Kutatás a magyar kis- és középvállalati szektor specifikus sajátosságainak digitális aláírás bevezetését befolyásoló hatásairól
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2026.01.03Kulcsszavak:
digitális aláírás, használhatóság, felhasználói elfogadottság, kis- és középvállalkozások (KKV)Absztrakt
A digitális aláírások alkalmazása az elmúlt években növekedett. A magyar kis- és középvállalatok (KKV-k) körében a technológia bevezetését számos tényező befolyásolhatja. Jelen tanulmány célja szakirodalmi alapokra építve e tényezők pontosabb megértése. A kutatásban 200 magyar KKV vett részt, vezetett telefonos interjúk és aszimmetrikus mintavételi stratégia alkalmazása mellett. Az eredmények elemzése adatvizualizációval és különféle statisztikai és ökonometriai módszerek felhasználásával történt. Az eredmények alapján a nagyobb vállalatok nagyobb valószínűséggel alkalmaznak digitális aláírást. Az iparági sajátosságok hatása a technológia bevezetési hajlandóságra szintén bebizonyosodott. Az üzleti működéshez kapcsolódó tényezők (üzleti partnerek közelsége) esetén ugyanakkor nem azonosítottak a szerzők statisztikailag szignifikáns kapcsolatot a felhasználási hajlandóság tekintetében. Az eredmények segítenek a technológia elterjedését támogató és gátló tényezők pontosabb azonosításában, melyek gyakorlati relevanciájuk mellett értékes hozzájárulást adhatnak a kapcsolódó elméleti területek további fejlődéséhez.
Downloads
Hivatkozások
Adams, C., & Lloyd, S. (2003). Understanding PKI: Concepts, Standards, and Deployment Considerations. Addison-Wesley Professional.
Adozona.hu. (2025, február 26). Itt az új digitális aláírás – elektronikus aláírások típusai magánszemélyeknek és cégvezetőknek. adozona.hu. https://adozona.hu/altalanos/Itt_az_uj_digitalis_alairas_6FNRUC
Aguiar Costa, A., Arantes, A., & Tavares, L. (2013). Evidence of the impacts of public e-procurement: The Portuguese experience. Journal of Purchasing and Supply Management, 19(4), 238-246. https://doi.org/10.1016/j.pursup.2013.07.004
Angermaier, A., Koennecke, A., Kloetzer, C., Strauss, S., & Fleischmann, R. (2023). Reliability of a telephone interview for the classification of headache disorders. Frontiers in Neurology, 14, 1238266. https://doi.org/10.3389/fneur.2023.1238266
Atzori, M. (2018). Blockchain governance and the role of trust service providers: The TrustedChain® Network. The Journal of the British Blockchain Association, 1(1), 1-17. https://doi.org/10.31585/jbba-1-1-(3)2018
Bakhtiarifar, G., & Savrai, P. (2018). Comparative survey of various approaches of the laws & regulations in relation to electronic signatures & security thereof. Journal of Politics and Law, 11(1), 28-36. https://doi.org/10.5539/jpl.v11n1p28
Berta, I. Z. (2011). Nagy E-szignó könyv. Microsec Kft. http://static.e-szigno.hu/anyagok/nagy_e-szigno_konyv.pdf
Binder LL.M., J.H., & Gortsos, C.V. (2015). The European Banking Union: A Compendium. Nomos Verlagsgesellschaft. https://doi.org/10.5040/9781509909568
Boldyreva, A., Palacio, A., & Warinschi, B. (2012). Secure proxy signature schemes for delegation of signing rights. Journal of Cryptology, 25(1), 57-115. https://doi.org/10.1007/s00145-010-9082-x
Borcoși, C.A., Borcoși, I., Marian, M., Cusman, A., & Ionică, D. (2023). Sustainability of Romanian Small and Medium Enterprises Using the Electronic Signature as a Driving Digital Tool. Sustainability, 15(22), 15806. https://doi.org/10.3390/su152215806
Connective. (2021). Ultimate guide about electronic signatures Update 2021. Connective. http://www.connective.eu
Davis, F. (1989). Perceived Usefulness, Perceived Ease of Use, and User Acceptance of Information Technology. MIS Quarterly, 13(3), 319-340. https://doi.org/10.2307/249008
Dawood, A. (2020). Internet of Things (IoT) and its Applications: A Survey. International Journal of Computer Applications, 175(21), 22-27. https://doi.org/10.5120/ijca2020919916
Diffie, W., & Hellman, M. (1976). New directions in cryptography. IEEE Transactions on Information Theory, 22(6), 644-654. https://doi.org/10.1109/TIT.1976.1055638
Digitális Állampolgárság Program (DÁP). (2025). Digitális Állampolgárság Program (DÁP). https://dap.gov.hu/
Ege, O., Cagal, M., & Bicakci, K. (2025). Usability of Token- based and Remote Electronic Signatures: A User Experience Study (No. arXiv:2505.18814). arXiv. https://doi.org/10.48550/arXiv.2505.18814
Engstrom, A., Wallström, Å., & Salehi-Sangari, E. (2009). Implementation of public e-procurement in Swedish government entities. In Proceedings of the International Multiconference on Computer Science and Information Technology, IMCSIT ’09 (pp. 315-319). IMCSIT. https://doi.org/10.1109/IMCSIT.2009.5352708
European Comission. (2022). The Digital Economy and Society Index (DESI). https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/desi
European Comission. (2024). eSignature FAQ. https://ec.europa.eu/digital-building-blocks/sites/display/DIGITAL/eSignature+FAQ
European Comission. (2025). EU/EEA Trusted List Browser. https://eidas.ec.europa.eu/efda/trust-services/browse/eidas/tls
Fathima, N., Banu, R., & Ahammed, G.F.A. (2022). A signature- based data security and authentication framework for internet of things applications. International Journal of Electrical and Computer Engineering, 12(3), 3298-3308. https://doi.org/10.11591/ijece.v12i3.pp3298-3308
Feveile, H., Olsen, O., & Hogh, A. (2007). A randomized trial of mailed questionnaires versus telephone interviews: Response patterns in a survey. BMC Medical Research Methodology, 7, 27. https://doi.org/10.1186/1471-2288-7-27
Franke, T.M., Ho, T., & Christie, C.A. (2012). The Chi- Square Test: Often Used and More Often Misinterpreted. American Journal of Evaluation, 33(3), 448-458. https://doi.org/10.1177/1098214011426594
Gonitro. (2022). Ultimate Guide to Electronic Signatures. https://www.gonitro.com/resources/ultimateguide-to-electronic-signatures
Goździaszek, Ł. (2021). Electronic Signature of the Taxpayer in Times of COVID-19. Białostockie Studia Prawnicze, 26(4). https://doi.org/10.15290/bsp.2021.26.04.07
Gubán, Á., & Sándor, Á. (2021). A KKV-k digitálisérettség- mérésének lehetőségei. Vezetéstudomány, 52(3), 13-28. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.03.02
Hellman, M.E. (2002). An overview of public key cryptography. IEEE Communications Magazine, 40(5), 42-49. https://doi.org/10.1109/MCOM.2002.1006971
Höglund, J., Lindemer, S., Furuhed, M., & Raza, S. (2020). PKI4IoT: Towards public key infrastructure for the Internet of Things. Computers & Security, 89, 101658. https://doi.org/10.1016/j.cose.2019.101658
Krogstie, J. (2008). Introduction of a Public Sector e-Procurement Solution: Lessons Learned from Disappointing Adoption. In D. Avison, G.M. Kasper, B. Pernici, I. Ramos, & D. Roode (Eds.), Advances in Information Systems Research, Education and Practice (pp. 203- 214). Springer US. https://doi.org/10.1007/978-0-387-09682-7-9_17
Lentner, G.M., & Parycek, P. (2016). Electronic identity (eID) and electronic signature (eSig) for eGovernment services – a comparative legal study. Transforming Government: People, Process and Policy, 10(1), 8-25. https://doi.org/10.1108/TG-11-2013-0047
Marciniak, R., Móricz, P., & Baksa, M. (2020). Lépések a kognitív automatizáció felé: Digitális átalakulás egy magyarországi üzleti szolgáltatóközpontban. Vezetéstudomány, 51(6), 42-55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.06.05
Marolt, M., Pucihar, A., Borštnar, M.K., Lenart, G., Vidmar, D., Szabó, I., Fehér, P., Kovács, T., Kő, A., Szabó, Z., & Őri, D. (2024). Impact of COVID-19 pandemic on SMEs digital transformation journey: Slovenian and Hungarian experiences. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 55(11), 29-40. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.11.03
Menon, S., Sonderegger, P., & Totapally, S. (2021). Five questions to consider when conducting COVID-19 phone research. BMJ Global Health, 6(Suppl 5), e004917. https://doi.org/10.1136/bmjgh-2020-004917
Park, E., & Kim, K.J. (2014). An Integrated Adoption Model of Mobile Cloud Services: Exploration of Key Determinants and Extension of Technology Acceptance Model. Telematics and Informatics, 31(3), 376-385. https://doi.org/10.1016/j.tele.2013.11.008
Pierre, D. (2019). Digital Signature Explained. https://www.academia.edu/39257793/Digital_signature_explained
Pirola, F., Cimini, C., & Pinto, R. (2019). Digital readiness assessment of Italian SMEs: A case-study research. Journal of Manufacturing Technology Management, 31(5), 1045-1083. https://doi.org/10.1108/JMTM-09-2018-0305
Prasetya, A.G.N., & Bawono, B.T. (2022). The Juridical Analysis of the Use of Electronic Signatures on Electronic Land Certificates in the Conception of Legal Certainty. Sultan Agung Notary Law Review, 4(3), 771- 785. https://doi.org/10.30659/sanlar.4.3.771-785
Re, N.U., Ghezzi, A., Balocco, R., & Rangone, A. (2023). Digital Maturity Models for SMEs: A Systematic Literature Review. In Proceedings of the 25th International Conference on Enterprise Information Systems (pp. 530-537). ICEIS. https://doi.org/10.5220/0011828100003467
Roman, A., & Mccue, C. (2012). E-Procurement: Myth or Reality. Journal of Public Procurement, 12(2), 221- 248. https://doi.org/10.1108/JOPP-12-02-2012-B003
Sándor, Á., & Gubán, Á. (2021). A Measuring Tool for the Digital Maturity of Small and Medium-Sized Enterprises. Management and Production Engineering Review, 12(4), 133-143. https://doi.org/10.24425/mper.2021.140001
Santosa, A.A., & Alamsjah, F. (2022). The Drivers of a Digital Signature System Adoption: Evidence from Finance and Information System Departments. Journal of Information Systems Engineering and Business Intelligence, 8(1), 80-90. https://doi.org/10.20473/jisebi.8.1.80-90
Studenmund, A.H. (2014). Using Econometrics: A Practical Guide (6th ed.). Pearson Education Limited. Tracy, P., & Carkin, D. (2014). Adjusting for Design Effects in Disproportionate Stratified Sampling Designs Through Weighting. Crime & Delinquency, 60(2), 306-325. https://doi.org/10.1177/0011128714522114
Trcek, D. (2006). Managing Information Systems Security and Privacy. Springer Science & Business Media. Venkatesh, V., & Davis, F. (2000). A Theoretical Extension of the Technology Acceptance Model: Four Longitudinal Field Studies. Management Science, 46(2), 186-204. https://doi.org/10.1287/mnsc.46.2.186.11926
Venkatesh, V., Brown, S., & Bala, H. (2013). Bridging the Qualitative-Quantitative Divide: Guidelines for Conducting Mixed Methods Research in Information Systems. MIS Quarterly: Management Information Systems, 37(1), 21-54. https://doi.org/10.25300/MISQ/2013/37.1.02
Vijay, N., Singh, K., & Saxena, A. (2020). A Systematic Literature Review of Various Digital Signature Techniques. International Journal of Computer Sciences and Engineering, 8(9), 33-37. https://doi.org/10.26438/ijcse/v8i9.3337
Williams, S., & Hardy, C. (2005). Public E-Procurement as Socio-Technical Change. Strategic Change, 14, 273- 281. https://doi.org/10.1002/jsc.728
Xu, L., Chen, L., Gao, Z., Fan, X., Suh, T., & Shi, W. (2020). DIoTA: Decentralized-Ledger-Based Framework for Data Authenticity Protection in IoT Systems. IEEE Network, 34(1), 38-46. https://doi.org/10.1109/MNET.001.1900136
Yousefnezhad, N., Malhi, A., & Främling, K. (2020). Security in product lifecycle of IoT devices: A survey. Journal of Network and Computer Applications, 171, 102779. https://doi.org/10.1016/j.jnca.2020.102779
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Corvinus University of Budapest, publisher of Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
Hogyan kell idézni
