A konfliktuskezelés kulturális összehasonlításban
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.03.04Kulcsszavak:
kultúra, konfliktuskezelés, interjú, grounded theoryAbsztrakt
A munkaerő-vándorlás az elmúlt évtizedekben egyre erősödő jelenséggé vált. A pandémia hosszú távú hatásai még nehezen megítélhetők, de a trend várhatóan folytatódik. Az eddig kialakult heterogén munkahelyek indokolttá teszik a kulturális különbségek elemzését. A munka célja három konfliktuskezeléshez kapcsolódó elmélet kultúránként eltérő megjelenésének, értelmezésének és az arra adott reakcióknak a feltérképezése. Az adatgyűjtés több ország munkavállalóját érintő nyitott kérdésekkel, mélyinterjúzással, az adatelemzés a grounded theory módszerével történt. A megkérdezések eredményei alapján a szerzők kategorizálták a konfliktuskezelései stratégiákon túl, az azokat övező érzéseket, okokat, kultúránként eltérő értelmezéseket. A lehetséges kimeneteleket, továbbá egyéb kontextuális faktorok jelentőségét is feltárták a munka során, de azok súlya és befolyása térségenként és népcsoportonként eltérő képet mutatott. A hagyományos nyugat-kelet ellentétnél jóval összetettebb képet kaptak, sajátos attitűdük és tapasztalatok jellemezték a Közel-Keletet, Afrikát, illetve a mediterrán és a kelet-európai országokat, emellett a legmarkánsabb különbség a távol-keleti és az angolszász kultúrkör között mutatkozott.Letöltések
Hivatkozások
Annells, M. (1996). Grounded theory method: Philosophical perspectives, paradigm of inquiry, and postmodernism. Qualitative Health Research, 6(3), 379-393. https://doi.org/10.1177/104973239600600306
Bakacsi, Gy. (2019). A karizmatikus és a neo-karizmatikus leadership összehasonlítása. Vezetéstudomány, 50(3), 50-61. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.03.05
Bendersky, C. & Hays, N. A. (2010). Status conflict in groups. Organizational Science, 21(2), 2-35. https://doi.org/10.1287/orsc.1110.0734
Berács, J. & Malota, E. (2000). Fogyasztói etnocentrizmus: etnocetrizmus és országeredet- i mázs k apcsolata a termékválasztásban. Vezetéstudomány, 31(4), 25-38. https://core.ac.uk/download/pdf/287744555.pdf
Berger, J., Cohen, B.P. & Zelditch, M. (1972). Status characteristics and social interaction. American Sociological Review, 37(3), 241-255. https://doi.org/10.2307/2093465
Bite, P., Konczos Sz. M. & Vasa, L. (2020). The concept of labour migration from the perspective of Central and Eastern Europe. Economics and Sociology, 13(1), 197-216. https://doi.org/10.14254/2071-789X.2020/13-1/13
Bokor, A. (2003). A szervezeti kultúra hatása a termékfejlesztés folyamatára. Vezetéstudomány, 34(10), 37-56. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4674/1/VT_2003n10p37.pdf
Burrell, G. & Morgan, G. (1979). Sociological paradigms and organizational analysis. London, UK: Heinemann Educational Books.
Charmaz, K. & Thornberg, R. (2021). The pursuit of quality in grounded theory. Qualitative Research in Psychology, 18(3), 305-327. https://doi.org/10.1080/14780887.2020.1780357
Csedő, Z., Zavarkó, M. & Sára, Z. (2019). Innováció-e a digitalizáció? A digitális transzformáció és az innovációmenedzsment tanulságai egy pénzügyi szolgáltatónál. Vezetéstudomány, 50(7-8), 88-101. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.07.08
Ellemers, N. & Barreto, M. (2006). Categorization in everyday life: The effects of positive and negative categorizations on emotions and self-views. European Journal of Social Psychology, 36(6), 931-942. https://doi.org/10.1002/ejsp.333
Gelei, A. (2006). A szervezet interpretatív megközelítése. Vezetéstudomány, 38(1. ksz) 79-97. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2006.ksz1.08.
Glaser B. & Strauss, A. (1967). The Discovery of Grounded Theory: strategies for qualitative research. Chicago, IL: Aldine. https://doi.org/10.1097/00006199-196807000-00014
Greenhouse, J. H. & Beutell, N. J. (1985). Sources of conflict between work and family roles. Academy of Management Review, 10(1), 76-88. https://doi.org/10.2307/258214
Hall, E. T. (1976). Beyond culture. New York, NY: Anchor Press.
Hewlin, P. F. (2003). And the award for best actor goes to…: Facades of conformity in organizational settings. Academy of Management Review, 28(4), 633–642. https://doi.org/10.2307/30040752
Hewlin, P. F. (2009). Wearing the cloak: Antecedents and consequences of creating facades of conformity. Journal of Applied Psychology, 94(3), 727-741. https://doi.org/10.1037/a0015228
Hofstede, G. (1997). Cultures and organization – software of the mind. New York, NY: The McGraw-Hill Companies.
Jehn, K. A. (1995). A multimethod examination of the benefits and detriments of intragroup conflict. Administrative Science Quarterly, 40(2), 256–282. https://doi.org/10.2307/2393638
Kéri, A. (2019). Nemzetközi hallgatói motivációk, elvárások, elégedettség és lojalitás – kvalitatív longitudinális kutatás a Szegedi Tudományegyetemen mesterképzést végzett hallgatók körében. Vezetéstudomány, 50(1), 41-54. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.01.04
Khan, S. N. (2014). Qualitative research method: grounded theory. International Journal of Business and Management, 9(11), 224-233. https://doi.org/10.5539/ijbm.v9n11p224
Kun, A. I. & Ujhelyi, M. (2018). Cultural fit and academic performance of higher education students. Vezetéstudomány, 49(11), 12-23. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.11.02
Liang, H. (2019). How workplace bullying relates to facades of conformity and work-family conflict: the mediating role of psychological strain. Psychological Reports, 123(6), 2479-2500. https://doi.org/10.1177/0033294119862984
Milassin, A. D. (2019). A szervezetikultúra-kutatások összehasonlításának lehetséges dimenziói: szakirodalmi áttekintés és tipológia. Vezetéstudomány, 50(10), 39-50. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.10.04
Mitev, A. Z. (2012). Grounded theory, a kvalitatív kutatás klasszikus mérföldköve. Vezetéstudomány, 43(1), 17-30. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.01.02
Murnighan, J. K. & Conlon, D. E: (1991). The dynamics of intense work groups: a study of British string quartets. Administrative Science Quarterly, 36(2), 165-186. https://doi.org/10.2307/2393352
Pathak, M. (2010). Managing organizational conflict. Oeconomics of Knowledge, 2(4), 2-12.
Pénz, Zs. (2015). Konfliktuskezelés. Hadtudományi Szemle, 8(4), 356-374. http://epa.oszk.hu/02400/02463/00029/pdf/EPA02463_hadtudomanyi_szemle_2015_04_356-374.pdf
Poppe, E. (2000). Changes in national and ethnic stereotypes in Central and Eastern Europe. In Ter Wal, J. & Verkuyten, M. (Eds.), Comparative Perspectives on Racism (pp. 119-210). Farnham, UK: Ashgate. https://doi.org/10.4324/9781315196374-9.
Primecz, H. (2020). Positivist, constructivist and critical approaches to international human resource management and some future directions. German Journal of Human Resource Management, 34(2), 124-147. https://doi.org/10.1177/2397002220909069
Primecz, H., Romani, L. & Sackmann, S. A. (2009). Cross-cultural Research. Contributions from various paradigms. International journal of cross-cultural management, 9(3), 267-274. https://doi.org/10.1177/1470595809346603
Radácsi, L. (2003). „One best way” a menedzsmenttudományos kutatásokban: Gondolatok a kvalitatív módszertan hazai helyzete ürügyén. Vezetéstudomány, 34(10), 4-12. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4670/1/VT_2003n10p4.pdf
Shore, L. M., Randel, A. E., Chung, B. G., Dean, M. A., Ehrhart, K. H. & Singh, G. (2011). Inclusion and diversity in work groups: a review and model for future research. Journal of Management, 37(4), 1262-1289. https://doi.org/10.1177/0149206310385943
Sólyom, A. & Fenyvesi, É. (2021). A tacit tudás átadását támogató eszközök. Vezetéstudomány, 52(10), 57-68. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.10.05.
Spilák, V. & Kosztyán, Zs. T. (2019). Szervezeti kultúra, vezetői szerepek, az információbiztonság és a felhő alapú megoldások kapcsolata. Vezetéstudomány, 50(7-8), 70-87. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.07.07
Strauss, A. & Corbin, J. M. (szerk.) (1997). Grounded theory in practice. San José, CA: SAGE Publications, Inc.
Szabó-Szentgróti, G., Gelencsér, M., Szabó-Szentgróti, E. & Berke, Sz. (2019). Generációs hatás a munkahelyi konfliktusokban. Vezetéstudomány, 50(4), 77-88. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.04.08
Tajfel, H. & Turner, J. C. (1979). An integrative theory of intergroup conflict. In Austin, W. G. The social psychology of intergroup relations (pp. 3 3-47). Monterey, CA: Brooks-Cole Publisher.
Toarniczky, A., Imre, N., Jenei, I., Losonci, D. & Primecz, H. (2012). A lean kultúra értelmezése és mérése egy egészségügyi szolgáltatónál. Vezetéstudomány, 43(2. ksz), 106-120. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.ksz2.11.
Tölgyessy, P. (2019). A rendszerváltozás 30 év távlatából [presentation]. University of Public Service, Budapest, Magyarország.
Túri, V. (2010). A pszichés terhelés hatása különleges helyzetekben, különös tekintettel a megküzdési stratégiák nemek szerinti változataira (Doktori értekezés). Budapest, Magyarország: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Kossuth Lajos Hadtudományi Kar. https://docplayer.hu/1266399-Doktori-phd-ertekezes.html
Turner, J. C. (2010). Social categorization and the selfconcept: A social cognitive theory of group behavior. In Postmes, T. & Branscombe (Eds.), Rediscovering social identity (pp. 243-272). Greenwich, UK: Psychology Press.
Turner, J. H. & Stets, J. E. (2006). Sociological theories of human emotions. Annual Review of Sociology, 32(1), 25-52. https://doi.org/10.1146/annurev.soc.32.061604.123130
Vilmányi, M., Hetesi, E. & Tarjányi, M. (2020). Társadalmi beágyazottságból eredő konfliktusok egészségügyi szervezetekben. Vezetéstudomány, 51(12), 60-71. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.12.05
Weick, K. (1979). Enactment and organizing. In Weick K. (Eds.), The social psychology of organizing ( pp. 147- 169). Boston, MA: McGraw-Hill, Inc.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
