A tacit tudás átadását támogató eszközök
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.10.05Kulcsszavak:
tacit tudás, tudásátadás, munkaerővándorlás, kulcsemberAbsztrakt
Manapság a szervezeten belüli és szervezetek közötti munkaerőmozgások korát éljük. A vállalatok számára azonban nem jelent problémát az, hogy a távozó munkaerő helyére gyorsan találjanak naprakész ismeretekkel rendelkező új munkatársakat. A fejlett technológiai újítások révén piacvezető pozíciójáról sem kell lemondani egyetlen cégnek sem. Azonban, ha a vállalatnál felhalmozódott tudásának megtartására nem fektet különösebb hangsúlyt, különösen a kulcsemberek tekintetében, akkor piaci pozíciója veszélybe kerülhet. Ez fokozottan igaz akkor, amikor a távozó munkatárs tapasztalatáról, implicit vagy tacit tudásáról van szó, mivel ez jelenti az egyetlen olyan fenntartható versenyelőnyt, mely az üzleti élet többi szereplőjétől valóban megkülönbözteti a vállalatot. Jelen tanulmányban egy nagyobb témakört felölelő kutatás részeként lefolytatott részkutatást mutatnak be a szerzők. A vizsgálat középpontjában az átadható tudás módszertani kérdései és a tudás átadását támogató eszközök vizsgálata állt. A tanulmány célja azon eszközök azonosítása, csoportosítása, amellyel a tacit tudás átadásának fenntarthatósága bizonyíthatóan hosszú távon beépíthető a mai magyarországi vállalatok életébe.
Letöltések
Hivatkozások
Argote, L. (2013). Organizational learning: Creating, retaining and transferring knowledge. New York: Springer.
Bacsur, K., & Boda, Gy. (2010). Személyügyi kontrolling. Budapest: Boda és Partners Kft.
Bencsik, A. (2009). A tudásmenedzsment emberi oldala. Miskolc: Z-Press Kiadó Kft.
Curado, C., & Vieira. S. (2019). Trust, Knowledge Sharing and Organizational Commitment in SMEs. Personnel Review, 48(6), 1449–1468. https://doi.org/10.1108/PR-03-2018-0094.
Davenport, T. H., & Prusak, L. (1997). Wenn Ihr Unternehmen wüsste, was es alles weiß... Das Praxishandbuch zum Wissensmanagement. Landsberg/Lec.: Verl. Moderne Industrie
Davenport, T. H., & Prusak, L. (2001). Tudásmenedzsment. Budapest: Kossuth Kiadó.
Dewey, J. (1993). Demokratie und Erziehung. Eine Einleitung in die philosophische Pädagogik. Weinheim: Beltz. Drucker, P. F. (1993). Post-capitalist society. New York: HarperBusiness
Duryan, M., Smyth, H., Roberts, A., Rowlinson, S., &
Sherratt, F. (2020). Knowledge transfer for occupational health and safety: Cultivating health and safety learning culture in construction firms. Accident; analysis and prevention, 139, 105496. https://doi.org/10.1016/j.aap.2020.105496
Earl, M. J. (2001). Knowledge Management Strategies: Toward a Taxonomy. Journal of Management Informationsystems, 18(3), 125-145. https://doi.org/10.1080/07421222.2001.11045670
Fenyvesi, É. (2004). Változások a vezetői és alkalmazotti kompetenciákban. In S. Magda & L. Dinya (Eds.), IX. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok: Versenyképesség és jövedelmezőség a többfunkciós mezőgazdaságban (pp. 253-253). Gyöngyös: Károly Róbert Főiskola.
Fenyvesi, É. (2006). A tudás ezer arca. Tudásmenedzsment, 2006(1) 119-126. http://epa.oszk. hu/02700/02750/00013/pdf/EPA02750_tudasmenedzsment_2006_01_119-126.pdf
Fenyvesi, É. (2007). Együttműködés és versengés a tudásmegosztás során (Doktori disszertáció). Gödöllő: Gazdálkodás és Szervezéstudományi Doktori Iskola.
Frieling, E., Kauffeld, S., Grote, S., & Bernard, H. (2000).
Flexibilität und Kompetenz – Schaffen flexible Unternehmen kompetente und flexible Mitarbeiter? Münster: Waxmann.
Ganguly, A., Talukdar, A., & Chatterjee, D. (2019). Evaluating the role of social capital, tacit knowledge sharing, knowledge quality and reciprocity in determining innovation capability of an organization. Journal of Knowledge Management, 23(6), 1105–1135. https://doi.org/10.1108/jkm-03-2018-0190
Gebert, H. (2001). Kompetenz-Management – Bewirtschaftung von impliziten Wissen in Unternehmen. Dissertation an der Universität St. Gallen, St. Gallen. https://www.alexandria.unisg.ch/65820/1/WI_Paper_ kurz_09_HGE.pdf
Fink, K. (2000). Know-how-Management: Architektur für den Know-how Transfer. München; Wien; Oldenbourg: Wissenschaftsverlag.
Fisher, P. (2007). Berufserfahrung älterer Führungskräfte als Ressource. Wiesbaden: DUV.
Haun, M. (2002). Handbuch Wissensmanagement: Grundlagen und Umsetzung, Systeme und Praxisbeispiele. Berlin: Spinger.
Hall, T. (2019). Key Person Risks.
Hassett, M. E., Reynolds, N. S., & Sandberg, B. (2018). The Emotions of Top Managers and Key Persons in Cross-Border M&As: Evidence From A Longitudinal Case Study. International Business Review, 27(4), 737–754. https://doi.org/10.1016/j.ibusrev.2017.12.003
Hendriks, P. H. J., & Vriens, D. J. (1999). Knowledge-based systems and knowledge management: friends or foes? Information and Management, 35(2), 113-125. https://doi.org/10.1016/S0378-7206(98)00080-9
Holste, J. S., & Fields, D. (2010). Trust and tacit knowledge sharing and use. Journal of Knowledge Management, 14(1), 128–140. https://doi.org/10.1108/13673271011015615
Horvath, J. A. (2000). Working with tacit knowledge. In J. A. Woods & J. Cortada (Eds.), The Knowledge Management Yearbook 2000-2001 (pp. 65-69). Woburn, CA: Butterworth-Heinemann.
Kapás, J. (1999). A vállalat tudása. Vezetéstudomány, 30(6), 2-11. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/5111/1/VT_1999n6p2.pdf
Kucharska, W., & Kowalczyk, R. (2016). Trust, collaborative culture and tacit knowledge sharing in project management – A relationship model. In Proceedings of the 13th International Conference on Intellectual Capital, Knowledge Management & Organisational Learning: ICICKM 2016 (pp. 159-166). https://doi.org/10.13140/RG.2.2.25908.04486
Kun, A. I. (2005). Bevezetés a tudományos közlés elméleti alapkérdéseibe (Jegyzet). Debrecen: Debreceni Egyetem.
Lehner, F. (2006). Wissensmanagement, Grundlagen, Methoden und technische Unterstützung. München: Carl Hanser Verlag.
McAdam, R., Mason, B., & McCrory, J. (2007). Exploring the Dichotomies Within the Tacit Knowledge Literature: Towards a Process of Tacit Knowing in Organizations. Journal of Knowledge Management, 11(2), 43-59. https://doi.org/10.1108/13673270710738906
Mohajan, H. K. (2017). Tacit Knowledge for the Development of Organizations. ABC Journal of Advanced Research, 6(1), 17-24. https://doi.org/10.18034/abcjar.v6i1.66
Muskat, B., & Deery, M. (2017). Knowledge transfer and organizational memory: An events perspective. Event Management 21(4), 431–447. https://doi.org/10.3727/152599517X14998876105765
Neuweg, G. H. (2006). Das Schweigen der Könner. Strukturen und Grenzen des Erfahrungswissens. Linz: Trauner Verlag.
Nonaka, I., & Takeuchi, H. (1995). The knowledge-creating company. New York, Oxford: Oxford University Press.
Nonaka, I., Toyama, R., & Konno, N. (2000). SECI, Ba and leadership: a unified model of dynamic knowledge creation. Long Range Planning, 33(1), 5-34. https://doi.org/10.1016/S0024-6301(99)00115-6
Pavlíček, A. (2009). The Challenges of Tacit Knowledge Sharing in a Wiki System. In IDIMT-2009 System and Humans – A Complex Relationship (pp. 389-421). Linz: Trauner Verlag Universität. https://idimt.org/wp-content/uploads/proceedings/IDIMT_proceedings_2009.pdf#page=389
Pablos, P. O. (2002). Knowledge management and organisational learning: typologies of knowledge strategies in the Spanish manifacturing industry from 1995 to 1999. Journal of Knowledge Management, 6(1), 52-62. https://doi.org/10.1108/13673270210417691
Plath, H. E. (2002). Erfahrungswissen und Handlungskompetenz. Konsequenzen für die berufliche Weierbildung. In G. Kleinhenz (Ed.), IAB-Kompendium Arbeitsmarkt und Berufsforschung. Beiträge zur Arbeitsmarkt- und Berufsforschung (pp. 517–529). Bielefeld: Bertelsmann. http://doku.iab.de/beitrab/2002/beitr250_805.pdf
Polányi, M. (1958). Personal Knowledge: Towards a Post-Critical Philosophy. London: Routledge & Kegan Paul Ltd.
Polányi, M. (1967). The Tacit Dimension. New York: Anchor Books.
Polányi, M. (1992). Polányi Mihály filozófiai írásai. I-II. (Válogatta: Nagy, E, Újhelyi, G.) Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.
Probst, G., Raub, S., & Romhardt, K. (2003). Wissen managen. Wie Unternehmen ihre wertvollste Ressource optimal nutzen. Wiesbaden: Gabler.
Ranucci, R. A., & Souder, D. (2015). Facilitating tacit knowledge transfer: Routine compatibility, trustworthiness, and integration in M&As. Journal of Knowledge Management, 19(2), 257–276. https://doi.org/10.1108/JKM-06-2014-0260
Reinmann-Rothmeier, G. (2001). Wissen managen. Das Münchener Modell. (Forschungsbericht Nr. 131). München: Ludwig-Maximilians-Universität, Lehrstuhl für Empirische Pädagogik und Pädagogische Psychologie.
Riempp, G. (2004). Integrierte Wissensmanagement-Systeme. Berlin: Heidelberg.
Rónavári-Kedves, L., & Varga, I. (2013). Tudásmenedzsment alkalmazásának lehetőségei. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok, (1), 103-112.
Schewe, G. (2011). A. Nienaber, Explikation von implizitem Wissen: Stand der Forschung zu Barrieren und Lösungsansätzen. Journal für Betriebswirtschaftslehre, 61(1), 37-84. https://doi.org/10.1007/s11301-011-0073-2
Sevsay-Tegethoff, N. (2007). Bildung und anderes Wissen – zur “neuen” Rolle von Erfahrungswissen in der beruflichen Bildung. Wiesbaden: VS-Verlag für Sozialwissenschaften.
Siebert, H. (2007). Vernetztes Lernen. Systemischkonstruktivistische Methoden der Bildungsarbeit. Augsburg: Ziel (Grundlagen der Weiterbildung).
Sólyom, A. (2012). Múlt, jelen, jövő, avagy A tacit tudástranszfer vállalati dimenziói (Doktori értekezés). Győr: Széchenyi István Egyetem.
Suppiah, V., & Sandhu, M. S. (2010). Organizational Culture’s Influence on Tacit Knowledge Sharing Behavior. Journal of Knowledge Management, 15(3), 462–477. https://doi.org/10.1108/13673271111137439
Sveiby, K. E. (2001). Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó.
Szulanski, G. (1996). Exploring internal stickiness: impediments to the transfer of best practice within the firm. Strategic Management Journal, 17(Winter Special Issue), 27–43. https://doi.org/10.1002/smj.4250171105
The Economist. (2019). Key-person risk is alive and kicking in global business. Retrieved March 02, 2021, https://www.economist.com/business/2018/11/24/key-person-risk-is-alive-and-kicking-in-global-business
Venzin, M., von Krogh, G., & Roos, J. (1998). Future research into knowledge management. In G. von Krogh, J. Roos & D. Kleine (Eds.), Knowing in Firms, Understanding, Managing and Measuring Knowledge (pp. 26-66). London: Sage Publications.
Wiig, K. M. (1994). Knowledge Management Foundations: Thinking About Thinking – How People and Organizations Represent, Create and Use Knowledge. Arlington: Schema Press.
Zawacki-Richter, O. (2004). Support im Online Studium – Die Entstehung eines neuen pädagogischen Aktivitätsfeldes. Innsbruck: StudienVerlag.
Zack, M. H. (1999). Developing a knowledge Strategy. California Management Review, 41(3), 125-145. https://doi.org/10.2307/41166000
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
