Internethasználati szokások feltérképezése a Rogers-féle elmélet szerint a magyarországi idősödők körében
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.KSZ.04Keywords:
baby-boomers, generation marketing, innovation acceptance, those born in the Ratko-era, veteransAbstract
From business, social and moral point of view it is an inevitable task to research the older generation’s innovation habits, because they are gaining an increasing share in advanced societies. Of course we have to take into account the rapid development of information technology too. The lack of knowledge and skills required for online activity among the elderly people are typically setting limits, but at the same time, the benefits of usage are becoming more and more evident to them, and even this kind of readiness is becoming more and more inevitable. This draws the attention on the multilateral mapping of the innovation behaviour of the elderly. It’s important to pay attention while analysing the elderly people that their group is strongly divided by health status, by living conditions, by lifestyles, by values and other factors, so according to the innovation acceptance they draw different patterns of behaviour. And of course we have to keep in mind that there are also differences between the two generations of the elderly, the veterans and the baby boomers (people born in Ratko-era), because they have been getting to know the Internet in different life stages. In this primary research, the authors study the behaviour of the two older Hungarian generations (veterans and those born in the Ratko-era) through the usage of information technology, based on the theory of Rogers’ innovation acceptance model.
Downloads
References
AARP Research (2017). Technology use and Attitudes among Mid-life and Older Americans. Retrieved from https://www.aarp.org/content/dam/aarp/research/surveys_statistics/technology/info-2018/atom-nov-2017-tech-module.doi.10.26419%252Fres.00210.001.pdf
Adler, R. (2006). Older Americans, Broadband and the Future of the Net. Retrieved from https://www.seniornet.com
Baker, C., & McLarty, J. A. (2005). Older Persons and Wireless Telephone Use (Research report). AARP. Retrieved from http://www.aarp.org/research/utilities/phone/fs116_wireless.html
Antalóczy T., D anó G y., K ósa É ., & László M. (2017). Digitális Galaxis, 20 év kutatás a médiáról és a gyerekekről. Budapest: Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület
Baporikar, N. (2014). Innovation in the 21st Century Organization in: Transcultural Marketing for Incremental and Radical Innovation. Hershey: Business Science Reference. https://doi.org/10.4018/978-1-4666-4749-7.ch016
Bokor, A. (2007). Létezik-e itthon Y generáció? Vezetéstudomány, 38(2), 2-21.
Botos, K. (2018). Az elöregedő társadalom problémái. Polgári Szemle, 14(4–6), 95–104. https://doi.org/10.24307/psz.2018.1208
Bőgel Gy. (2008). A schumpeteri „teremtő rombolás” módjai az infokommunikációs iparban. Közgazdasági Szemle, 55(4), 344-360. Retrieved from http://epa.oszk.hu/00000/00017/00147/pdf/04vszbogel.pdf
Cresci, M. K., Yarandi, H. N., & Morell, R. W. (2010). Pro-nets versus No-nets: differences in urban older adults’ predilections for internet use. Educational Gerontology, 36(6), 500-520. https://doi.org/10.1080/03601270903212476
Csizmadia, P. (2017). Everett Rogers innovációs elmélete és annak felhasználási lehetőségei az egészségfejlesztésben. Egészségfejlesztés, 58(4), 50-58. https://doi.org/10.24365/ef.v58i4.208
Dessewffy, T., & Galácz, A. (2002). Mobilkommunikáció és társadalmi diffúzió. Retrieved from http://www.mta.t-mobile.mpt.bme.hu/dok/3_des.pdf
eNet (2018). Az idősek sem maradhatnak ki a digitális világból! Retrieved from https://enet.hu/hirek/azidosek-sem-maradhatnak-ki-a-digitalis-vilagbol/
Eurostat (2011). Népszámlálási adatbázis, 2011. Retrieved from https://ec.europa.eu/eurostat/web/populationand-housing-census/census-data/2011-census
Eyerman, R., Turner, B.S. (1998). Outline of a Theory of Generations. European Journal of Social Theory, 1(1), 91-106. https://doi.org/10.1177/136843198001001007
Furlong, M. (1995). Cyber Seniors: Technology as a Means, No tan End to Online Community. Digital Media, 5(5), 27-29.
Gergátz, I. (2009). ICT az 50+ generáció életében (Doktori értekezés). Pécsi Tudomány egyetem, Pécs. Retrieved from https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/781?show=full
Grübler, A., Nakicenovic, N., & Victor, D. G., (1999). Dynamics of Energy Technologies and Global Change. Energy Policy, 27(5), 247-280. https://doi.org/10.1016/s0301-4215(98)00067-6
Holmes, R. (2016). Move Over, Millennials: 5 Things You Need to Know About Generation C. Retrieved from https://www.inc.com/ryan-holmes/move-overmillennials-5-things-you-need-to-know-aboutgeneration-c.html
Iyer, R., & Eastman, J. K. (2016). The elderly and their attitudes toward the internet: the impact on the internet use, purchase, and comparison shopping. Journal of Marketing Theory and Practice, 14(1), 56-67. https://doi.org/10.2753/mtp1069-6679140104
Izal, A. (2002) The older or ageing consumers in the UK: are they really that different? International Journal of Market Research, 44(3), 337-359. https://doi.org/10.1177/147078530204400305
Kanayama, T. (2003). Ethnographic Research on the Experience of Japanese Elderly People Online. New Media and Society, 5(2), 267-288. https://doi.org/10.1177/1461444803005002007
Kapitány, B. (2015). Demográfiai fogalomtár: KSH Népességtudományi Kutatóintézet. Retrieved from https://www.demografia.hu/hu/letoltes/fogalomtar/pdf/varhato-atlagos-elettartam.pdf
Kennett, P. A., Moschis, P. G., & Bellenger, D. N. (1995). Marketing financial services to mature consumers. Journal of Services Marketing, 9(2), 62-72. https://doi.org/10.1108/08876049510086026
KSH (2017). Távközlés, televízió- és internetszolgáltatás – IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban, a vállalkozásoknál és a közigazgatásban. Retrieved from https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/ikt17.pdf
Kolos, K. (2014). Az ötvenen túli fogyasztók vizsgálata a szolgáltató szektorban (Doktori disszertáció). Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.
Kovács, G., Aczél, P., & Bokor, T. (2018). Magyar egyetemisták vélekedései az idősekről. Kommunikáció, Közvélemény, Média, 2018(3), 62-93. http://doi.org/10.20520/jel-kep.2018.3.63
Laukkanen, T., Sinkkonen, S., Kivijarvi, M., & Laukkanen, P. (2007). Innovation resistance among mature consumers. Journal of Consumer Marketing, 24(7), 419-427. https://doi.org/10.1108/07363760710834834
Lee, Ch., & Coughlin, J.F. (2015). Older adults’ adoption of technology: an integrated approach to identifying determinants and barriers. Journal of Product Innovation Marketing, 32(5), 747-759. https://doi.org/10.1111/jpim.12176
Linden, F. (1986). Spending boom and bust. American Demographics, October, p. 25.
Lumpkin, J.R., Greenberg, B.A., & Goldstucker, J.L. (1985). Marketing place needs of the elderly: determinant attributes and store choice. Journal of Retailing, 61(2), 75-105. https://doi.org/10.1177/095148489600900203
Mannheim, K. (1928). Essays on the Sociology of Knowledge. Oxford: Oxford University Press.
Moschis, G., Curasi, C., & Bellenger, D. (2004). Patronage motives of mature consumers in the selection of food and grocery stores. Journal of Consumer Marketing, 21(2), 123-133. https://doi.org/10.1108/07363760410525687
Niehaves, B., & Plattfaut, R. (2014). Internet adoption by elderly: employing IS technology acceptance theories for understanding the age-related digital divide. European Journal of Information Systems, 23(6), 708-726. https://doi.org/10.1057/ejis.2013.19
Nielsen (2018). Közönségmérés: Havi statisztikák. 2018. február. Retrieved from http://www.nielsentam.tv/Uploads/Hungary/Honlap_havi_statist_201802.pdf
Ogozalek, V.Z. (1991). The Social Impacts of Computing: Computer Technology and the Graying of America. Social Science Computer Review, 9(4), 655-656. https://doi.org/10.1177/089443939100900409
Pew Research Center (2018). Millennials stand out for their technology use, but older generations also embrace digital life. Retrieved from https://www.pewresearch.org/fact-tank/2018/05/02/millennials-stand-out-fortheir-technology-use-but-older-generations-alsoembrace-digital-life/
Proctor, B. D., Semega, J. L., & Kollar, M. A. (2016). Income and Poverty in the United States: 2015. United States Census Bureau. Retrieved from https://www.census.gov/content/dam/Census/library/publications/2016/demo/p60-256.pdf
Rogers, E.(1995). Diffusion of Innovations. New York: The Free Press.
Schumpeter, A.J. (1980). A gazdasági fejlődés elmélete. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Shukla, A. (2009). What is Innovation? Why Innovation Is Important? Retrieved from http://www.paggu.com/getting-into-roots/what-is-innovation-whyinnovation-is-important/
Székelyi, M., & Barna, I. (2004). Túlélőkészlet az SPSShez. Budapest: Typotex Kiadó.
Tari, A. (2014). Z generáció. Budapest: Jaffa Kiadó. Termekmix.hu (2018). Gyerekcipőben járó szeniormarketing. Retrieved from http://termekmix.hu/magazin/marketing/416-gyerekcipoben-jaroszeniormarketing
Törőcsik, M. (2009). Generációs marketing. In Bugár Gy. & Farkas F. (eds.), Elkötelezettség és sokoldalúság. Tanulmánykötet Barakonyi Károly tiszteletére (pp. 221-228). Pécs: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar.
Törőcsik, M. (2019). Generációs kutatás. http://drtorocsik.hu/generacios.html
Törőcsik, M., & Lampek, K. (2016). Lázadó generáció új élethelyzetben... értékrendek és gyökereik 50 év felett. Magyar Fogyasztó, 2(3), 12-22. Retrieved from https://issuu.com/braunandpartners/docs/mfp_50
Törőcsik, M., & Németh, P. (2018). Ageing. A magyar lakosság korral, öregedéssel kapcsolatos beállítódása generációs szemléletű vizsgálattal (Kézirat). EFOP-3.6.1-16-2016-00004. Pécs: PTE KTK.
White, H., McConell, E., Clipp E., Bynum L., Teague C., Navas L., Craven S., & Halbrecht, H. (1999). Surfing the Net in Later Life: a Review of the Literature and Pilot Study of Computer Use and Quality of Life. Journal of Applied Gerontology, 18(3), 358-378. https://doi.org/10.1177/073346489901800306
Yankelovich monitor: elérhető a hivatalos weboldalon: http://www.yankelovich.com
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
