A Virágos Magyarország mozgalom szerepe a falufejlesztésben

Szerzők

  • Szabolcs Bérczi Szent István Egyetem
  • Attila Csemez Szent István Egyetem
  • Ágnes Sallay Szent István Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n5.4

Kulcsszavak:

Virágos Magyarország, vonzerő, falufejlesztés, településhálózat

Absztrakt

A Virágos Magyarország mozgalom hazánkban növekvő népszerűséggel bír. Az évente megrendezett versenynek egyre nagyobb a presztízse, a jelentkezők száma évről évre nő. A környezet szépítése mellett legtöbb esetben a turisztikai attrakciók bővítését jelenti a mozgalom a résztvevő települések számára. A pályázók rendszerint komplex környezet-megőrzési és turisztikai programot állítanak össze, melytől a település vonzerejének növekedését várják. Összességében tehát falu- és vidékfejlesztési eszközként tekintenek a Virágos Magyarország mozgalomra. Cikkünkben a falusi települések által benyújtott pályázatokat elemeztük, vizsgálva, hogy az egyes falvak településhálózatban betöltött szerepe mennyiben határozza meg a zöldinfrastruktúra fejlesztésének főbb programpontjait és irányait, illetve mik az összefüggések a hálózati szerepkör és a falvak fejlesztési stratégiája között.

Hivatkozások

CSEMEZ A. (2018): 25 éves a Virágos Magyarország környezetszépítő mozgalom. Falu Város Régió. Területfejlesztési Szakmai Folyóirat. 2018. https://regionalispolitika.kormany.hu/download/6/c4/82000/FVR2018%20-%20Online.pdf, pp. 80–85.

DÁVID L. – JANCSIK A. – RÁTZ T. (2007): Turisztikai erőforrások – A természeti és kulturális erőforrások turisztikai hasznosítása. Perfekt Zrt., Budapest.

FEKETE M. (2005): Hétköznapi turizmus – A turizmuselmélettől a gyakorlatig. Doktori (PhD) értekezés. NYME, Közgazdaságtudományi Kar, Sopron.

MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (2019): Turizmus 3.0: Támpontok a turizmustörténet legújabb korának megértéséhez. In: Kátay Á. – Michalkó G. – Rátz T. (szerk.): Turizmus 3.0. Turizmus Akadémia 10. Kodolányi János Egyetem, Orosháza–Budapest. pp. 9–14.

MIKHÁZI ZS. (2018): Az ökoturizmus fogalmának egyedfejlődése: alapkutatás a definíciótól a tervezés-módszertanig. Doktori (PhD) értekezés. SZIE, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola.

SULYOK J. – MADARÁSZ E. (2019): Turista vagy helyi lakos? – A második otthonokhoz kapcsolódó szabadidős fogyasztás vizsgálata. In: Kátay Á. – Michalkó G. – Rátz T. (szerk.): Turizmus 3.0. Turizmus Akadémia 10. Kodolányi János Egyetem, Orosháza– Budapest. pp. 27–40.

Internetes források

KARDOS Z.-né (szerk.) (2011): Turisztikai ismeretek. https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0034_turisztikai_ismeretek/turisztikai_ismeretek_2_2.html, Letöltve: 2019. november 10.

MICHALKÓ G. (2011): A turisztikai termék. In: Michalkó G. (szerk.): Turisztikai terméktervezés és fejlesztés. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0051_Turisztikai_termektervezes_es_fejlesztes/ch01.html, Letöltve: 2019. november 10.

NTS 2030 (Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia) (2017): https://mtu.gov.hu/cikkek/strategia, Letöltve: 2019. november 10.

SZABÓ G. (2011): A falusi turizmus termékei és termékspecializációi. In: Michalkó G. (szerk.): Turisztikai terméktervezés és fejlesztés.

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0051_Turisztikai_termektervezes_es_ fejlesztes/ch03.html, Letöltve: 2019. november 10.

Virágos Magyarország: www.viragos-magyarorszag.hu, Letöltve: 2019. november 10.

Downloads

Megjelent

2020-12-21

Hogyan kell idézni

Bérczi, S., Csemez, A., & Sallay, Ágnes. (2020). A Virágos Magyarország mozgalom szerepe a falufejlesztésben. Turizmus Bulletin, 20(4), 37–45. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n5.4

Folyóirat szám

Rovat

Műhely