Social impact measurement in a nonprofit organization
Lessons learned from impact measurement based on Social Return on Investment (SROI) in Bagázs Association
DOI:
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2025.09.02Keywords:
social impact, impact measurement, Social Return on Investment, SROI, nonprofit sector, NGOsAbstract
The study concentrates on the Social Return on Investment, a widely recognized impact measurement tool, and aims to explore how and for what purposes an NGO might use the SROI calculation. The authors position the SROI method in the context of other social impact measurement tools, and they provide a description of its objectives, advantages, and limitations. The research is based on a longitudinal analysis of a case study of a Hungarian non-profit organization: the authors analyze the SROI applications of the Bagázs Association in 2016 and 2021. The results indicate that the SROI calculation provides valuable and communicable results for various stakeholder groups. The paper outlines the technical and methodological problems organizations could face while implementing SROI and suggests potential solutions.Downloads
References
'2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról.
Aczél, Zs. (2018). 7 év – A legfontosabb változás. A Bagázs Közhasznú Egyesület közösségi munkájának hatása a bagi szegregátumban. Párbeszéd: Szociális Munka folyóirat, 5(4). https://doi.org/10.29376/parbeszed/2018/4/7
Anheier, H.K. & Toepler, S. (2022). Nonprofit organizations. Theory, management, policy. (3rd ed.). Routledge. Taylor&Francis Group. https://doi.org/10.4324/9780429299681
Arvidson, M., & Lyon, F. (2014). Social impact measurement and non-profit organisations: compliance, resistance, and promotion. Voluntas, 25, 869-886. https://doi.org/10.1007/s11266-013-9373-6
Arvidson, M., Lyon, F., McKay, S., & Moro, D. (2013). Valuing the social? The nature and controversies of measuring Social Return on Investment (SROI). Voluntary Sector Review, 4(1), 3-18. https://doi.org/10.1332/204080513X661554
Bagázs Közhasznú Egyesület. (2017a). Alapkutatás, Bag. https://bagazs.org/wp-content/uploads/2018/04/Bag-besz%C3%A1mol%C3%B3-v%C3%A9gleges.pdf
Bagázs Közhasznú Egyesület. (2017b). Alapkutatás, Dány. https://bagazs.org/wp-content/uploads/2018/04/D%C3%81NY-besz%C3%A1mol%C3%B3-v%C3%A9gleges.pdf
Bakó, Cs. (2022). A társadalmi hatásmérésről: A civil- nonprofit szervezetek körében végzett hatásmérési projektek alapján.Önkéntes Szemle, 2(3), 30-57. https://doi.org/10.53585/OnkSzem.2022.3.30-57
Banhalmi-Zakar, Z., Gronow, C., Wilkinson, L., Jenkins, B., Pope, J., Squires, G., Witt, K., Williams, G., & Womersley, J. (2018). Evolution or revolution: where next for impact assessment? Impact Assessment and Project Appraisal, 36(6), 506-515. https://doi.org/10.1080/14615517.2018.1516846
Both, E. K., & Illyés, T. (2022). A Bagázs 10 éve – Módszertani összefoglaló. https://bagazs.org/wp-content/uploads/2022/02/BAGazs_modszertani_osszefoglalo_v8.pdf
Cooney, K., & Lynch-Cerullo, K. (2014). Measuring the social returns of nonprofits and social enterprises: the promise and perils of the SROI. Nonprofit Policy Forum, 5(2), 367–393. https://doi.org/10.1515/npf-2014-0017
Corvo, L., & Pastore, L. (2020). The usefulness of sharing social impact data. early findings from an international benchmarking on SROI assessments. Journal of Entrepreneurial and Organizational Diversity, 9(2), 45-61. https://doi.org/10.5947/jeod.2020.008
Corvo, L., Pastore, L., Manti, A., & Iannaci, D. (2021). Mapping social impact assessment models: a literature overview for a future research agenda. Sustainability, 13(9), 4750. https://doi.org/10.3390/su13094750
Courtney, P. (2018). Conceptualising social value for the third sector and developing methods for its assessment. Voluntas, 29, 541–557. https://doi.org/10.1007/s11266-017-9908-3
Damtoft, N.F., Lueg, R., van Liempd, D., & Nielsen, J.G. (2023). A Critical Perspective on the Measurement of Social Value Through SROI. In Nikolakis, W., & Moura da Veiga, R. (Eds.), Social Value, Climate Change and Environmental Stewardship: Insights from Theory and Practice (pp. 13-32). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-031-23145-2_2
Davies, R., & Dart, J. (2005). The ‚Most Sginificant Change’ (MSC) Technique – A Guide to its Use. https://cdn.auckland.ac.nz/assets/auckland/education/research/docs/CCRE-MSCGuide.pdf
Dubnick, M. (2005). Accountability and the promise of performance: In search of the mechanisms . Public Performance & Management Review, 28(3), 376-417. https://doi.org/10.1080/15309576.2005.11051839
Gargani, J. (2017). The leap from ROI to SROI: Farther than expected? Evaluation and Program Planning, 64, 116-126. https://doi.org/10.1016/j.evalprogplan.2017.01.005
Gelei, A. (2006). A szervezet interpretatív megközelítése. Vezetéstudomány, 38(1. ksz), 79-97. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2006.ksz1.08
Géring, Z. (2014). Profit és/vagy közösségi szerepvállalás? Vállalati társadalmi felelősségvállalás vezetői szemmel. Vezetéstudomány, 45(12), 53-66. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2014.12.05
Gillan, S. L., Koch, A., & Starks, L. T. (2021). Firms and social responsibility: A review of ESG and CSR research in corporate finance. Journal of Corporate Finance, 66, 101889. https://doi.org/10.1016/j.jcorpfin.2021.101889
Giorbelidze, M. (2025), The SROI puzzle: exploring barriers and strategies for effective social value measurement, Social Enterprise Journal, 21(2) 210-227. https://doi.org/10.1108/SEJ-03-2024-0053
Global Impact Investing Network. (2022). IRIS+. https://iris.thegiin.org/
Grieco, C., Michelini, L., & Iasevoli, G. (2014). Measuring value creation in social enterprises: a cluster analysis of social impact assessment models. Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly, 44(6), 1173-1193. https://doi.org/10.1177/0899764014555986
Győri, Z., & Csillag, S. (2019). Vállalati felelősségvállalás és fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása: külön múlt – közös jövő? 1. rész: A kapcsolódó politikák fejlődése az EU-ban és Magyarországon. Vezetéstudomány, 50(6), 14-23. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.06.02
Hall, M. (2014). Evaluation logics in the third sector. Voluntas, 25(2), 307–336. https://doi.org/10.1007/s11266-012-9339-0
Hehenberger, L., & Buckland, L. (2023). How impact measurement fosters the social economy: From measurement of impact to learning and management for impact. In Gorgi Krlev et al. (Eds.), Social Economy Science: Transforming the Economy and Making Society More Resilient (pp. 138-166). Oxford Academic. https://doi.org/10.1093/oso/9780192868343.003.0007
IFUA Nonprofit Partner. (2016). Társadalmi hatásmérés:A Bagázs tevékenységeinek hatása egy roma fiatal életére. Bagázs & IFUA NPP. https://www.hatasmeres.hu/downloads/IFUA-Nonprofit-Partner_BAGAZS-16-eves-roma-fiatal_HATASMERES-TANULMANY_20161015.pdf
IFUA Nonprofit Partner. (2021). Társadali hatásmérés: A Bagázs roma telepeken végzett munkájának társadalmi hatásmérése SROI módszertannal. Bagázs& IFUA NPP. https://bagazs.org/wp-content/uploads/2022/01/IFUA_Nonprofit_Partner_BAGAZS_SROI_20211123-1.pdf
Kárpáti, Z., & Drótos, G. (2023). How should we professionalise our business? Experiences from a longitudinal case study of a medium-sized family business in Hungary. Vezetéstudomány, 54(2), 53-67. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.02.05
Kormos, D. (2017). Hogyan mérhető pontosan és torzítatlanul a társadalmi hatás? Módszertani ajánlások és azok gyakorlati megvalósítása a magyar nonprofit szektorban (Szakdolgozat). Budapesti Corvinus Egyetem. http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/szd/Kormos_Dora.pdf
Krlev, G., Münscher, R., & Mülbert, K. (2013). Social Return on Investment (SROI): State-of-the-Art and Perspectives – A Meta-Analysis of practice in Social Return on Investment (SROI) studies published 2002-2012. Heidelberg University: Centre for Social Investment. https://archiv.ub.uni-heidelberg.de/volltextserver/18758/1/CSI_SROI_Meta_Analysis_2013.pdf
Lall, S. (2018). Measuring to improve versus measuring to prove: understanding the adoption of social performance measurement pratices in nascent social enterprises. Voluntas, 28, 2633-2657. https://doi.org/10.1007/s11266-017-9898-1
Lippai-Makra, E., Kovács, Z. I., & Bodó, R. (2024). A magyar vállalatok fenntarthatósági közzétételének vizsgálata tartalomelemzéssel, a változó szabályozás tükrében. Vezetéstudomány, 55(KSZ), 5-16. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.KSZ.01
Lu, J., Liang, M., Zhang, C., Rong, D., Guan, H., Mazeikaite, K., & Streimikis, J. (2021). Assessment of corporate social responsibility by addressing sustainable development goals. Corporate Social Responsibility and Environmental Management, 2, 686-703. https://doi.org/10.1002/csr.2081
Maier, F., Schober, C., Simsa, R., & Millner, R. (2015). SROI as a Method for Evaluation Research: Understanding Merits and Limitations. Voluntas, 26, 1805- 1830. https://doi.org/10.1007/s11266-014-9490-x
Millar, R., & Hall, K. (2013). Social Return on Investment (SROI) and Performance Measurement. Public Management Review, 15(6), 923-941. https://doi.org/10.1080/14719037.2012.698857
Moron, D., & Klimowicz, M. (2021). Using the social return on investment (SROI) as a measure of the effectiveness of social innovation projects implemented under public policies. Social Enterprise Journal, 17(2), 302-327. https://doi.org/10.1108/SEJ-12-2019-0098
Németh, L. (2017). Társadalmi hatásmérés eredményei a Közösségi Szociális Szövetkezet 2011 és 2016 közötti 5 évében. Parola, 3, 23-30. https://epa.oszk.hu/03800/03826/00023/pdf/EPA03826_parola_2017_03_23-30.pdf
Nicholls, J. (2017). Social return on investment – Development and convergence. Evaluation and Program Planning, 64, 127-135. https://doi.org/10.1016/j.evalprogplan.2016.11.011
Nicholls, J., Lawlor, E., Neizert, E., & Goodspeed, T. (2009). A guide to Social Return on Investment. UK: Cabinet Office, Office of the Third Sector. https://neweconomics.org/2009/05/guide-social-return-investment
Nicholls, J., Lawlor, E., Neizert, E., & Goodspeed, T. (2012). A Guide to Social Return on Investment (Updated version). UK: The SROI Network. https://socialvalueuk.org/resources/a-guide-to-social-return-on-investment-2012/
Nielsen, J.G., Lueg, R., & Van Liempd, D. (2020). Challenges and boundaries in implementing social return on investment: an inquiry into its situational appropriateness. Nonprofit Management & Leadership, 31(3), 413–435. https://doi.org/10.1002/nml.21439
Pollitt, C. (1993). Occasional excursions: a brief history of policy evaluation in the UK. Parliamentary Affairs, 46(3), 353-362. https://doi.org/10.1093/oxfordjournals.pa.a052425
Révész, É. (2016). Content and drivers of performance management in agency-type organizations of the hungarian public administration. Vezetéstudomány, 47(5), 12-26. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.05.02
Salamon, L.M., & Anheier, H.K. (1999). Szektor születik II. Összefoglaló egy nemzetközi nonprofit kutatás második szakaszáról. Civitalis Egyesület. http://mek.niif.hu/14400/14460/14460.pdf
Then, V., Schober, C., Rauscher, O., & Kehl, K. (2017). Social Return on Investment Analysis – Measuring the Impact of Social Investment. Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-71401-1
Vályi, R. (2018). The Most Significant Change – A legfontosabb változás. Új hatásmérő módszer a láthatáron. Párbeszéd: Szociális Munka folyóirat, 5(4). https://doi.org/10.29376/parbeszed/2018/4/8
Van Dooren, W., Bouckaert, G., & Halligan, J. (2015). Performance management in the public sector (2nd ed.). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315817590
Weiss, C.H. (1998). Evaluation: Methods for Studying Programs and Policies (2nd ed.). Prentice Hall.
Yates, B., & Marra, M. (2017). Social Return On Investment (SROI): Problems, solutions ... and is SROI a good investment? Evaluation and Program Planning, 64, 136-144. https://doi.org/10.1016/j.evalprogplan.2016.11.009
Yin, R.K. (2018). Case Study Research and Applications: Design and Methods (6th ed.). SAGE.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Corvinus University of Budapest, publisher of Vezetéstudomány / Budapest Management Review
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Vezetéstudomány / Budapest Management Review. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
How to Cite
