Talent Management in Hungary
An Empirical Study and Suggestion for a Process-Based Approach
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.05.06Kulcsszavak:
tehetségmenedzsment, tehetségszegmentáció, emberierőforrás-menedzsment (EEM), kompetencia, kérdőíves felmérésAbsztrakt
A kutatás célja a tehetségmenedzsment (TM) magyarországi állapotának vizsgálata volt egy online kérdőíves felmérés révén. A válaszadó vállalatok (n=75) a tehetséges munkatársakat teljes mértékben/részben bizonyos kompetenciák mentén értelmezik. A válaszok alapján a tehetségszegmentálás iránti igény jelentősnek bizonyult – főként a kritikus képességekkel rendelkező munkatársakra, a diplomás/Z-generációs tehetségekre, a magas potenciállal rendelkező tehetségekre, vezetői tehetségekre és a gyakornok tehetségekre koncentrálva. A TM-hez kapcsolódóan a válaszadók megközelítései változatosak voltak, de a TM-gyakorlatok részeként általában négy folyamat jelent meg: vonzás, kiválasztás, fejlesztés és megtartás. Mindegyik nagyon fontosnak bizonyult, de a válaszadók nehézségeket tapasztaltak az egyes folyamatokkal kapcsolatban. Az eredmények alapján egy folyamatalapú TM-modell használata javasolt. A modell az úgynevezett tehetségpotenciálok értelmezését Spencer és Spencer (1993) kompetenciaklaszterei mentén ajánlja. Ők részt vesznek a teljes TM-folyamatban, amely révén bizonyos tehetségszegmensek tagjaivá válnak.
Letöltések
Hivatkozások
Balogh, G., & Karoliny, M. (2018). A korosodó népesség HR-fókuszokat módosító hatásai nemzetközi összehasonlításban. Vezetéstudomány, 49(10), 73–84. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.10.07
Chambers, E. G., Foulon, M., Handfield-Jones, H., Hankin, S. M., & Michaels, E. G. (1998). The war for talent. McKinsey Quarterly, 3(3), 44–57.
Collings, D. G., & Mellahi, K. (2009). Strategic talent management: A review and research agenda. Human Resource Management Review, 19(4), 304–313. https://doi.org/10.1016/j.hrmr.2009.04.001
Daruka, E., & Pádár, K. (2019). Talent management of academics: A systematic literature review and implications for further research in Hungary. Deturope, 11(3), 110 –137.
Deloitte Magyarország. (2017). A jövő HR-kihívásai.
Dries, N. (2013). The psychology of talent management: A review and research agenda. Human Resource Management Review, 23(4), 272–285. https://doi.org/10.1016/j.hrmr.2013.05.001
Gagné, F. (2004). Transforming gifts into talents: The DMGT as a developmental theory. High Ability Studies, 15(2), 119–147. https://doi.org/10.1080/1359813042000314682
Gagné, F. (2010). Motivation within the DMGT 2.0 framework. High Ability Studies, 21(2), 81–99. https://doi.org/10.1080/13598139.2010.525341
Gallardo-Gallardo, E., Dries, N., & González-Cruz, T. F. (2013). What is the meaning of ‘talent’ in the world of work? Human Resource Management Review, 23(4), 290–300. https://doi.org/10.1016/j.hrmr.2013.05.002
Gallardo-Gallardo, E., & Thunnissen, M. (2016). Standing on the shoulders of giants? A critical review of empirical talent management research. Employee Relations, 38(1), 31–56. https://doi.org/10.1108/ER-10-2015-0194
Hancock, B., & Schaninger, B. (2020). HR says talent is crucial for performance--and the pandemic proves it.
Hatum, A. (2010). Next generation talent management. London: Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/9780230295094
Héder, M. (2017). Munkaerő- vagy tehetséghiány? – Fogalmi különbségek feltárása a hatékony gyakorlati alkalmazás érdekében. International Journal of Engineering and Management Sciences, 2(4), 180–190. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2017.4.15
Hoad, T. F. (Ed.). (1996). The concise Oxford dictionary of English etymology. Oxford: Clarendon Press. https://doi.org/10.1093/acref/9780192830982.001.0001
Howatson, M. C. (Ed.). (2011). The Oxford companion to classical literature (3rd ed.). Oxford: Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acref/9780199548545.001.0001
HRPortal.hu. (2020). Szép új világ: így készülnek fel a HR vezetők a posztkorona helyzetre.
Hunyadi, L., & Vita, L. (2006). Statisztika közgazdászoknak (3rd ed.). Budapest: KSH.
Iles, P., Chuai, X., & Preece, D. (2010). Talent management and HRM in multinational companies in Beijing: Definitions, differences and drivers. Journal of World Business, 45(2), 179–189. https://doi.org/10.1016/j.jwb.2009.09.014
Jayaraman, S., Talib, P., & Khan, A. F. (2018). Integrated talent management scale: Construction and initial validation. SAGE Open, 8(3), 215824401878096. https://doi.org/10.1177/2158244018780965
Karoliny, M., & Poór, J. (Eds.). (2019). Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. Budapest: Akadémiai Kiadó.
KSH. (2021a). 2.1.1. Gazdaságilag aktívak, bruttó átlagkereset, reálkereset (1960–). https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qli001.html
KSH. (2021b). 2.1.2.14. A foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint, nemenként. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/mpal2_01_02_14a.html
KSH. (2021c). 2.1.2.15. A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, nemenként. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/mpal2_01_02_15a.html
KSH. (2021). 2.1.2.24. A munkanélküliek száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint, nemenként. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/mpal2_01_02_24a.html
KSH. (2021e). 2.1.2.25. A munkanélküliek száma korcsoportok szerint, nemenként. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/mpal2_01_02_25a.html
KSH. (2021f). 2.1.2.3. A 15–74 éves népesség száma korcsoportok és nemek szerint. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/mpal2_01_02_03a.html
KSH. (2021g). 22.1.1.1. A népesség, népmozgalom főbb mutatói. http://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0001.html
Lewis, R. E., & Heckman, R. J. (2006). Talent management: A critical review. Human Resource Management Review, 16(2), 139–154. https://doi.org/10.1016/j.hrmr.2006.03.001
Malhotra, N. K. (2016). Marketingkutatás. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630598675
McCracken, M., Currie, D., & Harrison, J. (2016). Understanding graduate recruitment, development and retention for the enhancement of talent management: Sharpening ‘the edge’ of graduate talent. International Journal of Human Resource Management, 27(22), 2727–2752. https://doi.org/10.1080/09585192.2015.1102159
McDonnell, A. (2011). Still fighting the “war for talent”? Bridging the science versus practice gap. Journal of Business and Psychology, 26(2), 169–173. https://doi.org/10.1007/s10869-011-9220-y
McDonnell, A., Hickey, C., & Gunnigle, P. (2011). Global talent management: Exploring talent identification in the multinational enterprise. European Journal of International Management, 5(2), 174. https://doi.org/10.1504/EJIM.2011.038816
Mellahi, K., & Collings, D. G. (2010). The barriers to effective global talent management: The example of corporate élites in MNEs. Journal of World Business, 45(2), 143–149. https://doi.org/10.1016/j.jwb.2009.09.018
Meyers, M. C. (2019). The neglected role of talent proactivity: Integrating proactive behavior into talent-management theorizing. Human Resource Management Review, 30(2), 100703. https://doi.org/10.1016/j.hrmr.2019.100703
Meyers, M. C., & van Woerkom, M. (2014). The influence of underlying philosophies on talent management: Theory, implications for practice, and research agenda. Journal of World Business, 49(2), 192–203. https://doi.org/10.1016/j.jwb.2013.11.003
Meyers, M. C., van Woerkom, M., & Dries, N. (2013). Talent–Innate or acquired? Theoretical considerations and their implications for talent management. Human Resource Management Review, 23(4), 305– 321. https://doi.org/10.1016/j.hrmr.2013.05.003
Meyers, M. C., van Woerkom, M., Paauwe, J., & Dries, N. (2019). HR managers’ talent philosophies: Prevalence and relationships with perceived talent management practices. International Journal of Human Resource Management, 31(4), 562–588. https://doi.org/10.1080/09585192.2019.1579747
Michaels, E. G., Handfield-Jones, H., & Axelrod, B. (2001). The war for talent. Harvard Business School Press.
Oosthuizen, R. M., Coetzee, M., & Munro, Z. (2016). Work-life balance, job satisfaction and turnover in- tention amongst information technology employees. Southern African Business Review, 20(November), 446–467. https://doi.org/10.25159/1998-8125/6059
Pató Gáborné Szűcs, B., Kovács, K., & Abonyi, J. (2021). A negyedik ipari forradalom hatása a kompetenciacserélődésre. Vezetéstudomány, 52(1), 56–70. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.1.05
Poór, J. (Ed.). (2016). Nemzetköziesedés és globalizáció az emberi erőforrás menedzsmentben. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Poór, J., Fehér, J., & Tikhonova, V. (2018). Hungary: Creating new opportunities for talent. In M. Latukha (Ed.), Talent management in global organizations (pp. 143–165). Cham: Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-76418-4_9
Poór, J., Juhász, T., Szabó, K., Kovács, I. É., & Karoliny, M. (2018). A külföldi tulajdonú vállalatok emberi erőforrás menedzselésének jellegzetességei és sajátos kontingenciafaktorai Kelet-Közép-Európában. Vezetéstudomány, 49(1), 40–52. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.01.05
PwC. (2020). 23rd Annual Global CEO Survey: Navigating the rising tide of uncertainty.
PwC Magyarország. (2013). Tehetségmenedzsment – taktikák és távlatok.
Ready, D. A., Hill, L. A., & Conger, J. A. (2008). Winning the race for talent in emerging markets. Harvard Business Review, 11 (November)
Ruan, F., Loon Loh, K., Tsai, R., & Zhang, K. (2017). Year 2035: Talent war in the digital age.
Savanevicienė, A., & Vilciauskaitė, B. (2017). Practical application of exclusive and inclusive talent management strategy in companies. Business, Management and Education, 15(2), 242–260. https://doi.org/10.3846/bme.2017.366
Schiemann, W. A. (2014). From talent management to talent optimization. Journal of World Business, 49(2), 281–288. https://doi.org/10.1016/j.jwb.2013.11.012
Scullion, H., Collings, D. G., & Caligiuri, P. (2010). Global talent management. Journal of World Business, 45(2), 105–108. https://doi.org/10.1016/j.jwb.2009.09.011
Sparrow, P. R., Scullion, H., & Tarique, I. (2014). Multiple lenses on talent management: Definitions and contours of the field. In P. R. Sparrow, H. Scullion, & I. Tarique (Eds.), Strategic talent management (pp. 36–70). Cambrdige: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9781139424585.004
Spencer, L. M., & Spencer, S. M. (1993). Competence at work: Models for superior performance. Hoboken, NJ: Wiley.
Stahl, G. K., Björkman, I., Farndale, E., Morris, S. S., Paauwe, J., Stiles, P., Trevor, J., & Wright, P. M. (2007). Global talent management: How leading multinationals build and sustain their talent pipeline. Faculty and Research Working Papers (2007/34/OB). INSEAD, Barcelona.
Stahl, G. K., Björkman, I., Farndale, E., Shad, S., Paauwe, J., Stiles, P., Trevor, J., & Wright, P. M. (2012). Six principles of effective global talent management. MIT Sloan Management Review, 53(2), 24–33.
Strack, R., Booker, M., Kovács-Ondrejkovic, O., Antebi, P., & Welch, D. (2018). Decoding global talent 2018. BCG.
Szabó, K. (2011). Állandósult túlkereslet a tehetségpiacon. Vezetéstudomány, 42(11), 2–15. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2011.11.01
Thunnissen, M., & Gallardo-Gallardo, E. (2019). Rigor and relevance in empirical TM research: Key issues and challenges. BRQ Business Research Quarterly, 22(3), 171–180. https://doi.org/10.1016/j.brq.2019.04.003
Thunnissen, M., & Van Arensbergen, P. (2015). A multi-dimensional approach to talent. Personnel Review, 44(2), 182–199. https://doi.org/10.1108/PR-10-2013-0190
Tikhonova, V., Poór, J., Fehér, J., & Dvornikova, V. (2018). Talent management in Central and Eastern Europe: Similarities and differences. In M. Latukha (Ed.), Talent management in global organizations (pp. 89–93). Cham: Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-76418-4_6
Tóthné Téglás, T. (2020). A minőségi munkaerő-gazdálkodás vállalati gyakorlata. Vezetéstudomány, 51(10), 63–76. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.10.06
Urbancova, H., & Vnouckova, L. (2015). Investigating talent management philosophies. Journal of Competitiveness, 7(3), 3–18. https://doi.org/10.7441/joc.2015.03.01
Wallenstein, J., de Chalendar, A., Reeves, M., & Bailey, A. (2019, January 17). The new freelancers: Tapping talent in the gig economy. Boston: BCG.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
