Az érdeklődés jelentősége a számviteltanulásban az első évi eredmények tükrében
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.KSZ.05Kulcsszavak:
érdeklődés, felsőoktatás, motiválás, oktatói hatás, számviteloktatásAbsztrakt
A felsőoktatás feladata a jövő munkavállalójának tanulás iránti elköteleződését megalapozni. Napjaink egyetemi hallgatóinak (COVID-diák-generáció) a világjárvány alapvetően meghatározta tanulmányait: a pandémia nem kedvezett a tanulás hatékonyságának és a tanulók motivációjának. A számviteloktatás kontextusában több kutatás kiemelte a motiválás oktatói feladatait és az oktatók hatását a hallgatói teljesítményre. Jelen kutatás három hipotézise a hallgatók előképzettségével, az alapszak választásával, érdeklődésének változásával (látens módon az oktatók hatásával), illetve a hallgatók első évben elért eredményeivel kapcsolatos. Az adatgyűjtés kérdőívvel zajlott 2022 és 2023 őszén, a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatóinak körében. Az eredmények alapján a hallgatók előképzettsége bár meghatározza az alapszakválasztást (H1), de nem hozható összefüggésbe már az első éves eredményekkel sem (H2). A megkérdezett hallgatók többségének kezdeti, számvitel iránti érdeklődése pozitív irányba változott, amely változásban az oktatók előadásmódjának kiemelt szerepe van, és amely változás pozitív összefüggésbe hozható a tanulmányi eredményekkel (H3). A szerzők következtetése, hogy a hallgatók szakmai érdeklődésének felkeltése lehetséges és kiemelten fontos oktatói feladat.
Letöltések
Hivatkozások
Bailey, C.D., Gupta, S., & Schrader, R.W. (2000). Do students’ judgment models of instructor effectiveness differ by course level, course content, or individual instructor? Journal of Accounting Education, 18(1), 15-34. https://doi.org/10.1002/jee.20013
Balázsiné Farkas, K. (2017). A diplomás pályakezdő pénzügyi, számviteli és controlling szakemberek kompetenciái (II. rész). Controller Info, 5(3), 34-43. https://doi.org/10.24387/CI.2017.3.5
Bán, E., Ilyésné Molnár, E., Jármai, E.M., & Vágány, J. B. (2023). Tehetséggondozás a magyar gazdasági felsőoktatásban — Fókuszban a Tudományos Diákköri Konferencia és a Közgazdaságtudományi Szekció. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 54(7- 8), 105-120. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.07-08.08
Bazkiaei, H.A., Heng, L.H., Khan, N.U., Sauf, R.B.A., & Kasim, R.S.R. (2020). Do entrepreneurial education and big-fve personality traits predict entrepreneurial intention among universities students? Cogent Business & Management, 7(1), 1801217. https://doi.org/10.1080/23311975.2020.1801217
Biesta, G. (2010). Good education in an age of measurement: Ethics, politics, democracy. Routledge.
Biggs, J. (1979). Individual differences in study processes and the Quality of Learning Outcomes. Higher Education, 8(4), 381–394. https://doi.org/10.1007/BF01680526
Byrne, M., & Flood, B. (2005). A study of accounting students’ motives, expectations and preparedness for higher education. Journal of Further and Higher Education, 29(2), 111-124. https://doi.org/10.1080/03098770500103176
Byrne, M. & Flood, B. (2008). Examining the relationships among background variables and academic performance of first year accounting students at an Irish University. Journal of Accounting Education, 26(4), 202–212. https://doi.org/10.1016/j.jaccedu.2009.02.001
Elliott, G. (2021). Generation COVID and the Impact of Lockdown. Research Matters, 31, 68-83. https://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ1294096.pdf
Eskew, R.K., & Faley, R.H. (1988). Some determinants of students performance in the first college-level financial accounting course. Accounting Review, 63(1), 137- 147. https://www.jstor.org/stable/247684
Frányó Zs.Zs., Szijártó, B., & Török M.Zs. (2023). Számvitel és controlling: oktatási kihívások és megoldások. In Denich, E (Szerk.), A számvitel és a controlling elmélete, gyakorlata – Újdonságok és kihívások a számvitel világában I. Tudományos Konferencia konferenciakötet (pp. 40-53). Budapesti Gazdasági Egyetem.
Fűzi, B. (2019). Should we and can we motivate university students? – The analysis of the interpretation of the role and the teaching methods of university teachers. Proceedings of the 7th Teaching & Education Conference. London. https://doi.org/10.20472/TEC.2019.007.004
Geertsema, J. (2021). Faculty development in the context of a research-intensive university. Hungarian Educational Research Journal, 11(3), 230–245. https://doi.org/10.1556/063.2021.00073
Gottfried, A.E., Marcoulides, G.A., Gottfried, A.W., Oliver, P.H., & Guerin,D.W. (2007). Multivariate latent change modeling of developmental decline in academic intrinsic math motivation and achievement: Childhood through adolescence. International Journal of Behavioral Development, 31(4), 317–327. https://doi.org/10.1177/016502540707775
Gyarmathy, É. (2001). A tehetségekről. Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete.
Halász, G. (2010). A tanulás minősége a felsőoktatásban: Intézményi és nemzeti szintű folyamatok. https://halaszg.elte.hu/download/A_study_TANULAS.pdf
Hattie, J. (2015). The Applicability of Visible Learning to Higher Education. Scholarship of Teaching and Learning in Psychology, 1(1), 79-91. https://doi.org/10.1037/stl0000021
Jármai E.M., Fűzi, B., & Végh, Á. (2019). Tanításmódszertani kihívások a gazdasági felsőoktatásban. In Solt, K. (Szerk.), Kutatói innovációk – Válogatás egy kutatási projekt eredményeiből (pp. 65–90). Budapesti Gazdasági Egyetem.
Józsa, K. (2002). Az elsajátítási motiváció pedagógiai jelentősége. Magyar Pedagógia, 102(1), 79–104. https://www.magyarpedagogia.hu/index.php/magyarpedagogia/article/view/239
Juhász, Cs. (2017). Z generációs hallgatók felsőoktatási motivációjának vizsgálata. Közép-Európai Közlemények, 10(2), 131–141. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/12434
Kardos, B., Szijártó, B., Török M.Zs., & Veress, A. (2015). Üzleti felsőoktatás hallgatóinak motivációi, várakozásai – nemzetközi kitekintés. In Felelős társadalom, fenntartható gazdaság: Nemzetközi tudományos konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából: Tanulmánykötet (pp. 11-20). Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó.
Keef, S.P. (1988). Preparation for first level university accounting course: the experience in New Zealand. Journal of Accounting Education, 6(2), 293-307. https://doi.org/10.1016/0748-5751(88)90010-3
Kember, D. (2009). Promoting student-centred forms of learning across an entire university. Higher Education, 58(1), 1–13. https://doi.org/10.1007/s10734-008-9177-6
Kiss, Á., & Lukács, J. (2017). A számvitel és a menedzseri tudásháló kapcsolata. Controller Info 5(3), 2–6. https://doi.org/10.24387/CI.2017.3.1
Koh, M.Y. & Koh, H.C. (1999). The determinants of performance in an accountancy degree program. Accounting Education: An International Journal, 8(1), 13-29. https://doi.org/10.1080/096392899331017
Lantos, C., Lukács, J., & Száz, J. (2022). Szilánkok a felsőfokú pénzügyi és számviteli oktatásról: Mit is tanuljanak ma a jövő bankárai és számvitelesei? Gazdaság és Pénzügy, 9(1), 102–112. https://doi.org/10.33926/GP.2022.1.5
Luong, H., Man, Y., Botafogo, F., & Beatson, N. (2022). Sense of belonging during a global pandemic: a case of accounting students. Accounting Education, 31(6), 652-666. https://doi.org/10.1080/09639284.2022.2134732
Lux, G., Callimaci, A., Caron, M.A., Fortin, A., & Smaili, N. (2023). COVID-19 and emergency online and distance accounting courses: a student perspective of engagement and satisfaction. Accounting Education, 32(2), 115-149. https://doi.org/10.1080/09639284.2022.2039729
Manninen, J., Koivunen, A., Kuittinen, E., Luukanne, S., Sarkka, A., & Passi, S. (2007). Environments that Support Learning: An Introduction to the Learning Environments Approach. Finnish National Board of Education. ISBN: 9789521334405
Maslow, A.H. (1943). Preface to motivation theory. Psychosomatic Medicine, 5, 85–92. https://doi.org/10.1097/00006842-194301000-00012
McCrindle, M. & Wolfinger, E. (2010). Az XYZ ábécéje. A nemzedékek meghatározása. Korunk, 21(11), 13-18. https://epa.oszk.hu/00400/00458/00562/pdf/EPA00458_korunk_2010-11_013-018.pdf
Mikáczó, É. (2020). A felsőfokú számviteles képzésben zajló oktatás fejlesztés értékelése hallgatói megkérdezések alapján. In Társadalmi és gazdasági folyamatok elemzésének kérdései a XXI. században (pp. 96–115). SZTE. https://doi.org/10.14232/tgfek21sz.7
Mikáczó, É.I. (2021a). Az egyetemi oktatás fejlesztési irányainak kijelölése hallgatói vélemények alapján. In Budapesti Corvinus Egyetem Számvitel Tanszék (Szerk.), Fókuszban a változás, avagy nemzetközi trendek a pénzügyi és a számviteli oktatásban és kutatásban: V. Bosnyák János emlékkonferencia és más kutatási eredmények (pp. 142-153). BCE.
Mikáczó, É.I. (2021b). Szakmai oktatás – múltja, jelene és jövője – a számvitel oktatás tükrében [Doktori értekezés]. Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola. https://doi.org/10.14267/phd.2021002
Miska, C., Stahl, G.K., & Mendenhall, M. (2013). Intercultural competencies as antecedents of responsible global leadership. European Journal of International Management, 7(5), 550-569. https://doi.org/10.1504/EJIM.2013.056477
OECD. (2019). OECD Future of Education and Skills 2030: OECD Learning Compass 2030. OECD. https://www.oecd.org/education/2030-project/teaching-and-learning/learning/learning-compass-2030/OECD_Learning_Compass_2030_Concept_Note_Series.pdf
OECD. (2022). Building the future of education. OECD. https://web-archive.oecd.org/2022-11-30/618066-future-of-education-brochure.pdf
Pál, E., & Törőcsik, M. (2013). Irodalmi áttekintés a Z generációról. Pécsi Tudományegyetem.
Prensky, M. (2001). Digital natives, digital immigrants part 2: Do they really think differently? On the Horizon, 9(6), 1-6. https://doi.org/10.1108/10748120110424843
Rapos, N., Gaskó, K., Kálmán, O., & Mészáros, G. (2011). Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Reyad, S.M.R., Al-Sartawi, A.M., Badawi, S., & Hamdan, A. (2019). Do entrepreneurial skills affect entrepreneurship attitudes in accounting education? Higher Education, Skills and Work-Based Learning, 9(4), 739- 757. https://doi.org/10.1108/HESWBL-01-2019-0013
Siklósi, Á., & Sisa, K. (2017). Innováció és fenntarthatóság a hazai számviteli felsőoktatásban. Controller Info, 5(3), 42-49. https://doi.org/10.24387/CI.2017.3.8
Sisa, K., Siklósi, Á., Harsányi, G., & Veress, A. (2020). A számviteli képzés helye és szerepe a felsőoktatás stratégiai célkitűzései mentén. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 51(2), 32–45. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.02.03
Szemerszki, M. (2015). A tanulói eredményesség dimenziói és háttértényezői. In Eredményesség az oktatásban. Dimenziók és megközelítések (pp. 52–87). OFI.
Szendrei-Pál, E. (2023). A vállalkozói készségek hatása a gazdasági és társadalmi fejlődésre. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 54(7-8), 2-12. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.07-08.01
Tarpataki, E., & Mikáczó, É. (2022). Lépések az élményalapú oktatás irányába: A játékosítás határmezsgyéjén a számvitel alapjai tárgy oktatásában. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 53(12), 45-55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.12.04
Taylor, J., & Mander, A. (2007). Studying at university: Early perceptions and experiences of first year service mathematics students. Studies in Learning, Evaluation Innovation and Development, 4(3), 29-43. http://sleid.cqu.edu.au/index.php
Török, Á., & Nagy, A.M. (2014). A verseny formái, szereplői és érdekeltjei a felsőoktatási piacon. Educatio 23(4), 567-582. http://real.mtak.hu/21035/13/21035.pdf
Trigwell, K., & Prosser, M. (2020). Exploring university teaching and learning: Experience and context. Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-030-50830-2
Vezér, B. (2020). A felfedezés öröme? Psychologia Hungarica Caroliensis, 8(4). 100-149. https://doi.org/10.52993/PSYHUNG.8.2020.4.3
World Economic Forum (2016). Ten 21st-century skills every student needs. https://www.weforum.org/agenda/2016/03/21st-century-skills-future-jobs-students/
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Corvinus University of Budapest, publisher of Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
