A vállalkozói korrupcióészlelés mérésének kihívásai

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.01.01

Kulcsszavak:

korrupcióészlelés, vállalatvezetők, vállalkozók

Absztrakt

A korrupció jelensége izgalmas kutatási kihívást jelent: egy ennyire negatívan megítélt jelenséget kutatni nem könnyű feladat, az alanyok prekoncepciói torzíthatják az empirikus folyamatot. Ennek ellenére nagy érdeklődés tapasztalható a téma iránt. A gazdasági teljesítmény, a befektetői környezet és a gazdaság egyéb területeinek megítélése függ egy ország korrupciós szintjétől, mely többféle mutatóval, módszerrel jellemezhető, viszont az adott országban uralkodó jelenséggel kapcsolatos egyéni magatartás, észlelés nagyobb segítséget nyújt a megértésben, reálisabb képet adhat. A szerzők kutatásukban az egyén korrupcióészleléssel kapcsolatos attitűdjeit vizsgálták, azaz nem a korrupció tapasztalását, sokkal inkább azt, hogy miként viszonyul a korrupt helyzetekhez, hogyan ítéli meg a résztvevők viselkedését, és mennyire jellemző, hogy maga is így viselkedne hasonló helyzetben. Kutatásuk során 261 vállalkozó körében végeztek vizsgálatot egy általuk fejlesztett vignetta-értékelő rendszerrel. A vállalkozók érzékenységét és a korrupt viselkedésminták követésének valószínűségét mérték. Munkájuk eredményeként kiderült, hogy a megkérdezett vállalkozók miként viseltetnek az üzleti életben elkövetett, valamint a magánemberek közötti vagy a kormányzati korrupció iránt.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Szerző életrajzok

Richárd Kása, Budapesti Gazdasági Egyetem

tudományos főmunkatárs

Gábor Réthi, Budapesti Gazdasági Egyetem

főiskolai docens

Tamás Németh, Budapesti Gazdasági Egyetem

főiskolai docens

Karina Szászvári, Budapesti Gazdasági Egyetem

egyetemi docens

Hivatkozások

Afonso, O., Bandeira, A.M., & Lima, P.G. (2022). Growth and welfare effects of corruption penalties. Economic Systems, 46(3), 101004. https://doi.org/10.1016/j.ecosys.2022.101004

Aïssaoui, R., & Fabian, F. (2022). Globalization, economic development, and corruption: A cross-lagged contingency perspective. Journal of International Business Policy, 5(1), 1–28. https://doi.org/10.1057/s42214-020-00091-5

Al-Jundi, S.A. (2019). A survey dataset on determinants of administrative corruption. Data in Brief, 27, 104820. https://doi.org/10.1016/j.dib.2019.104820

Arellano Gault, D. (2017). Corrupción como proceso organizacional: comprendiendo la lógica de la desnormalización de la corrupción. Contaduria y Administracion, 62(3), 827–842. https://doi.org/10.1016/j.cya.2016.01.008

Beesley, C., & Hawkins, D. (2022). Corruption, institutional trust and political engagement in Peru. World Development, 151, 105743. https://doi.org/10.1016/j.worlddev.2021.105743

Bencsik, A., Machová, R., Juhász, T., & Csókás, L. (2018). Vezető/leader versus etika avagy az etikus leaderi magatartás jellemzői. Vezetéstudomány, 49(10–11), 93–104. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.10.09

Boisvert, A.L., Dent, P., & Brunelle Quraishi, O. (2014). Corruption in Canada: Definitions and Enforcement. Deloitte LLP.

Bu, D., Hanspal, T., & Liao, Y. (2022). Political corruption, trust, and household stock market participation. Journal of Banking and Finance, 138, 106442. https://doi.org/10.1016/j.jbankfin.2022.106442

Caiden, G.E. (1994). Dealing with administrative corruption. In Terry L. Cooper (ed.), Handbook of administrative ethics (pp. 305-322). Marcel Dekker.

Clark, A.K. (2017). Measuring Corruption: Transparency International’s “Corruption Perceptions Index”. In Corruption, Accountability and Discretion (Public Policy and Governance, Vol. 29) (pp. 3-22). Emerald Publishing Limited. https://doi.org/10.1108/S2053-769720170000029001

Csillag, S. (2015). Az etikus viselkedés elméletének és gyakorlatának összekapcsolása kooperatív kutatás keretei között. Vezetestudomány, 46(1), 20–32. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2015.01.02

Cuervo-Cazurra, A., Dieleman, M., Hirsch, P., Rodrigues, S.B., & Zyglidopoulos, S. (2021). Multinationals’ misbehavior. Journal of World Business, 56(5), 101244. https://doi.org/10.1016/J.JWB.2021.101244

Davis, J.H., & Ruhe, J.A. (2003). Perceptions of Country Corruption: Antecedents and Outcomes. Journal of Business Ethics, 43(4), 275–288. https://doi.org/10.1023/A:1023038901080

De Graaf, G. (2007). Causes of Corruption: Towards a Contextual Theory of Corruption. Public Administration Quarterly, 31(1), 39–86. https://doi.org/http://www.jstor.org/stable/41288282

Doig, A., & Riley, S. (1998). Corruption and anti-corruption strategies: Issues and case studies from developing countries. In Corruption and Integrity Improvement Initiatives in Developing Countries (pp. 45-62), UNDP. http://www.anti-corruption.org/wp-content/uploads/2016/11/Corruption-and-anti-corruption-strategies-Issues-and-case-studies-Doig-1998.pdf

Doig, A., & Wilson, J. (1998). What price new public management? Political Quarterly, 69(3), 267–276. https://doi.org/10.1111/1467-923X.0016

Fisman, R., & Svensson, J. (2007). Are corruption and taxation really harmful to growth? Firm level evidence. Journal of Development Economics, 83(1), 63–75. https://doi.org/10.1016/J.JDEVECO.2005.09.009

Getz, K.A., & Volkema, R.J. (2001). Culture, Perceived Corruption, and Economics: A Model of Predictors and Outcomes. Business & Society, 40(1), 7–30. https://doi.org/10.1177/000765030104000103

Godinez, J.R., & Liu, L. (2015). Corruption distance and FDI flows into Latin America. International Business Review, 24(1), 33–42. https://doi.org/10.1016/j.ibusrev.2014.05.006

Goel, R.K., & Nelson, M.A. (2010). Causes of corruption: History, geography and government. Journal of Policy Modeling, 32(4), 433–447. https://doi.org/10.1016/j.jpolmod.2010.05.004

Goel, R.K., & Saunoris, J.W. (2022). Corrupt thy neighbor? New evidence of corruption contagion from bordering nations. Journal of Policy Modeling, 44(3), 635–652. https://doi.org/10.1016/j.jpolmod.2022.05.004

Golden, M.A. (2002). Does Globalization Reduce Corruption? Some Political Consequences of Economic Integration 1. Center for Globalization and Policy Research.

Greenberger, R.S. (1995). US firms lost business due to bribes, report says. Wall Street Journal, (1995. october 5), 2.

Hauk, E., Oviedo, M., & Ramos, X. (2022). Perception of corruption and public support for redistribution in Latin America. European Journal of Political Economy, 74(January), 102174. https://doi.org/10.1016/j.ejpoleco.2021.102174

Hawthorne, O.E. (2012). Do international corruption metrics matter? Assessing the impact of Transparency International’s Corruption Perceptions Index. ProQuest Dissertations and Theses, 241.

Hellman, J.S., Jones, G., & Kaufmann, D. (2003). Seize the state, seize the day: state capture and influence in transition economies. Journal of Comparative Economics, 31(4), 751–773. https://doi.org/10.1016/J.JCE.2003.09.006

Hirsch, P., Zyglidopoulos, S., & Alekos, P. (2021). Can a leader of moral character survive and do good in a corrupt organization? Organizational Dynamics, 50(3), 1–9. https://doi.org/10.1016/j.orgdyn.2020.100753

Husted, B.W. (2002). Culture and international anti-corruption agreements in Latin America. Journal of Business Ethics, 37(4), 413–422. https://doi.org/10.1023/A:1015248921716

Il Park, B., & Xiao, S. (Simon). (2021). Doing good by combating bad in the digital world: Institutional pressures, anti-corruption practices, and competitive implications of MNE foreign subsidiaries. Journal of Business Research, 137(August), 194–205. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2021.08.014

Iwasaki, I., & Suzuki, T. (2012). The determinants of corruption in transition economies. Economics Letters, 114(1), 54–60. https://doi.org/10.1016/j.econlet.2011.08.016

Jávor, I. (2015). Szervezeti hatalmi struktúrák – korrupciós rendszerek. Szociológiai Szemle, 25(1), 2–38. http://real.mtak.hu/37493/1/javor_2015_1_2_38_oldal.pdf

Jávor, I., & Jancsics, D. (2016). The Role of Power in Organizational Corruption: An Empirical Study. Administration and Society, 48(5), 527–558. https://doi.org/10.1177/0095399713514845

Jetter, M., & Parmeter, C.F. (2018). Sorting through global corruption determinants: Institutions and education matter – Not culture. World Development, 109, 279–294. https://doi.org/10.1016/j.worlddev.2018.05.013

Jóna, G. (2020). Versengő együttműködés versus összejátszás, avagy hálózati szintű csalás? Közgazdasági Szemle, 67(2), 164–180. https://doi.org/10.18414/KSZ.2020.2.164

Kassai, Á. (2020). Kiből lehet sikeres vállalkozó? Vállalkozói vezetői kompetenciák vegyes módszertanú vizsgálata. Vezetéstudomány, 50(9), 54–66. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.09.05

Keller, T., & Sik, E. (2009). A korrupció észlelése, elfogadása és gyakorlata. TÁRKI Európai Társadalmi Jelentés 2009. TÁRKI.

Király, G., Géring, Z., Chandler, N., Miskolczi, P., Kovács, K., Lovas, Y., & Csillag, S. (2018). Csalással az élre? A hallgatói csalás vizsgálata az üzleti felsőoktatásban. Vezetéstudomány, 49(3), 28–40. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.03.04

Krifa-Schneider, H., Matei, I., & Sattar, A. (2022). FDI, corruption and financial development around the world: A panel non-linear approach. Economic Modelling, 110(March), 105809. https://doi.org/10.1016/j.econmod.2022.105809

Kul’Ba, V.V., Shelkov, A.B., & Avdeeva, Z.K. (2021). Analysis of anti-corruption management effectiveness based on the scenario approach (on the example of the construction industry). IFAC-PapersOnLine, 54(13), 150–154. https://doi.org/10.1016/j.ifacol.2021.10.436

Kurer, O. (2015). Definitions of Corruption. In Routledge Handbook of Political Corruption (pp. 30- 41). Routledge. http://ndl.ethernet.edu.et/bitstream/123456789/53923/1/21.Paul%20M.%20Heywood.pdf

Kutan, A.M., Douglas, T.J., & Judge, W.Q. (2009). Does corruption hurt economic development? Evidence from Middle Eastern-North African and Latin-American countries. In Sayan, S. (ed.), Economic Performance in the Middle East and North Africa: Institutions, Corruption and Reform (pp. 25–37). Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203879771

Ledeneva, A. (2014). Economies of favours or corrupt societies? Exploring the boundaries between informality and corruption. The Baltic Words, VII(1), 13–21. https://discovery.ucl.ac.uk/id/eprint/1451064/1/TBW_ledeneva-pdf.pdf

Ledeneva, A. (2018). Future challenges of corruption studies. Comparative Southeast European Studies, 66(3), 418–425. https://doi.org/10.1515/soeu-2018-0031

Li, Y., Zhang, B., Fan, D., & Li, Z. (2021). Digital media, control of corruption, and emerging multinational enterprise’s FDI entry mode choice. Journal of Business Research, 130(March), 247–259. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2021.03.006

Lisciandra, M., Milani, R., & Millemaci, E. (2022). A corruption risk indicator for public procurement. European Journal of Political Economy, 73(November), 102141. https://doi.org/10.1016/j.ejpoleco.2021.102141

Malanski, L.K., & Póvoa, A.C.S. (2021). Economic growth and corruption in emerging markets: Does economic freedom matter? International Economics, 166, 58–70. https://doi.org/10.1016/j.inteco.2021.02.001

Malik, A., & Froese, F.J. (2022). Corruption as a perverse Innovation: The dark side of digitalization and corruption in international business. Journal of Business Research, 145(October), 682–693. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2022.03.032

Martin, M.E., & Solomon, H. (2016). Understanding the Phenomenon of “State Capture” in South Africa. Southern African Peace and Security Studies, 5(1), 21– 34. http://www.saccps.org/pdf/5-1/5-1_DRMartin_DrSolomon_2.pdf

Mauro, P. (1998). Corruption: causes, consequences, and agenda for further research. Finance and Development, 35(1), 11–14. https://www.imf.org/external/pubs/ft/fandd/1998/03/pdf/mauro.pdf Mauro, P. (1995). Corruption and growth. Quarterly Journal of Economics, 110(3), 681–712. https://doi.org/10.2307/2946696

Morris, S.D. (2011). Forms of corruption. CESifo DICE Report, 9(2), 10–14. https://www.econstor.eu/bitstream/10419/167031/1/ifo-dice-report-v09-y2011-i2-p10-14.pdf

Mungiu-Pippidi, A. (2015). The Quest for Good Governance: How Societies Develop Control of Corruption. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9781316286937

Neild, R. R. (2002). Public Corruption: The Dark Side of Social Evolution. Anthem Press.

Nguyen, M.L.T., & Bui, N.T. (2022). Government expenditure and economic growth: does the role of corruption control matter? Heliyon, 8(10), e10822. https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2022.e10822

Nordin, R.M., Takim, R., & Nawawi, A.H. (2013). Behavioural Factors of Corruption in the Construction Industry. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 105, 64–74. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2013.11.008

Offe, C. (2004). Political Corruption: Conceptual and Practical Issues. In J. Kornai & S. Rose-Ackerman (Eds.), Building a Trustworthy State in Post-Socialist

Transition (pp. 77–99). Palgrave Macmillan. https://doi.org/https://doi.org/10.1057/9781403981103_5

Owen, P.D., & Vu, T.V. (2022). State history and corruption. Economics Letters, 218, 110774. https://doi.org/10.1016/j.econlet.2022.110774

Owusu, E.K., Chan, A.P.C., & Ameyaw, E. (2019). Toward a cleaner project procurement: Evaluation of construction projects’ vulnerability to corruption in developing countries. Journal of Cleaner Production, 216, 394– 407. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.01.124

Park, H. (2003). Determinants of Corruption: A Cross-National Analysis. Multinational Business Review, 11(2), 29–48. https://doi.org/10.1108/1525383X200300010

Persson, A., Rothstein, B., & Teorell, J. (2013). Why Anticorruption Reforms Fail—Systemic Corruption as a Collective Action Problem. Governance, 26(3), 449– 471. https://doi.org/10.1111/j.1468-0491.2012.01604.x

Polese, Á., Kovács, B., & Jancsics, D. (2016). Az „ állam ellenére ” és az „ államon túl ” megvalósuló informális gyakorlatok ártalmas és ártalmatlan természete : magyarországi és romániai példák. Szociológiai Szemle, 26(2), 44–70. http://real.mtak.hu/51716/1/Polese_veg.pdf

Quah, J.S.T. (2001). Globalization and corruption control in Asian countries: The case for divergence. Public Management Review, 3(4), 453–470. https://doi.org/10.1080/14616670110071838

Rohwer, A. (2009). Measuring corruption: A comparison between the transparency international’s corruption perceptions index and the world bank’s worldwide governance indicators. CESifo DICE Report, 7(3), 42–52. https://www.econstor.eu/bitstream/10419/166975/1/ifo-dice-report-v07-y2009-i3-p42-52.pdf

Rose, R. (2008). Understanding Post-Communist Transformation: A Bottom Up Approach. Routledge. https://doi.org/https://doi.org/10.4324/9780203884935

Rose, R., & Mishler, W. (2002). Comparing regime support in non-democratic and democratic countries. Democratization, 9(2), 1–20. https://doi.org/10.1080/714000253

S. Gubik, A., & Farkas, S. (2016). A karriermotívumok változásának hatásai a magyarországi hallgatók vállalkozásindítási elképzeléseinek alakulására. Vezetéstudomány, 47(3), 46–55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.03.05

S Gubik, A., Farkas, S., & Kása, R. (2018). A tervezett magatartás elméletének alkalmazása a vállalkozói hajlandóság alakulásának magyarázatára. Közgazdasági Szemle, 65(1), 74–101. https://doi.org/10.18414/KSZ.2018.1.74

Scanlan, G. (2004). The control of corruption. Journal of Financial Crime, 11(4), 316–321. https://doi.org/10.1108/13590790410809257

Schweitzer, H. (2005). Corruption – its spread and decline. In Lambsdorff, J.G., Taube, M., & Schramm, M. (eds.), The New Institutional Economics of Corruption (pp. 16-39). Routledge.

Song, C.Q., Chang, C.P., & Gong, Q. (2021). Economic growth, corruption, and financial development: Global evidence. Economic Modelling, 94(February), 822–830. https://doi.org/10.1016/j.econmod.2020.02.022

Steidlmeier, P. (1999). Gift Giving, Bribery and Corruption: Ethical Management of Business Relationships in China. Journal of Business Ethics, 20(2), 121–132. https://www.jstor.org/stable/25074125

Svensson, J. (2005). Eight questions about corruption. Journal of Economic Perspectives, 19, 19–42. https://doi.org/10.1257/089533005774357860

Takács, I., Csapodi, P., & Takács-György, K. (2011). A korrupció, mint deviáns társadalmi attitűd. Pénzügyi Szemle, 56(1), 26–42.

Török, A. (2002). Az etikus vállalati magatartás és annak “filantróp csapdája.” Közgazdasági Szemle, 49(5), 441–454.

Tóth, I. J., & Hajdu, M. (2018). A korrupció mérési lehetőségei – lehetséges objektív indikátorok bemutatása egy magyar példa alapján. Magyar Tudomány, 179(4), 507–528. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.4.6

Yakovlev, A. (2006). The evolution of business – State interaction in Russia: From state capture to business capture? Europe – Asia Studies, 58(7), 1033– 1056. https://doi.org/10.1080/09668130600926256

Zhao, J.H., Kim, S.H., & Du, J. (2003). The Impact of Corruption and Transparency on Foreign Direct Investment: An Empirical Analysis. MIR: Management International Review, 43(1), 41–62. https://www.jstor.org/stable/40835633

Downloads

Megjelent

2024-01-15

Hogyan kell idézni

Kása, R., Réthi, G., Németh, T., & Szászvári, K. (2024). A vállalkozói korrupcióészlelés mérésének kihívásai. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 55(1), 2–15. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.01.01

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei