Az M4 sport piacra lépésének hatása a sportközvetítési jogok piacán, Magyarországon

A sportági szakszövetségek szemszögéből

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.10.03

Kulcsszavak:

közvetítési jogok piaca, televízió, M4 Sport, kommunikáció

Absztrakt

Magyarországon az 1996-os év hozta el mind a sport-, mind a médiatörvény elfogadását, ami jogi és működési értelem-ben is meghatározó hatással volt az addig kezdetleges módon működő közvetítési jogok piacára. Az 1997-2015 közötti időszakban az új televíziók belépése új piaci környezetet jelentett a sport számára is, azonban ez a piac sem tudta teljes mértékben kielégíteni a szövetségek igényeit. Ebbe a környezetbe lépett be 2015-ben az új közszolgálati sportcsatorna az M4 Sport, amely alapjaiban változtatta meg a piaci viszonyokat. A tanulmány az M4 Sport belépése óta eltelt időszakot vizsgálja, egy kulcsérintett, a sportági szövetségek televíziós megjelenése és kommunikációs tevékenysége szempontjából, valamint a tágabb értelmezés érdekében kitér az M4 Sport szerkesztési elveire, gyakorlatára is. A tanulmány módszertana primer és szekunder forrásokat vizsgál, kvalitatív és kvantitatív módszerekkel. A sportági szakszövetségek körében kérdő-íves felmérést végeztek a szerzők, az M4 Sport esetében mélyinterjút készítettek.

Downloads

Download data is not yet available.

Szerző életrajzok

  • Krisztina András, Budapesti Corvinus Egyetem

    Egyetemi docens

  • Tünde Máté, Budapesti Corvinus Egyetem

    Egyetemi adjunktus

  • Ferenc Várhegyi, Eurosport magyar szerkesztőség

    Sportmenedzser

Hivatkozások

András, K. (2003). Business elements in sport, on the example of football (Doctoral thesis). BKÁE, Budapest. https://phd.lib.uni-corvinus.hu/150/2/andras_krisztina_en.pdf

András, K. (2004). A hivatásos labdarúgás piacai. Vezetéstudomány, 35(klnsz), 40-57. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4521/1/VT_2004KSZp40.pdf

Arapl, E. (2021). Reimagining sport pathways to gender- balanced media coverage. Geneva: European Broadcasting Union. https://www.ebu.ch/files/live/sites/ebu/files/Publications/strategic/open/Reimagining_Sport.pdf

Barbier, F., & Lavenir, C.B. (2004). A média története. Budapest: Osiris Kiadó.

Chambat, P. (1993). La télévision terminal moral. Réseaux, (2), 143-170. https://www.persee.fr/doc/reso_0751-7971_1993_hos_11_2_3622

Dahlgren, P. (2000). Media, Citizenship and Civic Culture. In J. Curran & M. Gurevitch (Eds.), Mass Media and Society (pp. 310-328). London: Arnold.

Deloitte (2021). 2021 outlook for the US sports industry. Deloitte. https://www2.deloitte.com/content/dam/Deloitte/us/Documents/technology-media-telecommunications/us-tmt-sports-outlook-2021.pdf

Evens, T., Iosifidis P., & Smith P. (2013). The Political Economy of Television Sports Rights. London: Palgrave Macmillan UK.

Gálik, M., & Urbán, Á. (2014). Médiagazdaságtan. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Gulyásné Kerekes, R. (2009). Hatékony marketingkommunikáció tervezés, végrehajtás, és ellenőrzés a szervezeti piacokon (Doktori értekezés). Miskolci Egyetem, Miskolc. http://midra.uni-miskolc.hu/document/5706/1516.pdf

Horváth, D., & Bauer, A. (2016). Marketingkommunikáció. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://mersz.hu/hivatkozas/dj58m_book1#dj58m_book1

International Olympic Committee (Eds.) (2020). Olympic Marketing Fact File: 2020. Lausanne: IOC. https://library.olympics.com/Default/doc/SYRACUSE/355225/olympic-marketing-fact-file-2020-international-olympic-committee-marketing-department?_lg=en-GB

Keszey, T., & Gyulavári, T. (2016). Marketingtervezés. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://mersz.hu/keszey-gyulavari-marketingtervezes/

Lindholm, J. (2019). The Netflix-ication of sports broadcasting. International Sports Law Journal, 18, 99-101. https://doi.org/10.1007/s40318-019-00145-8

Miller, T. (1993). The Well-tempered Self: Citizenship, Culture, and the Postmodern Subject. Baltimore: John Hopkins University Press.

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (2014). Az over-thetop tartalomszolgáltatások hatása a médiarendszerre 2014. NMHH Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. https://nmhh.hu/dokumentum/165093/nmhh_ott_hatasa_a_mediarendszerre_nyilvanos_konzultacio_2014.pdf

Nielsen (2017). Commercial trends in sport 2017. Nielsen. https://www.nielsen.com/insights/2017/commercialtrends-in-sports-2017/

Sárközy, T. (2000). A magyar sportjog alapjai. Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó.

Solberg, H. A. (2007). Sports Broadcasting: Is It a Job for Public Service Broadcasters? – A Welfare Economic Perspective. Journal of Media Economics, 20(4), 289- 309. https://doi.org/10.1080/08997760701668169

Tjernström, S., & Tjernsröm, E. (2008). Rational Foolishness Would Destroy a Public Service Broadcasting System. Journal of Media Economics, 21(4), 258-263. https://doi.org/10.1080/08997760802544772

Várhegyi, F. (2016). A sport és a televízió kapcsolata. Testnevelés, Sport, Tudomány, 1(2), 20-29. https://doi.org/10.21846/TST.2016.2.2

https://media.sportbusiness.com/news/zaslav-talks-discoverys-opportunistic-sports-rights-approach/

https://promotions.hu/orszagos/sport/2021/05/12/sporttv-arena-4-bundesliga-bayern-munchen-rb-leipzigmeccs-foci/

https://www.sportbusiness.com/2020/06/spotifys-collective-model-inspires-new-atp-chairman-gaudenzi/

https://www.sportbusiness.com/2020/02/laliga-takingthe-lead-with-ott/

https://www.sportcal.com/analysis/the-big-sportcal-review-of-2019-and-look-ahead-to-2020/

Letöltések

Megjelent

2022-10-10

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Hogyan kell idézni

András, K., Máté, T., & Várhegyi, F. (2022). Az M4 sport piacra lépésének hatása a sportközvetítési jogok piacán, Magyarországon: A sportági szakszövetségek szemszögéből. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 53(10), 28-40. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.10.03