Political products and voter clusters in the Hungarian parliamentary election of 2022
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.01.04Keywords:
political marketing, political product, agenda-setting, voting behaviour, clusters of votersAbstract
In this paper, the author combined the theoretical framework of political exchange and agenda-setting with the concept of political product. He examined voter perceptions of political products in the 2022 Hungarian parliamentary elections to identify voter segments with cluster analysis. Eleven days before the 2022 parliamentary elections, he conducted an online survey, which resulted in a sample of 2,000 voters who reflected the basic socio-demographic attributes of Hungarian citizens by gender, age and type of residence. The author created segments based on the salience of issues by party preferences, and he was able to observe identity voting and issue-voting in various groups. Based on the results, he has to highlight the role of two clusters: war-orientated and disillusioned opposition segments.
Downloads
References
Abramowitz A., I. (2010). The Disappearing Center: Engaged Citizens, Polarization, and American Democracy. Yale University Press.
Bajomi-Lázár P. (2017). Manipulál-e a média? Médiakutató, 18(4), 61-79. https://mediakutato.hu/cikk/2006_02_nyar/04_manipulal-e_a_media/
Bolsen, T., Druckman, J.N. & Cook, F.L. (2014). The influence of partisan motivated reasoning on public opinion. Political Behavior, 36, 235–262. https://doi.org/10.1007/s11109-013-9238-0
Bisgaard, M. (2015). Bias will find a way: economic perceptions, attributions of blame, and partisan-motivated reasoning during crisis. The Journal of Politics, 77(3), 849-860. https://doi.org/10.1086/681591
Butler, P., & Harris, P. (2012). Considerations on the evolution of political marketing theory. Journal of Political Marketing, 9(2), 149-164. https://doi.org/10.1177/147059310910302
Carmines, E.G., & Stimson, J.A. (1980). The two faces of issue voting. The American Political Science Review, 74(1), 78-91. https://doi.org/10.2307/1955648
Cohen, B.C. (1963). The press and foreign policy. Princeton University Press.
Dobó R., & Pintér T. (2022). A hagyományos demográfiai alapú választói klaszterezés alternatív megközelítése: a kommunikációscsatorna-hitelességben rejlő lehetőségek. Statisztikai Szemle, 100(12), 1149 – 1172. https://doi.org/10.20311/stat2022.12.hu1149
Downs, A. (1957). An economic theory of political action in a democracy. Journal of Political Economy, 65(2), 135-150. https://doi.org/10.1086/257897
Farkas E. (2021). Közpolitikai témák szerepe a pártválasztásban kampány előtt és után – Egy longitudinális megközelítés eredményei. Politikatudományi Szemle, 30(2), 7-24. https://doi.org/10.30718/POLTUD.HU.2021.2.7
Filho, D.B.F., da Rocha, E.C., da Silva Junior, J.A., Paranhos, R., da Silva, M.B., & Duarte, B.S.F. (2014). Cluster analysis for political scientists. Applied Mathematics, 5, 2408-2415. http://dx.doi.org/10.4236/am.2014.515232
Fiorina, M.P. (1981). Economic retrospective voting in American national elections: A micro-analysis. American Journal of Political Science, 22(2) 426-443. https://doi.org/10.2307/2149903
Henneberg, S.C., & O’Shaughnessy, N. (2007). Theory and concept developement in political marketing: issues and an agenda. Journal of Political Marketing, 6(2/3), 5-32. https://doi.org/10.1300/J199v06n02_02
Hetesi E., & Veres Z. (2013). Nonbusiness marketing. Akadémiai Kiadó.
Honti T. (2022). Világok harca: Fókuszcsoportos kutatás az előválasztáson részt vevő miniszterelnök-jelöltek imázsáról a fiatalok körében. Vezetéstudomány, 53(6), 26-39. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.06.03
Inglehart, R. (1997). Modernization and Postmodernization. Princeton University Press. Iyengar S. (1996). Framing responsibility for political issues. the annals of the American Academy of Political and Social Science. TheMedia and Politics, 54(6), 59-70. https://doi.org/10.1177/0002716296546001006
Janky B. (2020). Elit diskurzus, politikai identitás és polarizáció Magyarországon. In Kolosi T., Szelényi I., & Tóth I.Gy. (Eds.), Társadalmi Riport 2020 (pp. 462-477). TÁRKI. https://www.tarki.hu/sites/default/files/2020-10/462_477_Janky_web.pdf
Józsa L. (2004). Marketing a politikában. In Dinya L., Farkas F., & Hetesi E. (Eds.), Nonbusiness marketing és menedzsment (pp. 109-115). Akadémiai Kiadó. Kahneman, D. (2013). Gyors és lassú gondolkodás. HVG Kiadó Zrt.
Karácsony G., & Róna D. (2010). A JOBBIK titka – A szélsőjobb magyarországi megerősödésének lehetséges okairól. Politikatudományi Szemle, 19(1), 31–63. http://real.mtak.hu/112136/1/2010_1_karacsony.pdf
Kiss B. (2000) Álláspontok a marketing politikára való alkalmazhatóságáról. Politikatudományi Szemle, 8(3), 76-90.
Kiss B. (2020). A szavakon túl. L’Harmattan Kiadó. Kotler, P. & Levy, S.J. (1969). Broadening the concept of marketing. Journal of Marketing, 33(1), 10-15. https://doi.org/10.2307/1248740
Kotler, P. (1998). A generic concept of marketing. Journal of Marketing, 36(2), 46-54. https://doi.org/10.1177/002224297203600209
Körösényi A. (2012). Monopolista verseny, árverés és felhatalmazás: Politikai vezetés és politikai piac, schumpeteri nézőpont. Politikatudományi Szemle, 21(2), 7-23. https://epa.oszk.hu/02500/02565/00070/pdf/EPA02565_poltud_szemle_2012_2_007-026.pdf
Körösényi A. (2019). Manipuláció és demokrácia. Gondolat Kiadó.
Letenyei L., Hoffer Á., & Horzsa G. (2017). Értelmezési problémák egy mai magyar politikai kérdőívezés kapcsán, rugalmas kérdőívvel – Apolitikus módszertani írás. Vezetéstudomány, 48(12), 3-13. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.12.01
Lewis-Beck, M.S., & Stegmaier, M. (2019). Economic voting. In Congleton, R., Grofman, N., & Voigt, S. (Eds.), The Oxford Handbook of Public Choice (pp. 247-265). Oxford University Press.
Look, A., & Harris, P. (1996). Political marketing – Vive la différence. European Journal of Marketing 10(10), 21-31. http://dx.doi.org/10.1108/03090569610149764
Mazzoleni, G. (2002). Politikai kommunikáció. Osiris Kiadó.
McCombs, M., & Shaw, D.L. (1972). The agenda-setting function of mass media. Public Opinion Quarterly, 36(2), 176-187. https://doi.org/10.1086/267990
Merkovity N. (2008). Politikai kommunikáció és politikai marketing. Politikatudományi Szemle, 17(4), 77-102. https://epa.oszk.hu/02500/02565/00056/pdf/EPA02565_poltud_szemle_2008_4_078-100.pdf
Merkovity N. (2018). A figyelemalapú politika a közösségi média korában: a politikai kommunikáció lehetséges értelmezése napjainkban. Médiatudományi Intézet.
Newman, B.I. (2000b). Politikai marketing, mint kampánystratégia. Bagolyvár Könyvkiadó.
Orosdy B. (2007). A politikai marketing rendszere. Marketing & Menedzsment, 41(4-5) 15-23. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1293
Orosdy B. (2010). Politikai marketing, árpolitika, korrupció. Marketing & Menedzsment, 44(4), 4-10. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/420
Petrocik, J.R. (1996). Issue ownership in presidential elections, with a 1980 case study. American Journal of Political Science, 40(3), 825-850. https://doi.org/10.2307/2111797
Riker, W.H., & Ordeshook, P.C. (1968). A theory of the calculus of voting. The American Political Science Review, 62(1), 25-42. https://doi.org/10.2307/1953324
Rekettye G., Törőcsik M., & Hetesi E. (2019). Bevezetés a marketingbe. Akadémiai Kiadó.
Róna D., Galgóczi E., Pétervári J., Szeitl B., & Túry M. (2020). A Fidesz-titok. Gazdasági szavazás Magyarországon. 21 Kutatóközpont.
Rudas T. (2006). Közvélemény-kutatás – Értelmezés és kritika. Corvina Kiadó.
Savigny, H. (2004). Political marketing: A rational choice. Journal of Political Marketing, 3(1), 21-35. https://doi.org/10.1300/J199v03n01_02
Scammel, M. (2015). Politics and image: the conceptual value of branding. Journal of Political Marketing, 14(1-2), 2-19. https://doi.org/10.1080/15377857.2014.990829
Scheufele, D.A. (2000). Agenda-setting, priming, and framing revisited: another look at cognitive effects of political communication. Mass Communication and Society, 3(2-3), 297-316. https://doi.org/10.1207/S15327825MCS0323_07
Schumpeter, J. (1942). Capitalism, Socialism and Democracy. Urwin.
Sears, D.O., & Lau, R.R. (1983). Inducing apparently self-interested political preferences. American Journal of Political Science, 27(2), 223-252. https://doi.org/10.2307/2111016
Simon J. (2006). A klaszterelemzés alkalmazási lehetőségei a marketingkutatásban. Szociológiai Szemle, 84(7), 627-651. https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2006/2006_07/2006_07_627.pdf
Szabó M. (2012). Közpolitikai diskurzuselemzés. Politikatudományi Szemle, 21(3), 7-31. https://politikatudomany.tk.hu/uploads/files/archived/971_1347612216.pdf
Szabó M. (2016). Diszkurzív politikatudomány – Bevezetés a politika interpretatív szemléletébe és kutatásába. Osiris Kiadó.
Tóth Cs. (2011). Marketingorientáció, pártrendszer és az MSZP támogatottságának összeomlása (PhD értekezés). ELTE Állam – és Jogtudományi Kar Politikatudományi Doktori Iskola, Budapest. https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/45037/Kd_12244.pdf
Török G. (2002). A média és a politikai napirend. Marketing & Menedzsment, 36(1), 12-16. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1599
Török G. (2005). A politikai napirend. Akadémiai Kiadó.
Tversky, A., & Kahneman, D. (1973). Availability: a heuristic for judging frequency and probability. Cognitive Psychology, 5(2), 207-232. https://doi.org/10.1016/0010-0285(73)90033-9
Vida Gy., & Kovács Z. (2017). Magyarország átalakuló választási földrajza a 2010-es és a 2014-es parlamenti választások tükrében. Földrajzi Közlemények, 141(2), 125-138. https://core.ac.uk/download/pdf/141657937.pdf
Vida Gy., & Kovalcsik T. (2018). Magyarország választási földrajzi sajátosságai a 2014-es és a 2018-as parlamenti választások tükrében. Modern Geográfia, 13(4), 15-30. http://real.mtak.hu/136334/
Walgrave, S., Tresch, A., & Lefevere, J. (2015). The conceptualisation and measurement of issue ownership. West European Politics, 38(4), 778-796. https://doi.org/10.1080/01402382.2015.1039381
Wring, D. (1997). Reconciling marketing with political science: theories of political marketing. Journal of Marketing Management, 13(7), 651-663. https://doi.org/10.1080/0267257X.1997.9964502
Zaller, J. (1992). The nature and origins of mass opinion. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511818691
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
