A gasztronómiai fogyasztók szegmentálása az online aktivitás és az influencerkövetés szemszögéből
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2023v23n1.1Kulcsszavak:
online fogyasztói aktivitás, Instagram, vendéglátóipar, influencerAbsztrakt
Jelen tanulmány célja a gasztronómia iránt érdeklődő Instagram-felhasználók szegmentálhatóságának feltárása a fogyasztók online aktivitása és az influencerkövetési magatartásuk alapján. Mivel a közösségi média egyre intenzívebb alkalmazása és az influencerek aktív jelenléte a gasztronómia területén jelentősen befolyásolja a fogyasztói attitűdöket, ezek megismerése az elérni kívánt célközönség feltérképezésekor elengedhetetlen a vendéglátóipari szolgáltatók részéről. A kutatási téma feltárása kérdőíves felméréssel valósult meg, 421 fős elemszámmal, faktor- és klaszteranalízis alkalmazásával. A faktorelemzés során négy faktor emelkedett ki: az influencerkövetési attitűd, a vendéglátóhelyen történő fogyasztási attitűd, az aktivitási attitűd és a gasztronómia iránti attitűd megjelenése az Instagramon. A klaszterelemzéssel négy szegmens volt megkülönböztethető: a foodie-k, az influencerfüggők, az online gasztrofogyasztók és az érdektelenek. A kutatás eredményei a turisztikai és marketing szakemberek, valamint a vendéglátóipari szolgáltatók számára is értékes információkat tartalmaznak.
Hivatkozások
ALQADI, R. – AL-NOJAIDI, H. – ALABDUL-KAREEM, L.– ALRAZGAN, M. – ALGHAMDI, N. – KAMRUZZAMAN, M. M. (2020): How Social Media Influencers Affect Consumers’ Restaurant Selection: Statistical and Sentiment Analysis. 2nd International Conference on Computer and Information Sciences (ICCIS). Sakaka, Saudi Arabia. pp. 1-6. DOI: 10.1109/ICCIS49240.2020.9257636
BACKHAUS, K. – ERICHSON, B. – PLINKE, W. – WEIBER, R. (2015): Multivariate Analysemethoden, 14. Auflage, SpringerGabler Verlag.
BEUSCART, J. S. – MELLET, M. – TRESPEUCH, M. (2016): Reactivity without legitimacy? Online consumer reviews in the restaurant industry. Journal of Cultural Economy. 9(5). pp. 458–475. http://dx.doi.org/10.1080/17530350.2016.1210534
BU, Y. – PARKINSON, J. –THAICHON, P. (2020): Digital content marketing as a catalyst for e-WOM in food tourism. Australasian Marketing Journal. 29(2). pp. 142–154. https://doi.org/10.1016/j.ausmj.2020.01.001
CAMILLERI, M. – CHEDID, V. – FORD, A. C. – HARUMA, K. – HOROWITZ, M. – JONES, K. L. – LOW, P. A. – PARK, S. Y. – PARKMAN, H. P. – STANGHELLINI, V. (2018): Gastroparesis. Nature Reviews Disease Primers. 4(41). pp. 1–19. https://doi.org/10.1038/s41572-018-0038-z
CHANG, A. – HSIEH, S. H. – LIN, F. (2013): Personality Traits That Lead Members of Online Brand Communities to Participate in Information Sending and Receiving. International Journal of Electronic Commerce. 17(3). pp. 37–62. https://doi.org/10.2753/JEC1086-4415170302
CHATZIGEORGIOU, C. (2017): Modelling the impact of social media influencers on behavioural intentions of millennials: The case of tourism in rural areas in Greece. Journal of Tourism, Heritage & Services Marketing. 3(2). pp. 25–29. DOI: 10.5281/zenodo.1209125
CHEN, S. C. – RAAB, C. (2014): Construction and Validation of the Customer Participation scale. Journal of Hospitality & Tourism Research. 20(10). pp. 1–23. DOI: 10.1177/1096348014525631
CHUA, B. L. – KARIM, S. – LEE, S. – HAN, H. (2020): Customer Restaurant Choice: An Empirical Analysis of Restaurant Type and Eating-out Occasions. International Journal of Environmental Research and Public Health. 17(6276). pp. 1–23. doi:10.3390/ijerph17176276
CHUNG, K. C. (2016): Exploring customers’ post-dining behavioral intentions toward green restaurants: an application of theory of planned behavior. The International Journal of Organizational Innovation. 9(1). pp. 119–134.
CICHY, R. F. – HICKEY, P. J. (2017): Managing service in food and beverage operations. American Hotel & Lodging Educational Institute, Orlando.
DE VEIRMAN, M. – CAUBERGHE, V. – HUDDERS, L. (2017): Marketing through instagram influencers: the impact of number of followers and product divergence on brand attitude. International Journal of Advertising. 36(5). pp. 798–828. https://doi.org/10.1080/02650487.2017.1348035
CSORDÁS T. – IRIMIÁS A. – KISS K. (2022): Digitalizáció-vezérelt innovációk a turizmusban: fókuszban a fogyasztói magatartás. Turizmus Bulletin. 22(4). pp. 16–25. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n4.2
DIPIETRO, R. B. (2013): The Restaurant Industry and Restaurant Segments. In: Szende, P. (ed): Hospitality Management Learning Modules. MA: Pearson Education, Inc., Boston.
DIXIT, S. K. (2019): Gastronomic tourism: a theorical construct. In: Dixit, S. K. (ed): The Routledge Handbook of Gastronomic Tourism. Routledge. New York. pp. 13–23.
FIELDS, K. (2011): Demand for the gastronomy tourism product: Motivational factors. In: Hjalager, A. M. – Richards, G. (eds): Tourism and gastronomy. Routledge, London. pp. 36–50.
FRAIKUE, F. B. (2016): Reasons for eating out and socio-demographic characteristics of customers. INCEDI 2016 Conference. August 29- 31, 2016, Accra-Ghana. pp. 651–664.
GRETZEL, U. (2018): Influencer marketing in travel and tourism. In: Sigala, M. – Gretzel, U. (eds): Advances in Social Media for Travel, Tourism and Hospitality: New Perspectives, Practice and Cases. New York: Routledge. pp. 147–156.
GULD Á. (2019): Hétköznapi témák, hétköznapi hírességek influencer kommunikációs trendek a turizmusmarketing területén 2019-ben. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 4(3). pp. 68–76. DOI: 10.15170/TVT.2019.04.03.05
GYULAVÁRI T. – MITEV A. – NEULINGER Á. – NEUMANN-BÓDI E. – SIMON J. – SZŰCS K. (2015): A marketingkutatás alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest. DOI: 10.1556/9789630598880
HALL, M. – MITCHELL, R. – SHARPLES, L. (2003): Consuming places: the role of food, wine tourism in regional development. In: Hall, C. M. – Sharples, E. – Mitchell, R. – Macionis, N. – Cambourne, B. (eds): Food Tourism around the world: Development, Management and Markets. Butterworth Heinemann, Oxford. pp. 25–59.
HARTMANN, T. (2008): Parasocial interactions and paracommunication with new media characters. In: Konijn, E. A. – Utz, S. – Tanis, M. – Barnes, E. (eds): Mediated Interpersonal Communication. Routledge, New York. pp. 177– 199.
HASAN, L. D. – ZAENAL, F. A. (2021): How Foodies Choose Popular-Commercial Food. Journal of Economics, Management and Trade. 27(10). pp. 42–46. https://doi.org/10.32996/jbms.2021.3.2.22
HEINONEN, K. (2011): Consumer activity in social media: Managerial approaches to consumers’ social media behavior. Journal of Consumer Behaviour. 10(6). pp. 356–364. https://doi.org/10.1002/cb.376
HLEE, S. – LEE, H. – KOO, C. (2018): Hospitality and Tourism Online Review Research: A Systematic Analysis and Heuristic-Systematic Model. Sustainability. 10(4). pp. 11–41. https://doi.org/10.3390/su10041141
HORVÁTH G. – POÓR J. (2022): E-WOM az online foglalási felületeken, avagy az online utazási irodák vendégértékelési rendszereinek összehasonlító elemzése. Turizmus Bulletin. 22(1). pp. 4–12. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n1.1
HWANG, J. – EVES, A. – STIENMETZ, J. L. (2021): The Impact of Social Media Use on Consumers’ Restaurant Consumption Experiences: A Qualitative Study. Sustainability. 13. 6581. pp. 1–33. https://doi.org/10.3390/su131265
IVÁNYI T. (2022): Turisztikai információgyűjtés és élménymegosztás a közösségi média korában. Turizmus Bulletin. 22(2). pp. 46–54. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n2.5
JÁSZBERÉNYI M. (2022): Új perspektívák a kulturális turizmusban: az innovatív vonzerőfejlesztés lehetőségei. In: Jászberényi M. – Boros K. – Miskolczi M. (szerk.): Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban. Akadémiai Kiadó, Budapest. https://doi.org./10.1556/9789634548041
KEMÉNY I. – SIMON J. – BEREZVAI Z. – KUN ZS. (2021): Marketingkutatás kvantitatív módszerei. Segédanyag SPSS program használatához. Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Intézet, Budapest.
KIVELA, J. – CROTTS, J. C. (2006): Tourism and Gastronomy: Gastronomy’s Influence on How Tourists Experience a Destination. Journal of Hospitality & Tourism Research. 30(3). pp. 354–377. DOI: 10.1177/1096348006286797
KOVÁCS A. – LŐRINCZ A. – PAPP V. – VERES I. (2019): Influencer marketing a turizmusban. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 4(4). pp. 4–10. DOI: 10.15170/TVT.2019.04.04.01
LEE, P. Y. – KOSEOGLU, M. A. – QI, L. – LIU, E. C. – KING, B. (2021): The sway of influencer marketing: Evidence from a restaurant group. International Journal of Hospitality Management. 98. 103022. pp. 1–14. https://doi.org/10.1016/j.ijhm.2021.103022
LEI, S. – LAW, R. (2015): Content Analysis of Tripadvisor Reviews on Restaurants: A case Study of Macau. Journal of Tourism. 16(1). pp. 17–28.
LÓPEZ, M. – SICILIA, M. (2014): eWOM as Source of Influence: The Impact of Participation in eWOM and Perceived Source Trustworthiness on Decision Making. Journal of Interactive Advertising. pp. 1–12. DOI: 10.1080/15252019.2014.944288.
MALHOTRA, N. K. – SIMON, J. (2009): Marketingkutatás. Akadémiai Kiadó, Budapest. DOI: 10.1556/9789630598675
MARKOS-KUJBUS É. (2017): Az online szájreklám (e-WOM) mint marketingkommunikációs eszköz. Az online fogyasztói vélemények információs szerepe a TripAdvisor példáján keresztül. Doktori (PhD) értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola. DOI: 10.14267/
phd.2017033
MISKOLCZI, M. – JÁSZBERÉNYI, M. – TÓTH, D. (2021): Technology-enhanced airport services – attractiveness from the travelers’ perspective. Sustainability. 13(2). 705. https://doi.org/10.3390/su13020705
NAGY B. – MARKOS-KUJBUS É. (2019): Áldás és/vagy átok? – Az online fogyasztói vélemények szerepének vizsgálata a kis szálláshelyek esetében. In: Csordás T. – Varga Á. (szerk.): DMMD ADAPTER Tanulmányok a digitális marketing, média és design területéről. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. pp. 35–50.
RYDELL, S. A. – HARNACK, L. J. – OAKES, J. M. – STORY, M. – JEFFERY, R. W. FRENCH, S. A. (2008): Why eat at fast-food restaurants: reported reasons among frequent consumers. Journal of the American Dietetic Association. 108(12). pp. 2066–2070. https://doi.org/10.1016/j.jada.2008.09.008
SHAO, G. (2009): Understanding the Appeal of User-Generated Media: A Uses and Gratification Perspective. Internet Research. 19(1). pp. 7–25. DOI: 10.1108/10662240910927795
SILPAKIT, P. – FISK, R. P. (1985): “Participatizing” the service encounter: A theoretical framework. In: Bloch et al. (eds): Services marketing in a changing environment. American Marketing Association, Chicago, IL. pp. 117–121.
SZAKÁLY, O. (2019): Effects of influencers in a destination – The case of Lake Balaton. Atlas Tourism and Leisure Review. 3. pp. 28–43.
SZAKÁLY O. (2020): Vendéglátás és gasztronómia jegyzet. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.
VARGA Á. – PANYI, K. (2018): Híres leszek! – a magyar YouTube piac influencer központú vizsgálata. Vezetéstudomány – Budapest Management Review. 49(12). pp. 24–30. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.12.03
VOLO, S. (2012): Blogs: “Re-inventing” Tourism Communication. In: Sigala, M. – Christou, E. – Gretzel, U. (eds): Social Media in Travel, Tourism and Hospitality: Theory, Practice and Cases. Ashgate, Surrey, UK. pp. 149–163.
XIANG, Z. – GRETZEL, U. (2010): Role of social media in online travel information search. Tourism Management. 31(2). pp. 179–188. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2009.02.016
XU, X. – PRATT, S. (2018): Social media influencers as endorsers to promote travel destinations: an application of self-congruence theory to the Chinese Generation Y. Journal of Travel & Tourism Marketing. 35(7). pp. 958–972. DOI: 10.1080/10548408.2018.1468851
YARIS, A. – AYKOL, S. (2021): The impact of social media use on restaurant choice. Anatolia, An International Journal of Tourism and Hospitality Research. 33(3). pp. 310–322. https://doi.org/10.1080/13032917.2021.1931379
YI, Y. – GONG, T. (2013): Customer value co-creation behavior: Scale development and validation. Journal of Business Research. 66. pp. 1279–1284. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2012.02.026
Internetes források
KELLER, E. – FAY, B. (2016): How to use influencers to drive a word-of-mouth strategy. https://www.kellerfay.com/how-to-use-inf luencersto-drive-a- word-of-mouth-strategy/, Letöltve: 2020. február 2.
MONORI ZS. É. (2018): Influencerek: kik ők és honnan jöttek? https://nmhh.hu/cikk/195715/Influencerek_kik_ok_es_honnan_jot tek, Letöltve: 2021. március 22.
MORIN, R. (2016): The rise of niche and microinfluencers. https://maximizesocialbusiness.c om/t h e - r i s e - o f- n i c h e - a nd -mi c ro -influencers-24286/#, Letöltve: 2021. január 24.
STARNGAGE (2020): https://starngage.com/app/global, Letöltve: 2020. november 11.
SWANT, M. (2016): Twitter Says Users Now Trust Influencers Nearly as Much as Their Friends. http://www.adweek.com/digital/twitter-saysusers-now-trust-influencers-nearly-much-theirfriends-171367/, Letöltve: 2017. február 21.
WONG, K. (2014): The explosive growth of influencer marketing and what it means for you. http://www.forbes.com/sites/kylewong/2014/09/10/theexplosive-growth-of-influencer-marketing-andwhat-it-means-for-you/#660f82d4595f, Letöltve: 2021. január 28.
