A nemzetközi kiküldetés során elsajátított tudás típusai, alkalmazhatósága és átadhatósága
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2025.02.01Kulcsszavak:
tudástranszfer, nemzetközi kiküldetés, multinacionális vállalatAbsztrakt
A XXI. század gazdaságában a nemzetközi vállalatok egységei közötti hatékony tudásátadás döntő fontosságú az üzleti siker szempontjából, a nemzetköziesedés pedig előidézte a kiküldöttek számának növekedését. Bár a tudástranszfert meghatározó tényezők több tanulmányban is megjelentek, a kiküldetések szerepét kevéssé vizsgálta eddig a hazai szakirodalom, és a kiküldöttek által elsajátított tudás típusaira és jellemzőire fókuszáló tanulmány sem született. A szerzők feltáró kutatásának egyik kérdése ezért az volt, hogy a nemzetközi kiküldetést megjárt magyar munkavállalók milyen tudástípusokat sajátítottak el kiküldetésük alatt, illetve mennyiben találták ezeket alkalmazhatónak és átadhatónak a hazai leányvállalatnál. Tanulmányuk ismerteti a kiküldöttek által elősegített tudástranszfer négy kulcstényezőjét, majd 12 félig strukturált interjú alapján mutatja be és elemzi a kiküldetésben elsajátítható tudás típusait, valamint ezek hazatérés utáni alkalmazhatóságát és átadhatóságát. A kiküldöttek bővíthetik szakmai ismereteiket, személyes és szociális készségeiket, kontextuális és kapcsolati tudásukat, valamint gondolkodásmódjuk is változhat a külföldön töltött idő hatására, a tudáselemek itthoni alkalmazhatósága és átadhatósága ugyanakkor több tényező függvénye.
Letöltések
Hivatkozások
Amir, S., Okimoto, T.G., & Moeller, M. (2020). Informal repatriate knowledge transfer: a qualitative analysis of Malaysian corporate executives. Journal of Global Mobility, 8(1), 107–140. https://doi.org/10.1108/JGM-09-2019-0043
Argote, L., & Ingram, P. (2000). Knowledge Transfer: A Basis for Competitive Advantage in Firms. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 82(1), 150–169. https://doi.org/10.1006/obhd.2000.2893
Babbie, E. (2008). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata (6. átdolgozott kiadás). Balassi Kiadó.
Baksa, M., & Báder, N. (2020). A tudáskérés és tudásmegosztás feltételei: Egy szervezeti tudáshálózat elemzése. Vezetéstudomány, 51(1), 32-45. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.01.03
Barney, J. (1991). Firm Resources and Sustained Competitive Advantage. Journal of Management, 17(1), 99–120. https://doi.10.1177/014920639101700108
Berthoin Antal, A. (2000). Types of Knowledge Gained by Expatriate Managers. Journal of General Management, 26(2), 32–51. https://doi.org/10.1177/030630700002600203
Berthoin Antal, A. (2001). Expatriates’ Contributions to Organizational Learning. Journal of General Management, 26(4), 62–84. https://doi.10.1177/030630700102600405
Bonache, J., & Brewster, C. (2001). Knowledge transfer and the management of expatriation. Thunderbird International Business Review, 43(1), 145–168.
Bonache, J., & Zárraga-Oberty, C. (2008). Determinants of the success of international assignees as knowledge transferors: a theoretical framework. The International Journal of Human Resource Management, 19(1), 1–18. https://doi.org/10.1080/09585190701763743
Braun, V., & Clarke, V. (2006). Using thematic analysis in psychology. Qualitative Research in Psychology, 3(2), 77–101. https://doi.org/10.1191/1478088706qp063oa
Caligiuri, P., & Bonache, J. (2016). Evolving and enduring challenges in global mobility. Journal of World Business, 51(1), 127–141. https://doi.org/10.1016/j.jwb.2015.10.001
Chang, Y., Gong, Y., & Peng, M.W. (2012). Expatriate Knowledge Transfer, Subsidiary Absorptive Capacity, and Subsidiary Performance. The Academy of Management Journal, 55(4), 927–948. https://www.jstor.org/stable/23317620
Clarke, V., & Braun, V. (2017). Thematic analysis. The Journal of Positive Psychology, 12(3), 297–298. https://doi.org/10.1080/17439760.2016.1262613
Cohen, W.M., & Levinthal, D.A. (1990). Absorptive Capacity: A New Perspective on Learning and Innovation. Administrative Science Quarterly, 35(1), 128–152. https://doi.org/10.2307/2393553
Davenport, T.H., & Prusak, L. (2001). Tudásmenedzsment. Kossuth Kiadó.
Ferreira, J.J., Fernandes, C.I., Guo, Y., & Rammald, H.G. (2022). Knowledge worker mobility and knowledge management in MNEs: A bibliometric analysis and research agenda. Journal of Business Research, 142, 464–475. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2021.12.056
Garaj, E. (2005). A bizalom szerepe a tudástranszfer folyamatában. Vezetéstudomány, 36(12), 2-18. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2005.12.01
Grant, R.M. (1996). Toward a Knowledge-Based Theory of the Firm. Strategic Management Journal, 17, 109– 122. https://doi.org/10.1002/smj.4250171110
Harangozó, T. (2007). Az intellektuális tőke mérése és ennek lehetséges magatartási vonatkozásai. Vezetéstudomány, 38(12), 18–34. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2007.12.02
Harzing, A.W., Pudelko, M, & Reiche, B.S. (2016). The Bridging Role of Expatriates and Inpatriates in Knowledge Transfer in Multinational Corporations. Human Resource Management, 55(4), 679–695. https://doi.org/10.1002/hrm.21681
Hocking, J.B., Brown, M., & Harzing, A.W. (2004). A knowledge transfer perspective of strategic assignment purposes and their path-dependent outcomes. International Journal of Human Resource Management, 15(3), 565–586. https://doi.org/10.1080/0958519042000181269
Kane, A.A., & Rink, F (2020). Personnel Movement as a Mechanism for Learning in Organizations and Teams. In Argote, L., & Levine, J. M. (Eds.), The Oxford Handbook of Group and Organizational Learning (pp. 355-364). Oxford Univ. Press.
Kapás, J. (1999) A vállalat tudása. Vezetéstudomány, 30(6), 2-11. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/5111/1/VT_1999n6p2.pdf
Klimkó, G. (2001). A tudásmenedzsment megközelítési módjai. Vezetéstudomány, 32(4), 14–20. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4895/1/VT_2001n4p14.pdf
Lazarova, M., & Tarique, I. (2005). Knowledge transfer upon repatriation. Journal of World Business, 40(4), 361–373. https://doi.org/10.1016/j.jwb.2005.08.004
Lukács, A., & Dorner, H. (2019). Nemzetközi tudásmenedzsment modellek összehasonlító elemzése. Neveléstudomány, 7(3-4), 25–44. https://doi.org/10.21549/NTNY.27.2019.3.2
Maguire, M., & Delahunt, B. (2017). Doing a Thematic Analysis: A Practical, Step-by-Step Guide for Learning and Teaching Scholars. AISHE-J, 9, 3351–33514. https://ojs.aishe.org/index.php/aishe-j/article/view/335
Mäkelä, K., & Brewster, C. (2009). Interunit interaction contexts, interpersonal social capital, and the differing levels of knowledge sharing. Human Resource Management, 48(4), 591–613. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1002/hrm.20300.
Martins, D. (2013). Expatriates’ influence on knowledge sharing: An empirical study with international Portuguese companies (Conference Paper). In Proceedings of the European Conference on Knowledge Management, ECKM, Volume 1 (pp. 421–428). Porto.
Minbaeva, D.B. (2005). HRM practices and MNC knowledge transfer. Personnel Review, 34(1), 125–144. https://doi.org/10.1108/00483480510571914
Minbaeva, D.B., & Michailova, S. (2004). Knowledge transfer and expatriation in multinational corporations: The role of disseminative capacity. Employee Relations, 26(6), 663–679. https://doi.org/10.1108/01425450410562236
Nonaka, I. (1994). A dynamic theory of organizational knowledge creation. Organization Science, 51(1), 14– 37. https://doi.org/10.1287/orsc.5.1.14
Oddou, G., Osland, J.S., & Blakeney, R.N. (2009). Repatriating Knowledge: Variables Influencing the “Transfer” Process. Journal of International Business Studies, 40(2), 181–199. https://doi.org/10.1057/palgrave.jibs.8400402
Reiche, B.S. (2011). Knowledge transfer in multinationals: The role of inpatriates’ boundary spanning. Human Resource Management, 50(3), 365–389. https://doi.org/10.1002/hrm.20423
Riusala, K., & Smale, A. (2007). Predicting Stickiness Factors in the International Transfer of Knowledge through Expatriates. International Studies of Management & Organization, 37(3), 16–43. https://doi.org/10.2753/imo0020-8825370301
Sápiné Duduk, I. (2013). A tacit tudás jelentősége a globalizált vállalati kultúrában. Competitio, 12(2), 5-20. https://doi.org/10.21845/comp/2013/2/6
Scherrer, M., Deflorin, P., Szász, L., Rácz, B.G., Cardoș, I.R., & Fábián, I. (2020). Prerequisites for a beneficial knowledge transfer between manufacturing plants. Vezetéstudomány, 51(11), 2-13. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.11.01
Sólyom A., & Fenyvesi É. (2021). A tacit tudás átadását támogató eszközök. Vezetéstudomány, 52(10), 57-88. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.10.05
Spencer, L., Ritchie, J., & O’Connor, W., Morrell, G., & Ormston, R. (2014). Analysis: Principles and Processes. In Ritchie, J., Lewis, J.; McNaughton Nicholls, C.; & Ormston, R. (Szerk.), Qualitative Research Practice. A Guide for Social Science Students and Researchers (pp. 269-293). SAGE Publications Ltd.
Sümeginé Dobrai, K. (2002). Tudástranszfer nemzetközi vállalatoknál. Vezetéstudomány, 33(5), 22-29. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4744/1/VT_2002n5p22.pdf
Szeleczki, Z. (1999). A tudásmenedzsment koncepciója és háttere. Vezetéstudomány, 30(12), 22-30. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/5172/1/VT_1999n12p22.pdf
Szulanski, G., & Lee, S. (2020). Knowledge Transfer Barriers, Methods, and Timing of Methods. In Argote, L., & Levine, J.M. (Eds.), The Oxford Handbook of Group and Organizational Learning (pp. 365-386). Oxford Univ. Press.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Corvinus University of Budapest, publisher of Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
