Women’s scarcity in academic governance

Gendered identity or gendered processes?

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.05.03

Kulcsszavak:

nemre jellemző gyakorlatok, előítéletek, karrier/foglalkozási szegregáció

Absztrakt

E cikk eredményei a nők egyetemi vezetésben való alacsony részvételével kapcsolatos tudományos eredményekhez járulnak hozzá. A cikk kolumbiai állami egyetemek példáján vizsgálja meg, hogy mennyire jellemző a nőkre az, hogy nem vezetői karriert választanak maguknak, vagy visszautasítják a felajánlott vezetői pozíciókat; illetve, hogy milyen támogatást kapnak akkor, ha mégis szembe mennek az erre vonatkozó általános trenddel. A kutatás annak feltárására irányult, hogy a nők alacsony részvételének oka a kiválasztási folyamatokba ivódott nemi megkülönböztetésben keresendő-e, vagy inkább az egyéni tulajdonságok és választások, illetve a nők alkalmatlanságára vonatkozó kollektív észlelések okolandók ezért. Az elemzés az egyetemek kiválasztási eljárásrendjeiből, a rektori kinevezésekhez kapcsolódó közvélemény-kutatásokból és a jelöltek életrajzaiból származó adatokon alapult. Az eredmények azt mutatják, hogy az összes vizsgált egyetemen alacsony a női jelöltek aránya, de a rektori székbe kerülő nők a közvélemény nagy támogatottságát élvezik. Az életrajzok elemzése feltárta, hogy a nők nem utasítják el a karriert a férfiak által uralt területeken, valamint nők is rendelkeznek a férfi jelöltekéhez hasonló tudományos/adminisztratív tapasztalattal. A kutatás eredményei megkérdőjelezik az emberi tőke és a kongruitásra vonatkozó elméletek magyarázatait, miközben igazolják a nemek által befolyásolt folyamatok és identitások elméleteit.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Iris Laudith Solano Cahuana, Budapesti Corvinus Egyetem

Doktorjelölt

Hivatkozások

Acker, J. (1990). Hierarchies Jobs Bodies: a theory of gendered organizations. Gender and Society, 4(2), 139– 158. https://doi.org/10.4324/9781003071709-29

Acker, J. (1992). From Sex Roles to Gendered Institutions. Contemporary Sociology, 21(5), 565-569. https://doi.org/10.2307/2075528

Arango, L. G., Viveros M., & Bernal, R. (1995). Mujeres ejecutivas: Dilemas comunes, alternativas individuales. Bogotá: Ecoe Ediciones.

Arenas, F. (2019, October). Anulan elección de rectora de la Universidad Surcolombiana de Neiva. El Tiempo. https://www.eltiempo.com/colombia/otras-ciudades/ eleccion-de-rectora-en-la-universidad-surcolombia-na-es-anulada-423676

Avelar, S., & Zabludovsky, G. (1996). Women’s leadership and glass ceiling barriers in Brazil and Mexico. In Women’s leadership in a changing world (pp. 13-41). New York: UNIFEM.

Bandura, A. (1977). Social learning theory. Englewood Cliffs. NJ: Prentice Hall.

Berry, J. W (1983). Acculturation: A comparative analysis of alternative forms. In R. J. Samuda & A. L. Woods (Eds.), Perspectives in immigrant and minority education (pp. 66-77). Lanham, MD: University Press of America.

Becker, G. S. (1993). Human Capital: A theoretical and empirical analysis, with special reference to education. Chicago: University of Chicago Press. https://doi.org/10.7208/chicago/9780226041223.001.0001

Bosak, J., & Sczesny, S. (2011). Gender bias in leader selection? Evidence from a hiring simulation study. Sex Roles, 65(August). 234-242. https://doi.org/10.1007/s11199-011-0012-7

Bryman, A. (2012). Social Research Methods. Oxford: Oxford University Press.

Calás, M. B., Smircich, L., & Holvino, E. (2014). Theorizing gender and organization: Changing times... changing theories? In S. Kumra, R. Simpson, & R. J. Burke (Eds.), The Oxford handbook of gender in organizations (pp. 17-52). Oxford: Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199658213.013.025

Cardenas, M. C., Eagly, A., Salgado, E., Goode, W., Heller, L. I., Jaúregui, K., Galrza Quirós. N., ... Tunqui, R. C. (2013). Latin American female business executives: An interesting surprise. Gender in Management: An International Journal, 29(1), 2-24. https://doi.org/10.1108/GM-06-2013-0067

Chen, J., & Houser, D. (2019). When are women willing to lead? The effect of team gender composition and gendered tasks. The Leadership Quarterly, 30(6), 101340. https://doi.org/10.1016/j.leaqua.2019.101340

Eagly, A. H., & Carli, L. L. (2007a). Through the labyrinth: The truth about how women become leaders. Boston, MA.: Harvard Business School Press. https://doi.org/10.1108/gm.2009.05324aae.001

Eagly, A. H., & Carli, L. L. (2007b). Women and the labyrinth of leadership. Harvard Business Review, 85(9), 62-71. https://doi.org/10.1037/e664062007-001

Eagly A. H., & Karau, S. J. (2002). Role congruity theory of prejudice toward female leaders. Psychological Review, 109(3), 573-598. https://doi.org/10.1037/0033-295x.109.3.573

England, P. (1982). The failure of human capital theory to explain occupational sex segregation. The Journal of Human Resources, 17(3), 258-370. https://doi.org/10.2307/145585

Fagenson, E. A. (1990). At the heart of women in management research: Theoretical and methodological approaches and their biases Journal of Business Ethics, 9(4), 267–274. http://doi.org/10.1007/BF00380326

Gaete-Quezada, R. (2018). Acceso de las mujeres a los cargos directivos: Universidades con techo de cristal. Revista CS, (24), 67-90. https://doi.org/10.18046/recs.i24.2431.

Goertz, J. P., & LeCompte, M. D. (1984). Ethnography and qualitative design in educational research (2nd ed.). San Diego, CA: Academic Press.

Greenhaus, J. H., & Parasuraman, S. (1999). Research on work, family and gender: Current status and future directions. In G. N. Powell (Ed.), Handbook of Gender and Work (pp. 391-412). Thousand Oaks, CA: Sage Publications, Inc. https://doi.org/10.4135/9781452231365

Guía Académica (2019, January). Solo cuatro mujeres son rectoras en universidades colombianas. El Tiempo. https://www.eltiempo.com/vida/educacion/por-que-hay-pocas-mujeres-rectores-de-universidades-en-colombia-312790

Korabik, K. (1999). Sex and gender in the new millennium. In G. N. Powel (Ed.), Handbook of Gender and Work (pp. 3-16). Thousand Oaks, CA: SAGE Publications. https://doi.org/10.4135/9781452231365.n1

Ley No. 30. 1992 (Issued by the Colombian National Government on 30 December 1992), Santafé de Bogotá, Colombia. https://www.cna.gov.co/1741/articles-186370_ley _3092.pdf

Maxfield, S. (2008). Mejores prácticas para el progreso de las mujeres en las corporaciones de América Latina. In S. Maxfield, M. C. Cardenas, & L. Heller (Eds.), Mujeres y vida corporativa en Latinoamérica: Retos y dilemas (pp. 222-234). Bogotá, D.C.: Ediciones Uniandes.

Maxfield, S., Cardenas, M. C., & Heller, L. (2008). Mujeres y vida corporativa en Latinoamérica: Retos y dilemas. Bogotá, D.C.: Ediciones Uniandes.

Morgenroth, T., Ryan, M. K., & Peters, K. (2015, November 23). The Motivational Theory of Role Modeling: How Role Models Influence Role Aspirants’ Goals. Review of General Psychology, 19(4), 465-483. https://doi.org/10.1037/gpr0000059

Ogliastri, E. (1998). Culture and organizational leadership in Colombia. Bogota: Universidad de los Andes. PNUD (2000). Informe sobre Desarrollo humano 2000. Nueva York: Tercer Mundo Editores. https://cotai.org.mx/descargas/infdeshumano2000.pdf

Polachek, S. (1975). Discontinuous Labor Force Participation and Its Effects on Women’s Market Earnings. In C. Lloyd (Ed.), Sex, Discrimination, and the Division of Labor (pp. 90-122). New York: Columbia University Press.

Polachek, S. (1976). Occupational Segregation: An Alternative Hypothesis. Journal of Contemporary Business, 5(Winter), 1-12.

Polachek, S. (1979). Occupational Segregation Among Women: Theory, Evidence, and a Prognosis. In C. Lloyd, E. Andrews, and C. Gilroy (Eds.), Women in the Labor Market (pp 137-157). New York: Columbia University Press.

Powell, G. N. (1993). Women and men in management (2nd ed.). Newbury Park, CA: Sage.

Shih, M. J., Pittinsky, T. L., & Ho, G. C. (2011). Stereotype boost: Positive outcomes from the activation of positive stereotypes. In M. Inzlicht, & T. Schmader (Eds.), Stereotype threat: Theory, process, and application (pp. 141-156). Oxford: Oxford University Press.https://doi. org/10.1093/acprof:oso/9780199732449.003.0009.

SNIES (2020). Consulta de Instituciones. Sistema Nacional de Información para la Educación superior en Colombia. Retrieved from https://hecaa.mineducacion.gov.co/consultaspublicas/ies

Steele, C. M., & Aronson, J. (1995). Stereotype threat and the intellectual test performance of African Americans. Journal of Personality and Social Psychology, 69(5), 797–811. https://doi.org/10.1037/0022-3514.69.5.797.

UNESCO-IESALC (2020, March 7) ¿Dónde están las rectoras universitarias en américa latina? Retrieved from https://www.iesalc.unesco.org/2020/03/07/ donde-estan-las-rectoras-universitarias-enamerica-latina-datos-de-unesco-iesalc-develan-que-solo-el-18-de-las-universidadesde-la-region-tiene-a-mujeres-como-rectoras/

Valenzuela, M. & Reinecke, G. (Eds.) (2000). La calidad del empleo de las mujeres en los países del cono Sur, Mas y mejores empleos para las mujeres. Geneva: International Labor Organization. http://ilo.org/wcmsp5/ groups/public/---americas/---ro-lima/---sro-santiago/ documents/publication/wcms_201292.pdf

World Economic Forum (2020). Global Gender Gap Report. http://www3.weforum.org/docs/WEF_GGGR_ 2020.pdf/

##submission.downloads##

Megjelent

2021-05-14

Hogyan kell idézni

Solano Cahuana, I. L. (2021). Women’s scarcity in academic governance: Gendered identity or gendered processes?. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 52(5), 27–37. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.05.03

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok