Társadalmi hatásmérés nonprofit szervezetben
Egy Social Return on Investment (SROI) módszertanú hatásmérés tanulságai a Bagázs Egyesületben
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2025.09.02Kulcsszavak:
társadalmi hatás, hatásmérés, SROI, nonprofit szektor, NGO-kAbsztrakt
A tanulmány középpontjában az egyik legismertebb hatásmérési eszköz, a Social Return on Investment vizsgálata áll, és célja egy hazai alkalmazásán keresztül feltárni, hogy egy civil szervezet mire és hogyan használhatja az SROI-kalkulációt. A szerzők elhelyezik az SROI-módszert a társadalmi hatásmérés eszközei között, ismertetik céljait, előnyeit, korlátait. A kutatás egy hazai nonprofit szervezet esetének longitudinális elemzésén alapszik: a Bagázs Közhasznú Egyesület 2016-os és 2021-es SROI-méréseit vizsgálják a szerzők. Az eredmények rámutatnak arra, hogy az SROI-kalkuláció számos érintetti csoport számára kínál értékes és jól kommunikálható eredményeket. A cikk áttekintést ad arról, hogy milyen technikai-módszertani kihívásokkal szembesülhetnek az SROI használata során a nonprofit szervezetek, és ezek miképp kezelhetők.
Downloads
Hivatkozások
'2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról.
Aczél, Zs. (2018). 7 év – A legfontosabb változás. A Bagázs Közhasznú Egyesület közösségi munkájának hatása a bagi szegregátumban. Párbeszéd: Szociális Munka folyóirat, 5(4). https://doi.org/10.29376/parbeszed/2018/4/7
Anheier, H.K. & Toepler, S. (2022). Nonprofit organizations. Theory, management, policy. (3rd ed.). Routledge. Taylor&Francis Group. https://doi.org/10.4324/9780429299681
Arvidson, M., & Lyon, F. (2014). Social impact measurement and non-profit organisations: compliance, resistance, and promotion. Voluntas, 25, 869-886. https://doi.org/10.1007/s11266-013-9373-6
Arvidson, M., Lyon, F., McKay, S., & Moro, D. (2013). Valuing the social? The nature and controversies of measuring Social Return on Investment (SROI). Voluntary Sector Review, 4(1), 3-18. https://doi.org/10.1332/204080513X661554
Bagázs Közhasznú Egyesület. (2017a). Alapkutatás, Bag. https://bagazs.org/wp-content/uploads/2018/04/Bag-besz%C3%A1mol%C3%B3-v%C3%A9gleges.pdf
Bagázs Közhasznú Egyesület. (2017b). Alapkutatás, Dány. https://bagazs.org/wp-content/uploads/2018/04/D%C3%81NY-besz%C3%A1mol%C3%B3-v%C3%A9gleges.pdf
Bakó, Cs. (2022). A társadalmi hatásmérésről: A civil- nonprofit szervezetek körében végzett hatásmérési projektek alapján.Önkéntes Szemle, 2(3), 30-57. https://doi.org/10.53585/OnkSzem.2022.3.30-57
Banhalmi-Zakar, Z., Gronow, C., Wilkinson, L., Jenkins, B., Pope, J., Squires, G., Witt, K., Williams, G., & Womersley, J. (2018). Evolution or revolution: where next for impact assessment? Impact Assessment and Project Appraisal, 36(6), 506-515. https://doi.org/10.1080/14615517.2018.1516846
Both, E. K., & Illyés, T. (2022). A Bagázs 10 éve – Módszertani összefoglaló. https://bagazs.org/wp-content/uploads/2022/02/BAGazs_modszertani_osszefoglalo_v8.pdf
Cooney, K., & Lynch-Cerullo, K. (2014). Measuring the social returns of nonprofits and social enterprises: the promise and perils of the SROI. Nonprofit Policy Forum, 5(2), 367–393. https://doi.org/10.1515/npf-2014-0017
Corvo, L., & Pastore, L. (2020). The usefulness of sharing social impact data. early findings from an international benchmarking on SROI assessments. Journal of Entrepreneurial and Organizational Diversity, 9(2), 45-61. https://doi.org/10.5947/jeod.2020.008
Corvo, L., Pastore, L., Manti, A., & Iannaci, D. (2021). Mapping social impact assessment models: a literature overview for a future research agenda. Sustainability, 13(9), 4750. https://doi.org/10.3390/su13094750
Courtney, P. (2018). Conceptualising social value for the third sector and developing methods for its assessment. Voluntas, 29, 541–557. https://doi.org/10.1007/s11266-017-9908-3
Damtoft, N.F., Lueg, R., van Liempd, D., & Nielsen, J.G. (2023). A Critical Perspective on the Measurement of Social Value Through SROI. In Nikolakis, W., & Moura da Veiga, R. (Eds.), Social Value, Climate Change and Environmental Stewardship: Insights from Theory and Practice (pp. 13-32). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-031-23145-2_2
Davies, R., & Dart, J. (2005). The ‚Most Sginificant Change’ (MSC) Technique – A Guide to its Use. https://cdn.auckland.ac.nz/assets/auckland/education/research/docs/CCRE-MSCGuide.pdf
Dubnick, M. (2005). Accountability and the promise of performance: In search of the mechanisms . Public Performance & Management Review, 28(3), 376-417. https://doi.org/10.1080/15309576.2005.11051839
Gargani, J. (2017). The leap from ROI to SROI: Farther than expected? Evaluation and Program Planning, 64, 116-126. https://doi.org/10.1016/j.evalprogplan.2017.01.005
Gelei, A. (2006). A szervezet interpretatív megközelítése. Vezetéstudomány, 38(1. ksz), 79-97. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2006.ksz1.08
Géring, Z. (2014). Profit és/vagy közösségi szerepvállalás? Vállalati társadalmi felelősségvállalás vezetői szemmel. Vezetéstudomány, 45(12), 53-66. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2014.12.05
Gillan, S. L., Koch, A., & Starks, L. T. (2021). Firms and social responsibility: A review of ESG and CSR research in corporate finance. Journal of Corporate Finance, 66, 101889. https://doi.org/10.1016/j.jcorpfin.2021.101889
Giorbelidze, M. (2025), The SROI puzzle: exploring barriers and strategies for effective social value measurement, Social Enterprise Journal, 21(2) 210-227. https://doi.org/10.1108/SEJ-03-2024-0053
Global Impact Investing Network. (2022). IRIS+. https://iris.thegiin.org/
Grieco, C., Michelini, L., & Iasevoli, G. (2014). Measuring value creation in social enterprises: a cluster analysis of social impact assessment models. Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly, 44(6), 1173-1193. https://doi.org/10.1177/0899764014555986
Győri, Z., & Csillag, S. (2019). Vállalati felelősségvállalás és fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása: külön múlt – közös jövő? 1. rész: A kapcsolódó politikák fejlődése az EU-ban és Magyarországon. Vezetéstudomány, 50(6), 14-23. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.06.02
Hall, M. (2014). Evaluation logics in the third sector. Voluntas, 25(2), 307–336. https://doi.org/10.1007/s11266-012-9339-0
Hehenberger, L., & Buckland, L. (2023). How impact measurement fosters the social economy: From measurement of impact to learning and management for impact. In Gorgi Krlev et al. (Eds.), Social Economy Science: Transforming the Economy and Making Society More Resilient (pp. 138-166). Oxford Academic. https://doi.org/10.1093/oso/9780192868343.003.0007
IFUA Nonprofit Partner. (2016). Társadalmi hatásmérés:A Bagázs tevékenységeinek hatása egy roma fiatal életére. Bagázs & IFUA NPP. https://www.hatasmeres.hu/downloads/IFUA-Nonprofit-Partner_BAGAZS-16-eves-roma-fiatal_HATASMERES-TANULMANY_20161015.pdf
IFUA Nonprofit Partner. (2021). Társadali hatásmérés: A Bagázs roma telepeken végzett munkájának társadalmi hatásmérése SROI módszertannal. Bagázs& IFUA NPP. https://bagazs.org/wp-content/uploads/2022/01/IFUA_Nonprofit_Partner_BAGAZS_SROI_20211123-1.pdf
Kárpáti, Z., & Drótos, G. (2023). How should we professionalise our business? Experiences from a longitudinal case study of a medium-sized family business in Hungary. Vezetéstudomány, 54(2), 53-67. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.02.05
Kormos, D. (2017). Hogyan mérhető pontosan és torzítatlanul a társadalmi hatás? Módszertani ajánlások és azok gyakorlati megvalósítása a magyar nonprofit szektorban (Szakdolgozat). Budapesti Corvinus Egyetem. http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/szd/Kormos_Dora.pdf
Krlev, G., Münscher, R., & Mülbert, K. (2013). Social Return on Investment (SROI): State-of-the-Art and Perspectives – A Meta-Analysis of practice in Social Return on Investment (SROI) studies published 2002-2012. Heidelberg University: Centre for Social Investment. https://archiv.ub.uni-heidelberg.de/volltextserver/18758/1/CSI_SROI_Meta_Analysis_2013.pdf
Lall, S. (2018). Measuring to improve versus measuring to prove: understanding the adoption of social performance measurement pratices in nascent social enterprises. Voluntas, 28, 2633-2657. https://doi.org/10.1007/s11266-017-9898-1
Lippai-Makra, E., Kovács, Z. I., & Bodó, R. (2024). A magyar vállalatok fenntarthatósági közzétételének vizsgálata tartalomelemzéssel, a változó szabályozás tükrében. Vezetéstudomány, 55(KSZ), 5-16. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.KSZ.01
Lu, J., Liang, M., Zhang, C., Rong, D., Guan, H., Mazeikaite, K., & Streimikis, J. (2021). Assessment of corporate social responsibility by addressing sustainable development goals. Corporate Social Responsibility and Environmental Management, 2, 686-703. https://doi.org/10.1002/csr.2081
Maier, F., Schober, C., Simsa, R., & Millner, R. (2015). SROI as a Method for Evaluation Research: Understanding Merits and Limitations. Voluntas, 26, 1805- 1830. https://doi.org/10.1007/s11266-014-9490-x
Millar, R., & Hall, K. (2013). Social Return on Investment (SROI) and Performance Measurement. Public Management Review, 15(6), 923-941. https://doi.org/10.1080/14719037.2012.698857
Moron, D., & Klimowicz, M. (2021). Using the social return on investment (SROI) as a measure of the effectiveness of social innovation projects implemented under public policies. Social Enterprise Journal, 17(2), 302-327. https://doi.org/10.1108/SEJ-12-2019-0098
Németh, L. (2017). Társadalmi hatásmérés eredményei a Közösségi Szociális Szövetkezet 2011 és 2016 közötti 5 évében. Parola, 3, 23-30. https://epa.oszk.hu/03800/03826/00023/pdf/EPA03826_parola_2017_03_23-30.pdf
Nicholls, J. (2017). Social return on investment – Development and convergence. Evaluation and Program Planning, 64, 127-135. https://doi.org/10.1016/j.evalprogplan.2016.11.011
Nicholls, J., Lawlor, E., Neizert, E., & Goodspeed, T. (2009). A guide to Social Return on Investment. UK: Cabinet Office, Office of the Third Sector. https://neweconomics.org/2009/05/guide-social-return-investment
Nicholls, J., Lawlor, E., Neizert, E., & Goodspeed, T. (2012). A Guide to Social Return on Investment (Updated version). UK: The SROI Network. https://socialvalueuk.org/resources/a-guide-to-social-return-on-investment-2012/
Nielsen, J.G., Lueg, R., & Van Liempd, D. (2020). Challenges and boundaries in implementing social return on investment: an inquiry into its situational appropriateness. Nonprofit Management & Leadership, 31(3), 413–435. https://doi.org/10.1002/nml.21439
Pollitt, C. (1993). Occasional excursions: a brief history of policy evaluation in the UK. Parliamentary Affairs, 46(3), 353-362. https://doi.org/10.1093/oxfordjournals.pa.a052425
Révész, É. (2016). Content and drivers of performance management in agency-type organizations of the hungarian public administration. Vezetéstudomány, 47(5), 12-26. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.05.02
Salamon, L.M., & Anheier, H.K. (1999). Szektor születik II. Összefoglaló egy nemzetközi nonprofit kutatás második szakaszáról. Civitalis Egyesület. http://mek.niif.hu/14400/14460/14460.pdf
Then, V., Schober, C., Rauscher, O., & Kehl, K. (2017). Social Return on Investment Analysis – Measuring the Impact of Social Investment. Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-71401-1
Vályi, R. (2018). The Most Significant Change – A legfontosabb változás. Új hatásmérő módszer a láthatáron. Párbeszéd: Szociális Munka folyóirat, 5(4). https://doi.org/10.29376/parbeszed/2018/4/8
Van Dooren, W., Bouckaert, G., & Halligan, J. (2015). Performance management in the public sector (2nd ed.). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315817590
Weiss, C.H. (1998). Evaluation: Methods for Studying Programs and Policies (2nd ed.). Prentice Hall.
Yates, B., & Marra, M. (2017). Social Return On Investment (SROI): Problems, solutions ... and is SROI a good investment? Evaluation and Program Planning, 64, 136-144. https://doi.org/10.1016/j.evalprogplan.2016.11.009
Yin, R.K. (2018). Case Study Research and Applications: Design and Methods (6th ed.). SAGE.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Corvinus University of Budapest, publisher of Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
Hogyan kell idézni
