Projektek programszintű kockázatmenedzsmentje

István Fekete; Péter Szontágh

doi:10.14267/VEZTUD.2020.02.04

Szerzők

István Fekete Budapesti Corvinus Egyetem
Péter Szontágh SzigmaSzervíz Kft.

DOI:

https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.02.04

Kulcsszavak:

programszintű kockázatmenedzsment, hatékony kockázatkezelés, döntéshozók munkájának támogatása

Absztrakt

Az ISO 31000: 2018 szabvány szerint a kockázatmenedzsment elsődleges célja a döntéshozók munkájának támogatása. A kockázatmenedzsment tevékenység tehát akkor lehet hatékony, ha mind a rövid távú, mind a hosszú távú stratégiai döntéseket képes támogatni. Ez különösen igaz a projektekre, amelyek teljes életciklusa során meghozandó döntések sokszor komoly kockázatokat hordoznak magukban. Ezért a projekt teljes életciklusa alatt lehetőség szerint több alkalommal foglalkozni kell a projektcélok teljesülését befolyásoló kockázatok feltárásával, értékelésével és ennek eredménye alapján a kockázatok kezelésével. Ez különösen igaz akkor, ha olyan projektek megvalósítására kerül sor, amelyek egy időben valósulnak meg és valamilyen eredmény- és/vagy erőforráskapocs köti őket össze egymással. Jelen cikk a szerzők által kidolgozott módszer alkalmazásával gyakorlati példán szemléltetve több lehetséges megközelítést mutat be a programszintű kockázatmenedzsment-tevékenység elvégzésére.

Downloads

Download data is not yet available.

Szerző életrajzok

István Fekete, Budapesti Corvinus Egyetem

Egyetemi docens
Péter Szontágh, SzigmaSzervíz Kft.

Kockázatmenedzsment-tanácsadó

Hivatkozások

Aranyossy, M., Blaskovics, B. & Horváth, Á. A. (2015). Információtechnológiai projektek sikere és kudarca. Nemzetközi tapasztalatok és hazai kutatási eredmények. Vezetéstudomány, 46(5), 66-78.

AS/NZS 4360:2004, Risk Management 82004 by Standards Australia and Standards New Zeeland, subsequently replaced by AS/NZS ISO 31000, 2009

Bélyácz, I. (2011). Kockázat, bizonytalanság, valószínűség. Hitelintézeti Szemle, 10(4), pp. 289–313.

Berény, L. (2017). A minőségirányítás fejlődése és jövőbeli lehetőségei. Vezetéstudomány, 48(1), 48-60. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.01.05

Blaskovics, B. (2015). A projektvezető vezetési stílusának hatása a projektsikerre – egy hazai vállalat példája alapján. Vezetéstudomány, 46(8), 48-60.

Blaskovics, B. (2016). Differences between managing projects in an SME and in a large company. 4th International Conference on Management and Organization Brdo, 2016. június 10. In Sitar, A.S. et al. (eds.), Corporate Governace Challenges and Development (pp. 159-176). Ljubljana, Slovenia: Slovenian Academy of Management.

Chapman, C. & Ward, S. (2003). Project risk management: Processes, techniques, and insights. Estados Unidos: Wiley.

Deutsch N., Hoffer I., Berényi L., & Nagy Borsi V. (2019). A technológia szerepének stratégiai felértékelődése (pp. 16-19). Budapest, Magyarország: Budapesti Corvinus Egyetem.

Fekete, I. (2000). A kockázatelemzés szerepe a beruházások pénzáramlásának meghatározásában (PhD-értekezés). Budapest, Magyarország: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Retrieved from https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/638/

Fekete, I. (2015). Integrált kockázatmenedzsment a gyakorlatban. Vezetéstudomány, 46(1), 33-46. Retrieved from https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1856/

Görög, M. (2013). Projektvezetés a szervezetekben. Budapest, Magyarország: Panem Kiadó.

Herz, D. B. (1964). Risk Analysis in Capital Investment. Harward Business Review, 42(January–February), 95–106.

ISO 31000:2018 Risk Management – Principles and Guidelines by the International Organization for Standardization

Jáki E. (2017). Üzleti terv és a pénzügyi terv kapcsolata. In Jáki Erika (ed.), Üzleti terv pénzügyi vonatkozásai (pp. 6-12). Budapest: Befektetések és Vállalati Pénzügyi Tanszék Alapítványa.

Jorion, P. (1997) Value at Risk: The New Brenchmark for Controlling Derivatives Risk. New York, NY: McGraw-Hill Companies Inc.

Knight, F. H. (1921). Risk, Uncertainty and Profit. Boston MA.: Houghton Mifflin Co.

Kosztyán Zs. T., Fejes J. & Kiss J. (2008). Sztochasztikus hálóstruktúrák kezelése projektütemezési feladatokban. Szigma, 39(1-2), 85-103.

Kosztyán, Zs. T. (2015): Költség- és időcsökkentési eljárások alkalmazása a projekttervezésben és a nyomon követésben. Vezetéstudomány, 46(6), 45-57.

Loosemore, M., Raftery, J., & Reilly, C. (2006). Risk Management in Projects (pp. 43–65). London: Taylor & Francis.

Lorenzi, P., Sims, H. P., & Slocum, J. W. (1981). Perceived Environmental Uncertainty: An Individual or Environmental Attribute? Journal of Management, 7(2), 27–41. https://doi.org/10.1177/014920638100700202

Ohtaka, H. & Fukazawa, Y. (2010). Managing Risk Symptom: A Method to Identify Major Risks of Serious Problem Projects in SI Environment Using Cyclic Causal Model. Project Management Journal, 41(1), 51–60. https://doi.org/10.1002/pmj.20144

Olsson, R. (2007). In search of opportunity management: Is the risk management process enough? International Journal of Project Management, 25(8), 745–752. https://doi.org/10.1016/j.ijproman.2007.03.005

Pender, S. (2001). Managing incomplete knowledge: Why risk management is not sufficient. International Journal of Project Management, 19(2), 79–87. https://doi.org/10.1016/s0263-7863(99)00052-6

PMBOK (2018). A Guide to the Project Management Body of Knowledge (6th edition). Newtown Square, Pennsylvania: Project Management Institute.

Tatai T. & Pataki L. (2008). Kockázatelemzés, kockázatmérséklés cselekvési tervek (pp. 28-32). Budapest, Magyarország: Raabe Kiadó.

Szabó L. (2012) Projektmenedzsment (pp. 25-29). Budapest, Magyarország: Pearson Education.

Vasvári, T. (2015). Kockázat, kockázatészlelés, kockázatkezelés – szakirodalmi áttekintés. Pénzügyi Szemle, 60(1), 29-48.

Watchorn, E. (2007). Applying a Structured Approach to Operational Risk Scenario Analysis in Australia (Working paper). Australian Prudential Regulation Authority (APRA).