Politikai termékek és választói klaszterek a 2022-es országgyűlési választáson

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.01.04

Kulcsszavak:

politikai marketing, politikai termék, napirendelmélet, választói magatartás, választói klaszterelemzés

Absztrakt

A tanulmány a politikai csere és a napirend-befolyásolás kapcsolatát vizsgálja meg a politikai termék fogalma segítségével. A szerző a 2022-es országgyűlési választáson a politikai termékek és napirendi témák fontosságának választói észlelését vizsgálta meg, és választói szegmensek azonosítására törekedett klaszterelemzéssel. Az országgyűlési választás előtti másfél hétben egy online kérdőíves megkérdezést hajtott végre, aminek az eredményeképp egy 2000 fős mintát kapott, ami nemre, korra és lakóhelytípusra tükrözi a magyar választók alapsokaságát. A Fidesz-KDNP és az Egységben Magyarországért szavazói között szegmenseket hozott létre az egyes napirendi témák fontosságának észlelése alapján, amiből arra lehet következtetni, hogy az ügyalapú szavazásnak volt szerepe a 2022-es választáson. Találkozott olyan kormánypárti szegmenssel, melyben kizárólag a háború vagy a vezértémák alapján döntöttek, illetve olyan kiábrándult ellenzéki klaszterrel is, melyben egyetlen ellenzéki témát sem tartottak fontosnak.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Tamás Honti, Szegedi Tudományegyetem

egyetemi tanársegéd

Hivatkozások

Abramowitz A., I. (2010). The Disappearing Center: Engaged Citizens, Polarization, and American Democracy. Yale University Press.

Bajomi-Lázár P. (2017). Manipulál-e a média? Médiakutató, 18(4), 61-79. https://mediakutato.hu/cikk/2006_02_nyar/04_manipulal-e_a_media/

Bolsen, T., Druckman, J.N. & Cook, F.L. (2014). The influence of partisan motivated reasoning on public opinion. Political Behavior, 36, 235–262. https://doi.org/10.1007/s11109-013-9238-0

Bisgaard, M. (2015). Bias will find a way: economic perceptions, attributions of blame, and partisan-motivated reasoning during crisis. The Journal of Politics, 77(3), 849-860. https://doi.org/10.1086/681591

Butler, P., & Harris, P. (2012). Considerations on the evolution of political marketing theory. Journal of Political Marketing, 9(2), 149-164. https://doi.org/10.1177/147059310910302

Carmines, E.G., & Stimson, J.A. (1980). The two faces of issue voting. The American Political Science Review, 74(1), 78-91. https://doi.org/10.2307/1955648

Cohen, B.C. (1963). The press and foreign policy. Princeton University Press.

Dobó R., & Pintér T. (2022). A hagyományos demográfiai alapú választói klaszterezés alternatív megközelítése: a kommunikációscsatorna-hitelességben rejlő lehetőségek. Statisztikai Szemle, 100(12), 1149 – 1172. https://doi.org/10.20311/stat2022.12.hu1149

Downs, A. (1957). An economic theory of political action in a democracy. Journal of Political Economy, 65(2), 135-150. https://doi.org/10.1086/257897

Farkas E. (2021). Közpolitikai témák szerepe a pártválasztásban kampány előtt és után – Egy longitudinális megközelítés eredményei. Politikatudományi Szemle, 30(2), 7-24. https://doi.org/10.30718/POLTUD.HU.2021.2.7

Filho, D.B.F., da Rocha, E.C., da Silva Junior, J.A., Paranhos, R., da Silva, M.B., & Duarte, B.S.F. (2014). Cluster analysis for political scientists. Applied Mathematics, 5, 2408-2415. http://dx.doi.org/10.4236/am.2014.515232

Fiorina, M.P. (1981). Economic retrospective voting in American national elections: A micro-analysis. American Journal of Political Science, 22(2) 426-443. https://doi.org/10.2307/2149903

Henneberg, S.C., & O’Shaughnessy, N. (2007). Theory and concept developement in political marketing: issues and an agenda. Journal of Political Marketing, 6(2/3), 5-32. https://doi.org/10.1300/J199v06n02_02

Hetesi E., & Veres Z. (2013). Nonbusiness marketing. Akadémiai Kiadó.

Honti T. (2022). Világok harca: Fókuszcsoportos kutatás az előválasztáson részt vevő miniszterelnök-jelöltek imázsáról a fiatalok körében. Vezetéstudomány, 53(6), 26-39. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.06.03

Inglehart, R. (1997). Modernization and Postmodernization. Princeton University Press. Iyengar S. (1996). Framing responsibility for political issues. the annals of the American Academy of Political and Social Science. TheMedia and Politics, 54(6), 59-70. https://doi.org/10.1177/0002716296546001006

Janky B. (2020). Elit diskurzus, politikai identitás és polarizáció Magyarországon. In Kolosi T., Szelényi I., & Tóth I.Gy. (Eds.), Társadalmi Riport 2020 (pp. 462-477). TÁRKI. https://www.tarki.hu/sites/default/files/2020-10/462_477_Janky_web.pdf

Józsa L. (2004). Marketing a politikában. In Dinya L., Farkas F., & Hetesi E. (Eds.), Nonbusiness marketing és menedzsment (pp. 109-115). Akadémiai Kiadó. Kahneman, D. (2013). Gyors és lassú gondolkodás. HVG Kiadó Zrt.

Karácsony G., & Róna D. (2010). A JOBBIK titka – A szélsőjobb magyarországi megerősödésének lehetséges okairól. Politikatudományi Szemle, 19(1), 31–63. http://real.mtak.hu/112136/1/2010_1_karacsony.pdf

Kiss B. (2000) Álláspontok a marketing politikára való alkalmazhatóságáról. Politikatudományi Szemle, 8(3), 76-90.

Kiss B. (2020). A szavakon túl. L’Harmattan Kiadó. Kotler, P. & Levy, S.J. (1969). Broadening the concept of marketing. Journal of Marketing, 33(1), 10-15. https://doi.org/10.2307/1248740

Kotler, P. (1998). A generic concept of marketing. Journal of Marketing, 36(2), 46-54. https://doi.org/10.1177/002224297203600209

Körösényi A. (2012). Monopolista verseny, árverés és felhatalmazás: Politikai vezetés és politikai piac, schumpeteri nézőpont. Politikatudományi Szemle, 21(2), 7-23. https://epa.oszk.hu/02500/02565/00070/pdf/EPA02565_poltud_szemle_2012_2_007-026.pdf

Körösényi A. (2019). Manipuláció és demokrácia. Gondolat Kiadó.

Letenyei L., Hoffer Á., & Horzsa G. (2017). Értelmezési problémák egy mai magyar politikai kérdőívezés kapcsán, rugalmas kérdőívvel – Apolitikus módszertani írás. Vezetéstudomány, 48(12), 3-13. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.12.01

Lewis-Beck, M.S., & Stegmaier, M. (2019). Economic voting. In Congleton, R., Grofman, N., & Voigt, S. (Eds.), The Oxford Handbook of Public Choice (pp. 247-265). Oxford University Press.

Look, A., & Harris, P. (1996). Political marketing – Vive la différence. European Journal of Marketing 10(10), 21-31. http://dx.doi.org/10.1108/03090569610149764

Mazzoleni, G. (2002). Politikai kommunikáció. Osiris Kiadó.

McCombs, M., & Shaw, D.L. (1972). The agenda-setting function of mass media. Public Opinion Quarterly, 36(2), 176-187. https://doi.org/10.1086/267990

Merkovity N. (2008). Politikai kommunikáció és politikai marketing. Politikatudományi Szemle, 17(4), 77-102. https://epa.oszk.hu/02500/02565/00056/pdf/EPA02565_poltud_szemle_2008_4_078-100.pdf

Merkovity N. (2018). A figyelemalapú politika a közösségi média korában: a politikai kommunikáció lehetséges értelmezése napjainkban. Médiatudományi Intézet.

Newman, B.I. (2000b). Politikai marketing, mint kampánystratégia. Bagolyvár Könyvkiadó.

Orosdy B. (2007). A politikai marketing rendszere. Marketing & Menedzsment, 41(4-5) 15-23. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1293

Orosdy B. (2010). Politikai marketing, árpolitika, korrupció. Marketing & Menedzsment, 44(4), 4-10. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/420

Petrocik, J.R. (1996). Issue ownership in presidential elections, with a 1980 case study. American Journal of Political Science, 40(3), 825-850. https://doi.org/10.2307/2111797

Riker, W.H., & Ordeshook, P.C. (1968). A theory of the calculus of voting. The American Political Science Review, 62(1), 25-42. https://doi.org/10.2307/1953324

Rekettye G., Törőcsik M., & Hetesi E. (2019). Bevezetés a marketingbe. Akadémiai Kiadó.

Róna D., Galgóczi E., Pétervári J., Szeitl B., & Túry M. (2020). A Fidesz-titok. Gazdasági szavazás Magyarországon. 21 Kutatóközpont.

Rudas T. (2006). Közvélemény-kutatás – Értelmezés és kritika. Corvina Kiadó.

Savigny, H. (2004). Political marketing: A rational choice. Journal of Political Marketing, 3(1), 21-35. https://doi.org/10.1300/J199v03n01_02

Scammel, M. (2015). Politics and image: the conceptual value of branding. Journal of Political Marketing, 14(1-2), 2-19. https://doi.org/10.1080/15377857.2014.990829

Scheufele, D.A. (2000). Agenda-setting, priming, and framing revisited: another look at cognitive effects of political communication. Mass Communication and Society, 3(2-3), 297-316. https://doi.org/10.1207/S15327825MCS0323_07

Schumpeter, J. (1942). Capitalism, Socialism and Democracy. Urwin.

Sears, D.O., & Lau, R.R. (1983). Inducing apparently self-interested political preferences. American Journal of Political Science, 27(2), 223-252. https://doi.org/10.2307/2111016

Simon J. (2006). A klaszterelemzés alkalmazási lehetőségei a marketingkutatásban. Szociológiai Szemle, 84(7), 627-651. https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2006/2006_07/2006_07_627.pdf

Szabó M. (2012). Közpolitikai diskurzuselemzés. Politikatudományi Szemle, 21(3), 7-31. https://politikatudomany.tk.hu/uploads/files/archived/971_1347612216.pdf

Szabó M. (2016). Diszkurzív politikatudomány – Bevezetés a politika interpretatív szemléletébe és kutatásába. Osiris Kiadó.

Tóth Cs. (2011). Marketingorientáció, pártrendszer és az MSZP támogatottságának összeomlása (PhD értekezés). ELTE Állam – és Jogtudományi Kar Politikatudományi Doktori Iskola, Budapest. https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/45037/Kd_12244.pdf

Török G. (2002). A média és a politikai napirend. Marketing & Menedzsment, 36(1), 12-16. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1599

Török G. (2005). A politikai napirend. Akadémiai Kiadó.

Tversky, A., & Kahneman, D. (1973). Availability: a heuristic for judging frequency and probability. Cognitive Psychology, 5(2), 207-232. https://doi.org/10.1016/0010-0285(73)90033-9

Vida Gy., & Kovács Z. (2017). Magyarország átalakuló választási földrajza a 2010-es és a 2014-es parlamenti választások tükrében. Földrajzi Közlemények, 141(2), 125-138. https://core.ac.uk/download/pdf/141657937.pdf

Vida Gy., & Kovalcsik T. (2018). Magyarország választási földrajzi sajátosságai a 2014-es és a 2018-as parlamenti választások tükrében. Modern Geográfia, 13(4), 15-30. http://real.mtak.hu/136334/

Walgrave, S., Tresch, A., & Lefevere, J. (2015). The conceptualisation and measurement of issue ownership. West European Politics, 38(4), 778-796. https://doi.org/10.1080/01402382.2015.1039381

Wring, D. (1997). Reconciling marketing with political science: theories of political marketing. Journal of Marketing Management, 13(7), 651-663. https://doi.org/10.1080/0267257X.1997.9964502

Zaller, J. (1992). The nature and origins of mass opinion. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511818691

Downloads

Megjelent

2024-01-15

Hogyan kell idézni

Honti, T. (2024). Politikai termékek és választói klaszterek a 2022-es országgyűlési választáson. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 55(1), 39–51. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.01.04

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok