Content analysis of Hungarian companies' sustainability reporting practices in the light of the changing regulations
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.KSZ.01Keywords:
non-financial disclosure, sustainability disclosure, ESG (Environment, Social, Governance) reporting, NFRD (Non-Financial Reporting Directive), CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), content analysisAbstract
The research focuses on the sustainability disclosure of large Hungarian companies. The new European Union Directive (CSRD) underscores the topic’s relevance. The authors discuss the process of non-financial disclosure and review the main theories related to the topic: stakeholder-, agency-, signalling-, and legitimacy theory. In the empirical study, they conduct a content analysis on a 100-item sample to investigate the sustainability disclosure practices of large Hungarian companies, the form of the reports, the standards used, and the topics covered by CSRD (environmental, social, corporate governance, and anti-corruption). The results show that the disclosure practices of companies operating as part of a group are closest to the requirements of future legislation. Environmental factors are the most frequently reported. Companies are least likely to report on anti-corruption activities. The most common standard was GRI (Global Reporting Initiative), followed by TCFD (Task Force on Climate related Financial Disclosure). The results obtained contribute to the validation of the theories mentioned above.
Downloads
References
An, Y., Davey, H., & Eggleton, I.R.C. (2011). Towards a comprehensive theoretical framework for voluntary IC disclosure. Journal of Intellectual Capital, 12(4), 571–585. https://doi.org/10.1108/14691931111181733
Baricz, R. (1994). Mérlegtan. Aula Kiadó.
Bellora, L., & Guenther, T.W. (2013). Drivers of innovation capital disclosure in intellectual capital statements: Evidence from Europe. The British Accounting Review, 45(4), 255–270. https://doi.org/10.1016/j.bar.2013.06.002
Campbell, D., Shrives, P., & Bohmbach‐Saager, H. (2001). Voluntary disclosure of mission statements in corporate annual reports: signaling what and to whom? Business and Society Review, 106(1), 65–87. https://doi.org/10.1111/0045-3609.00102
Dumitru, M., Dyduch, J., Gușe, R.G., & Krasodomska, J. (2017). Corporate reporting practices in Poland and Romania – An ex-ante study to the new non-financial reporting European directive. Accounting in Europe, 14(3), 279–304. https://doi.org/10.1080/17449480.2017.1378427
Európai Bizottság (2017). A Bizottság közleménye – Iránymutatás a nem pénzügyi beszámolókhoz (a nem-pénzügyi információkkal kapcsolatos beszámolás módszertana). Pub. L. No. 2017/C 215/01 (2017). https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=OJ:C:2017:215:TOC
Európai Parlament és Tanács. (2014). Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. Október 22.) A 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról. http://data.europa.eu/eli/dir/2014/95/oj/hun
Európai Parlament és Tanács. (2022). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. December 14.) a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/ EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/ EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.L_.2022.322.01.0015.01.ENG&toc=OJ%3AL%3A2022%3A322%3ATOC
Flammer, C. (2012). Corporate social responsibility and shareholder reaction: the environmental awareness of investors. Academy of Management Journal, 56(3), 758–781. https://doi.org/10.5465/amj.2011.0744
Hajdu, T., Lukács J., & Ducsai A.R. (2023). A kör négyszögesítése, avagy az ESG-jelentések számszerű minősítése. Pénzügyi Szemle, 69(2), Art. 2. https://doi.org/10.35551/PFQ_2023_2_6
Herczeg, B., Pintér, É., & Bagó, P. (2023). How green and digital transformation shapes industries: Twin transition to a green and digital future. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 54(5), 51-63. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.05.05
Ho, H., Chau, K., & Cheung, P. (2012). Intellectual capital disclosure and initial public offerings: evidence from Hong Kong. Journal of Applied Economics and Business Research, 2(2), 56–68.
Horváth, D. (2022). FinTech és blockklánc alapú megoldások alkalmazási lehetőségei a zöld pénzügyekben. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 53(4), 41-54. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.04.04
Jensen, M.C., & Meckling, W.H. (1976). Theory of the firm: Managerial behavior, agency costs and ownership structure. Journal of Financial Economics, 3(4), 305–360. https://doi.org/10.1016/0304-405X(76)90026-X
Junior, D.M.B. (2019). Relatório de sustentabilidade e desempenho das firmas brasileiras de capital aberto. Revista Catarinense Da Ciência Contábil, 18, 2779. https://doi.org/10.16930/2237-766220192779
Kaliczka, N., & Naffa, H. (2010). Természetes jelzések a megbízó-ügynök koalíció jövedelmének hitelesítésében. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 41(4), 45–54. https://doi.org/10.14267/veztud.2011.ksz.11
Kiss, G.D., & Kuba, P. (2009). Diverzifikáció a komplex tőkepiacokon–Az emberi tényező hatása a tőkepiacok működésére. Hitelintézeti Szemle, 8(1), 25–48. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/21886/
Kovács, Z.I., & Lippai-Makra, E. (2022). COVID-related disclosure practices of Hungarian entities. In Proceedings of the European Union’s Contention in the Reshaping Global Economy (pp. 2 36–247). Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar. http://acta.bibl.u-szeged.hu/75078/
Köves, A., & Király, G. (2022). A fenntarthatósági átmenet kihasználatlan erőforrásai: Egy marketingiparági backcasting folyamat tanulságai. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 53(2), 2-14. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.02.01
KPMG International. (2017). The KPMG Survey of Corporate Responsibility Reporting 2017. https://assets.kpmg/content/dam/kpmg/xx/pdf/2017/10/kpmg-survey-of-corporate-responsibility-reporting-2017.pdf
KPMG International. (2020). The Time Has Come: The KPMG Survey of Sustainability Reporting 2020 (o. 63). https://assets.kpmg/content/dam/kpmg/xx/pdf/2020/11/the-time-has-come.pdf
Krippendorff, K. (1989). Content Analysis. In E. Barnouw, G. Gerbner, W. Schramm, T.L. Worth, & L. Gross (Eds.), International encyclopedia of communication: vol. 1. (pp. 403–407). Oxford University Press. http://repository.upenn.edu/asc_papers/226
Krippendorff, K. (2011). Agreement and Information in the Reliability of Coding. Communication Methods and Measures, 5, 1–20. https://doi.org/10.1080/19312458.2011.568376
Lakatos, L.P. (2013). A számviteli érdekhordozói elméletek evolúciója és a szabályozás. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 44(5), 47-59. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2013.05.05
Lakatos, L.P. (2009). A számvitel szabályozása, és a pénzügyi kimutatások hasznosságának megítélése [Doktori értekezés]. Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola. https://phd.lib.uni-corvinus.hu/503/
Li, J.G. (2008). A longitudinal study of corporate social disclosure in Chinese listed companies’ annual reports: 2002 to 2006 [Thesis, Auckland University of Technology]. https://openrepository.aut.ac.nz/handle/10292/493
Li, J., Pike, R., & Haniffa, R. (2008). Intellectual capital disclosure and corporate governance structure in UK firms. Accounting and Business Research, 38(2), 137–159. https://doi.org/10.1080/00014788.2008.9663326
Lippai-Makra, E. (2021). A nem pénzügyi közzététel jó gyakorlata a változó szabályozás tükrében. SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT: SZAKMA, 63(9), 51
Lippai-Makra, E. (2022). A magyar közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók nem pénzügyi beszámolási gyakorlatának vizsgálata [Doktori értekezés]. Szegedi Tudományegyetem. https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/11248/
Lippai-Makra, E., & Kovács, Z.I. (2021). Motivációk a nem pénzügyi információk közzététele mögött – interjús kutatás a közérdeklődésre számot tartó szervezetek kommunikációjáról. Marketing & Menedzsment, 55(1), 55–65. https://doi.org/10.15170/MM.2021.55.01.05
Lippai-Makra, E., Kovács, Z.I., & Kiss, G.D. (2022). The non-financial reporting practices of Hungarian listed public interest entities considering the 2014/95/EU Directive. Journal of Applied Accounting Research, 23(1), 301–318. https://doi.org/10.1108/JAAR-04-2021-0086
Magness, V. (2006). Strategic posture, financial performance and environmental disclosure: An empirical test of legitimacy theory. Accounting, Auditing & Accountability Journal, 19(4), 540–563. https://doi.org/10.1108/09513570610679128
Manes-Rossi, F., Tiron-Tudor, A., Nicolò, G., & Zanellato, G. (2018). Ensuring More Sustainable Reporting in Europe Using Non-Financial Disclosure—De Facto and De Jure Evidence. Sustainability, 10(4), 1162. https://doi.org/10.3390/su10041162
Matuszak, Ł., & Różańska, E. (2021). Towards 2014/95/ EU directive compliance: The case of Poland. Sustainability Accounting, Management and Policy Journal, 12(5), 1052–1076. https://doi.org/10.1108/SAMPJ-02-2020-0042
McLachlan, J., & Gardner, J. (2004). A Comparison of Socially Responsible and Conventional Investors. Journal of Business Ethics, 52(1), 11–25. https://doi.org/10.1023/B:BUSI.0000033104.28219.92
Mion, G., & Loza Adaui, C.R. (2019). Mandatory Nonfinancial Disclosure and Its Consequences on the Sustainability Reporting Quality of Italian and German Companies. Sustainability, 11(17), 4612. https://doi.org/10.3390/su11174612
Mohl, G. (2013). A kockázat szerepe a könyvvizsgálatban. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 44(10), 50–62. https://doi.org/10.14267/veztud.2013.10.05
Naffa, H., Dudás, F., & Juhász, K. (2021). ESG-szempontok a klímakockázat előrejelzésében. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 52(8–9), 18-33. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.09.02
Nemes, Z., & Széchy, A. (2023). A szén-dioxid-kibocsátások árazása: Az elméleti alapoktól a vállalati gyakorlatig. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 54(2), 40-52. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.02.04
Ortas, E., Gallego‐Alvarez, I., & Etxeberria, I.Á. (2015). Financial Factors Influencing the Quality of Corporate Social Responsibility and Environmental Management Disclosure: A Quantile Regression Approach. Corporate Social Responsibility and Environmental Management, 22(6), 362–380. https://doi.org/10.1002/csr.1351
Pereira Eugénio, T., Costa Lourenço, I., & Morais, A.I. (2013). Sustainability strategies of the company TimorL: Extending the applicability of legitimacy theory. Management of Environmental Quality: An International Journal, 24(5), 570–582. https://doi.org/10.1108/MEQ-03-2011-0017
Ragini. (2012). Corporate Disclosure of Intangibles: A Comparative Study of Practices among Indian, US, and Japanese Companies. Vikalpa, 37(3), 51–72. https://doi.org/10.1177/0256090920120305
Roberts, R.W. (1992). Determinants of corporate social responsibility disclosure: An application of stakeholder theory. Accounting, Organizations and Society, 17(6), 595–612. https://doi.org/10.1016/0361-3682(92)90015-K
Shehata, N.F. (2014). Theories and Determinants of Voluntary Disclosure. Accounting and Finance Research, 3(1). https://doi.org/10.5430/afr.v3n1p18
Singh, I., & Zahn, J.L.W.M.V. der. (2008). Determinants of intellectual capital disclosure in prospectuses of initial public offerings. Accounting and Business Research, 38(5), 409–431. https://doi.org/10.1080/00014788.2008.9665774
Stolowy, H., & Paugam, L. (2018). The expansion of non-financial reporting: An exploratory study. Accounting and Business Research, 48(5), 525–548. https://doi.org/10.1080/00014788.2018.1470141
Szennay, Á., & Szigeti, C. (2019). A fenntartható fejlődési célok és a GRI szerinti jelentéstétel kapcsolatának elemzése. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 50(4), 33–43. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.04.04
Tamásné Vőneki, Z., & Lamanda, G. (2020). Az ESG-kockázatokkal kapcsolatos banki közzétételek tartalomelemzése: Pillanatkép a hazai nagybankok közzétételi gyakorlatáról. Gazdaság és Pénzügy, 7(4), 420–433. https://doi.org/10.33926/GP.2020.4.3
Tirnitz, T.J. (2010). A BÉT-en jegyzett társaságok önkéntes stratégiai adatszolgáltatása. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 41(1), 38–47. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2010.01.03
Tóth, B. (2020). A 2014-es államszámviteli reform az önkormányzati tapasztalatok tükrében: Pilotprojekt a problémák feltárására. Pénzügyi Szemle, 65(2), 244- 260. https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_2_6
Venturelli, A., Fasan, M., & Pizzi, S. (2022). Guest editorial Rethinking non-financial reporting in Europe: Challenges and opportunities in revising Directive 2014/95/EU. Journal of Applied Accounting Research, 23(1), 1–7. https://doi.org/10.1108/JAAR-02-2022-265
Watson, A., Shrives, P., & Marston, C. (2002). Voluntary disclosure of accounting ratios in the UK The British Accounting Review, 34(4), 289–313. https://doi.org/10.1006/bare.2002.0213
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Corvinus University of Budapest, publisher of Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
