Ki nyer ma? Egyetemi kormányzás és menedzsment a modellváltó intézményekben
Kulcsszavak:
egyetemi kormányzás, modellváltás, egyetemi boardok, intézményi autonómiaAbsztrakt
Magyarországon az elmúlt évtizedek legtöbb vitát kiváltó felsőoktatási reformjának a modellváltást tekinthetjük, amely a magyar közéletben és európai szinten is vitákat váltott ki. A törvény a modellváltó intézmények fenntartói számára lehetőséget adott arra, hogy eltérjenek a törvényben az állami intézményekre vonatkozó irányítási modelltől, így a korábbinál sokszínűbb intézményi kormányzási gyakorlat alakulhat ki. E cikkben a modellváltó intézmények szabályzatai alapján azt vizsgálja a szerző, hogy hogyan változott az egyetemek (ön)kormányzása és irányítása. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a legtöbb modellváltó intézmény szenátusának hatásköre csökkent az állami fenntartáshoz képest, különösen pénzügyi kérdésekben. A szenátusok harmadában a tagok között jelentősen nőtt azok aránya, akiknek kinevezése a menedzsmenten vagy a kuratóriumon múlik. Összességében megkülönböztethető az önkormányzó, a marginalizált, a szimbolikus és a kontrollált szenátus. A menedzsment szerveződését illetően három fő modell rajzolódik ki: a duális (rektor-kancellári) modell, az elnöki modell (kancellárral vagy anélkül) és a rektori modell.
Downloads
Hivatkozások
Austin, I., & Jones, G.A. (2025). Governance of higher education: Global perspectives, theories, and practices (Second edition). Routledge, Taylor & Francis Group.
Antonowicz, D., Rónay, Z., & Jaworska, M. (2022). The power of policy translators: New university governing bodies in Hungary and Poland. European Educational Research Journal, 22(5), 741-757. https://doi.org/10.1177/14749041221095275
Barakonyi K. (2009). Megtorpant intézményirányítási reform. Új Pedagógiai Szemle, 59(12), 3–42. https://matarka.hu/klikk.php?cikkmutat=855443&mutat=http://epa.oszk.hu/00000/00035/00138/pdf/EPA00035_upsz_200912_001-042.pdf
Barakonyi K. (2010). A felsőoktatás versenyképességéről. Vezetéstudomány, 41(12), 4-19. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2010.12.01
Bevins, F., Law, J., Sanghvi, S., & Valentino, R. (2020). Shaping university boards for 21st century higher education in the US. McKinsey & Company. https://www.mckinsey.com/industries/education/our-insights/shaping-university-boards-for-21st-century-higher-education-in-the-us
Bühner, R., Dobák, M., & Tari, E. (2002). Vállalatcsoportok. Konszern szervezetek, holding-struktúrák. Aula kiadó.
Clark, B.R. (1983). The higher education system: Academic organization in cross-national perspective. University of California Press.
Csurgó, D. (2023. december 21). Az utolsó utáni pillanatban cserélte le a MOME a többkörös szavazással kiválasztott rektorjelöltet. Telex.hu. https://telex.hu/belfold/2023/12/21/mome-rektorvalasztas-szenatus-kuratorium
De Boer, H., & Denters, B. (1999). Analysis of institutions of university governance: A classification scheme applied to postwar changes in Dutch higher education. In B. Jongbloed, P. Maassen, & G. Neave (Eds.), From the Eye of the Storm (pp. 211–233). Springer Netherlands. https://doi.org/10.1007/978-94-015-9263-5_10
De Boer, H.F., & Huisman, J. (2020). Governance Trends in European Higher Education. In G. Capano, & D.S.L. Jarvis (Eds.), Convergence and Diversity in the Governance of Higher Education (pp. 333–354). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781108669429.013
De Boer, H., Jongbloed, B., Enders, J., & File, J. (2008). Progress in higher education reform across Europe. Governance Reform Volume 1: Executive Summary main report. CHEPS, Twente. https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/6945068f-e05b-4094-a1b4-5f8430f3016c
Eriksson-Zetterquist, U., & Sahlin, K. (2023). Introduction: Revitalizing Collegiality: Restoring Faculty Authority in Universities. In K. Sahlin, & U. Eriksson- Zetterquist (Eds.), Revitalizing Collegiality: Restoring Faculty Authority in Universities (pp. 1–26). Emerald Publishing Limited. https://doi.org/10.1108/S0733-558X20230000087001
EUA (2023). The evolution of university autonomy in Hungary. A complementary analysis to University Autonomy in Europe IV: The Scorecard 2023. European University Association.
HVG (2013. április 26.). Debreceni rektorválasztás: Balog nem a szenátus sorrendje szerint döntött. https://hvg.hu/itthon/20130426_debreceni_rektorvalasztas_balog
Keczer, G., Kováts, G., & Rónay Z. (2022). Innovációk a felsőoktatásmenedzsmentben. Az egyetemvezetés trendjei és a hazai megoldások. In Fazekas Á., Horváth L., Kálmán O., & Rónay Z. (Eds.), Keresni az újat szüntelen... : Tanulmánykötet Halász Gábor tiszteletére (pp. 153–180). L’Harmattan Kiadó.
Kováts G. (2019). A bizalom szerepe egy felsőoktatási reform megvalósulásában: A fenntartói megállapodások esete. Vezetéstudomány, 50(6), 2–13. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.06.01
Kováts, G. (2023). University Governance Reform in an Illiberal Democracy. In B. Broucker, C. Milsom, J. Calleja, & M. O’Hara (Eds.), Accelerating the Future of Higher Education (pp. 186–204). BRILL. https://doi.org/10.1163/9789004680371
Kováts, G. (2024a). Felsőoktatási rendszerek és kormányzásuk. In Kováts G. (Eds.), Felsőoktatás-menedzsment kézikönyv (pp. 167–197). BCE.
Kováts, G. (2024b). Felsőoktatási intézmények kormányzása. In Kováts G. (Eds.), Felsőoktatás-menedzsment kézikönyv (pp. 199–231). BCE.
Kováts, G., Derényi, A., Keczer, G., & Rónay, Z. (2023). The role of boards in Hungarian public interest foundation universities. Studies in Higher Education, 49(2), 368–381. https://doi.org/10.1080/03075079.2023.2234941
Kováts, G., & Golovics, J. (2025). The Two Faces of Autonomy of Hungarian Foundation Universities. Higher Education Quarterly, 79(2), e70023. https://doi.org/10.1111/hequ.70023
Kováts, G., Heidrich, B., & Chandler, N. (2017). The pendulum strikes back? An analysis of the evolution of Hungarian higher education governance and organisational structures since the 1980s. European Educational Research Journal, 16(5), 568–587. https://doi.org/10.1177/1474904117697716
Kovats, G., & Rónay, Z. (2023). How academic freedom is monitored: Overview of methods and procedures. European Parliament. Directorate General for Parliamentary Research Services. Publications Office. https://data.europa.eu/doi/10.2861/45892
Kretek, P.M., Dragšić, Ž., & Kehm, B.M. (2013). Transformation of university governance: On the role of university board members. Higher Education, 65(1), 39–58. https://doi.org/10.1007/s10734-012-9580-x
Mintzberg, H. (1993). Structure in fives: Designing effective organizations (Repr.). Prentice Hall.
Pruvot, B.E., & Estermann, T. (2018). University Governance: Autonomy, Structures and Inclusiveness. In A. Curaj, L. Deca, & R. Pricopie (Eds.), European Higher Education Area: The Impact of Past and Future Policies (pp. 619–638). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-319-77407-7_37
Regini, M. (2020). Institutional Governance Factors, Actors, and Consequences of Attempting to Converge on the Anglo–American Model. In G. Capano, & D.S.L. Jarvis (Eds.), Convergence and Diversity in the Governance of Higher Education: Comparative Perspectives (pp. 103–137). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781108669429
Rónay, Z. (2019a). Consistory – the obscure subject of state control. In G. Kováts & Z. Rónay (Eds.), In search of excellence in higher education (pp. 71–87). Corvinus Universy of Budapest Digital Press.
Rónay Z. (2019b). Vezetők, testületek, felelősség a felsőoktatási intézményekben, különös tekintettel az állami egyetemekre. L’Harmattan Kiadó, ELTE PPK. https://doi.org/10.56037/978-963-414-587-5
Rowlands, J. (2020). Towards New Models of Decision Making within University Governance in Anglophone Nations. In G. Capano & D.S.L. Jarvis (Eds.), Convergence and Diversity in the Governance of Higher Education: Comparative Perspectives (pp. 246–267). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781108669429
Seeber, M., Lepori, B., Montauti, M., Enders, J., De Boer, H., & Weyer, E. (2015). European Universities as Complete Organizations? Understanding Identity, Hierarchy and Rationality in Public Organizations. Public Management Review, 17(10), 1444–1474. https://doi.org/10.1080/14719037.2014.943268
Szabó T., & Velencei J. (2009). A honi állami egyetem mint tudásalkotó szervezet egyes szervezeti tulajdonságai. Vezetéstudomány, 40(ksz), 43–49. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2009.ksz.07
Tierney, W.G. (2008). The impact of culture on organizational decision-making: Theory and practice in higher education. Stylus Pub. UNESCO. (1997). Recommendation Concerning the Status of Higher Education Teaching Personnel. UNESCO. https://www.unesco.org/en/legal-affairs/recommendation-concerning-status-higher-education-teaching-personnel
Unilife (2021. március 11.). Még mindig kétségeid vannak, hogyan biztosítja a modellváltás az egyetemek versenyképességét? Hankó Balázs beavat a részletekbe! Unilife. https://unilife.hu/egyetem/20210311-modellvaltas-es-egyetemek-autonomiaja-hanko-balazs-interju.html
Veiga, A., Magalhães, A., & Amaral, A. (2015). From Collegial Governance to Boardism: Reconfiguring Governance in Higher Education. In J. Huisman, H. De Boer, D.D. Dill, & M. Souto-Otero (Eds.), The Palgrave International Handbook of Higher Education Policy and Governance (pp. 398–416). Palgrave Macmillan UK. https://doi.org/10.1007/978-1-137-45617-5_22
Vught, F. van (Ed.). (1989). Governmental strategies and innovation in higher education. Kingsley.
Weick, K.E. (1976). Educational Organizations as Loosely Coupled Systems. Administrative Science Quarterly, 21(1), 1-19. https://doi.org/10.2307/2391875
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Corvinus University of Budapest, publisher of Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
