A külföldi cserehallgatók egyetemi támogatásának lehetőségei az oktatásturizmus és a nemzetköziesedés tükrében

Szerzők

  • Bettina Bifkovics Budapesti Corvinus Egyetem
  • Erzsébet Malota Budapesti Corvinus Egyetem
  • Attila Mucsi Budapesti Corvinus Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n1.4

Kulcsszavak:

oktatásturizmus, külföldi hallgatók, nemzetköziesedés, Erasmus csereprogram

Absztrakt

Kutatásunk célja annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan, mi módon segíthetik a csereprogramok keretében hozzájuk érkező külföldi hallgatókat. Áttekintjük a nemzetköziesedés témáját a felsőoktatásra vonatkoztatva, miközben ismertetjük különböző országok egyetemeinek nemzetköziesedési modelljeit. Tartalomelemzés és mélyinterjúk segítségével bemutatjuk a csereprogramokban részt vevő hallgatók támogatásának lehetséges területeit, példákat és jó gyakorlatokat felvonultatva e területeket illetően. Kutatásunkban egy hazai és kilenc külföldi egyetem honlapját térképeztük fel 26 szempont alapján. Emellett a téma átfogóbb vizsgálatához mélyinterjút készítettünk egy hazai felsőoktatási intézmény Erasmus program koordinátorával és egy egyetemi diákszervezet (ESN) vezetőjével.

Hivatkozások

BENTAO, Y. (2011): Internationalization at Home. Chinese Education & Society. 44(5). pp. 84–96. https://doi.org/10.2753/CED1061-1932440507

BOHN, A. – DAVIS, D. – MEARES, D. – PEARCE, D. (2002): Global student mobility 2025: Forecasts of the global demand for international higher education. Sydney: IDP Education Australia.

CURRIE, J. (1998): Globalization as an analytical concept and local policy response. In: Currie, J. – Newson, J. (eds): Universities and globalization: Critical perspectives. Thousand Oaks, CA: Sage. pp. 15–20.

ELLINGBOE, B. J. (1998): Divisional strategies to internationalize a campus portrait: Results, resistance and recommendations from a case study at a U.S. university’. In: Mestenhauser, J. A. – Ellingboe, B. J (eds): Reforming the Higher Education Curriculum: Internationalizing the Campus. Phoenix, AZ: Oryx Press. pp. 198–228.

ERNSZT, I. – BIRKNER, Z. – KELLER, K. (2016) Cross-border Cooperation between Hungary and Croatia: Connecting People and Traditions. In: Svéhlik Cs. (szerk.): Útkeresés–Tudomány–Felelősség. Tanulmánykötet: válogatás a 2006 és 2015 között megrendezésre került KHEOPS nemzetközi tudományos konferenciák legszínvonalasabb előadásainak írott verzióiból. KHEOPS Automobil-Kutató Intézet, Mór. pp. 492–498.

GÁTI M. – KOLOS K. (2012): Az elektronikus kereskedelem alkalmazása a hazai vállalatok körében – a piacorientáció és a marketingkörnyezet szerepe. Vez eté st u d om ány. 43. pp. 91–97.

GUMPORT, P. J. – SPORN, B. (1999): Institutional adaptation: Demands for management reform and university administration. In: Smart, J. – Tierney, W. G. (eds): Higher Education: Handbook of Theory and Research. 14. Springer, Dordrecht. pp. 103–145. https://doi.org/10.1007/978-94-01 1 - 3 9 5 5 -7_ 3

GYULAVÁRI T. (2011): A vállalatok árképzési gyakorlata a versenyképesség szolgálatában. Vez eté st u d om ány. 42. (decemberi különszám) pp. 46 –52.

HARARI, M. (1994): Internationalization of Higher Education. In: Postlethwaite, T. N. – Husen, T. (eds): The International Encyclopedia of Education.New York: Pergamon. pp. 229–231.

HARMAN, G. (2004): New directions in internationalizing higher education: Australia’s development as an exporter of higher education services. Higher Education Policy. 17. pp. 101–120. DOI: 10.1057/palgrave.hep.8300044

JIANG, X. (2008): Towards the internationalisation of higher education from a critical perspective. Journal of Further and Higher Education. 32(4). pp. 347–358. https://doi.org/10.1080/03098770802395561

KASZÁS N. – PÉTER E. – NÉMETH K. (2015a): A tudásátadás különböző formáinak megjelenése a határon átnyúló pályázati projektek esetében. In: Ferencz Á. (szerk.): II. Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia: "A vidék él és élni akar". Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar. pp. 135–140.

KASZÁS N. – KELLER K. – BIRKNER Z. (2015b): A felsőoktatási intézmények előtt álló kihívások a magyar-horvát határ mentén. In: Ferencz Á. (szerk.): II. Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia: "A vidék él és élni akar".Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar. pp. 368–373.

KNIGHT, J. (1999): Internationalization of higher education. In: Knight, J. (ed): Quality of internationalization in higher education. Paris, OECD. pp. 13–18.

KRISTENSEN, K. H. – KARLSEN, J. E. (2018): Strategies for internationalisation at technical universities in the Nordic countries. Tertiary Education and Management. 24(1). pp. 19–33. https://doi.org/10.1080/13583883.2017.1323949

MAJOROS P. (2004): A kutatásmódszertan alapjai.Perfekt, Budapest.

MARGINSON, S. (2007): ”One little piece of endless sky ...” Global flows and global field: Imagining worldwide relations of power in higher education. Paper presented at the ESRC-funded seminar series: ‘Geographies of knowledge/Geometries of power: Global higher education in the 21st century’, February 5-7. Greg y nog , Wa les.

NÉMETH K. (2017): Vidéki térségek innovációs kihívásai – Megújuló energia alternatívák. Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém.

PÉTER E. (2018): Hatékonyan élni a digitális világban: Az intellektuális tőke, mint vállalkozást dinamikusan összetartó erő. In: Gaál Z. (szerk.): Élni és dolgozni a digitális világban. Kőszeg: Felsőfokú Tanulmányok Intézete. pp. 87–109.

POPE, C. – ZIEBLAND, S. – MAYS, N. (2000): Qualitative research in health care. Analysing qualitative data. BMJ Clinical Research. 320(7227). pp. 114–116. DOI: 10.1136/bmj.320.7227.114

POWERS, B. – KNAPP, T. (2006): Dictionary of Nursing Theory and Research. New York: Springer Publishing Company.

SMITH, S. (1991): Report of the Commission of Inquiry on Canadian University Education. Ottawa: Association of Universities and Colleges of Canada.

SPORN, B. (1999): Current issues and future priorities for European higher education systems. In: Altbach, P. G. – Peterson, P. M. (eds): Higher Education in the 21st Century: Global Challenge and National Response. New York: Institute of International Education. pp. 6 7– 7 7.

WANG, Y. J. – GAO, Y. M. (2000): Higher Education Internationalization: An Important Topic of Chinese Higher Education Development In The Twenty-First Century. Research on Education Tsinghua University. 2. pp. 13 –16.

WARWICK, P. – MOOGAN, Y. J. (2013): A comparative study of perceptions of internationalisation strategies in UK universities. Compare: A Journal of Comparative and International Education. 43(1). pp. 102–123. https://doi.org/10.1080/03057925.2013.746573

Internetes források

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM (2018): A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetköziesedési Stratégiája. http://www.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kozponti_szervezeti_egysegek/rektori_hivatal/files/szabalyzatok/BCE_Nemzetkozesedesi_Strategia_2018_majus_8.pdf, Letöltve: 2019. március 10.

EGRON-POLAK, E. – HUDSON, R. (2014): Internationalization of Higher Education: Growing expectations, fundamental values.IAU 4th global survey. Executive summary. https://iau-aiu.net/IMG/pdf/iau-4th-global-survey-executive-summary-2.pdf, Letöltve: 2019. március 1.

MITCHELL, D. E. – NIELSEN, S. Y. (2012): Internationalization and Globalization in Higher Education. In: Cuadra-Montiel, H. (ed): Globalization – Education and Management Agendas. IntechOpen. pp. 3–18. DOI: 10.5772/48702. https://www.intechopen.com/books/globalization-education-and-management-agendas/internationalization-and-globalization-in-higher-education, Letöltve: 2019. március 10.

TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY (2019): ERASMUS+ program. https://tka.hu/palyazatok/108/-erasmus, Letöltve: 2019. március 10.

Downloads

Megjelent

2020-03-25

Hogyan kell idézni

Bifkovics, B., Malota, E., & Mucsi, A. (2020). A külföldi cserehallgatók egyetemi támogatásának lehetőségei az oktatásturizmus és a nemzetköziesedés tükrében. Turizmus Bulletin, 20(1), 35–43. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n1.4

Folyóirat szám

Rovat

Lektorált tanulmányok