A Pécsi Tudományegyetem regionális fejlesztési szerepvállalásának lehetősége a tudományos munkatársak egyéni értékhierarchiáinak fényében
Összehasonlító elemzés
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.04.03Kulcsszavak:
regionális fejlesztés, Pécsi Tudományegyetem, alapvető emberi értékek, Shalom H. Schwartz, European Social SurveyAbsztrakt
Jelen tanulmány a Pécsi Tudományegyetem (PTE) oktató és kutató munkatársainak értékpreferenciáit vizsgálja Shalom S. Schwartz „alapvető emberi értékek” koncepcióját felhasználva. Schwartz tíz alapértéket különböztet meg, melyek dinamikus kölcsönhatásban állnak egymással. Az oktatók-kutatók jellemző értékprioritásainak feltárása lehetőséget teremt arra, hogy a szerzők következtetéseket vonjanak le a PTE társadalmi-gazdasági hatásaival kapcsolatban, illetve azzal össze- függésben: az oktatók-kutatók motivációi vajon tudják-e kellőképpen támogatni az egyetem önmagán túlmutató szerepvállalásait? Elemzésük fontos része az összehasonlító perspektíva, melynek során az oktatók-kutatók értékpreferenciáit a különböző európai térségekre, illetve a magyar társadalom egészére jellemző mintázatokkal vetik össze. Eredményeik azt mutatják, hogy a PTE munkatársainak értékei, motivációi megfelelő alapot biztosítanak az egyetem hatékony regionális szerepvállalása szempontjából.
Letöltések
Hivatkozások
Allport, G. W., Vernon, P. E., & Lindzey, G. (1961). A Study of Values. Boston: Houghton Mifflin. https://doi.org/10.4135/9781412952675.n6
Bodor, Á., Grünhut, Z. & Pirmajer, A. (2019). Értékpreferenciák az európai vállalkozók körében. Replika, (111), 2 3 – 41. https://doi.org/10.32564/111.3
Brewer, P. & Venaik, S. (2012). On the Misuse of National Culture Dimensions. International Marketing Review, 29(6), 673-683. https://doi.org/10.1108/02651331211277991
Brewer, P. & Venaik, S. (2014). The Ecological Fallacy in National Culture Research. Organization Studies, 35(7), 1063-1086. https://doi.org/10.1177/0170840613517602
Brosch, T. & Sander, D. (2016). Handbook of Value. Perspectives from Economics, Neuroscience, Philosophy, Psychology and Sociology. Oxford: Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198716600.001.0001
Carayannis, E. & Grigoroudis, E. (2016). Quadruple Innovation Helix and Smart Specialization: Knowledge Production and National Competitiveness, Foresight and STI Governance, 10(1), 31–42. https://doi.org/10.17323/1995-459X.2016.1.31.42
Carayannis, E. G. & Campbell, D. F. J. (2016). Mode 3 Knowledge Production in Quadruple Helix Innovation Systems. 21st-Century Democracy, Innovation, and Entrepreneurship for Development. New York: Springer. https://doi.org/10.1186/s13731-016-0045-9
Cavallini, S., Soldi, R., Friedl, J. & Volpe, M. (2016). Using the Quadruple Helix Approach to Accelerate the Transfer of Research and Innovation Results to Regional Growth. Bruxelles: European Union, Committee of the Regions. http://dx.doi.org/10.2863/408040
Chell, E. (2008). The Entrepreneurial Personality: A Social Construction. London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203938638
Csite, A., Luksander, A., & Mike, K. (2012). Az európai vállalkozó karaktere. Vezetéstudomány, 43(2), 4–13. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.ksz2.01
D’Iribarne, P. (2009). National Cultures and Organisations in Search of a Theory. Journal of Cross-Cultural Management, 9(3), 309–321. https://doi.org/10.1177/1470595809346601
Erdős, K. (2019). Egyetemi vállalkozások Magyarországon – újragondolva? Közgazdasági Szemle, 66(3), 305-329. https://doi.org/10.18414/KSZ.2019.3.305
Etzkowitz, H. & Leydesdorff, L. (2000). The dynamics of innovation: from National Systems and “Mode 2” to a Triple Helix of university-industry-government relations. Research Policy, 29(2), 109–123. https://doi.org/10.1016/S0048-7333(99)00055-4
Etzkowitz, H. (2008). The Triple Helix: University-Industry-Government Innovation in Action. New York: Routledge.
Fetters, L. M., Greene, G. P., Rice, P. M. & Butler, S. J. (2010). The development of university-based entrepreneurship ecosystem. Cheltenham, UK; Northampton, MA, USA: Edward Edgar.
Foray, D., David, P. A., & Hall, B. (2009). Smart Specialization – The Concept. Knowledge Economists Policy Brief no. 9, June.
Foray, D., Goddard, J., Beldarrain, X. G., Landabaso, M., McCann, P., Morgan, K., Nauwealers, C. & Ortega-Argilés, R. (2012). Guide for Research Innovation Strategies for Smart Specializations (RIS3). Bruxelles: European Commission. https://doi.org/10.2776/65746
Füstös, L. & Szalma, I. (szerk.) (2011). A változó értékrendszer 2010, 1– 2. Budapest: MTA SZKI.
Goddard, J. & Kempton, L. (2011). Connecting Universities to Regional Growth. A Practical Guide. Bruxelles: European Commission.
Goddard, J., Hazelkorn, E., Kempton, L., & Vallance, P. (2016). The Civic University. The Policy and Leadership Challenges. Cheltenham, UK; Northampton, MA, USA: Edward Elgar.
Goldstein, H. A. (2009). What we know and what we don’t know about the regional economic impacts of universities. In Varga, A. (ed.), Universities, Knowledge Transfer and Regional Development: Geography, Entrepreneurship and Policy (pp. 11-35). Cheltenham, UK; Northampton, MA, USA: Edward Elgar.
Goldstein, H. A. (2010). The ‘entrepreneurial turn’ and regional economic development mission of universities. Annuals of Regional Science, 44(1), 83–109. https://doi.org/10.1007/s00168-008-0241-z
Gulbrandsen, M. & Slipersaeter, S. (2007). The third mission and the entrepreneurial university model. In Bonaccorsi, A. & Daraio, C. (eds.), Universities and strategic knowledge creation (pp. 112-143). Cheltenham, UK; Northampton, MA, USA: Edward Elgar.
Hebert, R. F. & Link, A. N. (2009). A history of entrepreneurship. London & New York: Routledge.
Hofstede, G. & Hofstede, G. J. (2008). Kultúrák és szervezetek. Az elme szoftvere. Pécs: VHE.
Inglehart, R. (1997). Modernization and Postmodernization. Princeton: Princeton University Press. https://doi.org/10.1017/s0038038599290402
Jacob, M., Lundqvist, M., & Hellsmark, H. (2003). Entre- preneurial transformations in the Swedish University system: The case of Chalmers University of Technology. Research Policy, 32(9), 1555–1568. https://doi.org/10.1016/S0048-7333(03)00024-6
Juhász, J., Málovics, G., & Bajmócy, Z. (2021). Co-Creation, Reflection, and Transformation: The Social Impact of a Service-Learning Course at the University of Szeged. Vezetéstudomány, 51(7), 6–17. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.07.02
Kapitány, Á. & Kapitány, G. (2012). Konszenzusok és ambivalenciák. Reflexiók egy értékkutatás eredményeihez. In Messing, V. & Ságvári, B. (eds.), Közösségi viszonyulásaink a családdal, az állammal és a gazdasággal kapcsolatos társadalmi attitűdök, értékek európai összehasonlításban (pp. 102-126). Budapest: MTA TKI SZI.
Keller, T. (2008). Értékrend és társadalmi pozíció. Századvég, 13(47), 151-187.
Keller, T. (2009). Magyarország helye a világ értéktérképén. Elemzés a World Value Survey kutatás 5. hulláma alapján. Budapest: Tárki.
Király, G. (2020) A vállalkozóképzés formái. Vezetéstudomány, 51(9), 44–53. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.09.04
Kiss, G., Veress, T., & Köves, A. (2021). Learning Responsibility – Teaching Sustainability: Experiential and Transformative Learning in a Business School. Vezetéstudomány, 51(7), 18–29. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.07.03
Kluckhohn, C. (1951). Values and Value Orientation in the Theory of Action. In Parsons, T. & Shils, E. A. (eds.), Toward a General Theory of Action (pp. 388-433). New York: Harper. https://doi.org/10.4159/harvard.9780674863507.c8
Kohn, M. L. (1969). Class and Conformity: A Study in Values. Chicago: University of Chicago Press. https://doi.org/10.1177/000169937101400310
Kozma, M. (2021). Educating Future Business Leaders Through Values of Responsible Research and Innovation: Exploring the Potential of Sensitising Students in the Leading Business School of a Converging Economy. Vezetéstudomány, 51(7), 65–75. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.07.07
Krammer, S. M. S. (2017). Science, technology, and innovation for economic competitiveness: The role of smart specialization in less-developed countries. Technological Forecasting and Social Change, (123), 95–107. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2017.06.028
Louis, K. S., Jones, L. M., Anderson, M. S., Blumenthal, D., & Campbell, E. G. (2001). Entrepreneurship, Secrecy, and Productivity: A Comparison of Clinical and Non-Clinical Life Sciences Faculty. Journal of Technology Transfer, 26(3), 233–245. https://doi.org/10.1023/A:1011106006976
Málovics, É. & Sanagustín, V. (2016). Az innovációt támogató vállalkozói értékek vizsgálata a Dél-magyarországi régióban. Taylor, 8(2), 72–78.
Martin, B. R. & Etzkowitz, H. (2000). The origin and evolution of university species. Journal for Science and Technology Studies, (13), 9-34.
McCann, P. & Ortega-Argilés, R. (2013). Modern Regional Innovation Policy. Cambridge Journal of Regions, Economy and Society, 6(2), 187–216. https://doi.org/10.1093/cjres/rst007
McCann, P. & Ortega-Argilés, R. (2015). Smart Specialization, Regional Growth and Applications to EU Cohesion Policy. Regional Studies, 49(8), 1291–1302. https://doi.org/10.1080/00343404.2013.799769
McSweeney, B. (2002). Hofstede’s Identification of National Cultural Differences – A Triumph of Faith a Failure of Analysis. Human Relations, 55(1), 89–118. https://doi.org/10.1177/0018726702551004
Morris, C. (1956). Varieties of Human Value. Chicago: University of Chicago Press. https://doi.org/10.2307/2573754
Neulinger, Á. (2021). Reflexivity and Inclusiveness in Curriculum Development: The Experience of a Master’s Class. Vezetéstudomány, 51(7), 30–39. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.07.04
OECD (2012). Draft Synthesis Report on Innovation Driven-Growth in Regions: The Role of Smart Specialization. Paris: Organisation of Economic Cooperation and Development.
Parsons, T. (1951). The social system. New York: Free Press.
Rokeach, M. (1973). The Nature of Human Values. New York: Free Press. https://doi.org/10.1093/sw/19.6.758
Schwartz, S. H. & Bilsky, W. (1987). Toward a Psychological Structure of Human Values. Journal of Personality and Social Psychology, 53(3), 550–562. https://doi.org/10.1037/0022-3514.53.3.550
Schwartz, S. H. (1992). Universals in the Content and Structure of Values: Theory and Empirical Tests in 20 Countries. In Zanna, M. P. (ed.), Advances in Experimental Social Psychology (pp. 1-65). New York: Academic Press. https://doi.org/10.1016/s0065-2601(08)60281-6
Schwartz, S. H. (2005). Basic Human Values: Their Content and Structure across Countries. In Tamayo, A. & Porto, P. (eds.), Valores e comportamento nas organizações (pp. 21-55). Petrópolis, Brazil: Vozes.
Schwartz, S. H. (2006). Basic Human Values: Theory, Measurement, and Applications. Revue Française de Sociologie, 47(4), 929–968. https://doi.org/10.3917/rfs.474.0929
Schwartz, S. H. (2012). An Overview of the Schwartz Theory of Basic Values. Online Readings in Psychology and Culture, 2(1), 2–17. https://doi.org/10.9707/2307-0919.1116
Schwartz, S. H., & Bardi, A. (2001). Value Hierarchies Across Cultures: Taking a Similarities Perspective. Journal of Cross-Cultural Psychology, 32(3), 268–290. https://doi.org/10.1177/0022022101032003002
Schwartz, S. H., Vecchione, M., Fischer, R., Ramos, A., Demirutku, K., Dirilen-Gumus, O., Cieciuch, J., Davidov, E., Beierlein, C., Verkasalo, M., Lönnqvist, J., & Konty, M. (2012). Refining the Theory of Basic Individual Values. Journal of Personality and Social Psychology, 103(4), 663–688. https://doi.org/10.1037/a0029393
Schwartz, S., H. & Bilsky, W. (1990). Toward a Theory of the Universal Content and Structure of Values: Extensions and Cross-cultural Replications. Journal of Personality and Social Psychology, 58(5), 878–891. https://doi.org/10.1037/0022-3514.58.5.878
Szabari, V. (2015). A normák mint integrációs mechanizmusok a mai magyar társadalomban. socio.hu. Társadalomtudományi Szemle, 5(3), 2-16. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2015.3.2
Tausch, A. (2015). Hofstede, Inglehart and Beyond. New Directions in Empirical Global Value Research. Budapest: Corvinus. https://doi.org/10.2139/ssrn.2606243
Tóth I. Gy. (2009). Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a magyar társadalom értékszerkezetében. Budapest: TÁRKI.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
