A magyar gazdasági felsőoktatás egy nyugati doktori fokozattal rendelkező itthon oktató nézőpontjából

Kitörési pontok beazonosítása és egy lehetséges cselekvési terv

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.04.05

Kulcsszavak:

magyar üzleti felsőoktatás, nyugati modell, főbb tevékenységek és értékek, cselekvési terv

Absztrakt

Felismerve a magyar üzleti felsőoktatás átalakításának elodázhatatlanságát, a cikkben a szerző lefektet egy ehhez alapul szolgáló cselekvési tervet. Mivel egy ilyen tervhez a nyugati modell ismerete szükséges, a porteri tevékenységrendszeren keresztül ismerteti a haladó nyugati elvrendszer kulcstémáit a támogató tevékenységekkel egyetemben. Ezzel párhuzamosan bemutatja azt a kiemelkedő nyugat-európai doktori programot, ahol fokozatát szerezte. A kimunkált cselekvési terv főbb pontjait szervezeti, szakmaiságbeli és a doktori iskolákat érintő részekre osztja, kiemelt szerepet szánva egy új, érdemen alapuló kinevezési gyakorlat bevezetésének. Gyorsan megvalósítható intézkedés bevezetését is javasolja, például a Bolyai-ösztöndíj esetén meghatározott számú éves ösztöndíj odaítélését menedzsmenttudósoknak. A cikk útmutatásai és a levonható tanulságok relevánsak lehetnek a fő érintett csoportok – gazdaságtudományi karok dékánjai, intézetek és tanszékek vezetői, kancellárok és az illetékes állami minisztérium vezetése – számára.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Szabolcs Szilárd Sebrek, Budapesti Corvinus Egyetem

Egyetemi docens

Hivatkozások

Anderson, G. (2008). Mapping academic resistance in the managerial university. Organization, 15(2), 251-270. https://doi.org/10.1177/1350508407086583

Benczúr, P., Kézdi, G., Kondor, P., Mátyás, L., & Valentinyi, Á. (2013). Javaslat a magyarországi közgazdasági doktori képzés korszerűsítésére. Közgazdasági Szemle, 60(6), 722-732.

Besanko, D., Dranove, D., Shanley, M., & Schaefer, S. (2009). Economics of strategy. Chichester: John Wiley & Sons.

Björkman, I. (2019). Ingmar Björkman az Aalto Egyetem üzleti iskola dékánjának előadása egyetemük sikeres reformjáról a Budapesti Corvinus Egyetemen, 2019. 02. 21-én.

Bőgel, G., & Mátyás, L. (2019). Kapaszkodjunk fel a globális egyetemi rangsorokban! Magyar Tudomány, 180(11), 1666-1675. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.11.7

Brown, S. (2012). Wake up and smell the coffin: An introspective obituary. Journal of Business Research, 65(4), 461-466. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2011.02.011

Cohen, W. M., & Levinthal, D. A. (1990). Absorptive capacity: A new perspective on learning and innovation. Administrative Science Quarterly, 35(1), 128-152.

Csaba, L. (2013). Kérdőjelek a közgazdaságtanban és oktatásában. Közgazdasági Szemle, 40(1), 47-63.

Danneels, E. (2016). Survey measures of first‐and secondorder competences. Strategic Management Journal, 37(10), 2174-2188. https://doi.org/10.1002/smj.2428

Demeter, K. (2019). Legyen vagy ne legyen? – Gondolatok a habilitációról. Statisztikai Szemle, 97(5), 470-477. https://doi.org/10.20311/stat2019.5.hu0470

Dobos, I., Michalkó, G., & Nováky, E. (2019). Habitusmetria: A hazai gazdaságtudományi habilitációs eljárások áttekintése nemzetközi összehasonlításban. Statisztikai Szemle, 97(5), 439-457. https://doi.org/10.20311/stat2019.5.hu0439.

Dykes, B. J., Hughes-Morgan, M., Kolev, K. D., & Ferrier, W. J. (2019). Organizational speed as a dynamic capability: Toward a holistic perspective. Strategic Organization, 17(2), 266-278. https://doi.org/10.1177/1476127018804249

Eisenhardt, K. M., & Martin, J. A. (2000). Dynamic capabilities: what are they? Strategic Management Journal, 21(10‐11), 1105-1121. https://doi.org/10.1002/1097-0266(200010/11)21:10/11<1105::AID-SMJ133>3.0.CO;2-E

Gomez-Mejia, L. R. (2008). Az UC3M díszdoktori kinevezésén elmondott beszédének teljes szövege. Retrieved from https://www.uc3m.es/conocenos/honoris-causa/profesor-luis-gomez-mejia

Gould, S. J. (1995). Researcher introspection as a method in consumer research: Applications, issues, and implications. Journal of Consumer Research, 21(4), 719-722.

Horváth D. & Mitev, A. (2015). Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó.

Johnson, G., Whittington, R., Scholes, K., Angwin, D., & Regnér, P. (2015). Fundamentals of strategy. Harlow, UK: Pearson Education.

Kosztyán, Z. T., Sebrek, S. S., & Novák, Z. (2018). A szoftverfejlesztési folyamat átfogó észszerűsítése a vállalati dinamikus képességek lencséjén keresztül. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 49(4), 44-57. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.04.05

Lane, P. J., & Lubatkin, M. (1998). Relative absorptive capacity and interorganizational learning. Strategic Management Journal, 19(5), 461-477. https://doi.org/10.1002/(sici)1097-0266(199805)19:5%3C461::aid-smj953%3E3.0.co;2-l

Liu, H., & Pechenkina, E. (2019). Innovation-by-numbers: An autoethnography of innovation as violence. Culture and Organization, 25(3), 178-188. https://doi.org/10.1080/14759551.2017.1361422.

Luo, X. R., Wang, D., & Zhang, J. (2017). Whose call to answer: Institutional complexity and firms’ CSR reporting. Academy of Management Journal, 60(1), 321-344. https://doi.org/10.5465/amj.2014.0847.

Michalkó, G. (2019). A turizmus helyzete a hazai tudományos utánpótlás-nevelés tükrében: Vissza- és előretekintés. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 50(10), 2-12. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.10.01.

Mihályi, P. (2018). A magyar felsőoktatás jobbításának négy akadálya. Valóság, 61(2), 94–98. Retrieved from https://epa.oszk.hu/02900/02924/00062/pdf/EPA02924_valosag_2018_02_094-098.pdf

Milgrom, P. R., & Roberts, J. D. (1992). Economics, organization and management. Englewood Cliffs: Prentice-Hall.

Miller, K. D., & Lin, S. J. (2015). Analogical reasoning for diagnosing strategic issues in dynamic and complex environments. Strategic Management Journal, 36(13), 2000-2020. https://doi.org/10.1002/smj.2335.

Ocasio, W., Laamanen, T., & Vaara, E. (2018). Communication and attention dynamics: An attentionbased view of strategic change. Strategic Management Journal, 39(1), 155-167. https://doi.org/10.1002/smj.2702.

Oliver, N., Calvard, T., & Potočnik, K. (2017). Cognition, technology, and organizational limits: Lessons from the Air France 447 disaster. Organization Science, 28(4), 729-743. https://doi.org/10.1287/orsc.2017.1138.

Patriotta, G. (2017). Crafting papers for publication: Novelty and convention in academic writing. Journal of Management Studies, 54(5), 747-759. https://doi.org/10.1111/joms.12280.

Polónyi, I., & Szilágyi, E. (2008). Felsőoktatási privatizáció, felsőoktatási vállalat vagy vállalkozó felsőoktatás? Közgazdasági Szemle 55(3), 262-277.

Porter, M. E. (1996). What is strategy? Harvard Business Review, 74(6), 61-78.

Salmi, J. (2009). The challenge of establishing world-class universities. Washington:The World Bank. Retrieved from https://siteresources.worldbank.org/EDUCATION/Resources/278200-10 9 9079877269/547664-1099079956815/547670- 1237305262556/WCU.pdf

Sebrek, S. S. (2015). Managing organisations in Schumpeterian environments: Intra-industry diversification through strategic technology alliances and patents. Technology Analysis & Strategic Management, 27(2), 161-181. https://doi.org/10.1080/09537325.2014.954536.

Sebrek, S. S. (2020). Overlap in external technology search locations and the breadth of IPR assets: Lessons from the Security Software Industry. Industry and Innovation, 27(1-2), 105-133. https://doi.org/10.1080/13662716.2019.1588710.

Sebrek, S. S., & Váradi, A. (2019). Letettük a névjegyünket! Dinamikus képesség a vállalati növekedés szolgálatában: a Wizz Air esete. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 50(6), 48-62. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.06.05.

Sasvári, P. & Urbanovics, A. (2019). Merre tovább egyetemi tanárok, avagy az új publikációs minimum aspektusai a társadalomtudományban. In Karlovitz, János Tibor (szerk.) Újítások és újdonságok (pp. 5-30). Grosspetersdorf, Ausztria: Sozial und Wirtschafts Forschungsgruppe.

Teece, D. J., Pisano, G., & Shuen, A. (1997). Dynamic capabilities and strategic management. Strategic Management Journal, 18(7), 509-533. https://doi.org/10.1002/(sici)1097-0266(199708)18:7%3C509::aid-smj882%3E3.0.co;2-z

Török, Á. (2008). A mezőny és tükörképei. Megjegyzések a magyar felsőoktatási rangsorok hasznáról és korlátairól. Közgazdasági Szemle/Economic Review, 55(10), 874-890.

Vastag, G. (2011). Kutatóegyetemek vezetése: Egy szőke nő értekezése. Magyar Tudomány, 172(3), 381-382.

Vastag, G. (2019). Habilitatio - Persona non grata: Ne habilitálj, publikálj! Statisztikai Szemle, 97(5), 504-511. https://doi.org/10.20311/stat2019.5.hu0504

Verdes, T. (2019). A tudatosságon alapuló szervezeti működés, avagy a mindfulness szervezeti szerepét tárgyaló irodalom bevezető áttekintése. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 50(6), 24-35. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.06.03

Weick, K. E., & Sutcliffe, K. M. (2006). Mindfulness and the quality of organizational attention. Organization Science, 17(4), 514-524. https://doi.org/10.1287/orsc.1060.0196

Yu, J., Engleman, R. M., & Van de Ven, A. H. (2005). The integration journey: An attention-based view of the merger and acquisition integration process. Organization Studies, 26(10), 1501-1528. https://doi.org/10.1177/0170840605057071

Yuan, C., Li, Y., Vlas, C. O., & Peng, M. W. (2018). Dynamic capabilities, subnational environment, and university technology transfer. Strategic Organization, 16(1), 35-60. https://doi.org/10.1177/1476127016667969

Zahra, S. A., & George, G. (2002). Absorptive capacity: A review, reconceptualization, and extension. Academy of Management Review, 27(2), 185-203. https://doi.org/10.5465/AMR.2002.6587995."

Downloads

Megjelent

2020-04-13

Hogyan kell idézni

Sebrek, S. S. (2020). A magyar gazdasági felsőoktatás egy nyugati doktori fokozattal rendelkező itthon oktató nézőpontjából: Kitörési pontok beazonosítása és egy lehetséges cselekvési terv. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 51(4), 51–62. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.04.05

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok