A számviteli képzés helye és szerepe a felsőoktatás stratégiai célkitűzései mentén

Szerzők

  • Krisztina Sisa Budapesti Gazdasági Egyetem
  • Ágnes Siklósi Budapesti Gazdasági Egyetem
  • Gergely Harsányi Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • Attila Veress Budapesti Gazdasági Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.02.03

Kulcsszavak:

felsőoktatási szektor, számvitel oktatás, oktatási módszerek, innováció, fenntarthatóság

Absztrakt

A gyorsan változó környezet, a hosszú távú kihívások, mint a globalizáció, az erőforrásokra nehezedő nyomás, az európai társadalmak elöregedése folyamatos megújulásra készteti az oktatási rendszert. Az Európai Unió és ezzel párhuzamosan hazánk egyik fő stratégiai célkitűzése az oktatási rendszer teljesítményének és ezen belül is a felsőoktatás vonzerejének növelése. Az Európa 2020 stratégia célkitűzései szerint (Európai Bizottság, 2010) a megvalósítandó célok öt területet érintenek alapvetően: foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlatváltozás és energia, oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem. E célok között szoros az összefüggés, hiszen a tudáson és az innováción alapuló, fenntarthatóan növekvő, versenyképes gazdaság kialakítása, a magas foglalkoztatás elérése megfelelő oktatási rendszer nélkül elképzelhetetlen. A szerzők tanulmányukban a magyarországi gazdaságtudományi felsőoktatásra fókuszálva adnak képet a jelenlegi helyzetről, bemutatva a lehetőségeket egy hosszú távon fenntartható, folyamatos megújulásra képes rendszerről. 

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Szerző életrajzok

Krisztina Sisa, Budapesti Gazdasági Egyetem

Egyetemi docens

Ágnes Siklósi, Budapesti Gazdasági Egyetem

Egyetemi docens

Gergely Harsányi, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Egyetemi docens

Attila Veress, Budapesti Gazdasági Egyetem

Egyetemi docens

Hivatkozások

Aghion, P., Boustan, L., Hoxby, C., & Vandenbussche, J. (2009). Exploiting States. Mistakes to Identify the Causal Impact of Higher Education on Growth. In D. Romer & J. Wolfers (Eds.), Brooking Papers on Economic Activity.

Ahmad, N. S. M. & Gao, S. S. (2004). Changes, problems and challenges of accounting education in Libya. Accounting Education, 13(3), 365–390. https://doi.org/10.1080/0963928042000273825

Al-Htaybat, K., VonAlberti-Alhtaybat, & Alhatabat, Z. (2018). Educating digital natives for the future: Accounting educators’ evaluation of the accounting curriculum. Accounting Education, 27(4), 333–357.

Albu, C. N., & Albu, N. (2015). Introduction to the special issue on accounting academia in Central and Eastern Europe. Accounting and Management Information Systems, 14(2), 247–274.

Apostolou, B., Dorminey, J. W., Hassell, J. M., & Rebele, J. E. (2017). Analysis of trends in the accounting education literature (1997–2016). Journal of Accounting Education, 41, 1–14. https://doi.org/10.1016/j.jaccedu.2017.09.003

Arquero, J. L., Byrne, M., Flood, B., & Gonzalez, J. M. (2009). Motives, expectations, preparedness and academic performance: a study of students of accounting at a spanish university. Revista de Contabilidad, 12(2), 279–299. https://doi.org/10.1016/S1138-4891(09)70009-3

Bazsa, G. (2014). A minőségügy és az akkreditáció. Educatio, 2014(I), 93–107.

Becker, G. (1962). Investment in Human Capital: A Theoretical Analysis. Journal of Political Economy, 70(5), 9–49.

Benhabib, J., & Spiegel, M. M. (2005). Human capital and technology diffusion. In P. Aghion & S. Durlauf (Eds.), Handbook of Economic Growth (pp. 935–966). Amsterdam: Elsevier.

Buda, A. (2019). Generációk, társadalmi csoportok a 21. században. Magyar Tudomány, 180(1), 120–129. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.1.12

Byrne, M., & Flood, B. (2005). A studyof accounting students’ motives, expectations and preparedness for higher education. Journal of Further and Higher Education, 29(2), 111–124. https://doi.org/10.1080/03098770500103176

Byrne, M., Flood, B., Hassall, T., Joyce, J., Montano, J. L. A., Gonzalez, J. M. G., & Tourna-Germanou, E. (2012). Motivations, expectations, and preparedness for higher education: A study of accounting students in Ireland, the UK, Spain, and Greece. Accounting Forum, 36, 134–144.

Castells, M. (1993). The university system: Engine of development in the new world economy. In A. Ransom, S. M. Khoo, & V. Selvaratnam (Eds.), Improving higher education in developing countries (pp. 65–80). Washington, DC: World Bank.

Castells, M. (2001). Universities as dynamic systems of contradictory functions. In J. Muller, N. Cloete, & S. Badat (Eds.), Challenges of globalisation: South African debates with Manuel Castells (pp. 206–223). Cape Town: Maskew Miller Longman.

Cloete, N., Maassen, P., & Bailey, T. (Eds.). (2015). Knowledge production and contradictory functions in African higher education. Cape Town: African Minds. DJP (2016). Magyarország digitális oktatási stratégiája. Retrieved from https://www.kormany.hu/download/0/cc/d0000/MDO.pdf

Dragomirescu-Gaina, C., Elia, L., & Weber, A. (2015). A fast-forward look at tertiary education attainment in Europe 2020. Journal of Policy Modeling, 37(5), 804–819. https://doi.org/10.1016/j.jpolmod.2015.05.002

Európai Bizottság (2010). EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. Brüsszel.

Felvi (2017). Elmúlt évek statisztikái.

Gallhofer, S., Haslam, J., & Kamla, R. (2009). Educating and training accountants in Syria in a transition context: Perceptions of accounting academics and professional accountants. Accounting Education, 18(4–5), 345–368. https://doi.org/10.1080/09639280903157988

Golyagina, A. (2019). Competing logics in university accounting education in post-revolutionary Russia. Critical Perspectives on Accounting. https://doi.org/10.1016/j.cpa.2019.06.004

Gondaggy, R., Tucker, E., & Wermai, N. (2006). Gazdálkodj okosan a tehetséggel. Budapest: HVG Könyvek.

Gornitzka, Å., & Maassen, P. (2007). An instrument for national political agendas: The hierarchical vision. In P. Maassen & J. P. Olsen (Eds.), University dynamics and European integration (pp. 81–98). Dordrecht: Springer.

Guthrie, J., & Parker, L. D. (2014). The global accounting academic: What counts! Accounting, Auditing & Accountability Journal, 27(1), 2–14. https://doi.org/10.1108/AAAJ-10-2013-1504

Hegedűs, H. (2015). XXI. századi kihívások. HRmegoldások a köz- és a versenyszférában. Hadtudomány, 25, 102–107.

Hornyák, P. I. (2013). Generáció a fogalomtörténet mérlegén. Megjegyzések Koselleck generációra vonatkozó gondolataihoz. Nagyerdei Almanach, 2, 96–126.

Jukes, I., & Dosaj, A. (2005). Understanding Digital Kids (DKs): Teaching & learning in the new digital landscape.

Kapur, D., & Crowley, M. (2008). Beyond the ABCs: Higher Education and developing countries. (No. Working Paper No 139). Washington, DC. KSH (2019a). A bruttó hazai termék (GDP) értéke, volumenindexe és implicit árindexe (1995-2018).

KSH (2019b). A költségvetés oktatási kiadásai (2001-2017). Retrieved from ttps://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi014.html

KSH (2019c). Felsőfokú alap- és mesterképzés (1990–2019). Retrieved from ttps://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi008.html

KSH (2019d). Felsőfokú oktatás (1990–2019). Retrieved from https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi007b.html

Kulcsár, Z. (2014). Az integratív e-learning felé. Retrieved from https://mek.oszk.hu/06600/06695/

Kurunmäki, L. (2004). A hybrid profession. The acquisition of management accounting expertise by medical professionals. Accounting, Organizations and Society, 29(3–4), 327–347. https://doi.org/10.1016/S0361-3682(02)00069-7.

Liu, J. (2010). The changing body of students – A study of the motives, expectations and preparedness of postgraduate marketing students. Marketing Intelligence & Planning, 28(7), 812–830. https://doi.org/10.1108/02634501011086436

Maassen, P. (2012). Separated connectedness: Institutional anchoring of networks aimed at stimulating economic development and innovation. International Conference on Higher Education and Economic Development. Pointe-Aux-Piments, Mauritius.

Malcolm, B. (2006). Learning Spaces. In D. G. Oblinger & J. L. Oblinger (Eds.), Educating the Net Generation. Boulder, Colorado, USA: Educase.

Mannheim, K. (2000). A nemzedékek problémája. In K. Mannheim (Ed.), Tudásszociológiai tanulmányok (pp. 201–254). Budapest: Osiris.

McCrindle, M., & Wolfinger, E. (2009). The ABC of XYZ. Understanding the Global Generations. Randwick NSW, Australia: UNSW Press.

McGee, R. W., & Preobragenskaya, G. G. (2005). Accounting education in Russia. In Accounting and financial system reform in a transition economy: A case study of Russia (pp. 109–133). Springer.

Mincer, J. (1974). Schooling, experience and earnings. New York, USA: Columbia University Press.

Nelson, R., & Phelps, E. (1966). Investment in humans, technology diffusion and economic growth. The American Economic Review, 56(2), 69–75.

OECD (2019). Public spending on education" (indicator). https://doi.org/10.1787/f99b45d0-en

Oktatási Hivatal (2019a). Államilag támogatott ill. költségtérítéses képzésben résztvevők száma.

Oktatási Hivatal (2019b). Felsőfokú végzettséget, valamint doktori fokozatot szerzettek száma képzési szintenként, munkarend szerint.

Ollé, J., Papp-Danka, A., Tóth-Mózer, S., & Virányi, A. (2013). Oktatásinformatikai módszerek. Budapest: Eötvös Kiadó.

Paris, E. (2013). Alapvetések a Z generáció tudománykommunikációjához. In Tudománykommunikáció a Z generációnak. TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016. Pécs.

Parker, L. D. (2011). University corporatisation: Driving redefinition. Critical Perspectives on Accounting, 22(4), 434–450. https://doi.org/10.1016/j.cpa.2010.11.002

Pillay, P. (2010). Higher education and economic development. Literature Review. Wynberg: Centre for Higher Education Transformation.

Prensky, M. (2001). On the Horizon. NCB University Press, 9(5).

Rebele, J. E., Apostolou, B. A., Hassell, J. M., Paquette, L. R., & Stout, D. E. (1998). Accounting education literature review (1991-1997), part II: Students, educational technology, assessment, and faculty issues. Journal of Accounting Education, 16(2), 179–245.

Romer, P. M. (1990). Endogenous technological change. Journal of Political Economy, 98(5), 71–102.

Sándorné, K. É. (2018). A statisztika oktatásának helye és szerepe a magyar felsőoktatásban. Statisztikai Szemle, 96(3), 255–273.

Sass, J. (2017). A tükrözött osztályterem mint a tanulási motiváció egyik lehetséges forrása a felsőoktatásban. In É. Bodnár, O. Csillik, M. Daruka, & J. Sass (Eds.), Varázsszer-e a tükrözött osztályterem? (pp. 88–112). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem.

Smirnova, I. A., Sokolov, J. V., & Emmanuel, C. R. (1995). Accounting education in Russia today. European Accounting Review, 4(4), 833–846. https://doi.org/10.1080/09638189500000053

Strauss, W., & Howe, N. (1991). Generations: The History of America’s Future, 1584 to 2069. New York, USA: Harper Perennial, William Morrow and Company.

Szakály, D., & Kása, R. (2011). Felderítés és vadászat: A paradigmaváltás új fókusza – a technomenedzsment térhódítása. Magyar Minőség, XX(5), 34–45.

Sztanó, I. (2015). A számvitel oktatás fél évszázada. Gazdaság És Társadalom, Különszám, 3–17.

Tari, A. (2010). Y generáció. Budapest: Jaffa Kiadó.

Tari, A. (2011). Z generáció. Budapest: Tericum Kiadó.

Taylor, M., Marrone, M., Tayar, M., & Mueller, B. (2018). Digital storytelling and visual metaphor in lectures: A study of student engagement. Accounting Education. Accounting Education, 27(6), 552–569.

Trow, M. (1970). Reflections on the transition from mass to universal higher education. Daedalus, 99(1), 1–42.

Watson, S.F., Apostolou, B., Hassell, J.M.,& Webber, S. A. (2007). Accounting education literature review (2003-2005). Journal of Accounting Education, 25, 1–58.

World Bank (2000). Higher Education in Developing Countries Peril and Promise. The task force on higher education and society. Washington, DC.

Wynder, M. (2018). Visualising accounting concepts: Insights from cognitive load theory for English as a second language students. Accounting Education, 27(6), 590–612.

Zhang, G., Boyce, G., & Ahmed, K. (2014). Institutional changes in university accounting education in postrevolutionary China: From political orientation to internationalization. Critical Perspectives on Accounting, 25(8), 819–843. https://doi.org/10.1016/j.cpa.2013.10.007

Downloads

Megjelent

2020-02-06

Hogyan kell idézni

Sisa, K., Siklósi, Ágnes, Harsányi, G., & Veress, A. (2020). A számviteli képzés helye és szerepe a felsőoktatás stratégiai célkitűzései mentén. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 51(2), 32–45. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.02.03

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok