Bírálati útmutató

A bírálat struktúrája és tartalma

Kérjük, olvassa el az alábbi bírálati szempontokat a kézirat lektorálása előtt. Köszönjük, hogy időt szán az útmutató elolvasására, továbbá köszönjük bírálói munkáját!

A bírálat célja, hogy a szerzőt a benyújtott kéziratának fejlesztésében támogassa. Ezért kérjük, hogy konstruktív bírálatot készítsen, amelyben a lehető legpontosabban fogalmazza meg elvárásait, javításra vonatkozó javaslatait. A bírálat elején térjen ki a kézirat erősségeire és gyengeségeire, hogy a szerző lássa, mit érdemes jobban hangsúlyoznia, és hol kell még beavatkoznia. Ezt követően részletesen is értékelje a kéziratot, lehetőség szerint oldalszámmal, bekezdéssel is jelölve a specifikus javítások helyét. Kérjük, hogy az értékelése olyan hangnemben íródjon, amelyet Ön is elvárna magával szemben. Fontos, hogy a cél nem a kézirat kritizálása, hanem annak konstruktív fejlesztése.

A Vezetéstudomány / Budapest Management Review néhány szempont alapján számszerű értékelést is vár a bírálótól. Az alábbiakban néhány kérdés és felvetés segítségével ezeken a szempontokon megyünk végig. E szempontok iránymutatásul szolgálhatnak a szöveges értékelés elkészítéséhez is.

1. Téma eredetisége: Olyan kutatási kérdéssel foglalkozik a tanulmány, amely szélesebb közönségnek is érdekes és fontos? Foglalkoztak már korábban az adott kérdéssel? Vannak a tanulmánynak újszerű eredményei? A kérdések megválaszolásához érdemes a Google Scholar, a Web of Science vagy a Scopus adatbázisait segítségül hívni.
2. A szakirodalmi áttekintés minősége: Témája megalapozásához megfelelő mennyiségű és minőségű szakirodalmat használt a szerző? Szintetizálta és kritikusan elemezte a feltárt irodalmat? Az irodalmi áttekintés feltárta a betölteni kívánt kutatási réseket, megalapozta a kutatási kérdéseket? Épített a Vezetéstudomány hasábjain korábban folytatott diskurzusokra?
3. Módszertan: Pontosan leírja a szerző, hogyan gyűjtötte az adatokat? Az adatgyűjtés és -elemzés módszertana megfelel a felvetett kutatási kérdésnek? Ha a módszertan új vagy egyedi, kellő részletességgel írja azt le a szerző? Megfelelő méretű a minta? Az adatok elemzése követhető és pontos, nincs benne szakmai hiba?
4. A cikk relevanciája és eredményei: Kideríthető a cikk hozzájárulása a tudomány fejlődéséhez? A kapott eredményeket visszacsatolja a szerző a feltárt irodalomhoz? Von le következtetéseket a tudomány, a gazdaság, a társadalom számára? Meghatározza a cikk korlátait és a jövőbeli potenciális kutatási irányokat?
5. Pontos fogalmazás, áttekinthetőség, struktúra: A cím, az absztrakt és a megjelölt kulcsszavak pontosan leírják a cikk tartalmát? Az ábrák és táblázatok szükségesek, elegendőek, egyértelműek és áttekinthetőek? A szakmai szóhasználat és a nyelvezet (magyar vagy angol) megfelelő? A cikk szerkezeti felépítése követhető és arányai megfelelőek?

Folyóiratunk online bírálói felületet működtet, ahol a fenti explicit szempontrendszer elemeinek négyfokozatú skálán történő értékelése mellett szabad szöveges formában is várjuk a részletes bírálói megjegyzéseket, kritikát, átfogó vagy praktikus javaslatokat. Azt javasoljuk, hogy a szöveges bírálatot először szövegszerkesztőben készítse el (és mentse a biztonság kedvéért), végül onnan másolja be az online bírálói űrlapra. Az értékelés során van lehetősége, hogy észrevételeket is megfogalmazzon, amelyeket csak a szerkesztőnek szán, a szerzőnek nem - ezzel a lehetőséggel természetesen nem kötelező élnie.

Amennyiben korrektúrázott szöveget is csatol a bírálatához, kérjük ügyeljen az anonimitásra mind a dokumentum metaadatainál és a korrektúrázott szövegnél.

A bírálat folyamata

A folyóirat bírálati folyamatának általános jellemzői

A személyazonosság láthatósága: A kéziratok kettős vakbírálati folyamaton mennek keresztül. A bíráló személyazonossága nem válik láthatóvá a szerző számára, továbbá a szerző személyazonossága sem válik láthatóvá a bíráló számára, azonban a bíráló és a szerző személyazonossága látható a (döntéshozó) szerkesztő számára.

A bírálók kapcsolatban állnak a szerkesztőkkel.

A bírálati információk nem kerülnek közzétételre.

A bírálati eljárás

1. Szerzői kézirat benyújtása: A szerző(k) a kéziratot minden azonosító adat nélkül nyújtják be a folyóirathoz. A szerzőknek el kell távolítaniuk a szerzők nevének és szervezeti affiliációjának megjelölését a szövegből és a fájl metaadataiból, valamint az összes köszönetnyilvánításból. (A szerzők nevei, affiliációi és a köszönetnyilvánítások a kézirat elfogadását követően visszakerülnek a nyomtatott cikkbe). Kérjük szerzőinket, hogy a benyújtott kéziratból ne derüljön ki a szerző(k) személyazonossága. (Anonimizálási útmutató: kérjük a szerzőket a kézirat metaadatok törlésére a dokumentum tulajdonságaiból, továbbá a szerzői adatok törlését a megjegyzésekből és a változáskövetésből.) Kérjük a szerzőket, hogy ne hivatkozzanak korábbi munkájukra oly módon, hogy a bírálók számára azonosíthatóak legyenek: Ha önidézésre van szükség, azt harmadik személyben kell megtenni, vagy bizonyos esetekben a szerzők úgy hivatkozhatnak saját munkájukra, hogy a nevüket „Szerző” szóval helyettesítik az idézetben (a személyazonosságukat csak a bírálat utáni fázisban fedik fel a cikkben).
   
   
2. Első szűrés: A folyóirat főszerkesztője és/vagy egy szakterületi szerkesztő elvégzi az első átvizsgálást, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a kézirat megfelel-e a folyóirat tárgykörének, valamint az alapvető minőségi előírásoknak és formai követelményeknek (a szerzői útmutatóban foglaltak szerint). Az első szűrésen átesett kéziratokat ezután a cikk tárgyköre alapján szakterületi szerkesztő(k)höz rendelik.
   
   
3. Külső bírálat: minden kéziratot legalább két független bíráló értékel, akik az adott téma szakértői. A bírálók kiválasztása és felkérése a felelős szakterületi szerkesztő feladata. Az értékelés a bíráló és a cikk szerzőjének kettős anonimitásának elve szerint történik, a szerzőknek nem kell ajánlaniuk bírálókat. A bírálatok és a bírálók személyazonossága nem kerülnek közzétételre a cikkekkel együtt.
   Az egyes bírálati fordulók átlagosan 4-6 hetet vesznek igénybe.
   A szerkesztő döntése alapján kiegészítő anyagokat a bírálókkal a bírálati folyamat során is meg lehet osztani.
   A bírálók részletes szabadszöveges bírálatot adnak a szerző(k)nek; további megjegyzéseket adhatnak a szerkesztőknek (nem kötelező); valamint egy négyfokozatú skálán az alábbi jellemzők alapján adnak értékelést a cikkről:

• • Téma eredetisége
  • A szakirodalmi áttekintés minősége
  • Módszertan
  • A cikk relevanciája és eredményei
  • Pontos fogalmazás, áttekinthetőség, struktúra

4. Szerkesztői döntés: A bírálatok alapján a szakterületi szerkesztő dönt a kéziratról, mely lehet kisebb- vagy nagyobb átdolgozás kérése; egy átdolgozott kézirat ismételt benyújtása a lapnál vagy más folyóiratnál; vagy elutasítás. Mindemellett a szakterületi szerkesztő bevonhatja a főszerkesztőt a döntéshozatalba, vagy ha a döntés kérdése szélesebb körű, akkor kikérheti a szerkesztőbizottság véleményét is.
   A szakterületi szerkesztő közli a döntést a szerző(k)kel, melyhez megküldi a vakbírálók megjegyzéseit is, ezzel segítve a szerző(k) megértését a szerkesztői döntésről és a kézirat szükséges változtatásairól.

5. Felülvizsgálat: Amennyiben a szerkesztő felülvizsgálatot kér, úgy a szerző(k) átdolgozza(ák) a kéziratot, és újra benyújtja(ák) azt. A felülvizsgált kéziratot a szakterületi szerkesztő döntésétől függően visszaküldhetik az eredeti bírálóknak egy második bírálati körre vagy új bírálóknak is kiküldheti azt. A bírálói visszajelzések alapján a szerzőktől több fordulóban is kérhető a cikk átdolgozása.
   
   
6. Végleges döntés: A bírálati és felülvizsgálati folyamatot követően a felelős szakterületi szerkesztő meghozza a végső döntést a kéziratról (a 4. lépésben foglaltak szerint). Elfogadása esetén a kézirat tovább halad a publikálási folyamatba. A végső döntésről a a szakterületi szerkesztő írásban értesíti a szerző(ke)t.

A különszámok cikkeire ugyanaz a szakértői bírálati eljárás vonatkozik (az 1-6. lépésben foglaltak szerint), amelyet egy kijelölt szakterületi szerkesztő vagy vendégszerkesztő felügyel (aki a tématerület elismert szakértője).

Az összeférhetetlenség, a fellebbezések és a szakértői értékelés során felmerülő viták kezelésére vonatkozó eljárásokról bővebben tájékozódhat az aloldalakra kattintva.

A különszámok rövid szerkesztői cikkei és a tudományos közlemények nem esnek át kettős vak szakértői értékelésen, azokat a szerkesztőség értékelése alapján fogadják el.

Publikációs etikai- és a folyóirat szabályzatok

Kérjük olvassa el a folyóirat vonatkozó részletes szabályzatát, melyet ide kattintva érhet el.

Amennyiben olyan cikket kap bírálatra, amelyben plágiumot fedez fel (pl. korábban megjelent publikáció egésze vagy részei), elfogadhatatlan hangnemben íródott, hamis adatokat használ, vagy véleménye szerint bármilyen más etikai vétséget követ el, azonnal jelezze az illetékes szakterületi szerkesztőnek vagy a főszerkesztőnek. Kérjük, ha olyan témában kap bírálatot, amelyben úgy gondolja, hogy nem kellően kvalifikált, vagy olyan összeférhetetlenséget fedez fel a kézirattal kapcsolatban, amely miatt nem vállalhatja annak bírálatát, ezt is haladéktalanul jelezze.

A kéziratok kettős vakbírálati folyamaton mennek keresztül. Bár a hazai tudományos közösség egy kis világ, és sokszor nem tartható titokban a bíráló vagy szerző személye, mégis kérjük, törekedjen arra, hogy bírálatában ne fedje fel magát, és ne próbálja a szerző kilétét sem kideríteni – ezzel biztosítva a bírálati folyamat integritását.

Minden olyan felkért bírálónak, akinek a kézirathoz és az abban leírt munkához kapcsolódó szerzőkkel, vállalatokkal vagy intézményekkel bármi jellegű összeférhetetlensége van (mint versenyszerű, szoros együttműködési vagy egyéb szoros kapcsolatból eredő), haladéktalanul értesítenie kell a szerkesztőket az összeférhetetlenségről, hogy visszavonhassák a bírálati felkérést, és más bírálókkal fel tudják venni a kapcsolatot.

A szakértői értékelés során szerzett információkat vagy ötleteket bizalmasan kell kezelni, és a bíráló azokat nem használhatja fel személyes céljaira. A bírálatra beérkezett kéziratok a megjelenésig bizalmas dokumentumok, melyeket eszerint kell kezelni mindenkinek. Nem mutathatók meg másoknak, nem beszélhetők meg másokkal, továbbá nem használhatók fel saját kutatásaiban.

A kéziratok tartalmazhatnak olyan érzékeny, bizalmas vagy védett információkat, amelyeket nem szabad megosztani a bírálati folyamaton kívül. Ezért kérjük, hogy a bírálók ne töltsék fel a kéziratokat generatív MI-eszközökbe vagy más mesterséges intelligenciával támogatott eszközökbe.

Kérjük, hogy a bírálatok vállalásánál törekedjen a kapott határidők betartására – ha ez valami miatt nem megoldható, kérjük, hogy ezt a lehető leghamarabb jelezze a szakterületi szerkesztő felé.

Adatvédelmi nyilatkozat

A folyóirat oldalán megadott neveket és e-mail címeket kizárólag a folyóirat megadott céljaira használjuk fel, és azokat semmilyen más célra vagy más fél számára nem bocsátjuk rendelkezésre. Az adatkezelési tájékoztatót ide kattintva érheti el.

Éves bírálói elismerések

A 2025. évtől a Vezetéstudomány szerkesztőbizottsága éves díjjal ismeri el a folyóirat kiemelkedő bírálóit, azok nélkülözhetetlen munkáját. A bírálói oklevelek odaítélésekor figyelembe veszik a bírálatok mélységét és részletességét, konstruktivitását, objektivitását, kommunikációs stílusát, valamint a bírálók megbízhatóságát és a határidők betartását.