Új technológiai cégek az Ipar 4.0 küszöbén
A magyar digitális vállalkozási ökoszisztéma szakértői értékelése
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.06.08Kulcsszavak:
új technológiai vállalkozás, digitális vállalkozási ökoszisztéma, EIDES, digitális index, Ipar 4.0, digitális vállalkozás, esettanulmányAbsztrakt
Az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összekapcsolódása, az Ipar 4.0 forradalmi jelentőségű változásokat hozott. Ezek a változások kihatnak a cégek termelékenységére, a foglalkoztatásra, közvetetten pedig érinti a társadalom egészét. A jelenség a vállalkozások esetében a digitális vállalkozás megjelenésével járt. Kérdés, hogy a vállalkozások hogyan találják meg a helyüket és szerepüket az új viszonyok között. A nagyvállalatok mellett versenyképes helyzetbe jöhetnek a kihívásokra rugalmasan reagálni képes KKV-k is. Kérdés az is, hogy az új folyamatok milyen kormányzati feladatok elé állítják az egyes országokat. Annak érdekében, hogy az új korszakba való belesimulás minél gördülékenyebben menjen végbe nélkülözhetetlen a jelenlegi helyzet alapos ismerete. A szerzők vizsgálatukkal azt kívánták feltárni, vajon a hazai új technológiai vállalkozások mennyiben vannak felkészülve az új korszakra, amit az Ipar 4.0 hoz el számukra. A szakértői vélemények alapján kirajzolódó kép rámutat a magyar digitális vállalkozási ökoszisztéma szűk keresztmetszeteire, amelyek jelenleg a hazai technológiai vállalkozásokat a negyedik ipari forradalom kihívásainak sikeres leküzdésében hátráltathatják.
Letöltések
Hivatkozások
Acs, Z. J., Autio, E., & Szerb, L. (2014). National Systems of Entrepreneurship: Measurement Issues and Policy Implications. Research Policy, 43(3), 476-494. https://doi.org/10.1016/j.respol.2013.08.016
Acs, Z. J., Stam, E., Audretsch, D. B., & O’Connor, A. (2017). The lineages of the entrepreneurial ecosystem approach. Small Business Economics, 49(1), 1-10. https://doi.org/10.1007/s11187-017-9864-8
Audretsch, D. (1995). Innovation and Industry Evolution. Cambridge MA: MIT Press.
Autio, E., Dahlander, L., & Frederiksen, L. (2013). Information Exposure, Opportunity Evaluation, and Entrepreneurial Action: an Investigation of an Online User Community. Academy of Management Journal, 56(5), 1348–1371. http://dx.doi.org/10.5465/amj.2010.0328
Autio, E., Nambisan, S., Thomas, L. D., & Wright, M. (2018b). Digital affordances, spatial affordances, and the genesis of entrepreneurial ecosystems. Strategic Entrepreneurship Journal. 12(1), 72-95. https://doi.org/10.1002/sej.1266
Autio, E., Szerb, L., Komlósi, E., & Tiszberger, M. (2018a). The European Index of Digital Entrepreneurship Systems (No. JRC112439). Joint Research Centre (Seville site). https://doi.org/10.2760/39256;
Brown, R., & Mason, C. (2014). Inside the high-tech black box: a critique of technology entrepreneurship policy. Technovation, 34(12), 773-784. https://doi.org/10.1016/j.technovation.2014.07.013
Chang, E. J., & West, M. (2006). Digital Ecosystems: A Next Generation of the Collaborative Environment. iiWAS. https://www.semanticscholar.org/paper/Digital-Ecosystems-A-Next-Gene-ration-of-the-Chang-West/3d08bad6a7d379a-049639eb28440a42fdd5af704
Colombo, M. G, & Grilli, L. (2010). On growth drivers of high-tech start-ups: Exploring the role of founders' human capital and venture capital. Journal of Business Venturing, 25(6), 610-626. https://doi.org/10.1016/j.jbusvent.2009.01.005
Demeter K., Losonci D., Nagy J., & Horváth B. (2019). Tapasztalatok az Ipar 4.0-val – egy esetalapú elemzés. Vezetéstudomány, 50(4), 11–23. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.04.02
Digital Economy and Society Index (DESI) 2018 Country Report Hungary. http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/image/document/2018-20/hu-desi_2018-country-profile_eng_B4406CA5-96ED-7301-4ADE21CA97CA133A_52227.pdf
Fülep I., Nick G., & Várgedő T (2018). Zászlón a digitalizáció - Ipar 4.0. Új Magyar Közigazgatás, 11(2), 45–55.
Halmosi P. (2019). A technológiaorientált start-up cégek lehetőségei és korlátai az Ipar 4.0 korszakában –kérdőíves felmérés alapján. Vezetéstudomány, 50(9), 40-48. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.09.05
Horváth D. (2019). Bank – FinTech együttműködés – avagy a megújulás kulcsa a pénzügyi szolgáltatások piacán? Vezetéstudomány, 50(3). p. 2-10. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.03.01
Horváth D., & Szabó Zs. R. (2019). Driving forces and barriers of Industry 4.0: Do multinational and small and medium-sized companies have equal opportunities? Technological Forecasting & Social Change, 146, 119-132. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2019.05.021
IMD World Digital Competitiveness Ranking 2018, https://www.imd.org/wcc/world-competitiveness-center-rankings/world-digital-competitiveness-rankings-2018/
Isenberg, D. J. (2010). How to start an entrepreneurial revolution. Harvard Business Review, 88(6), 40-50.
ITU (2017). Measuring the Information Society Report. Volume 1. International Telecomunication Union, Geneva.
Kagermann, H., Wahlster, W., & Helbring, J. (2013). Securing the Future of German Manufacturing Industry: Recommendations for Implementing the Strategic Initiative Industrie 4.0. Final report of the Industrie 4.0 Working Group, Forshungsunion im Stifterverband für dir Deutsche Wirtschaft e.V., Berlin
Kovács O. (2019). Big IFs in Productivity-Enhancing Industry 4.0. Social Sciences, 8(2), 37, https://doi.org/10.3390/socsci8020037
Li, W., Badr, Y., & Biennier, F. (2012). Digital ecosystems: challenges and prospects. In: Proceedings of the International Conference on Management of Emergent Digital EcoSystems (pp. 117-122). New York, NY: ACM. https://doi.org/10.1145/2457276.2457297
Losonci D., Takács O., & Demeter K. (2019). Az Ipar 4.0 hatásainak nyomában – a magyarországi járműipar elemzése. Közgazdasági Szemle, 66(2), 185-218. http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2019.2.185
Nagy J. (2019). Az Ipar 4.0 fogalma és kritikus kérdései – vállalati interjúk alapján. Vezetéstudomány, 50(1), 14-26. https://doi.org/10.14267/ VEZ TUD.2019.01.02
Nambisan, S. (2017). Digital entrepreneurship: Toward a digital technology perspective of entrepreneurship. Entrepreneurship Theory and Practice, 41(6), 1029-1055. https://doi.org/10.1111/etap.12254
Nambisan, S., Lyytinen, K., Majchrzak, A., & Song, M. (2017). Digital innovation management: Reinventing innovation management research in a digital world. MIS Quarterly, 41(1), 223-238. https://doi.org/10.25300/MISQ/2017/41:1.03
Nick G. (2018). Az Ipar 4.0 hazai adaptációjának kihívásai a vállalati és területi összefüggések tükrében (Doktori értekezés). Győr: SZIE. https://rgdi.sze.hu/images/RGDI/honlapelemei/fokozatszerzesi_anyagok/NG_Disszertacio.pdf
Ossewaarde, M. (2019). Digital transformation and the renewal of social theory: Unpacking the new fraudulent myths and misplaced metaphors. Technological Forecasting & Social Change, 146, 24-30. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2019.05.007
Peña-López, I. (2016). World Development Report 2016: Digital dividends. Washington, DC: The World Bank. https://www.worldbank.org/en/publication/wdr2016
Porter, M. E., & Heppelmann, J. E. (2015). How smart, connected products are transforming companies. Harvard Business Review, 93(10), 97–114. https://hbr.org/2015/10/how-smart-connected-products-are-transforming-companies
Reynolds, P., Bosma, N., Autio, E., Hunt, S., De Bono, N., Servais, I., & Chin, N. (2005). Global Entrepreneurship Monitor: Data collection design and implementation 1998–2003. Small Business Economics, 24(3), 205-231. https://doi.org/10.1007/s11187-005-1980-1
Roundy, P. T., Brockman, B. K., & Bradshaw, M. (2017). The resilience of entrepreneurial ecosystems. Journal of Business Venturing Insights, 8(11), 99-104. https://doi.org/10.1016/j.jbvi.2017.08.002
Roundy, P. T., Bradshaw, M., & Brockman, B. K. (2018). The emergence of entrepreneurial ecosystems: A complex adaptive systems approach. Journal of Business Research, 86(1), 1–10. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2018.01.032
Schröder, C., Schlepphorst, S., & Kay, R. (2015). Bedeutung der Digitalisierung im Mittelstand. IfM-Materialen, 244. Bonn: Institut für Mittelstandsforschung.
Schwab, K. (2016). The Fourth Industrial Revolution. Geneva: World Economic Forum.
Schwab, K. (2018). The Global Competitiveness Report 2018. Geneva: World Economic Forum.
Spigel, B. (2017). The relational organization of entrepreneurial ecosystems. Entrepreneurship Theory and Practice, 41(1), 49-72. https://doi.org/10.1111/etap.12167
Stam, F. C., & Spigel, B. (2016). Entrepreneurial ecosystems. USE Discussion paper series, 16(13).
Sussan, F., & Acs, Z. J. (2017). The digital entrepreneurial ecosystem. Small Business Economics, 49(1), 55-73. https://doi.org/10.1007/s11187-017-9867-5
Szabó Zs. R., Horváth D., & Hortoványi L. (2019). Hálózati tanulás az Ipar 4.0 korában. Közgazdasági Szemle, 66(1), 72-94. http://dx.doi.org/10.18414/KSZ .2019.1.72
Szalavetz A. (2016). Az Ipar 4.0 technológiák gazdasági hatásai: egy induló kutatás kérdései. Külgazdaság, 60(7-8), 27-50.
Szalavetz A (2017). Ipar 4.0 technológiák és környezeti fenntarthatóság: magyar feldolgozóipari tapasztalatok. Külgazdaság, 61(7-8), 28-45.
Szalavetz A., & Somosi S. (2019). Ipar 4.0-technológiák és a magyarországi fejlődés-felzárkózás hajtóerőinek megváltozása – gazdaságpolitikai tanulságok. Külgazdaság, 63(3-4), 66-93.
Szerb L., & Ulbert J. (2009). The examination of the competitiveness in the Hungarian SME sector: A firm level analysis. Acta Polytechnica Hungarica, 6(3), 105-123.
Welter, F., & Gartner, W. B. (2016) (eds.). A research agenda for entrepreneurship and context. Cheltenham: Edward Elgar Publishing.
Zaheer, H., Breyer, Y., & Dumay, J. (2019). Digital entrepreneurship: An interdisciplinary structured literature review and research agenda. Technological Forecasting & Social Change, 148, https://doi.org/10.1016/j.techfore.2019.119735
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
