2017

Egy 2017-es tanulmányban a Közgáz (ma Budapest Corvinus Egyetem) fordulatos történelmét követhetjük végig 1996 és 2015 között, több tervezett és megvalósult, majd visszafordított integrációs törekvésen, azok stratégiai elemzésén keresztül. Mindezt különösen hitelesen tolmácsolta a szerző, Mészáros Tamás, aki nem csak a stratégiai terület egyetemi tanára, hanem az egyetem rektora is volt. 

“A tárgyalt esetek (főleg Közgáz BME és Közgáz ELTE) ékesen bizonyítják azt az általánosan is érvényes tételt, hogy nem elég jó (vezetés szemszögéből) stratégiával rendelkezni, azt el is kell tudni fogadtatni, sőt a döntés megvalósításához szükség van olyan személyi, szervezeti, motívációs és kulturális háttér kialakítására, amely támogatja azt. Mindegyik fázisban szükség van a stakeholderek hatalmi és érdekviszonyainak figyelembevételére. E tekintetben nemcsak a formális hatalmi struktúrák szerepe, de – ahogy az a példákból is kitűnt – az informális szervezeti és személyi konstelláció befolyása is lehet meghatározó. 

A szervezeti kultúra több szálon is szerepet játszik mind a stratégia-alkotás, a döntéshozatal és a megvalósítás során. Tanulmányunkban részben az integrálódni kívánt (külső és/vagy belső, önkéntes döntés nyomán) szervezetek kulturális vonzerejének (vagy éppen taszító jellegének) a szerepét emeltük ki, de még hangsúlyosabban a vezetés iránti szervezeti lojalitás, a döntési folyamat hierarchikusabb, vagy demokratikusabb oldalát, mint az elfogadás során meghatározó tényezőket hangsúlyoztuk.” 

Mészáros Tamás (2017): A stratégiai tervezéstől a stratégiai menedzsmentig. A Közgáz esetei az integrációval. Vezetéstudomány, 48 (8-9) p. 2-12. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.09.01