Székelyföld turizmusa a stratégiaalkotás útján
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2026v26n2.5Kulcsszavak:
Székelyföld, turizmusstratégia, kisebbségi turizmus, desztinációmenedzsment, helymárkázás, ErdélyAbsztrakt
A tanulmány a székelyföldi turizmuspiac egyre kívánatosabb professzionalizációját nem pusztán
kínálatfejlesztési vagy marketingkérdésként, hanem történeti, jogállási és stratégiaalkotási
problémaként értelmezi. A munka kiindulópontja, hogy Székelyföld erős kulturális-történeti identitással
rendelkező, de államigazgatási értelemben nem önálló, szimbolikus-informális régió, amelynek
turisztikai megjelenítése ezért egyszerre piaci, intézményi és politikai természetű feladat. A tanulmány
a turizmusstratégia, a desztinációmenedzsment, a helymárkázás és az etnikai-kisebbségi turizmus
szakirodalmára támaszkodva mutatja be, hogy a többségi nemzetállami környezetben elhelyezkedő
Székelyföld számára a turizmus a láthatóság, az önreprezentáció és a gazdasági önszerveződés egyik
lehetséges eszköze lehet. A cikk alapját képező vizsgálat a romániai statisztikai adatok és az online
térben azonosított attrakciók alapján arra jut, hogy Székelyföld turisztikai erőforrásai jelentősek,
de a régió versenyképességét a jogi elismerés hiánya, az intézményi széttagoltság, a hálózati
együttműködés gyengesége és a közös metanarratíva kidolgozatlansága korlátozza. A tanulmány egy
identitásérzékeny, többpólusú és hálózati alapú turizmusstratégia irányait vázolja fel.
Hivatkozások
BAGGIO, R. – SCOTT, N. – COOPER, C. (2010): Network science: A review focused on tourism. Annals of Tourism Research. 37(3). pp. 802–827. https://doi.org/10.1016/j.annals.2010.02.008
DIMAGGIO, P. J. – POWELL, W. (1983): The Iron Cage Revisited: Institutional Isomorphism in Organizational Fields. American Sociological Review. 48.(2). pp. 147–160.
DONABEDIAN, B. (1995): Self-Regulation and the Enforcement of Professional Codes. Public Choice. 85(1–2). pp. 107–118. https://doi. org/10.1007/BF01047905
DWYER, L. – KIM, C. (2003): Destination competitiveness: Determinants and indicators. Current Issues in Tourism. 6(5). pp. 369–414. https://doi.org/10.1080/13683500308667962
FORMÁDI K. (2009): Professzionalizáció új iránya a turizmus szektorban. PhD-értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. http://phd.lib. uni-corvinus.hu/532/1/formadi_katalin.pdf
HALL, C. M. (2011): A typology of governance and its implications for tourism policy analysis. Journal of Sustainable Tourism. 19(4-5). pp. 437 457. https://doi.org/10.1080/09669582.2011.5703 46
HARDI, T. – KUPI, M. – OCSKAY, G. – SZEMERÉDI, E. (2021): Examining cross-border cultural tourism as an indicator of territorial integration across the Slovak–Hungarian border. Sustainability. 13(13). 7225. https://doi. org/10.3390/su13137225
HAUGLAND, S. A. – NESS, H. – GRONSETH, B.-O. – AARSTAD, J. (2011): Development of tourism destinations: An integrated multilevel perspective. Annals of Tourism Research. 38(1). pp. 268-290. https://doi.org/10.1016/j. annals.2010.08.008
HORVÁTH A. (2010): Az etnicitás dilemmája a Székelyföld turizmusfejlesztésében. Tér és Társadalom. 24(3). pp. 149–166.
HORVÁTH A. – MICHALKÓ G. (2014): Az etnicitás turizmusföldrajzi értelmezése erdélyi példákon keresztül. Földrajzi Közlemények. 138(2). pp. 150–160.
JAMAL, T. B. – GETZ, D. (1995): Collaboration theory and community tourism planning. Annals of Tourism Research. 22(1). pp. 186–204. https://doi.org/10.1016/0160-7383(94)00067-3
KAVARATZIS, M. – HATCH, M. J. (2013): The dynamics of place brands: An identity based approach to place branding theory. Marketing Theory. 13(1). pp. 69–86. https://doi. org/10.1177/1470593112467268
MICHALKÓ G. (2023): A jó hely – egy turizmusorientált koncepcióvázlat. Tér és Társadalom. 37(4). pp. 30–50. https://doi. org/10.17649/TET.37.4.3519
NAGY B. (2013): A turisztikai helymarketing a Székelyföldön. Az imázs- és márkahasználat tudományos megalapozása. Nemzeti Kisebb ségkutató Intézet, Kolozsvár.
PUSZTAI, B. (2024): The Use of National Minority Culture in Tourism Development. Ethnographica et Folkloristica Carpathica. 26. pp. 7–25. https:// doi.org/10.47516/ethnographica/26/2024/15045
RITCHIE, J. R. B. – CROUCH, G. I. (2003): The Competitive Destination: A Sustainable Tourism Perspective. CABI, Wallingford.
RUHANEN, L. (2009): Stakeholder participation in tourism destination planning: Another case of missing the point? Tourism Recreation Research. 34(3). pp. 283–294. https://doi.org/10.1080/0250 8281.2009.11081603
SAUTTER, E. T. – LEISEN, B. (1999): Managing stakeholders: A tourism planning model. Annals of Tourism Research. 26(2). pp. 312–328. https://doi.org/10.1016/S0160-7383(98)00097-8
SEBREK, S. S. – GARRIDO, B. P. – MICHALKÓ, G. (2024): Why are unfavorable signs of overtourism ignored by urban politics? An attention-based explanation of no intervention. Tourism Planning & Development. 21(6). pp. 703 711. https://doi.org/10.1080/21568316.2022.2151 503
SZILÁGYI, F. – HORVÁTH, A. (2025): The Problem of Territoriality in Tourism in Romania. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 10(2). pp. 100–125. doi: 10.15170/TVT.2025.10.02.06
TIAN, B. – STOFFELEN, A. – VANCLAY, F. (2024): Understanding resilience in ethnic tourism communities: The experiences of Miao villages in Hunan Province, China. Journal of Sustainable Tourism. 32(7). pp. 1433–1452. https://doi.org/10. 1080/09669582.2023.2239525
TÓTH-BATIZÁN E. (2024): A székelyföldi turizmusipar professzionalizációs lehetőségei. Komparatív elemzés: Székelyföld, Dél-Tirol és Balaton. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 9(2). pp. 25–39. doi: 10.15170/ TVT.2024.09.02.02
TÓTH-BATIZÁN E. (2020): A turisztikai piac szerkezete és etnikai sajátosságai Székelyföldön. Doktori értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest TŐZSÉR A. (2025): Torockó falusi turizmu sának bemutatása. Turizmus Bulletin. 25(4). pp. 55–63. https://doi.org/10.14267/TURBULL. 2025v25n4.6
VOLGGER, M. – PECHLANER, H. (2014): Requirements for destination management organizations in destination governance: Understanding DMO success. Tourism Management. 41. pp. 64–75. https://doi. org/10.1016/j.tourman.2013.09.001
YANG, L. – WALL, G. – SMITH, S. L. J. (2008): Ethnic tourism development: Chinese government perspectives. Annals of Tourism Research. 35(3). pp. 751–771. https://doi. org/10.1016/j.annals.2008.06.005
YUSUPOVA, G. – PFOSER, A. (2023): Tourism, memory production and contested ethnic hierarchies in post-Soviet Almaty. Europe-Asia Studies. 75(3). pp. 491–508. https://doi.org/10.10 80/09668136.2021.1964437
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
Hogyan kell idézni
