Comparative analysis of the TDM model and the DMO model planned for Hungarian tourism areas
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2023v23n2.3Abstract
At the end of 2020 the Government of Hungary enacted Decree No. 429/2020 on the „definition of tourist areas” (IX. 14.) government decree. The decree envisages the establishment of a new tourism institutional system, which – following the destination logic – shows several similarities with the previously active tourism destination management (TDM) system (NTS 2005). The organizational model of the new level of sectoral management consisting of destination management organizations
(DMOs) is contained in the National Tourism Development Strategy 2030 – Tourism 2.0 (NTS 2021).
The research primarily compares the geographical boundaries of the tourist areas denominated
in 2020 (429/2020. (IX. 14)) with the operating area of the previously established TDM system.
Thereafter it evaluates the basic similarities and differences of the two systems at the level of the
organizational model, task performance and financing in the territorial categories formed in this
way, based on primary data collection and content analysis of NTS (2021).
References
AUBERT A. – BARCZA A. – GONDA T. – HORVÁTH Z. – PÁLFI A. (2017): Paradigmaváltás(ok) a magyarországi turisztikai desztinációk fejlesztésében és menedzselésében. Turizmus Bulletin. 17(1-2). pp. 15–25.
AUBERT A. – BERGHAUER S. – BETÁK N. – MÓKUSNÉ PÁLFI A. – NOD G. ( 2021): Turisztikai szervezetek online marketingtevékenységének vizsgálata – A szlovák-magyar-ukrán (kárpátaljai) példa. In: Mókusné Pálfi A. – Nod G. (szerk.): Interregionális kutatási eredmények a turizmusban: örökségvédelem, intézményrendszer, helyi termékek (Hun-Au-Slo-Ukr). Pécs, Magyarország: PTE TTK FFI Turizmus Tanszék. pp. 49–69.
AUBERT A. – MÓKUSNÉ PÁLFI A. – NOD G. (2022): Együttműködések a turizmusban – formális és informális hálózatok a turizmusban. In: Rátz T. – Michalkó G. – Zsarnóczky M. B. (szerk.): Együttműködés, partnerség, hálózatok a turizmusban. Turizmus Akadémia 11. Székesfehérvár-Budapest. pp. 48–60.
BIEGER, T. (2005): Management von Destinationen (Lehr- und Handbücher zu Tourismus. Verkehr und Freizeit). 6. Auflage. Oldenbourg Wissenschaftsverlag.
BIEGER, T. (2007): Management von Destinationen. Oldenbourg Wissenschaftsverlag, München.
BUHALIS, D. (2000): Marketing the competitive destination of the future. Tourism Management.21(1). pp. 97–116.
H O R VÁ T H Z. (2020): Turisztikai térhasználat a desztinációfejlesztésben – a Balaton példája. Doktori (PhD) értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Földtudományok Doktori Iskola, Pécs.
KOVÁCS M. (2008). A turisztikai desztináció me-nedzsment rendszerről. In: Hanusz Á. (szerk.): A turizmus szerepe a kistérségek és a régiók felzárkóztatásában: a Nyíregyházán a 2008. május 22-23-án megtartott konferencia előadásai. Nyír-egyháza Város és a Nyíregyházi Főiskola Termé-szettudományi Főiskolai Kar Turizmus és Termé-szettudományi Intézet, Nyíregyháza. pp. 97–102.
LENGYEL M. (2008):TDM működési kézikönyv. Heller Farkas Főiskola, Budapest.
LŐRINCZ K. – SULYOK J. (2017): Turizmusmarke-ting. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MADA R Á SZ E . (2016): Hálózatelemzés a turizmusban – A turisztikai desztinációk szereplőinek kapcsolat -hálózata a Veszprémi Turisztikai Egyesület példáján.Doktori (PhD) értekezés. Pannon Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Veszprém.
M Á HR T. (2019): Innovatív TDM, a turizmus jövője? Doktori (PhD) értekezés. Pannon Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Veszprém.
MEHRING-TÓTH SZ. (2017): Egy helyi TDM szervezet működése és társadalmi tőkéje Baranya megyében. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 2(1). pp. 4–17.
MICHALKÓ G. (2007): Magyarország modern turizmusföldrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.
NOD G. – MÓKUSNÉ PÁLFI A. – AUBERT A. (2021): Kispadra ültetett desztinációmenedzsment a pandémia félidejében(?). Turizmus Bulletin.21(2). pp. 43–54. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2021v21n2.5
PÁLFI A. (2017): A menedzsment szervezettel rendelkező desztinációk jellemzői Magyarországon. Doktori (PhD) értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földtudományok Doktori Iskola, Pécs.
PECHLANER, H. (2003): Tourismus-Destinationen im Wettbewerb. DUV+Gabler. Verlag, Insbruck.
PISKÓTI I. (2017): A desztinációmarketing hatékonysága: modellek, mérések, trendek és eszközök. Prosperitas. 4(2). pp. 7–43.
SPIEGLER P. (2011): A turisztikai imázselemzés. Turisztikai „tér-képek” a Dél-Dunántúlról. Doktori (PhD) értekezés. PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola, Pécs.
STEINECKE, A. (2013): Destinationsmanagement. UTB, Stuttgart.
SZIVA I. (2012): Versenyző együttműködés és a turisztikai desztinációk versenyképessége – „Hol volt, hol nem volt...?” (Co-opetition and the competitiveness of touristic destinations – „Where was, where it was not...?”). Vezetéstudomány – Budapest Management Review. 43(5). pp. 52–60. DOI 10.14267/VEZTUD.2012.05.05.
TŐZSÉR A. (2010): Versenyképes turisztikai desztináció: új turisztikai versenyképességi modell kialakítása. Doktori (PhD) értekezés. Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola, Miskolc.
Internetes források
EUROPEAN COMISSION (2022): Commission finds that Hungary has not progressed enough in its reforms and must meet essential milestones for its Recovery and Resilience funds. https: //ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_7273, Letöltve: 2023. január 12.
KAVOSZ (2020): Széchenyi Turisztikai Kártya.htt-ps://www.kavosz.hu/hitelek/szechenyi-turisz-tikai-kartya/, Letöltve: 2022. november 10.
LŐRINCZ K. – RAFFAY Á. – HAJMÁSY GY. (2014): A turisztikai desztináció menedzsment rendszer gazdasági fenntarthatósága Magyarországon. Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar. Veszprém. https://www.gtk.uni-pannon.hu/wp-cont-ent/uploads/2015/03/TDM_fenntarthatosag_Lorincz_Raffay_Hajmasy_2014november.pdf, Letöltve: 2022. augusztus 28.
MAGYAR TDM SZÖVETSÉG (2022): https: //td-mszovetseg.eu/tdmsz/tagsag, Letöltve: 2022. augusztus 24.
MAGYAR TDM SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA (2017): www.tdmszovetseg.hu/alapszabaly, Letöltés ideje: 2022. július 15.
MTÜ (2020): 11 turisztikai térség és településlista.Magyar Turisztikai Ügynökség. https://mtu.gov.hu/cikkek/11-turisztikai-terseg-terkep-es-tele-puleslista-1918/, Letöltve: 2020. november 1.
NAGY ZS. – MOHAY Á. (2011): Az operatív programokból nyújtott létező támogatási programok, illetve az azokból kiírt pályázati felhívások. https://view.officeapps.live.com/op/view.aspx?src=https%3A%2F%2Ftvi.kormany.hu%2Fdownload%2Fe%2Ff7%2F50000%-2FAz%2520Operat%25C3%25ADv%2520Programokb%25C3%25B3l%2520ny%25C3%25BAjtott%2520l%25C3%25A9t-ez%25C5%2591%2520t%25C3%25A1mogat %25C3%25A1si%2520programok%2520(2).docx&wdOrigin=BROWSELINK, Letöltve: 2022. augusztus 10.
NTS (2005): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005-2013). Magyar Turisztikai Hivatal, Budapest. https://2010-2014.kormany.hu/download/4/5c/20000/NemzetiTurizmusfejlesztesiStrategia.pdf, Letöltve: 2022. augusztus 10.
NTS (2017): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030. Magyar Turisztikai Ügynökség, Budapest. https://www.edutus.hu/wp-content/uploads/2020/10/Nemzeti-Turizmusfejlesztasi-Stratagia-2030.pdf, Letöltve: 2022. augusztus 10.
NTS (2021): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0. Magyar Turisztikai Ügynökség, Budapest. https://mtu.gov.hu/cikkek/strategia, Letöltve: 2022. augusztus 10.
TRADING ECONOMICS (2022): https: //tradingeconomics.com/hungary/current-account, Letöltve: 2023. február 13.
TURIZMUS.COM (2016): Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Ügynökség általános vezérigazgató-helyettesének beszéde. (2016. december 1.). XVI. Országos TDM Konferencia, Mórahalom.
TURIZMUS.COM (2020): Magyarországon 11 turisztikai térséget nevesített a kormány. Könnyid László sajtónyilatkozata. https://turizmus.com/szabalyozas-orszagmarketing/magyarorszagon-11-turisztikai-terseget-nevesitett-a-kormany-1171666, Letöltve: 2022. augusztus 10.
