Társadalmi beágyazottságból eredő konfliktusok egészségügyi szervezetekben
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.12.05Kulcsszavak:
beágyazottság, hálózatok, egyetemi klinikák, szervezeti konfliktusokAbsztrakt
Tanulmányukban a szerzők az egészségügyi intézmények hálózati kapcsolatait vizsgálták. Interjúsorozat segítségével kutatták, hogy egy magyarországi egyetem egészségügyi szervezeti egységei milyen hálózatokban vesznek részt és e hálózatokban való részvétel hogyan befolyásolja működésüket. Több területre kiterjedő vizsgálatukból jelenleg a felmerülő konfliktusokat elemzik. Kutatásukban rávilágítanak arra, hogy egyetemi klinikák esetében a konfliktusok nem vezethetők le a hálózati együttműködésekből, hanem egy tágabb kontextusban kell vizsgálni őket. Kutatásuk eredményei alapján a hálózati komplexitás az egészségügyi intézményeknél a konfliktusok három típusát eredményezi: szervezetirányításhoz kapcsolódó konfliktusok, szervezeti folyamatokban felmerülő konfliktusok és személyes konfliktusok. Ezek a típusok összhangban állnak a szakirodalmi következtetésekkel, de érdekes eredmény, hogy a szervezetirányítási és a folyamatokhoz kapcsolódó konfliktusokat elsősorban az egészségügyi intézmény szakmai egységeinek vezetői említették, míg a gazdasági felső vezetők, illetve a támogató egységek vezetői mindhárom kategóriában felmerülő konfliktusok jellegzetességeit észlelték. Meglepő továbbá, hogy új, a szakirodalomban eddig nem azonosított konfliktustípusokat (stratégiai, felelősségi és karrierkonfliktusok) sikerült feltárni.
Downloads
Hivatkozások
Antal Z. L. (2018). A gyógyítás társadalmi beágyazottsága. Budapest: Argumentum Kiadó.
Bochatay, N., Bajwa, N. M., Cullati, S., Muller-Juge, V., Blondon, K. S., Perron, N. J., Maitre, F., Chopard, P., Kim, S., Savoldelli, G. L., Hudelson, P. & Nendaz, M. R. (2017). A Multilevel Analysis of Professional Conflicts in Helath Care Teams: Insight for Future Training. Academic Medicine, 99(11), 584–592. https://doi.org/10.1097/ACM.0000000000001912.
Bourdieu, P. (1999). Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Angelusz R. (Eds.). A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 156-177.
Chakraborty, S. & Dobrzykowski, D. D. (2013). Supply Chain Practices for Complexity in Healthcare: A Service-Dominant Logic View. The IUP Journal of Supply Chain Management, 10(3), 53–75. https://doi.org/10.1016/S2212-5671(14)00233-0
Coleman, J. S. (1994). Társadalmi tőke. In Lengyel Gy. & Szántó Z. (Eds.), A gazdasági élet szociológiája (pp. 99-127). Budapest: Aula Kiadó.
Coase, R. H. (1960). The Problem of Social Cost. London: CreateSpace Independent Publishing Platform.
Csupor, É., Kuna, Á., Pintér, J. N., Kaló, Zs. & Csabai, M. (2017). Konfliktustípusok és konfliktus kezelés magyar egészségügyi dolgozók körében. Orvosi Hetilap, 158(16), 625-633. https://doi.org/10.1556/650.2017.30736
Etzioni, A. (1988). The Moral Dimension. New York-London: The Free Press, https://doi.org/10.1002/hrm.3930270407
Farkas, Z. (2010). Társadalom-elmélet (második kötet). Budapest: Bíbor Kiadó. Retrieved from http://real.mtak.hu/26593/1/Tarsadalomelmelet_Masodik_kotet.pdf
Glaser, B.G. & Strauss, A.L. (1967). The Discovery of Grounded Theory: Strategies for Qualitative Research. Chicago: Aldine.
Granovetter, M. (1985). Economic Action and Social Structure: The Problem of Embeddednes. American Journal of Sociology, 91(3), 481-510. https://doi.org/10.1086/228311
Granovetter, M. (1992). Economic institutions as social constructions: a framework for analysis. Acta Sociologica, 35(1), 3-11. https://doi.org/10.1177/000169939203500101
Granovetter, M. & Svedberg, R. (1992). Sociology of Economic Life. London: Avalon Publishing.
Habermas, J. (1984). The Theory of Communicative Action: Reason and Rationalization of Society. Boston: Beacon Press.
Hámori, B. (1998). Érzelemgazdaságtan - A közgazdasági elemzés kiterjesztése. Budapest: Kossuth Kiadó.
Kincses Gy. (2007). A hálapénzről – még mindig nem utoljára. Budapest: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, ESKI. Retrieved from http://www.kincsesgyula.hu/dokumentumok/halapenzcikk_007_07.pdf
Kincses Gy. (2019). A köz- és a magánszféra szerepe az egészségügyben. Magyar Tudomány, 180(10), 151-152. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.10.11
Kornai J. (1971). Anti-equilibrium. A gazdasági rendszerek elméleteiről és a kutatás feladatairól. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Lantos G. (2016). Így keresnek az orvosbárók évi 100 millió forintot. Portfólió, 2016.04.13. Retrieved from https://www.portfolio.hu/gazdasag/20160423/igy-keresnek- az-orvosbarok-evi-100-millio-forintot-230793
Launberg, A. (2011). Commercializing Academic Research Results: When a University wants to Further Innovation. 27th IMP-conference in Glasgow, Scotland. Retrieved from http://www.impgroup.org/uploads/papers/7652.pdf
Mills, M. E. C. (2002). Conflict in Health Care Organisations. Journal of Health Care Law and Policy, 5(2), 502 – 523. http://doi.org/10.1080/08998280.2001.11927749
Mischel, W. (2015). A pillecukorteszt. B udapest: H VG Kiadó.
Mitev, A. Z. (2012). Grounded theory, a kvalitatív kutatás klasszikus mérföldköve. Vezetéstudomány, 43(1). 17-30.
Patton, C. (2014). Conflict in healthcare: A Literature Review. The Internet Journal of Healthcare Administration, 9(1), 1-11.
Polányi K. (1976). A gazdaság mint intézményesített folyamat. In Polányi K. (ed.), Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet (pp. 228-272). Budapest: Gondolat Könyvkiadó.
Putnam, R. D. (1993). Making Democracy Work. Civic Tradition in Modern Italy. Princeton: Princeton University Press.
Rabin, M. (1998). Pscyhology and Economics. Journal of Economic Literature, 36(1), 11-46. Retrieved from https://www.jstor.org/stable/2564950
Rahim, M. A. (1985). A Strategy for Managing Conflict in Complex Organisations. Human Relations, 38(1), 81-89. https://doi.org/10.1177/001872678503800105
Rahim, M. A. (2002). Toward a Theory of Managing Organisation Conflict. The International Journal of Conflict Management, 13(3), 206–235. http://doi.org/10.2139/ssrn.437684
Raus, K. M ortier, E. & Eeckloo, K. (2018). Organizing Health Care Networks: Balancing Markets, Government and Civil Society. International Journal of Integrated Care, 18(3), :6. https://doi.org/10.5334/ijic.3960
Sackett, D. L., Rosenberg, W. M., Gray, J. A., Haynes, R. B. & Richardson, W. S. (1996). Evidence based medicine: what it is and what it isn’t? The BMJ, 312(7023), 71–72. https://doi.org/10.1136/bmj.312.7023.71
Savage, G. T., Taylor, R. L., Rotarius, T. M. & Buesseler, J. A. (1997). Govenrance of Integrated Delivery Systems/Networks: A Stakeholder Approach. Health Care Management Review, 22(1), 7-20.
Szántó Z. (1994). A gazdaság társadalmi beágyazottsága. Szociológiai Szemle, 1994 (3), 141-145.
Thaler, R. H. (1980). Toward a Positive Theory of Consumer Choice. Journal of Economic Behavior and Organization, 1(1), 39–60. https://doi.org/10.1016/0167-2681(80)90051-7
Tversky, A. & Kahneman, D. (1991). Ítéletalkotás bizonytalanság mellett: heurisztikák és torzítások. In Pápai, Z. & Nagy, P. (eds.), Döntéselméleti szöveggyűjtemény (pp. 77-93). Budapest: Aula Kiadó.
Wagrell, S. (2011). Achieving Innovation in Healthcare: The Public Quasi-Market Paradox. 27th IMP-conference in Glasgow, Scotland. Retrieved from http://www.impgroup.org/uploads/papers/7793.pdf
Weber, M. (1987). Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Yang, W.-H. , Hu, J.- S., & Chou, Y.-Y. (2010). Analysis of Network Type Exchange in Health Care System: A Stakeholder Approach. Journal of Medical Systems, 36(3), 1569-1581. https://doi.org/10.1007/s10916-010-9618-5
Zukin, S. P. & DiMaggio (eds.) (1990). Structures of Capital. The Social Organization of the Economy. Cambridge: Cambridge University Press.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
Hogyan kell idézni
