Változatok a szakmaiság intézményesítésére

A magyar logisztikaszakma szerveződéseinek rendszere

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.09.06

Kulcsszavak:

szakmai közösség, szakmai szerveződések, üzleti szerveződések, szerveződések rendszere, logisztika

Absztrakt

A tanulmány alapkérdése, hogy miként intézményesülnek a szakmai közösségek. A vállalkozások és szakemberek közösségeinek érdekeit előmozdítani hivatott szakmai szerveződések gazdag irodalma ellenére keveset tudunk arról, hogy miként alakulnak ki a szakmai közösségek szintjén e szerveződések rendszerei. Az elemzés a kiegészítő elméleteken alapuló kongruenciaanalízist alkalmazza, hogy összevesse és kombinálja a szakirodalomban központi szerepű tagsági és befolyási intézményi logikák, valamint a szakmai vitákat intézményesítő intellektuális rendek régi-új elméletének magyarázóerejét. Az esettanulmány dokumentumelemzést és félig strukturált interjúkat alkalmaz egy gazdagon intézményesült és kihívásokkal szembesült közösség, a magyar logisztikaszakma szerveződési rendszerének feltárására. Az elemzés fő következtetése, hogy a három elmélet a komplex intézményesülés különböző elemeit képes megmagyarázni. A szakmai vita intellektuális rendjei és a szerveződések cserealapú intézményi logikái kölcsönhatásban fejlődnek, míg az intézményesülés legfontosabb mozgatórugója a kormányzati kontextus változékony jellege.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Gábor Tamás Molnár, Budapesti Corvinus Egyetem

Doktorjelölt

Hivatkozások

Aldrich, H. E., Zimmer, C. R., Staber, U. H., & Beggs, J. J. (1994). Minimalism, mutualism, and maturity: The evolution of the american trade association population in the 20th century. In J. A. C. Baum & J. V. Singh (Eds.), Evolutionary Dynamics of Organizations (pp. 223–239). New York: Oxford University Press.

Battisti, M., & Perry, M. (2015). Small enterprise affiliations to business associations and the collective action problem revisited. Small Business Economics, 44(3), 559–576. https://doi.org/10.1007/s11187-014-9607-z

Bennett, R. J. (1995). The Logic of Local Business Associations: An Analysis of Voluntary Chambers of Commerce. Journal of Public Policy, 15(3), 251–279. https://doi.org/10.1017/S0143814X00010047

Bennett, R. J. (1996). Can Transaction Cost Economics Explain Voluntary Chambers of Commerce? Journal of Institutional and Theoretical Economics, 152(4), 654–680.

Bennett, R. J. (1999a). Business Associations: Their Potential Contribution to Government Policy and the Growth of Small and Medium-Sized Enterprises. Environment and Planning C: Government and Policy, 17(5), 593–608. https://doi.org/10.1068/c170593

Bennett, R. J. (1999b). Explaining the Membership of Sectoral Business Associations. Environment and Planning A: Economy and Space, 31(5), 877–898. https://doi.org/10.1068/a310877

Bennett, R. J. (2000). The Logic of Membership of Sectoral Business Associations. Review of Social Economy, 58(1), 17–42. https://doi.org/10.1080/003467600363093

Berkhout, J., Carroll, B. J., Braun, C., Chalmers, A. W., Destrooper, T., Lowery, D., ... Rasmussen, A. (2015). Interest organizations across economic sectors: Explaining interest group density in the European Union. Journal of European Public Policy, 22(4), 462–480. https://doi.org/10.1080/13501763.2015.1008549

Berkhout, J., Hanegraaff, M., & Braun, C. (2017). Is the EU different? Comparing the diversity of national and EU-level systems of interest organisations. West European Politics, 40(5), 1109–1131. https://doi.org/10.1080/01402382.2017.1308695

Blatter, J., & Haverland, M. (2012). Congruence Analysis. In J. Blatter & M. Haverland (Eds.), Designing Case Studies: Explanatory Approaches in Small-N Research (pp. 144–204). London: Palgrave Macmillan UK. https://doi.org/10.1057/9781137016669_4

Eisenhardt, K. M., & Graebner, M. E. (2007). Theory Building From Cases: Opportunities And Challenges. The Academy of Management Journal, 50(1), 25–32. https://doi.org/10.5465/amj.2007.24160888

Grant, W. (2002). The Importance of Institutions to Associations: Evidence from the Cross-National Organisation of Business Interests Project. In J. Greenwood (Ed.), The Effectiveness of EU Business Associations (pp. 53–63). London: Palgrave Macmillan UK. https://doi.org/10.1057/9780230629370_5

Greenwood, J. (Ed.). (2003). The challenge of change in EU business associations. London: Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/9780230523234

Greenwood, R., Suddaby, R., & Hinings, C. R. (2002). Theorizing Change: The Role of Professional Associations in the Transformation of Institutionalized Fields. Academy of Management Journal, 45(1), 58–80. https://doi.org/10.5465/3069285

Ibsen, C. L., & Navrbjerg, S. E. (2019). Adapting to survive: The case of Danish employers’ organisations. Human Resource Management Journal, 29(1), 36–50. https://doi.org/10.1111/1748-8583.12182

Lang, A., Ronit, K., & Schneider, V. (2008). From Simple to Complex: An Evolutionary Sketch of Theories of Business Association. In J. R. Grote, A. Lang, & V. Schneider (Eds.), Organized Business Interests in Changing Environments: The Complexity of Adaptation (pp. 17–41). London: Palgrave Macmillan UK. https://doi.org/10.1057/9780230594913_2

Lehmkuhl, D. (2002). Under Stress: Europeanisation and Trade Associations in the Members States. SSRN Electronic Journal. https://doi.org/10.2139/ssrn.302767

Lehmkuhl, D. (2005). Against all odds: Adaptation and survival of national associations. In W. Streeck, J. Grote, V. Schneider, & J. Visser (Eds.), Governing Interests. Business Associations Facing Internationalism (pp. 163–191). London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203015889-16

Lowery, D., & Gray, V. (1996). The Population Ecology of Interest Representation. Ann Arbor: University of Michigan Press. https://doi.org/10.3998/mpub.14367

Ménard, C. (2004). The Economics of Hybrid Organizations. Journal of Institutional and Theoretical Economics (JITE) / Zeitschrift Für Die Gesamte Staatswissenschaft, 160(3), 345–376. https://doi.org/10.1628/0932456041960605

Mike, K. (2017). The intellectual orders of a market economy. Journal of Institutional Economics, 13(4), 899–915. https://doi.org/10.1017/S1744137417000029

North, D. C. (1990). Institutions, institutional change, and economic performance. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511808678

Olson, M. (1971). The Logic of Collective Action. Boston: Harvard University Press.

Perry, M. (2012). Trade Associations in Ireland and New Zealand: Does Institutional Context Matter for Collective Action? Irish Journal of Management, 31(2), 19.

Pitelis, C., Sugden, R., & Wilson, J. (2006). Clusters and Globalisation. Cheltenham: Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.4337/9781847200136

Polanyi, M. (1951/2010). The logic of liberty: Reflections and rejoinders. New York: Routledge.

Prüfer, J. (2016). Business Associations and Private Ordering. The Journal of Law, Economics, and Organization, 32(2), 306–358. https://doi.org/10.1093/jleo/ewv017

Schmitter, P. C., & Streeck, W. (1981/1999). The Organization of Business Interests: Studying the associative action of business in advanced industrial societies [MPIfG Discussion Paper 99/1]. Köln: Max-Planck-Institut für Gesellschaftsforschung. https://www.econ-stor.eu/bitstream/10419/43739/1/268682569.pdf

Schneider, V., & Grote, J. R. (2006). Introduction. Business associations, associative order and internationalization. In W. Streeck, J. R. Grote, V. Schneider, & J. Visser (Eds.), Governing Interests: Business Associations Facing Internationalism (pp. 1–18). London: Routledge.

van Waarden, F. (1992). Emergence and Development of Business Interest Associations. An Example from The Netherlands. Organization Studies, 13(4), 521–561. https://doi.org/10.1177/017084069201300402

Vining, A. R., & Boardman, A. E. (2007). Policy Analysis in Canada. In L. Dobuzinskis, M. Howlett, & D. Laycock (Eds.), Policy Analysis in Canada (pp. 48– 85). Toronto: University of Toronto Press. https://doi.org/10.3138/9781442685529-005.

Williamson, O. E. (1979). Transaction-Cost Economics: The Governance of Contractual Relations. The Journal of Law and Economics, 22(2), 233–261. https://doi.org/10.1086/466942

Downloads

Megjelent

2021-09-13

Hogyan kell idézni

Molnár, G. T. (2021). Változatok a szakmaiság intézményesítésére: A magyar logisztikaszakma szerveződéseinek rendszere. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 52(8-9), 78–93. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.09.06

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok