). An Economic Appraisal of MOOC Platforms: Business Models and Impacts on Higher Education. CESifo Economic Studies, 62(1), 148–169. https://doi.org/10.1093/cesifo/ifv016
Benedek, A., Molnár, G., & Sik, D. (2016). A MOOC-orientált fejlesztések esélyei Magyarországon.
Bethlendi, A., & Szőcs, Á. (2020). Online felsőoktatási platformok üzleti modelljei felsőoktatási intézmények számára – OOC-ok és egyetemek nemzetközi együttműködéseinek bemutatása. In XIV. Soproni Pénzügyi Napok „Gazdaságvédelem és pénzügyi kiutak” pénzügyi, adózási és számviteli szakmai és tudományos konferencia konferenciakötet (pp. 6-15.). Sopron: A Soproni Felsőoktatásért Alapítvány.
Casanova, A. M. (2020). Case Study: Coursera. International Finance Corporation.
EDUCAUSE. (2012). What Campus Leaders Need to Know About MOOCs. 3.
ELTE. (2020). MOOC – Nyílt kurzusok az ELTE-n.
Forgó S., & Racsko R. (2020). A pedagógiai rendszertervezés és újmédia alapú MOOC-kurzus jellemzői a felsőoktatásban. In Agria Media 2014: „A humán teljesítmény-támogató technológia kora következik; tudásteremtés, értékőrzés, munkavégzés digitális eszközökkel.” (pp. 365–378). Eger: Eszterházy Károly Főiskola Líceum Kiadó.
Gaskell, A., & Mills, R. (2014). The quality and reputation of open, distance and e-learning: What are the challenges? Open Learning: The Journal of Open, Distance and e-Learning, 29(3), 190–205. https://doi.org/10.1080/02680513.2014.993603
Grainger, B. (2013). Massive open online course (MOOC) report 2013.
Haggard, S., Daniel, J., Cano, E., & Gisbert, M. (2015). The Future of MOOCs: Adaptive Learning or Business Model? RUSC. Universities and Knowledge Society Journal, 12, 64. https://doi.org/10.7238/rusc.v12i1.2475
Hollands, F. M., & Tirthali, D. (2014). MOOCs: Expectations and Reality. Center for Benefit-Cost Studies of Education, Teachers College, Columbia University, NY.
Horváth D., Cosovan A., Horváth D., & Lachin N. (2018). Tanulás-munka interface. A valós idejű találkozások jelentősége a digitális oktatási környezetben. Vezetéstudomány, 49(12), 67–77. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.12.08
Jordan, K. (2015). Massive open online course completion rates revisited: Assessment, length and attrition. The International Review of Research in Open and Distributed Learning, 16(3), 341-358. https://doi.org/10.19173/irrodl.v16i3.2112
Kluijf hout, E., Henderikx, P., & Ubachs, G. (2019). MOOC status in European HEIs—With special reference to opening up education for refugees. European Association of Distance Teaching Universities (EADTU).
K-MOOC. (2021). Kurzuskatalógus: Kurzuskatalógus. Budapest Kárpát-Medencei Online Oktatási Centrum. https://www.kmooc.uni-obuda.hu/
KSH. (2020a). STADAT – 2.6.1. A költségvetés oktatási kiadásai (2001–).
KSH. (2020b). STADAT – 2.6.11. Felsőoktatás (1990–).
Literat, I. (2015). Implications of massive open online courses for higher education: Mitigating or reifying educational inequities? Higher Education Research & Development, 34(6), 1164–1177. https://doi.org/10.1080/07294360.2015.1024624
Liyanagunawardena, T. R., Lundqvist, K., Mitchell, R., Warburton, S., & Williams, S. A. (2019). A MOOC Taxonomy Based on Classification Schemes of MOOCs. European Journal of Open, Distance and E-Learning, 22(1), 85–103. https://doi.org/10.2478/eurodl-2019-0006
Maxwell, J. A. (2012). Qualitative research design: An interactive approach. Thousand Oaks: Sage Publications.
MeMOOC. (2021). Kurzusok | MeMOOC
Nagy V. (2016). E-learning ABC. Vezetéstudomány, 47(12), 6–15. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.12.01
Namestovski, Ž., Glušac, D., Esztelecki, P., Kőrösi, G., & Major, L. (2017). Tapasztalatok három saját készítésű MOOC kapcsán – A tervezéstől a kiértékelésig. Információs Társadalom, 15, 63-83. https://doi.org/10.22503/inftars.XV.2015.3.4
Namestovski, Ž., Kőrösi, G., & Esztelecki, P. (2014). Az online tanulás lehetőségei és nehézségei.
O’Prey, P. (2013). Massive open online courses: Higher education’s digital moment? Universities UK.
Osterwalder, A., & Pigneur, Y. (2010). Business model generation: A handbook for visionaries, game changers, and challengers. Chichester: John Wiley & Sons.
Shah, D. (2020). By The Numbers: MOOCs in 2020 — Class Central. Class Central.
Sharrock, G. (2015). Making sense of the MOOCs debate. Journal of Higher Education Policy and Management, 37(5), 597–609. https://doi.org/10.1080/1360080X.2015.1079399
SZTE. (2020). Coursera for SZTE | Mi a Coursera for SZTE?
Tarcsi, L. (2019). Hazai MOOC portálok – áttekintés. Opus et Educatio, 6(1), Article 1. https://doi.org/10.3311/ope.293
Webuni. (2021). Képzések. Webuni.
Wulf, J., Blohm, I., Leimeister, J. M., & Brenner, W. (2014). Massive Open Online Courses. Business & Information Systems Engineering, 6(2), 111–114. https://doi.org/10.1007/s12599-014-0313-9
Yuan, L., & Powell, S. (2013). MOOCs and open education: Implications for higher education | VOCEDplus, the international tertiary education and research database. CETIS Centre for Educational Technology and Interoperability Standards.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
