Internethasználati szokások feltérképezése a Rogers-féle elmélet szerint a magyarországi idősödők körében

Szerzők

  • Mária Bernschütz Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Hungary
  • Györgyi Danó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Hungary
  • István Kovács Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Hungary
  • Ildikó Petruska Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Hungary

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.KSZ.04

Kulcsszavak:

babyboomerek, generációmarketing, innovációelfogadás, Ratkó-korszak szülöttei, veteránok

Absztrakt

A fejlett társadalmakban egyre nagyobb arányt képviselő idős generáció innovációs magatartásának kutatása – az információtechnológia rohamos fejlődését figyelembe véve – üzleti, társadalmi és erkölcsi szempontból nézve sem megkerülhető feladat. Az idős korosztálynál a szükséges tudás és képességek hiánya az online aktivitásnak jellemzően korlátokat szab, ugyanakkor a használati előnyök is egyre inkább kirajzolódnak számukra, sőt, ez a fajta felkészültség akár megkerülhetetlenné válik. Mindez ráirányítja a figyelmet az idősek innovációs magatartásának minél többoldalúbb feltérképezésére. Figyelembe kell venni, hogy az idős korosztály is erősen tagozódik, az egészségi állapot, az életkörülmények, az életstílus, az értékek és más tényezők innovációs elfogadás szempontjából is eltérő magatartásmintákat rajzolnak ki. De különbségek vannak az idősek két generációja, az érettek (veteránok) és a baby boomerek (Ratkó-korszak szülöttei) között is, hiszen más életszakaszban érte el őket az internet berobbanása. Primer kutatásukban a szerzők ennek a két időskori generációnak az információtechnológia használatára vonatkozó magatartását vizsgálják hazai viszonylatban, a Rogers-féle innovációelfogadási modellt elméleti alapul véve.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Szerző életrajzok

Mária Bernschütz, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Egyetemi adjunktus

Györgyi Danó, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Egyetemi tanársegéd

István Kovács, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Mesteroktató

Ildikó Petruska, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Egyetemi docens

Hivatkozások

AARP Research (2017). Technology use and Attitudes among Mid-life and Older Americans. Retrieved from https://www.aarp.org/content/dam/aarp/research/surveys_statistics/technology/info-2018/atom-nov-2017-tech-module.doi.10.26419%252Fres.00210.001.pdf

Adler, R. (2006). Older Americans, Broadband and the Future of the Net. Retrieved from https://www.seniornet.com

Baker, C., & McLarty, J. A. (2005). Older Persons and Wireless Telephone Use (Research report). AARP. Retrieved from http://www.aarp.org/research/utilities/phone/fs116_wireless.html

Antalóczy T., D anó G y., K ósa É ., & László M. (2017). Digitális Galaxis, 20 év kutatás a médiáról és a gyerekekről. Budapest: Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület

Baporikar, N. (2014). Innovation in the 21st Century Organization in: Transcultural Marketing for Incremental and Radical Innovation. Hershey: Business Science Reference. https://doi.org/10.4018/978-1-4666-4749-7.ch016

Bokor, A. (2007). Létezik-e itthon Y generáció? Vezetéstudomány, 38(2), 2-21.

Botos, K. (2018). Az elöregedő társadalom problémái. Polgári Szemle, 14(4–6), 95–104. https://doi.org/10.24307/psz.2018.1208

Bőgel Gy. (2008). A schumpeteri „teremtő rombolás” módjai az infokommunikációs iparban. Közgazdasági Szemle, 55(4), 344-360. Retrieved from http://epa.oszk.hu/00000/00017/00147/pdf/04vszbogel.pdf

Cresci, M. K., Yarandi, H. N., & Morell, R. W. (2010). Pro-nets versus No-nets: differences in urban older adults’ predilections for internet use. Educational Gerontology, 36(6), 500-520. https://doi.org/10.1080/03601270903212476

Csizmadia, P. (2017). Everett Rogers innovációs elmélete és annak felhasználási lehetőségei az egészségfejlesztésben. Egészségfejlesztés, 58(4), 50-58. https://doi.org/10.24365/ef.v58i4.208

Dessewffy, T., & Galácz, A. (2002). Mobilkommunikáció és társadalmi diffúzió. Retrieved from http://www.mta.t-mobile.mpt.bme.hu/dok/3_des.pdf

eNet (2018). Az idősek sem maradhatnak ki a digitális világból! Retrieved from https://enet.hu/hirek/azidosek-sem-maradhatnak-ki-a-digitalis-vilagbol/

Eurostat (2011). Népszámlálási adatbázis, 2011. Retrieved from https://ec.europa.eu/eurostat/web/populationand-housing-census/census-data/2011-census

Eyerman, R., Turner, B.S. (1998). Outline of a Theory of Generations. European Journal of Social Theory, 1(1), 91-106. https://doi.org/10.1177/136843198001001007

Furlong, M. (1995). Cyber Seniors: Technology as a Means, No tan End to Online Community. Digital Media, 5(5), 27-29.

Gergátz, I. (2009). ICT az 50+ generáció életében (Doktori értekezés). Pécsi Tudomány egyetem, Pécs. Retrieved from https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/781?show=full

Grübler, A., Nakicenovic, N., & Victor, D. G., (1999). Dynamics of Energy Technologies and Global Change. Energy Policy, 27(5), 247-280. https://doi.org/10.1016/s0301-4215(98)00067-6

Holmes, R. (2016). Move Over, Millennials: 5 Things You Need to Know About Generation C. Retrieved from https://www.inc.com/ryan-holmes/move-overmillennials-5-things-you-need-to-know-aboutgeneration-c.html

Iyer, R., & Eastman, J. K. (2016). The elderly and their attitudes toward the internet: the impact on the internet use, purchase, and comparison shopping. Journal of Marketing Theory and Practice, 14(1), 56-67. https://doi.org/10.2753/mtp1069-6679140104

Izal, A. (2002) The older or ageing consumers in the UK: are they really that different? International Journal of Market Research, 44(3), 337-359. https://doi.org/10.1177/147078530204400305

Kanayama, T. (2003). Ethnographic Research on the Experience of Japanese Elderly People Online. New Media and Society, 5(2), 267-288. https://doi.org/10.1177/1461444803005002007

Kapitány, B. (2015). Demográfiai fogalomtár: KSH Népességtudományi Kutatóintézet. Retrieved from https://www.demografia.hu/hu/letoltes/fogalomtar/pdf/varhato-atlagos-elettartam.pdf

Kennett, P. A., Moschis, P. G., & Bellenger, D. N. (1995). Marketing financial services to mature consumers. Journal of Services Marketing, 9(2), 62-72. https://doi.org/10.1108/08876049510086026

KSH (2017). Távközlés, televízió- és internetszolgáltatás – IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban, a vállalkozásoknál és a közigazgatásban. Retrieved from https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/ikt17.pdf

Kolos, K. (2014). Az ötvenen túli fogyasztók vizsgálata a szolgáltató szektorban (Doktori disszertáció). Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.

Kovács, G., Aczél, P., & Bokor, T. (2018). Magyar egyetemisták vélekedései az idősekről. Kommunikáció, Közvélemény, Média, 2018(3), 62-93. http://doi.org/10.20520/jel-kep.2018.3.63

Laukkanen, T., Sinkkonen, S., Kivijarvi, M., & Laukkanen, P. (2007). Innovation resistance among mature consumers. Journal of Consumer Marketing, 24(7), 419-427. https://doi.org/10.1108/07363760710834834

Lee, Ch., & Coughlin, J.F. (2015). Older adults’ adoption of technology: an integrated approach to identifying determinants and barriers. Journal of Product Innovation Marketing, 32(5), 747-759. https://doi.org/10.1111/jpim.12176

Linden, F. (1986). Spending boom and bust. American Demographics, October, p. 25.

Lumpkin, J.R., Greenberg, B.A., & Goldstucker, J.L. (1985). Marketing place needs of the elderly: determinant attributes and store choice. Journal of Retailing, 61(2), 75-105. https://doi.org/10.1177/095148489600900203

Mannheim, K. (1928). Essays on the Sociology of Knowledge. Oxford: Oxford University Press.

Moschis, G., Curasi, C., & Bellenger, D. (2004). Patronage motives of mature consumers in the selection of food and grocery stores. Journal of Consumer Marketing, 21(2), 123-133. https://doi.org/10.1108/07363760410525687

Niehaves, B., & Plattfaut, R. (2014). Internet adoption by elderly: employing IS technology acceptance theories for understanding the age-related digital divide. European Journal of Information Systems, 23(6), 708-726. https://doi.org/10.1057/ejis.2013.19

Nielsen (2018). Közönségmérés: Havi statisztikák. 2018. február. Retrieved from http://www.nielsentam.tv/Uploads/Hungary/Honlap_havi_statist_201802.pdf

Ogozalek, V.Z. (1991). The Social Impacts of Computing: Computer Technology and the Graying of America. Social Science Computer Review, 9(4), 655-656. https://doi.org/10.1177/089443939100900409

Pew Research Center (2018). Millennials stand out for their technology use, but older generations also embrace digital life. Retrieved from https://www.pewresearch.org/fact-tank/2018/05/02/millennials-stand-out-fortheir-technology-use-but-older-generations-alsoembrace-digital-life/

Proctor, B. D., Semega, J. L., & Kollar, M. A. (2016). Income and Poverty in the United States: 2015. United States Census Bureau. Retrieved from https://www.census.gov/content/dam/Census/library/publications/2016/demo/p60-256.pdf

Rogers, E.(1995). Diffusion of Innovations. New York: The Free Press.

Schumpeter, A.J. (1980). A gazdasági fejlődés elmélete. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Shukla, A. (2009). What is Innovation? Why Innovation Is Important? Retrieved from http://www.paggu.com/getting-into-roots/what-is-innovation-whyinnovation-is-important/

Székelyi, M., & Barna, I. (2004). Túlélőkészlet az SPSShez. Budapest: Typotex Kiadó.

Tari, A. (2014). Z generáció. Budapest: Jaffa Kiadó. Termekmix.hu (2018). Gyerekcipőben járó szeniormarketing. Retrieved from http://termekmix.hu/magazin/marketing/416-gyerekcipoben-jaroszeniormarketing

Törőcsik, M. (2009). Generációs marketing. In Bugár Gy. & Farkas F. (eds.), Elkötelezettség és sokoldalúság. Tanulmánykötet Barakonyi Károly tiszteletére (pp. 221-228). Pécs: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar.

Törőcsik, M. (2019). Generációs kutatás. http://drtorocsik.hu/generacios.html

Törőcsik, M., & Lampek, K. (2016). Lázadó generáció új élethelyzetben... értékrendek és gyökereik 50 év felett. Magyar Fogyasztó, 2(3), 12-22. Retrieved from https://issuu.com/braunandpartners/docs/mfp_50

Törőcsik, M., & Németh, P. (2018). Ageing. A magyar lakosság korral, öregedéssel kapcsolatos beállítódása generációs szemléletű vizsgálattal (Kézirat). EFOP-3.6.1-16-2016-00004. Pécs: PTE KTK.

White, H., McConell, E., Clipp E., Bynum L., Teague C., Navas L., Craven S., & Halbrecht, H. (1999). Surfing the Net in Later Life: a Review of the Literature and Pilot Study of Computer Use and Quality of Life. Journal of Applied Gerontology, 18(3), 358-378. https://doi.org/10.1177/073346489901800306

Yankelovich monitor: elérhető a hivatalos weboldalon: http://www.yankelovich.com

##submission.downloads##

Megjelent

2020-12-09

Hogyan kell idézni

Bernschütz, M., Danó, G., Kovács, I., & Petruska, I. (2020). Internethasználati szokások feltérképezése a Rogers-féle elmélet szerint a magyarországi idősödők körében. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 51(KSZ), 35–48. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.KSZ.04

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok