A magyar vállalatok fenntarthatósági közzétételének vizsgálata tartalomelemzéssel, a változó szabályozás tükrében
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.KSZ.01Kulcsszavak:
nem-pénzügyi közzététel, fenntarthatósági közzététel, ESG (Environment, Social, Governance)-jelentés, NFRD (Non-Financial Reporting Directive), CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), tartalomelemzésAbsztrakt
A kutatás fókuszában a magyar nagyvállalatok fenntarthatósági közzétételi gyakorlatának vizsgálata áll. A téma aktualitását az Európai Unió új irányelve adja (CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive), melynek magyar jogrendbe implementálása folyamatban van. A szerzők tárgyalják a nem-pénzügyi közzététel folyamatát, valamint áttekintik a témához kapcsolódó legfontosabb elméleteket: érdekhordozói elmélet, megbízó-ügynök elmélet, jelzéselmélet és legitimitáselmélet. Az empirikus vizsgálat során százelemű mintán tartalomelemzéssel vizsgálták a magyar nagyvállalatok fenntarthatósági közzétételi gyakorlatát, a jelentések formáját, a használt standardokat és a CSRD által előírt témák (környezeti, társadalmi, vállalatirányítási tényezők és korrupcióellenes tevékenységek) tekintetében. Az eredmények szerint azoknak a vállalatoknak közelít leginkább a közzétételi gyakorlata a jövőbeni szabályozás előírásaihoz, melyek egy vállalatcsoport tagjaként működnek. A leggyakrabban előforduló témák a vizsgáltak közül a környezeti tényezők. Legkevésbé a korrupcióellenes tevékenységekről jelentenek a vállalatok. A leggyakrabban előforduló standard a GRI (Global Reporting Initiative) volt, majd ezt követte a TCFD (Task Force on Climate related Financial Disclosure). A kapott eredmények hozzájárulnak az említett elméletek igazolásához.
Letöltések
Hivatkozások
An, Y., Davey, H., & Eggleton, I.R.C. (2011). Towards a comprehensive theoretical framework for voluntary IC disclosure. Journal of Intellectual Capital, 12(4), 571–585. https://doi.org/10.1108/14691931111181733
Baricz, R. (1994). Mérlegtan. Aula Kiadó.
Bellora, L., & Guenther, T.W. (2013). Drivers of innovation capital disclosure in intellectual capital statements: Evidence from Europe. The British Accounting Review, 45(4), 255–270. https://doi.org/10.1016/j.bar.2013.06.002
Campbell, D., Shrives, P., & Bohmbach‐Saager, H. (2001). Voluntary disclosure of mission statements in corporate annual reports: signaling what and to whom? Business and Society Review, 106(1), 65–87. https://doi.org/10.1111/0045-3609.00102
Dumitru, M., Dyduch, J., Gușe, R.G., & Krasodomska, J. (2017). Corporate reporting practices in Poland and Romania – An ex-ante study to the new non-financial reporting European directive. Accounting in Europe, 14(3), 279–304. https://doi.org/10.1080/17449480.2017.1378427
Európai Bizottság (2017). A Bizottság közleménye – Iránymutatás a nem pénzügyi beszámolókhoz (a nem-pénzügyi információkkal kapcsolatos beszámolás módszertana). Pub. L. No. 2017/C 215/01 (2017). https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=OJ:C:2017:215:TOC
Európai Parlament és Tanács. (2014). Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. Október 22.) A 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról. http://data.europa.eu/eli/dir/2014/95/oj/hun
Európai Parlament és Tanács. (2022). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. December 14.) a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/ EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/ EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.L_.2022.322.01.0015.01.ENG&toc=OJ%3AL%3A2022%3A322%3ATOC
Flammer, C. (2012). Corporate social responsibility and shareholder reaction: the environmental awareness of investors. Academy of Management Journal, 56(3), 758–781. https://doi.org/10.5465/amj.2011.0744
Hajdu, T., Lukács J., & Ducsai A.R. (2023). A kör négyszögesítése, avagy az ESG-jelentések számszerű minősítése. Pénzügyi Szemle, 69(2), Art. 2. https://doi.org/10.35551/PFQ_2023_2_6
Herczeg, B., Pintér, É., & Bagó, P. (2023). How green and digital transformation shapes industries: Twin transition to a green and digital future. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 54(5), 51-63. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.05.05
Ho, H., Chau, K., & Cheung, P. (2012). Intellectual capital disclosure and initial public offerings: evidence from Hong Kong. Journal of Applied Economics and Business Research, 2(2), 56–68.
Horváth, D. (2022). FinTech és blockklánc alapú megoldások alkalmazási lehetőségei a zöld pénzügyekben. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 53(4), 41-54. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.04.04
Jensen, M.C., & Meckling, W.H. (1976). Theory of the firm: Managerial behavior, agency costs and ownership structure. Journal of Financial Economics, 3(4), 305–360. https://doi.org/10.1016/0304-405X(76)90026-X
Junior, D.M.B. (2019). Relatório de sustentabilidade e desempenho das firmas brasileiras de capital aberto. Revista Catarinense Da Ciência Contábil, 18, 2779. https://doi.org/10.16930/2237-766220192779
Kaliczka, N., & Naffa, H. (2010). Természetes jelzések a megbízó-ügynök koalíció jövedelmének hitelesítésében. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 41(4), 45–54. https://doi.org/10.14267/veztud.2011.ksz.11
Kiss, G.D., & Kuba, P. (2009). Diverzifikáció a komplex tőkepiacokon–Az emberi tényező hatása a tőkepiacok működésére. Hitelintézeti Szemle, 8(1), 25–48. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/21886/
Kovács, Z.I., & Lippai-Makra, E. (2022). COVID-related disclosure practices of Hungarian entities. In Proceedings of the European Union’s Contention in the Reshaping Global Economy (pp. 2 36–247). Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar. http://acta.bibl.u-szeged.hu/75078/
Köves, A., & Király, G. (2022). A fenntarthatósági átmenet kihasználatlan erőforrásai: Egy marketingiparági backcasting folyamat tanulságai. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 53(2), 2-14. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.02.01
KPMG International. (2017). The KPMG Survey of Corporate Responsibility Reporting 2017. https://assets.kpmg/content/dam/kpmg/xx/pdf/2017/10/kpmg-survey-of-corporate-responsibility-reporting-2017.pdf
KPMG International. (2020). The Time Has Come: The KPMG Survey of Sustainability Reporting 2020 (o. 63). https://assets.kpmg/content/dam/kpmg/xx/pdf/2020/11/the-time-has-come.pdf
Krippendorff, K. (1989). Content Analysis. In E. Barnouw, G. Gerbner, W. Schramm, T.L. Worth, & L. Gross (Eds.), International encyclopedia of communication: vol. 1. (pp. 403–407). Oxford University Press. http://repository.upenn.edu/asc_papers/226
Krippendorff, K. (2011). Agreement and Information in the Reliability of Coding. Communication Methods and Measures, 5, 1–20. https://doi.org/10.1080/19312458.2011.568376
Lakatos, L.P. (2013). A számviteli érdekhordozói elméletek evolúciója és a szabályozás. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 44(5), 47-59. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2013.05.05
Lakatos, L.P. (2009). A számvitel szabályozása, és a pénzügyi kimutatások hasznosságának megítélése [Doktori értekezés]. Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola. https://phd.lib.uni-corvinus.hu/503/
Li, J.G. (2008). A longitudinal study of corporate social disclosure in Chinese listed companies’ annual reports: 2002 to 2006 [Thesis, Auckland University of Technology]. https://openrepository.aut.ac.nz/handle/10292/493
Li, J., Pike, R., & Haniffa, R. (2008). Intellectual capital disclosure and corporate governance structure in UK firms. Accounting and Business Research, 38(2), 137–159. https://doi.org/10.1080/00014788.2008.9663326
Lippai-Makra, E. (2021). A nem pénzügyi közzététel jó gyakorlata a változó szabályozás tükrében. SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT: SZAKMA, 63(9), 51
Lippai-Makra, E. (2022). A magyar közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók nem pénzügyi beszámolási gyakorlatának vizsgálata [Doktori értekezés]. Szegedi Tudományegyetem. https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/11248/
Lippai-Makra, E., & Kovács, Z.I. (2021). Motivációk a nem pénzügyi információk közzététele mögött – interjús kutatás a közérdeklődésre számot tartó szervezetek kommunikációjáról. Marketing & Menedzsment, 55(1), 55–65. https://doi.org/10.15170/MM.2021.55.01.05
Lippai-Makra, E., Kovács, Z.I., & Kiss, G.D. (2022). The non-financial reporting practices of Hungarian listed public interest entities considering the 2014/95/EU Directive. Journal of Applied Accounting Research, 23(1), 301–318. https://doi.org/10.1108/JAAR-04-2021-0086
Magness, V. (2006). Strategic posture, financial performance and environmental disclosure: An empirical test of legitimacy theory. Accounting, Auditing & Accountability Journal, 19(4), 540–563. https://doi.org/10.1108/09513570610679128
Manes-Rossi, F., Tiron-Tudor, A., Nicolò, G., & Zanellato, G. (2018). Ensuring More Sustainable Reporting in Europe Using Non-Financial Disclosure—De Facto and De Jure Evidence. Sustainability, 10(4), 1162. https://doi.org/10.3390/su10041162
Matuszak, Ł., & Różańska, E. (2021). Towards 2014/95/ EU directive compliance: The case of Poland. Sustainability Accounting, Management and Policy Journal, 12(5), 1052–1076. https://doi.org/10.1108/SAMPJ-02-2020-0042
McLachlan, J., & Gardner, J. (2004). A Comparison of Socially Responsible and Conventional Investors. Journal of Business Ethics, 52(1), 11–25. https://doi.org/10.1023/B:BUSI.0000033104.28219.92
Mion, G., & Loza Adaui, C.R. (2019). Mandatory Nonfinancial Disclosure and Its Consequences on the Sustainability Reporting Quality of Italian and German Companies. Sustainability, 11(17), 4612. https://doi.org/10.3390/su11174612
Mohl, G. (2013). A kockázat szerepe a könyvvizsgálatban. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 44(10), 50–62. https://doi.org/10.14267/veztud.2013.10.05
Naffa, H., Dudás, F., & Juhász, K. (2021). ESG-szempontok a klímakockázat előrejelzésében. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 52(8–9), 18-33. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.09.02
Nemes, Z., & Széchy, A. (2023). A szén-dioxid-kibocsátások árazása: Az elméleti alapoktól a vállalati gyakorlatig. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 54(2), 40-52. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.02.04
Ortas, E., Gallego‐Alvarez, I., & Etxeberria, I.Á. (2015). Financial Factors Influencing the Quality of Corporate Social Responsibility and Environmental Management Disclosure: A Quantile Regression Approach. Corporate Social Responsibility and Environmental Management, 22(6), 362–380. https://doi.org/10.1002/csr.1351
Pereira Eugénio, T., Costa Lourenço, I., & Morais, A.I. (2013). Sustainability strategies of the company TimorL: Extending the applicability of legitimacy theory. Management of Environmental Quality: An International Journal, 24(5), 570–582. https://doi.org/10.1108/MEQ-03-2011-0017
Ragini. (2012). Corporate Disclosure of Intangibles: A Comparative Study of Practices among Indian, US, and Japanese Companies. Vikalpa, 37(3), 51–72. https://doi.org/10.1177/0256090920120305
Roberts, R.W. (1992). Determinants of corporate social responsibility disclosure: An application of stakeholder theory. Accounting, Organizations and Society, 17(6), 595–612. https://doi.org/10.1016/0361-3682(92)90015-K
Shehata, N.F. (2014). Theories and Determinants of Voluntary Disclosure. Accounting and Finance Research, 3(1). https://doi.org/10.5430/afr.v3n1p18
Singh, I., & Zahn, J.L.W.M.V. der. (2008). Determinants of intellectual capital disclosure in prospectuses of initial public offerings. Accounting and Business Research, 38(5), 409–431. https://doi.org/10.1080/00014788.2008.9665774
Stolowy, H., & Paugam, L. (2018). The expansion of non-financial reporting: An exploratory study. Accounting and Business Research, 48(5), 525–548. https://doi.org/10.1080/00014788.2018.1470141
Szennay, Á., & Szigeti, C. (2019). A fenntartható fejlődési célok és a GRI szerinti jelentéstétel kapcsolatának elemzése. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 50(4), 33–43. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.04.04
Tamásné Vőneki, Z., & Lamanda, G. (2020). Az ESG-kockázatokkal kapcsolatos banki közzétételek tartalomelemzése: Pillanatkép a hazai nagybankok közzétételi gyakorlatáról. Gazdaság és Pénzügy, 7(4), 420–433. https://doi.org/10.33926/GP.2020.4.3
Tirnitz, T.J. (2010). A BÉT-en jegyzett társaságok önkéntes stratégiai adatszolgáltatása. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 41(1), 38–47. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2010.01.03
Tóth, B. (2020). A 2014-es államszámviteli reform az önkormányzati tapasztalatok tükrében: Pilotprojekt a problémák feltárására. Pénzügyi Szemle, 65(2), 244- 260. https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_2_6
Venturelli, A., Fasan, M., & Pizzi, S. (2022). Guest editorial Rethinking non-financial reporting in Europe: Challenges and opportunities in revising Directive 2014/95/EU. Journal of Applied Accounting Research, 23(1), 1–7. https://doi.org/10.1108/JAAR-02-2022-265
Watson, A., Shrives, P., & Marston, C. (2002). Voluntary disclosure of accounting ratios in the UK The British Accounting Review, 34(4), 289–313. https://doi.org/10.1006/bare.2002.0213
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Corvinus University of Budapest, publisher of Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
