A tacit tudás átadását támogató eszközök

Szerzők

  • Andrea Sólyom Budapesti Corvinus Egyetem
  • Éva Fenyvesi Budapesti Gazdasági Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.10.05

Kulcsszavak:

tacit tudás, tudásátadás, munkaerővándorlás, kulcsember

Absztrakt

Manapság a szervezeten belüli és szervezetek közötti munkaerőmozgások korát éljük. A vállalatok számára azonban nem jelent problémát az, hogy a távozó munkaerő helyére gyorsan találjanak naprakész ismeretekkel rendelkező új munkatársakat. A fejlett technológiai újítások révén piacvezető pozíciójáról sem kell lemondani egyetlen cégnek sem. Azonban, ha a vállalatnál felhalmozódott tudásának megtartására nem fektet különösebb hangsúlyt, különösen a kulcsemberek tekintetében, akkor piaci pozíciója veszélybe kerülhet. Ez fokozottan igaz akkor, amikor a távozó munkatárs tapasztalatáról, implicit vagy tacit tudásáról van szó, mivel ez jelenti az egyetlen olyan fenntartható versenyelőnyt, mely az üzleti élet többi szereplőjétől valóban megkülönbözteti a vállalatot. Jelen tanulmányban egy nagyobb témakört felölelő kutatás részeként lefolytatott részkutatást mutatnak be a szerzők. A vizsgálat középpontjában az átadható tudás módszertani kérdései és a tudás átadását támogató eszközök vizsgálata állt. A tanulmány célja azon eszközök azonosítása, csoportosítása, amellyel a tacit tudás átadásának fenntarthatósága bizonyíthatóan hosszú távon beépíthető a mai magyarországi vállalatok életébe.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Szerző életrajzok

Andrea Sólyom, Budapesti Corvinus Egyetem

Egyetemi adjunktus

Éva Fenyvesi, Budapesti Gazdasági Egyetem

Főiskolai tanár

Hivatkozások

Argote, L. (2013). Organizational learning: Creating, retaining and transferring knowledge. New York: Springer.

Bacsur, K., & Boda, Gy. (2010). Személyügyi kontrolling. Budapest: Boda és Partners Kft.

Bencsik, A. (2009). A tudásmenedzsment emberi oldala. Miskolc: Z-Press Kiadó Kft.

Curado, C., & Vieira. S. (2019). Trust, Knowledge Sharing and Organizational Commitment in SMEs. Personnel Review, 48(6), 1449–1468. https://doi.org/10.1108/PR-03-2018-0094.

Davenport, T. H., & Prusak, L. (1997). Wenn Ihr Unternehmen wüsste, was es alles weiß... Das Praxishandbuch zum Wissensmanagement. Landsberg/Lec.: Verl. Moderne Industrie

Davenport, T. H., & Prusak, L. (2001). Tudásmenedzsment. Budapest: Kossuth Kiadó.

Dewey, J. (1993). Demokratie und Erziehung. Eine Einleitung in die philosophische Pädagogik. Weinheim: Beltz. Drucker, P. F. (1993). Post-capitalist society. New York: HarperBusiness

Duryan, M., Smyth, H., Roberts, A., Rowlinson, S., &

Sherratt, F. (2020). Knowledge transfer for occupational health and safety: Cultivating health and safety learning culture in construction firms. Accident; analysis and prevention, 139, 105496. https://doi.org/10.1016/j.aap.2020.105496

Earl, M. J. (2001). Knowledge Management Strategies: Toward a Taxonomy. Journal of Management Informationsystems, 18(3), 125-145. https://doi.org/10.1080/07421222.2001.11045670

Fenyvesi, É. (2004). Változások a vezetői és alkalmazotti kompetenciákban. In S. Magda & L. Dinya (Eds.), IX. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok: Versenyképesség és jövedelmezőség a többfunkciós mezőgazdaságban (pp. 253-253). Gyöngyös: Károly Róbert Főiskola.

Fenyvesi, É. (2006). A tudás ezer arca. Tudásmenedzsment, 2006(1) 119-126. http://epa.oszk. hu/02700/02750/00013/pdf/EPA02750_tudasmenedzsment_2006_01_119-126.pdf

Fenyvesi, É. (2007). Együttműködés és versengés a tudásmegosztás során (Doktori disszertáció). Gödöllő: Gazdálkodás és Szervezéstudományi Doktori Iskola.

Frieling, E., Kauffeld, S., Grote, S., & Bernard, H. (2000).

Flexibilität und Kompetenz – Schaffen flexible Unternehmen kompetente und flexible Mitarbeiter? Münster: Waxmann.

Ganguly, A., Talukdar, A., & Chatterjee, D. (2019). Evaluating the role of social capital, tacit knowledge sharing, knowledge quality and reciprocity in determining innovation capability of an organization. Journal of Knowledge Management, 23(6), 1105–1135. https://doi.org/10.1108/jkm-03-2018-0190

Gebert, H. (2001). Kompetenz-Management – Bewirtschaftung von impliziten Wissen in Unternehmen. Dissertation an der Universität St. Gallen, St. Gallen. https://www.alexandria.unisg.ch/65820/1/WI_Paper_ kurz_09_HGE.pdf

Fink, K. (2000). Know-how-Management: Architektur für den Know-how Transfer. München; Wien; Oldenbourg: Wissenschaftsverlag.

Fisher, P. (2007). Berufserfahrung älterer Führungskräfte als Ressource. Wiesbaden: DUV.

Haun, M. (2002). Handbuch Wissensmanagement: Grundlagen und Umsetzung, Systeme und Praxisbeispiele. Berlin: Spinger.

Hall, T. (2019). Key Person Risks.

Hassett, M. E., Reynolds, N. S., & Sandberg, B. (2018). The Emotions of Top Managers and Key Persons in Cross-Border M&As: Evidence From A Longitudinal Case Study. International Business Review, 27(4), 737–754. https://doi.org/10.1016/j.ibusrev.2017.12.003

Hendriks, P. H. J., & Vriens, D. J. (1999). Knowledge-based systems and knowledge management: friends or foes? Information and Management, 35(2), 113-125. https://doi.org/10.1016/S0378-7206(98)00080-9

Holste, J. S., & Fields, D. (2010). Trust and tacit knowledge sharing and use. Journal of Knowledge Management, 14(1), 128–140. https://doi.org/10.1108/13673271011015615

Horvath, J. A. (2000). Working with tacit knowledge. In J. A. Woods & J. Cortada (Eds.), The Knowledge Management Yearbook 2000-2001 (pp. 65-69). Woburn, CA: Butterworth-Heinemann.

Kapás, J. (1999). A vállalat tudása. Vezetéstudomány, 30(6), 2-11. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/5111/1/VT_1999n6p2.pdf

Kucharska, W., & Kowalczyk, R. (2016). Trust, collaborative culture and tacit knowledge sharing in project management – A relationship model. In Proceedings of the 13th International Conference on Intellectual Capital, Knowledge Management & Organisational Learning: ICICKM 2016 (pp. 159-166). https://doi.org/10.13140/RG.2.2.25908.04486

Kun, A. I. (2005). Bevezetés a tudományos közlés elméleti alapkérdéseibe (Jegyzet). Debrecen: Debreceni Egyetem.

Lehner, F. (2006). Wissensmanagement, Grundlagen, Methoden und technische Unterstützung. München: Carl Hanser Verlag.

McAdam, R., Mason, B., & McCrory, J. (2007). Exploring the Dichotomies Within the Tacit Knowledge Literature: Towards a Process of Tacit Knowing in Organizations. Journal of Knowledge Management, 11(2), 43-59. https://doi.org/10.1108/13673270710738906

Mohajan, H. K. (2017). Tacit Knowledge for the Development of Organizations. ABC Journal of Advanced Research, 6(1), 17-24. https://doi.org/10.18034/abcjar.v6i1.66

Muskat, B., & Deery, M. (2017). Knowledge transfer and organizational memory: An events perspective. Event Management 21(4), 431–447. https://doi.org/10.3727/152599517X14998876105765

Neuweg, G. H. (2006). Das Schweigen der Könner. Strukturen und Grenzen des Erfahrungswissens. Linz: Trauner Verlag.

Nonaka, I., & Takeuchi, H. (1995). The knowledge-creating company. New York, Oxford: Oxford University Press.

Nonaka, I., Toyama, R., & Konno, N. (2000). SECI, Ba and leadership: a unified model of dynamic knowledge creation. Long Range Planning, 33(1), 5-34. https://doi.org/10.1016/S0024-6301(99)00115-6

Pavlíček, A. (2009). The Challenges of Tacit Knowledge Sharing in a Wiki System. In IDIMT-2009 System and Humans – A Complex Relationship (pp. 389-421). Linz: Trauner Verlag Universität. https://idimt.org/wp-content/uploads/proceedings/IDIMT_proceedings_2009.pdf#page=389

Pablos, P. O. (2002). Knowledge management and organisational learning: typologies of knowledge strategies in the Spanish manifacturing industry from 1995 to 1999. Journal of Knowledge Management, 6(1), 52-62. https://doi.org/10.1108/13673270210417691

Plath, H. E. (2002). Erfahrungswissen und Handlungskompetenz. Konsequenzen für die berufliche Weierbildung. In G. Kleinhenz (Ed.), IAB-Kompendium Arbeitsmarkt und Berufsforschung. Beiträge zur Arbeitsmarkt- und Berufsforschung (pp. 517–529). Bielefeld: Bertelsmann. http://doku.iab.de/beitrab/2002/beitr250_805.pdf

Polányi, M. (1958). Personal Knowledge: Towards a Post-Critical Philosophy. London: Routledge & Kegan Paul Ltd.

Polányi, M. (1967). The Tacit Dimension. New York: Anchor Books.

Polányi, M. (1992). Polányi Mihály filozófiai írásai. I-II. (Válogatta: Nagy, E, Újhelyi, G.) Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.

Probst, G., Raub, S., & Romhardt, K. (2003). Wissen managen. Wie Unternehmen ihre wertvollste Ressource optimal nutzen. Wiesbaden: Gabler.

Ranucci, R. A., & Souder, D. (2015). Facilitating tacit knowledge transfer: Routine compatibility, trustworthiness, and integration in M&As. Journal of Knowledge Management, 19(2), 257–276. https://doi.org/10.1108/JKM-06-2014-0260

Reinmann-Rothmeier, G. (2001). Wissen managen. Das Münchener Modell. (Forschungsbericht Nr. 131). München: Ludwig-Maximilians-Universität, Lehrstuhl für Empirische Pädagogik und Pädagogische Psychologie.

Riempp, G. (2004). Integrierte Wissensmanagement-Systeme. Berlin: Heidelberg.

Rónavári-Kedves, L., & Varga, I. (2013). Tudásmenedzsment alkalmazásának lehetőségei. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok, (1), 103-112.

Schewe, G. (2011). A. Nienaber, Explikation von implizitem Wissen: Stand der Forschung zu Barrieren und Lösungsansätzen. Journal für Betriebswirtschaftslehre, 61(1), 37-84. https://doi.org/10.1007/s11301-011-0073-2

Sevsay-Tegethoff, N. (2007). Bildung und anderes Wissen – zur “neuen” Rolle von Erfahrungswissen in der beruflichen Bildung. Wiesbaden: VS-Verlag für Sozialwissenschaften.

Siebert, H. (2007). Vernetztes Lernen. Systemischkonstruktivistische Methoden der Bildungsarbeit. Augsburg: Ziel (Grundlagen der Weiterbildung).

Sólyom, A. (2012). Múlt, jelen, jövő, avagy A tacit tudástranszfer vállalati dimenziói (Doktori értekezés). Győr: Széchenyi István Egyetem.

Suppiah, V., & Sandhu, M. S. (2010). Organizational Culture’s Influence on Tacit Knowledge Sharing Behavior. Journal of Knowledge Management, 15(3), 462–477. https://doi.org/10.1108/13673271111137439

Sveiby, K. E. (2001). Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó.

Szulanski, G. (1996). Exploring internal stickiness: impediments to the transfer of best practice within the firm. Strategic Management Journal, 17(Winter Special Issue), 27–43. https://doi.org/10.1002/smj.4250171105

The Economist. (2019). Key-person risk is alive and kicking in global business. Retrieved March 02, 2021, https://www.economist.com/business/2018/11/24/key-person-risk-is-alive-and-kicking-in-global-business

Venzin, M., von Krogh, G., & Roos, J. (1998). Future research into knowledge management. In G. von Krogh, J. Roos & D. Kleine (Eds.), Knowing in Firms, Understanding, Managing and Measuring Knowledge (pp. 26-66). London: Sage Publications.

Wiig, K. M. (1994). Knowledge Management Foundations: Thinking About Thinking – How People and Organizations Represent, Create and Use Knowledge. Arlington: Schema Press.

Zawacki-Richter, O. (2004). Support im Online Studium – Die Entstehung eines neuen pädagogischen Aktivitätsfeldes. Innsbruck: StudienVerlag.

Zack, M. H. (1999). Developing a knowledge Strategy. California Management Review, 41(3), 125-145. https://doi.org/10.2307/41166000

Downloads

Megjelent

2021-10-19

Hogyan kell idézni

Sólyom, A., & Fenyvesi, Éva . (2021). A tacit tudás átadását támogató eszközök. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 52(10), 57–68. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.10.05

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok