A vállalkozói korrupcióészlelés mérésének kihívásai
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.01.01Kulcsszavak:
korrupcióészlelés, vállalatvezetők, vállalkozókAbsztrakt
A korrupció jelensége izgalmas kutatási kihívást jelent: egy ennyire negatívan megítélt jelenséget kutatni nem könnyű feladat, az alanyok prekoncepciói torzíthatják az empirikus folyamatot. Ennek ellenére nagy érdeklődés tapasztalható a téma iránt. A gazdasági teljesítmény, a befektetői környezet és a gazdaság egyéb területeinek megítélése függ egy ország korrupciós szintjétől, mely többféle mutatóval, módszerrel jellemezhető, viszont az adott országban uralkodó jelenséggel kapcsolatos egyéni magatartás, észlelés nagyobb segítséget nyújt a megértésben, reálisabb képet adhat. A szerzők kutatásukban az egyén korrupcióészleléssel kapcsolatos attitűdjeit vizsgálták, azaz nem a korrupció tapasztalását, sokkal inkább azt, hogy miként viszonyul a korrupt helyzetekhez, hogyan ítéli meg a résztvevők viselkedését, és mennyire jellemző, hogy maga is így viselkedne hasonló helyzetben. Kutatásuk során 261 vállalkozó körében végeztek vizsgálatot egy általuk fejlesztett vignetta-értékelő rendszerrel. A vállalkozók érzékenységét és a korrupt viselkedésminták követésének valószínűségét mérték. Munkájuk eredményeként kiderült, hogy a megkérdezett vállalkozók miként viseltetnek az üzleti életben elkövetett, valamint a magánemberek közötti vagy a kormányzati korrupció iránt.
Letöltések
Hivatkozások
Afonso, O., Bandeira, A.M., & Lima, P.G. (2022). Growth and welfare effects of corruption penalties. Economic Systems, 46(3), 101004. https://doi.org/10.1016/j.ecosys.2022.101004
Aïssaoui, R., & Fabian, F. (2022). Globalization, economic development, and corruption: A cross-lagged contingency perspective. Journal of International Business Policy, 5(1), 1–28. https://doi.org/10.1057/s42214-020-00091-5
Al-Jundi, S.A. (2019). A survey dataset on determinants of administrative corruption. Data in Brief, 27, 104820. https://doi.org/10.1016/j.dib.2019.104820
Arellano Gault, D. (2017). Corrupción como proceso organizacional: comprendiendo la lógica de la desnormalización de la corrupción. Contaduria y Administracion, 62(3), 827–842. https://doi.org/10.1016/j.cya.2016.01.008
Beesley, C., & Hawkins, D. (2022). Corruption, institutional trust and political engagement in Peru. World Development, 151, 105743. https://doi.org/10.1016/j.worlddev.2021.105743
Bencsik, A., Machová, R., Juhász, T., & Csókás, L. (2018). Vezető/leader versus etika avagy az etikus leaderi magatartás jellemzői. Vezetéstudomány, 49(10–11), 93–104. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.10.09
Boisvert, A.L., Dent, P., & Brunelle Quraishi, O. (2014). Corruption in Canada: Definitions and Enforcement. Deloitte LLP.
Bu, D., Hanspal, T., & Liao, Y. (2022). Political corruption, trust, and household stock market participation. Journal of Banking and Finance, 138, 106442. https://doi.org/10.1016/j.jbankfin.2022.106442
Caiden, G.E. (1994). Dealing with administrative corruption. In Terry L. Cooper (ed.), Handbook of administrative ethics (pp. 305-322). Marcel Dekker.
Clark, A.K. (2017). Measuring Corruption: Transparency International’s “Corruption Perceptions Index”. In Corruption, Accountability and Discretion (Public Policy and Governance, Vol. 29) (pp. 3-22). Emerald Publishing Limited. https://doi.org/10.1108/S2053-769720170000029001
Csillag, S. (2015). Az etikus viselkedés elméletének és gyakorlatának összekapcsolása kooperatív kutatás keretei között. Vezetestudomány, 46(1), 20–32. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2015.01.02
Cuervo-Cazurra, A., Dieleman, M., Hirsch, P., Rodrigues, S.B., & Zyglidopoulos, S. (2021). Multinationals’ misbehavior. Journal of World Business, 56(5), 101244. https://doi.org/10.1016/J.JWB.2021.101244
Davis, J.H., & Ruhe, J.A. (2003). Perceptions of Country Corruption: Antecedents and Outcomes. Journal of Business Ethics, 43(4), 275–288. https://doi.org/10.1023/A:1023038901080
De Graaf, G. (2007). Causes of Corruption: Towards a Contextual Theory of Corruption. Public Administration Quarterly, 31(1), 39–86. https://doi.org/http://www.jstor.org/stable/41288282
Doig, A., & Riley, S. (1998). Corruption and anti-corruption strategies: Issues and case studies from developing countries. In Corruption and Integrity Improvement Initiatives in Developing Countries (pp. 45-62), UNDP. http://www.anti-corruption.org/wp-content/uploads/2016/11/Corruption-and-anti-corruption-strategies-Issues-and-case-studies-Doig-1998.pdf
Doig, A., & Wilson, J. (1998). What price new public management? Political Quarterly, 69(3), 267–276. https://doi.org/10.1111/1467-923X.0016
Fisman, R., & Svensson, J. (2007). Are corruption and taxation really harmful to growth? Firm level evidence. Journal of Development Economics, 83(1), 63–75. https://doi.org/10.1016/J.JDEVECO.2005.09.009
Getz, K.A., & Volkema, R.J. (2001). Culture, Perceived Corruption, and Economics: A Model of Predictors and Outcomes. Business & Society, 40(1), 7–30. https://doi.org/10.1177/000765030104000103
Godinez, J.R., & Liu, L. (2015). Corruption distance and FDI flows into Latin America. International Business Review, 24(1), 33–42. https://doi.org/10.1016/j.ibusrev.2014.05.006
Goel, R.K., & Nelson, M.A. (2010). Causes of corruption: History, geography and government. Journal of Policy Modeling, 32(4), 433–447. https://doi.org/10.1016/j.jpolmod.2010.05.004
Goel, R.K., & Saunoris, J.W. (2022). Corrupt thy neighbor? New evidence of corruption contagion from bordering nations. Journal of Policy Modeling, 44(3), 635–652. https://doi.org/10.1016/j.jpolmod.2022.05.004
Golden, M.A. (2002). Does Globalization Reduce Corruption? Some Political Consequences of Economic Integration 1. Center for Globalization and Policy Research.
Greenberger, R.S. (1995). US firms lost business due to bribes, report says. Wall Street Journal, (1995. october 5), 2.
Hauk, E., Oviedo, M., & Ramos, X. (2022). Perception of corruption and public support for redistribution in Latin America. European Journal of Political Economy, 74(January), 102174. https://doi.org/10.1016/j.ejpoleco.2021.102174
Hawthorne, O.E. (2012). Do international corruption metrics matter? Assessing the impact of Transparency International’s Corruption Perceptions Index. ProQuest Dissertations and Theses, 241.
Hellman, J.S., Jones, G., & Kaufmann, D. (2003). Seize the state, seize the day: state capture and influence in transition economies. Journal of Comparative Economics, 31(4), 751–773. https://doi.org/10.1016/J.JCE.2003.09.006
Hirsch, P., Zyglidopoulos, S., & Alekos, P. (2021). Can a leader of moral character survive and do good in a corrupt organization? Organizational Dynamics, 50(3), 1–9. https://doi.org/10.1016/j.orgdyn.2020.100753
Husted, B.W. (2002). Culture and international anti-corruption agreements in Latin America. Journal of Business Ethics, 37(4), 413–422. https://doi.org/10.1023/A:1015248921716
Il Park, B., & Xiao, S. (Simon). (2021). Doing good by combating bad in the digital world: Institutional pressures, anti-corruption practices, and competitive implications of MNE foreign subsidiaries. Journal of Business Research, 137(August), 194–205. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2021.08.014
Iwasaki, I., & Suzuki, T. (2012). The determinants of corruption in transition economies. Economics Letters, 114(1), 54–60. https://doi.org/10.1016/j.econlet.2011.08.016
Jávor, I. (2015). Szervezeti hatalmi struktúrák – korrupciós rendszerek. Szociológiai Szemle, 25(1), 2–38. http://real.mtak.hu/37493/1/javor_2015_1_2_38_oldal.pdf
Jávor, I., & Jancsics, D. (2016). The Role of Power in Organizational Corruption: An Empirical Study. Administration and Society, 48(5), 527–558. https://doi.org/10.1177/0095399713514845
Jetter, M., & Parmeter, C.F. (2018). Sorting through global corruption determinants: Institutions and education matter – Not culture. World Development, 109, 279–294. https://doi.org/10.1016/j.worlddev.2018.05.013
Jóna, G. (2020). Versengő együttműködés versus összejátszás, avagy hálózati szintű csalás? Közgazdasági Szemle, 67(2), 164–180. https://doi.org/10.18414/KSZ.2020.2.164
Kassai, Á. (2020). Kiből lehet sikeres vállalkozó? Vállalkozói vezetői kompetenciák vegyes módszertanú vizsgálata. Vezetéstudomány, 50(9), 54–66. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.09.05
Keller, T., & Sik, E. (2009). A korrupció észlelése, elfogadása és gyakorlata. TÁRKI Európai Társadalmi Jelentés 2009. TÁRKI.
Király, G., Géring, Z., Chandler, N., Miskolczi, P., Kovács, K., Lovas, Y., & Csillag, S. (2018). Csalással az élre? A hallgatói csalás vizsgálata az üzleti felsőoktatásban. Vezetéstudomány, 49(3), 28–40. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.03.04
Krifa-Schneider, H., Matei, I., & Sattar, A. (2022). FDI, corruption and financial development around the world: A panel non-linear approach. Economic Modelling, 110(March), 105809. https://doi.org/10.1016/j.econmod.2022.105809
Kul’Ba, V.V., Shelkov, A.B., & Avdeeva, Z.K. (2021). Analysis of anti-corruption management effectiveness based on the scenario approach (on the example of the construction industry). IFAC-PapersOnLine, 54(13), 150–154. https://doi.org/10.1016/j.ifacol.2021.10.436
Kurer, O. (2015). Definitions of Corruption. In Routledge Handbook of Political Corruption (pp. 30- 41). Routledge. http://ndl.ethernet.edu.et/bitstream/123456789/53923/1/21.Paul%20M.%20Heywood.pdf
Kutan, A.M., Douglas, T.J., & Judge, W.Q. (2009). Does corruption hurt economic development? Evidence from Middle Eastern-North African and Latin-American countries. In Sayan, S. (ed.), Economic Performance in the Middle East and North Africa: Institutions, Corruption and Reform (pp. 25–37). Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203879771
Ledeneva, A. (2014). Economies of favours or corrupt societies? Exploring the boundaries between informality and corruption. The Baltic Words, VII(1), 13–21. https://discovery.ucl.ac.uk/id/eprint/1451064/1/TBW_ledeneva-pdf.pdf
Ledeneva, A. (2018). Future challenges of corruption studies. Comparative Southeast European Studies, 66(3), 418–425. https://doi.org/10.1515/soeu-2018-0031
Li, Y., Zhang, B., Fan, D., & Li, Z. (2021). Digital media, control of corruption, and emerging multinational enterprise’s FDI entry mode choice. Journal of Business Research, 130(March), 247–259. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2021.03.006
Lisciandra, M., Milani, R., & Millemaci, E. (2022). A corruption risk indicator for public procurement. European Journal of Political Economy, 73(November), 102141. https://doi.org/10.1016/j.ejpoleco.2021.102141
Malanski, L.K., & Póvoa, A.C.S. (2021). Economic growth and corruption in emerging markets: Does economic freedom matter? International Economics, 166, 58–70. https://doi.org/10.1016/j.inteco.2021.02.001
Malik, A., & Froese, F.J. (2022). Corruption as a perverse Innovation: The dark side of digitalization and corruption in international business. Journal of Business Research, 145(October), 682–693. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2022.03.032
Martin, M.E., & Solomon, H. (2016). Understanding the Phenomenon of “State Capture” in South Africa. Southern African Peace and Security Studies, 5(1), 21– 34. http://www.saccps.org/pdf/5-1/5-1_DRMartin_DrSolomon_2.pdf
Mauro, P. (1998). Corruption: causes, consequences, and agenda for further research. Finance and Development, 35(1), 11–14. https://www.imf.org/external/pubs/ft/fandd/1998/03/pdf/mauro.pdf Mauro, P. (1995). Corruption and growth. Quarterly Journal of Economics, 110(3), 681–712. https://doi.org/10.2307/2946696
Morris, S.D. (2011). Forms of corruption. CESifo DICE Report, 9(2), 10–14. https://www.econstor.eu/bitstream/10419/167031/1/ifo-dice-report-v09-y2011-i2-p10-14.pdf
Mungiu-Pippidi, A. (2015). The Quest for Good Governance: How Societies Develop Control of Corruption. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9781316286937
Neild, R. R. (2002). Public Corruption: The Dark Side of Social Evolution. Anthem Press.
Nguyen, M.L.T., & Bui, N.T. (2022). Government expenditure and economic growth: does the role of corruption control matter? Heliyon, 8(10), e10822. https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2022.e10822
Nordin, R.M., Takim, R., & Nawawi, A.H. (2013). Behavioural Factors of Corruption in the Construction Industry. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 105, 64–74. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2013.11.008
Offe, C. (2004). Political Corruption: Conceptual and Practical Issues. In J. Kornai & S. Rose-Ackerman (Eds.), Building a Trustworthy State in Post-Socialist
Transition (pp. 77–99). Palgrave Macmillan. https://doi.org/https://doi.org/10.1057/9781403981103_5
Owen, P.D., & Vu, T.V. (2022). State history and corruption. Economics Letters, 218, 110774. https://doi.org/10.1016/j.econlet.2022.110774
Owusu, E.K., Chan, A.P.C., & Ameyaw, E. (2019). Toward a cleaner project procurement: Evaluation of construction projects’ vulnerability to corruption in developing countries. Journal of Cleaner Production, 216, 394– 407. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.01.124
Park, H. (2003). Determinants of Corruption: A Cross-National Analysis. Multinational Business Review, 11(2), 29–48. https://doi.org/10.1108/1525383X200300010
Persson, A., Rothstein, B., & Teorell, J. (2013). Why Anticorruption Reforms Fail—Systemic Corruption as a Collective Action Problem. Governance, 26(3), 449– 471. https://doi.org/10.1111/j.1468-0491.2012.01604.x
Polese, Á., Kovács, B., & Jancsics, D. (2016). Az „ állam ellenére ” és az „ államon túl ” megvalósuló informális gyakorlatok ártalmas és ártalmatlan természete : magyarországi és romániai példák. Szociológiai Szemle, 26(2), 44–70. http://real.mtak.hu/51716/1/Polese_veg.pdf
Quah, J.S.T. (2001). Globalization and corruption control in Asian countries: The case for divergence. Public Management Review, 3(4), 453–470. https://doi.org/10.1080/14616670110071838
Rohwer, A. (2009). Measuring corruption: A comparison between the transparency international’s corruption perceptions index and the world bank’s worldwide governance indicators. CESifo DICE Report, 7(3), 42–52. https://www.econstor.eu/bitstream/10419/166975/1/ifo-dice-report-v07-y2009-i3-p42-52.pdf
Rose, R. (2008). Understanding Post-Communist Transformation: A Bottom Up Approach. Routledge. https://doi.org/https://doi.org/10.4324/9780203884935
Rose, R., & Mishler, W. (2002). Comparing regime support in non-democratic and democratic countries. Democratization, 9(2), 1–20. https://doi.org/10.1080/714000253
S. Gubik, A., & Farkas, S. (2016). A karriermotívumok változásának hatásai a magyarországi hallgatók vállalkozásindítási elképzeléseinek alakulására. Vezetéstudomány, 47(3), 46–55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.03.05
S Gubik, A., Farkas, S., & Kása, R. (2018). A tervezett magatartás elméletének alkalmazása a vállalkozói hajlandóság alakulásának magyarázatára. Közgazdasági Szemle, 65(1), 74–101. https://doi.org/10.18414/KSZ.2018.1.74
Scanlan, G. (2004). The control of corruption. Journal of Financial Crime, 11(4), 316–321. https://doi.org/10.1108/13590790410809257
Schweitzer, H. (2005). Corruption – its spread and decline. In Lambsdorff, J.G., Taube, M., & Schramm, M. (eds.), The New Institutional Economics of Corruption (pp. 16-39). Routledge.
Song, C.Q., Chang, C.P., & Gong, Q. (2021). Economic growth, corruption, and financial development: Global evidence. Economic Modelling, 94(February), 822–830. https://doi.org/10.1016/j.econmod.2020.02.022
Steidlmeier, P. (1999). Gift Giving, Bribery and Corruption: Ethical Management of Business Relationships in China. Journal of Business Ethics, 20(2), 121–132. https://www.jstor.org/stable/25074125
Svensson, J. (2005). Eight questions about corruption. Journal of Economic Perspectives, 19, 19–42. https://doi.org/10.1257/089533005774357860
Takács, I., Csapodi, P., & Takács-György, K. (2011). A korrupció, mint deviáns társadalmi attitűd. Pénzügyi Szemle, 56(1), 26–42.
Török, A. (2002). Az etikus vállalati magatartás és annak “filantróp csapdája.” Közgazdasági Szemle, 49(5), 441–454.
Tóth, I. J., & Hajdu, M. (2018). A korrupció mérési lehetőségei – lehetséges objektív indikátorok bemutatása egy magyar példa alapján. Magyar Tudomány, 179(4), 507–528. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.4.6
Yakovlev, A. (2006). The evolution of business – State interaction in Russia: From state capture to business capture? Europe – Asia Studies, 58(7), 1033– 1056. https://doi.org/10.1080/09668130600926256
Zhao, J.H., Kim, S.H., & Du, J. (2003). The Impact of Corruption and Transparency on Foreign Direct Investment: An Empirical Analysis. MIR: Management International Review, 43(1), 41–62. https://www.jstor.org/stable/40835633
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
