Fizikai munkavállalók egészségfejlesztése
Esettanulmány egy magyarországi gyártó vállalatnál
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2026.02.02Kulcsszavak:
munkahelyi egészség, munkahelyi egészségfejlesztés, fizikai munkavállaló, egészségmagatartás, kvalitatív kutatásAbsztrakt
Kevés kutatás található a fizikai munkavállalók egészségmagatartásáról, egészségfejlesztéséről. A szerzők esettanulmányának célja, hogy bemutassa e munkavállalók munkahelyi egészségfejlesztésének kihívásait és lehetőségeit egy magyarországi gyártó vállalat példáján keresztül. A kutatás keretében hét vezető beosztású munkatárssal folytattak félig strukturált mélyinterjút, amelyek során feltárták az akadályozó tényezőket, valamint az egészségfejlesztési kezdeményezések jövőbeli lehetőségeit. A kvalitatív adatelemzés hat fő területet azonosított: 1. egészségfejlesztés fontossága, vezetők elköteleződése, 2. fizikai munkavállalók egészségi állapota, 3. a dolgozók egészségmagatartása, egészségtudatosság, 4. a munka jellegéhez kapcsolódó specialitások, 5. kommunikáció, 6. priorizált egészségfejlesztési területek. Az eredmények alapján konkrét javaslatokat fogalmaztak meg a vállalat számára, amelyek a HAPA-modell két fázisára, a dolgozók aktív bevonására és a műszakos munkavégzésre vonatkoztak. A tanulmány öt, más vállalatok számára is megfontolandó, a vállalatnál bevált, alkalmazott „jó gyakorlatot” is sorra vesz. A cikk hozzájárul a munkahelyi egészségfejlesztés irodalmához, különös tekintettel a fizikai munkát végzők speciális igényeire, kihívásaira és lehetőségeire.
Downloads
Hivatkozások
Bandura, A. (1998). Health Promotion from the Perspective of Social Cognitive Theory. Psychology and Health, 13(4), 623-649. https://doi.org/10.1080/08870449808407422
Bonduelle.hu (2022). Bonduelle.hu. https://www.bonduelle.hu/1853-ota/cegtortenet
Boros, J. (2019). A felnőtt magyar népesség egészségmagatartása (Doktori értekezés). Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Demográfia és Szociológia Doktori Iskola.
Burton, J. (2010). Healthy workplaces: a model for action. For employers, workers, policy-makers and practitioners. World Helath Organization. https://iris.who.int/server/api/core/bitstreams/a803f0ee-559e-4625-9611-e71ac3e8a9ba/content
Choi, E. (2017). Health inequalities among korean employees. Safety and Health at Work, 8(4), 371-377. https://doi.org/10.1016/j.shaw.2017.03.002
Coenen, P., Huysmans, M.A., Holtermann, A., Krause, N., van Mechelen, W., Straker, L.M., & van der Beek, A.J. (2018). Do highly physically active workers die early? A systematic review with meta-analysis of data from 193 696 participants. British Journal of Sports Medicine, 52(20),1320-1326. https://doi.org/10.1136/bjsports-2017-098540
Dankó, D., Balogh, R., & Szilas, R.F. (2022). Munkahelyi egészségfejlesztési modellek vizsgálata. Alkalmazási lehetőségek fizikai munkát végzők esetében. Új Munkaügyi Szemle, 3(2), 25-37. https://real.mtak.hu/154436/1/1d7cc29bb524272dd950b0245bfdfee85f832b39.pdf
Deloitte. (2023). Work and wellbeing still aren’t working well together. https://action.deloitte.com/insight/3455/work-and-wellbeing-still-arent-working-well-together.
Du Plessis, K., Cronin, D., Corney, T., & Green, E. (2013). Australian Blue-Collar Men’s Health and Well-Being: Contextual Issues for Workplace Health Promotion Interventions. Health Promotion Practice, 14(September), 715-720. https://doi.org/10.1177/1524839912464046
Eisele, P. (2020). Transformational and devious leadership and how it predicts stress and workplace wellbeing. International Journal of Organizational Leadership, 9(2020), 163-169., https://doi.org/10.33844/ijol.2020.60503
Európai Bizottság. (2021). Magyarország egészségügyi országprofil. https://health.ec.europa.eu/system/files/2022-01/2021_chp_hu_hungarian.pdf
Farkas, F., Jarjabka, Á., Lóránd, B., & Bálint, B. (2013). Munkahelyi motivációk Magyarországon 2013-ban. Vezetéstudomány, 44(10), 12-23. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2013.10.02
Gant, L. (2020). Safety First, Wellness Third. Facility Management Journal, March/April, 75-78.
Gelencsér, M., Szigeti, O., & Szabó-Szentgróti, G. (2020). A feldolgozóipari munkavállalók munkaerő-megtartása. Vezetéstudomány, 51(9), 67-79. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.09.06
Goetzel, R.Z., & Ozminkowski, R.J. (2008). The Health and Cost Benefits of Work Site Health-Promotion Programs. Annual Review of Public Health, 29(1), 303- 323. https://doi.org/10.1146/annurev.publhealth.29.020907.090930
Green, E.C., Murphy, E.M., & Gryboski, K. (2021). The Health Belief Model. In Sweeny, K., Robbins, M.L., & Cohen, L.M. (Eds.), The Wiley Encyclopedia of Health Psychology: Volume 2: The Social Bases of Health Behavior. John Wiley & Sons Ltd. https://doi.org/10.1002/9781119057840.ch68
Henderson, K.A. (2009). A paradox of sport management and phisical activity interventions. Sport Management Review, 12(2), 57-65. https://doi.org/10.1016/j.smr.2008.12.004
Holtermann, A., Jørgensen, M., Gram, B., Christensen, J., Faber, A., Overgaard, K., & Søgaard, K. (2010). Worksite interventions for preventing physical deterioration among employees in job-groups with high physical work demands: background, design and conceptual model of finale. BMC Public Health, 10(1). https://doi.org/10.1186/1471-2458-10-120
HRPWR (2023). Történelmi csúcson a fluktuáció. https://hrpwr.hu/cikk/tortenelmi-csucson-a-fluktuacio.
Hulsegge, G., Proper, K.I., Loef,B., Paagman, H., Anem, J.R., & van Mechelen, W. (2021). The mediating role of lifestyle in the relationship between shift work, obesity and diabetes. International Archives of Occupational and Environmental Health, 94(6), 1287-1295. https://doi.org/10.1007/s00420-021-01662-6
Innovative Workplace Institute. (n.d.). Workplace wellbeing assessment: PROWELL. https://www.innovativeworkplaceinstitute.org/workplace-wellbeing-prowell.php
James, L., James, S., Wilson, M., Brown, N., Dotson, E.J., Edwards, C.D., & Butterfield, P. (2020). Sleep health and predicted cognitive effectiveness of nurses working 12-hour shifts: an observational study. International Journal of Nursing Studies, 112. https://doi.org/10.1016/j.ijnurstu.2020.103667
Kajitani, S. (2015). Which is worse for your long-term health, a white-collar or a blue-collar job? Journal of the Japanese and International Economies, 38, 228-243. https://doi.org/10.1016/j.jjie.2015.09.002
Kiss, M., Fehér, A., & Kontor, E., (2020). Az integrált viselkedéses modell alkalmazása az egészségmagatartás befolyásolására I.. Marketing & Menedzsment, 54(Különszám 2), 53-63. https://doi.org/10.15170/MM.2020.54.KSZ.II.05
Kolmet, M., Marino, R., & Plummer, D. (2006). Anglo- Australian Male Blue-Collar Workers Discuss Gender and Health Issues. International Journal of Men’s Health, 5(1), 81-91. https://doi.org/10.3149/jmh.0501.81
KSH. (2019). Tehetünk az egészségünkért - ELEF 2019 Gyorsjelentés. K özponti S tatisztikai H ivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/te_2019/index.html
KSH. (2022). Munkaerőpiaci folyamatok, 2022. I. negyedév. https://www.ksh.hu/s/kiadvanyok/munkaeropiaci-folyamatok-2022-i-nev/index.html
Mänttäri, S., Oksa, J., Lusa, S., Korkiakangas, E., Punakallio, A., Oksanen, T., & Laitinen, J. (2020). Interventions to promote work ability by increasing physical activity among workers with physically strenuous jobs: a scoping review. Scandinavian Journal of Public Health, 49(2), 206-218. https://doi.org/10.1177/1403494820917532
Moreno, C.R., Marqueze, E., Sargent, C., Wright, K.P., Ferguson, S., & Tucker, P. (2019). Working Time Society consensus statements: Evidence-based effects of shift work on physical and mental health. Industrial Health, 57, 139-157. https://doi.org/10.2486/indhealth.SW-1
Murtola, A.M. (2022). Who cares for wellbeing? Corporate wellness, social reproduction and the essential worker. Organization, 30(3), 1-18. https://doi.org/10.1177/13505084221131642
Quintiliani, L., Sattelmair, J., & Sorensen, G. (2007). The workplace as a setting for interventions to improve diet and promote physical activity. Background paper prepared for the WHO/WEF Joint Event on Preventing Noncommunicalbe Diseases in the Workplace (Dalian/ China, September 2007). World Health Organization. https://moodle.adaptland.it/pluginfile.php/20581/mod_data/content/39291/Quintiliani_2008.pdf
Sam, T.H., Isa, K., Siqi, P., Palpanadan, S.T., Hong, H.C., & Luan, N.M. (2025). Leadership Styles and Their Effects on Employee Satisfaction in Empowering Happiness at Workplace. Journal of Ecohumanism, 4(1), 454-463. https://doi.org/10.62754/joe.v4i1.5091
Sato, K., Kuroda, S. & Owan,H. (2020). Mental health effects of long work hours, night and weekend work, and short rest periods. Social Science & Medicine, 246, 112774. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2019.112774
Sendall, M.C., McCosker, L.K., Crane, P., Rowland, B., Fleming, M., & Biggs, H.C. (2018). Using Facebook for Health Promotion in „Hard-to-Reach” Truck Drivers: Qualitative Analysis. Journal of Medical Internet Research, 20(11), 286. https://doi.org/10.2196/jmir.9689
Stiehl, E., Shivaprakash, N., Thatcher, E., Ornelas, I.J., Kneipp, S., Baron, S.L. & Muramatsu, N. (2018). Worksite Health Promotion for Low-Wage Workers: A Scoping Literature Review. American Journal of Health Promotion, 32(2), 359-373. https://doi.org/10.1177/0890117117728607
Schwarzer, R. (1992). Self-efficacy in the adoptionand maintenance of health behaviors: Theoretical approaches and a new model. In Schwarzer, R. (Ed.), Self-efficacy: Thought control of action (pp. 217-243). Hemisphere.
Szabó, Á., & Kajos, A. (2023). A munkahelyi mozgásprogramok szervezeti és egyéni oldala – előnyök, értékteremtő tényezők, motivációk. Vezetéstudomány, 54(4), 50-68. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.04.05
Szabó, Á. & Juhász, P. (2019). A munkahelyi egészségprogramok értékteremtésének mérési lehetőségei. Vezetéstudomány, 50(2), 59-71. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.02.05
Szabó, Á. & Juhász, P., (2020). Teremthet az életmód orvostan tulajdonosi és munkavállalói értéket egyidőben? Köz-Gazdaság, 15(2), 180-202. http://doi.org/10.14267/RETP2020.02.21
Szilas, R., & Dankó, D. (2023). Evaluating dominant “healthy workplace models” from the perspective of positive psychology principles. Vezetéstudomány, 54(11), 61-75. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.11.06
Teleki, S., & Tiringer, I. (2017). Az egészségmagatartás változásának szociális-kognitív folyamatmodellje (HAPA-modell). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 18(1), 1-29. https://doi.org/10.1556/0406.18.2017.001
Tsutsumi., A, Nagami, M., Yoshikawa, T., Kogi, K., & Kawakami, N. (2009). Participatory intervention for workplace improvements on mental health and job performance among blue-collar workers: a cluster randomized controlled trial. Journal of Occupational and Environmental Medicine, 51(5), 554-63. https://doi.org/10.1097/JOM.0b013e3181a24d28
Yin, R.K. (1994). Case Study Research Design and Methodology. Sage Publications.
Vörös, B. (2024). A fizikai dolgozók nettó 200 ezerrel kevesebbet keresnek, mint a szellemi foglalkozásúak. https://bankmonitor.hu/mediatar/cikk/a-fizikai-dolgozok-netto-200-ezerrel-kevesebbet-keresnek-mint-aszellemi-foglalkozasuak/
WHO. (2008). Workplace health promotion. The workplace: a priority setting for health promotion.
Won Ju, H., & Jun Ah, K. (2019). Developing a Health-Promotion Program Based on the Action Research Paradigm to Reduce Cardiovascular Disease Risk Factors amond Blue Collar Workers. International Journal of Environmental Research and Public Health, 16(24), 4958. https://doi.org/10.3390/ijerph16244958
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Corvinus University of Budapest, publisher of Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
Hogyan kell idézni
